Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

1988. június 7., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Társadalomtudományok műhelyei

Háttér az előrelépéshez

Min dolgoznak

a Szákszervezetek Elméleti Kutató Intézetében?

A

z utóbbi időben érezhetően megnőtt a szakszervezetek szerepe a politikai és a társadalmi életben. Ennek a legfőbb oka az, hogy a dolgozók érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetei feladták korábbi viszonylagos passzivitásukat, rosszul értelmezett legalitásukat, s aktívan részt vesznek minden, a dolgozók; a társadalom érdekeit érintő döntés előkészítésében, minősítésében. Nemegyszer különvéleménnyel, koncepcióval is jelentkeznek egy-egy probléma megoldási lehetőségeiről folyó vitában. Senki ne higgye azonban, hogy ezek a gondolatok egytől egyig a mozgalom élén álló politikusok fejében születnek. Bár érthető ez a hiedelem, hiszen a vezetők képviselik a szakszervezetek elképzeléseit a legnagyobb nyilvánosság előtt és a legmagasabb fórumokon. Ám ahhoz, hogy a vélemény megalapozott legyen, nem elegendő, ha egyetlen ember alkotja meg. Helyességét a vita dönti el, tudományos hátterét, alapját viszont a társadalom- tudományi kutatások adják. E koncepciók kialakításához, ezek tudományos megalapozásához 1968-ig a szakszervezeteknek nem volt önálló társadalomkutató szervezete. Akkor viszont a SZOT Központi Iskola keretein belül, majd 1970. január 1-jével már teljesen önállóan megkezdte, illetve folytatta munkáját a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete.

DÖNTÉSEKET MEGALAPOZÓ KUTATÁSOK

Az intézet sajátos filozófiával tevékenykedik, hiszen feladata legalább ariy- nyiban eltér a hasonló, szintén társadalmi-gazdasági folyamatokat boncolgató kutatóközpontokétól, hogy a szakszervezeti mozgalom nézőpontjából elemez, így vizsgálja a különböző társadalomtudományi témákat. Következésképpen kutat olyan problémákat is, amelyeket másutt nem, vagy csak nagyon érintőlegesen tekintenek kutatási feladatnak. Például a szocialista munkamozgalmak, vagy a nemzetközi szakszervezeti élet fejlődésének kérdéseit. Érthető tehát, ha dr. Búza Márton, az intézet igazgatója A szak- szervezetek Magyarországon című könyvében az intézetről szólva így fogalmaz: „Mozgalmi kutatóintézet a szakszervezeteké, ezért a politika, annak egyes szférái alapvetően meghatározzák tevékenységét.

Célkitűzéseiben arra törekszik, hogy kutatási eredményei minél inkább segítsék a szakszervezeti mozgalom vezető szerveinek politikai döntéseit. Ezért talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy a kutatóintézetben egy kutatás akkor és annyiban tudományos színvonalú és eredményes, amikor és amennyiben következtetései és javaslatai a szakszervezeti vezető szervek döntéseiben, végső soron a politikában hasznosíthatók.” Mivel foglalkozik az intézet 1988-ban?

Fő feladata most is az — s az imént elmondottakból ez kiderül —, hogy a szakszervezetek alkalmazkodását segítse a társadalmi változások közepette. Azaz segítse a mozgalom megújulását. Ehhez szükség van a döntéshozatal támogatására, a szakmai érdekképviseletek részvételének tisztázására a döntéshozatalban, a foglalkoztatáspolitika új koncepciójának kidolgozására, de folyik munka a bérreform-koncepció elkészítésén is. Kezdjük talán az utóbbi taglalásával a sort, hiszen valószínűleg a legtöbb embert éppen az érdekli ma: milyen lehet a bérreform az árreform után?

MILYEN LEGYEN A BÉRREFORM?

A szakszervezetek álláspontja szerint a jövőben a béreknek emelkedniük kell, a kutatóintézetben hozzáteszik, hogy elsősorban azért, mert az a bérrendszer lehet csak ösztönző erejű, amelyben a jövedelmek nagyobbik részét pénzben kapja meg a dolgozó. Tehát a pénzbeli jövedelmeknek kell elsősorban növekedniük, ez pedig általában véve a bérek emelésén keresztül valósulhat meg. Másodszor: a munkaerő újratermelését (és bővített újratermelését) bérből kell biztosítani. Ha ezt nem az elmélet, hanem a gyakorlat nyelvén mondjuk, akkor az élet olyan színvonalon való tartását vagy egyre magasabbra emelését kell érteni, amikor valamennyi dolgozó anyagilag a gazdaság általános fejlettségének megfelelően ellátva (étkezés, ruházkodás, lakás, művelődési, szakképzési lehetőség stb.), frissen, kipihenten veheti fel napról napra a munkát, munkateljesítményétől és eredményességétől függően, nem gyötrik filléres gondok, s gyerekeik neveléséhez minden szükségeset képesek beszerezni és biztosítani. (Többek között elegendő, a nevelésre fordítható szabadidőt is.)

Éppen ezért a szociális és bérpolitikát szét kell választani. Aj másik nagy problémakör — és ez az előzővel szorosan ösz- szefügg — a foglalkoztatáspolitika. Az intézet — de bátran mondhatjuk, hogy az egész szakszervezeti mozgalom — véleménye, hogy sem politikai, sem tudományos szempontból nem lehet megbékélni a munkanélküliség gondolatával. Hatékony átképzési rendszert kell kidolgozni, amelyben az is tisztázott, hogy ebből milyen terheket vállaljon magára a dolgozó, äz állam és a szakszervezet. El kell dönteni, hogy kinek az érdekét védje a szakszervezet: a szervezett többségét, vagy mindenkiét? Ki kell dolgozniuk egy saját foglalkoztatási koncepciót.

KELL EGY

SZAKSZERVEZETI TÖRVÉNY

A harmadik problémakör a szakszervezeti mozgalommal összefüggő kutatásoké, amelyek azonban, bár nem közvetlenül, de mégis kihatnak mindannyiunk életére. Hogy miért? Mert a szakszervezetek feltett szándéka, hogy erősítsék munkájukban az érdekképviseleti vonásokat. A SZÉKI is ezt javasolja nekik. És azt is, hogy vizsgálni kell a párttal, a kormánynyal, más érdekképviseleti szervekkel való viszonyt. A szakszervezeteknek sokkal önállóbbaknak kell lenniük. A szakszervezeti álláspontnak akkor is nagy — s a jelenleginél nagyobb — nyilvánosságot kell biztosítani, ha az eltér a kormányétól, vagy a pártétól. (A különvélemény hangoztatására az utóbbi időben már nem egy példa akadt.) Kell egy szakszervezeti törvény is, amely e mozgalom szerepét, lehetőségeit, kereteit pontosan a kornak megfelelő módon szabályozza.

Verseny kell a szocialista társadalomról szóló gondolatok, a társadalmi problémák megoldásáról vallott nézetek, javaslatok, elképzelések között. Ezek kifejtésére meg kell teremteni a megfelelő kereteket, mert éppen ez az intézményi rendszer megújításának kulcskérdése.

Többek között e „versenykoncepciók” kidolgozásához adhatnak ötleteket, tapasztalatokat a nemzetközi kapcsolatok. A SZÉKI mind nyugaton, mind keleten számos mozgalmi kutatóintézettel tart kapcsolatot, s folytat rendszeres tudományos eszmecserét. Eredményeiket messze földön is elismerik, pedig az intézet viszonylag kis létszámú. Mindössze húsz tudományos kutató dolgozik itt. A kutatások két csoportban folynak. Az egyik részleg a szakszervezetek mozgalmi kérdéseire, a másik a közgazdasági és életszínvonal-politikai kérdésekre igyekszik választ találni.

KUTATÁSI PROGRAM

címszavakban

A feladatokhoz képest szerény összeggel gazdálkodnak. Tavaly például nem egészen 13 millió forintot kaptak. S az ösz- szeg az idén sem növekszik számottevően. De nézzük, hogy mindebből mire is futja az idén. Csak néhány cím az idei kutatási programból. A szakszervezetek részvétele a gazdaságpolitika alakulásában és a megvalósításban. A bérreform közgazdasági alapjai és szakszervezeti aspektus. Foglalkoztatáspolitika, munkaerőgazdálkodás, a szelektív gazdaságfejlesztés körülményei. A szakszervezetek részvétele a törvénykezdeményezési tevékenységben. Nyugdíjasok helyzete, az időskorúak anyagi-szociális problémái. A lakáspolitika kapcsolatrendszere a gazdaság- és szociálpolitikában. A szakszervezeti tagsági viszony. A magyar szakszervezetek története 1914-től 1921-ig.

L

átható tehát, hogy mennyire szerteágazó munkát végez az intézet. S még nem is beszéltünk azokról a külső megbízásokról, amelyek díjazása a kutatásra fordítható összegeket gyarapítja, az abban foglaltak elfogadása, hasznosítása pedig emeli a SZÉKI tekintélyét, tovább javítja jó hírét.

M. Z.

rVaZInCDörCIKa

Nagy Miklós felvétele

Aranymenyegző-vetélkedő

Egerben az idén augusztus 6-án harmadszor rendezik meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Népszava Barátság Klub szervezésében a nyugdíjasok országos találkozóját. Az előző találkozókhoz hasonlóan, most is több érdekes programmal várják a vendégeket.

A város központjában — a Dobó téren és környékén — ismételten megrendezik a kézműves mesterek országos kiállítását és vásárát, amelyen részt vehet mindenki, aki úgy érzi, hogy a kezet munkájával létrehozott termékek igényt tarthatnak a közönség érdeklődésére. Kiállíthatják és árusíthatják termékeiket a népművészek: fafaragók, fazekasok, vaskovácsok, bőrdíszművesek, kosárfonók, ruhafestők ... Bemutatkozhatnak ezen a nagy országos szabadtéri tárlaton az amatőr festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek. Várják a különböző szakmákat képviselő kisiparosokat: kádárokat, bognárokat, asztalosokat, kárpitosokat, szabókat, varrónőket,

cipészeket, csizmadiákat, papucskészítőket, könyvkötőket, cukrászokat, mézeskailá- csosokat, hangszerkészítőket és minden egyéb használati tárgyakat, szükségleti cikket, díszítő elemeket készítő egyéneket, munkaközösségeket, szövetkezeteket, vagy üzemeket.

A városi hatóságok erre az egy napra mindenkinek szabad kiállítási és árusítási engedélyt adnak, csak a helypénzt kell megfizetni. A részvételre előzetesen levélben, vagy személyesen kell jelentkezni Eger Városi Tanácsánál (Dobó tér 1.)

Az Egri Bazilikában országos aranymenyegzőt rendeznek, amelyre szeretettel várják azokat a nyugdíjasokat, akik az 1988-a& esztendőben ünnepük 50 éves házassági évfordulójukat. A szertartás után közös, lakodalmat tartanak a ju-! biláló pároknak és családtagjaiknak, illetve vendégeiknek. Jelentkezni személyesen, levélben, vagy telefonon a Népszava Barátság Klub szervező irodájában

(Bp. VII., Rákóczi út 52. Telefon: 224-810) lehet.

A város melletti parkban a szőlőhegyekkel és borospincékkel övezett Szépasz-, szony-völgyében — a szabadtéri színpadon rendezik meg a nyugdíjasok „Ki mit tud” vetélkedőjét. Ezen a kulturális, művészeti erőpróbán részt vehet minden nyugdíjas; (egyének, csoportok) énekesek, zenészek, versmondók, mesemondók, parodisták, humoristák, bűvészek, bohócok, artisták és minden egyéb népszórakoztató tehetségek: énekkarok, zenekarok, táncegyüttesek. Jelentkezés ugyancsak a Népszava Barátság Klub szervező irodájában.

A vetélkedő után a rádióból és a televízióból ismert népdal-, cigánydal- és magyarnóta-énekesek szórakoztatják a közönséget.

Végül a Heves megyei népi együttesek zárják a műsort, amely utcabállal folytatódik este 22 óráig.

Reméljük a szép idő is kedvez majd a találkozónak és akik eljönnek, jól fogják érezni magukat.

Ha a talpát masszírozza.

m m

Még 1984-ben koptom egy rajzlapra skicceit hatalmas emberi talp kontúrját, az ökölvívó szövetség tagjótól - Tóháti Lászlótól, ö mondta; „mindent elkövetünk, hogy a sportolók egészségesebbek legyenek".

Ezen o jelképes talpon sok karika volt, közepében pedig számok. Egy jelmagyarázat is tartozott az ábrához, amely szerint minden számhoz és minden bekarikázott részhez egy-egy szerv reflexkör pontja tartozik. így például a talpközép a vese reflexközpontja. S hogy miért kerül a talp az „asztalra", azt egy mellékelt könyvből értem meg, ugyanis egy svéd tudós megfigyelte, hogy a mezítláb járó gyerekek kevésbé betegedtek meg bizonyos szervi bajokban. Vizsgálatai sarán megállapította, hogy a talp bizonyos pontjainak ingerlése (masszírozás, nyomogatás. stb.) visz* szahat egy-egy szerv működésére. Többéves kísérlet során bizonyította, hagy a talp ugyanazon pontját masszirozva, ugyanarra a szervre fejti ki jótékony hatását.

i«IlllllÉs-í

őszintén szólva okkor még kuruzslásnak gondoltam, és a fénymásolatokban terjesztett kiadványok értékében nem nagyon hittem.

Most pedig a szerencsi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ipari termelési elnökhelyettesének irodájában mutatja Heves lónos, hogy pár centis műanyag görgőkből és ceruza vastag ságú tömpe pálcikákból ké sritettek is egy Fittroll névre keresztelt masszirozót. A szakember be is mutat egyet, mely tetszés szerint sok modulból összeállítva akár fürdőkádba, akár csempére tapadó korongja ivói felszerelhető, vagy lábunk alatt kő- tögetés, olvasás közben masszírozásra használható. A számtalan variáció közül mutat is egy négymodulos formát amit azonnal kipróbálok. Mint ahogy kipróbálták mór az őszi 8NV-n, vagy Párádon o szanatórium betegein, érdeklődnek iránta svédek, nyugatnémetek, hazánk más megyéiből, csak szőkébb hazánkban szerény az érdeklődés. Az elnökhelyettes panasza érthető, hiszen -mint megtudtuk a Fittroll gyártását nagymértékben kivonják lejleszteni, s ez az új munkahelyek létesítését űj dolgozók foglalkoztatását eredményezi. Az új munkahelyek létesítését a megyei tanács anyagilag is komoly Összeggel támogatja.

Az ipari ágazatok gazdasági vezetője, Vigh József o masszirozáról orvosi szakvéleményt is mutat. Hivatkozik a Testnevelési Főiskola vizsgálatára, aztán dr. Apor Péter kedvező véleményére, mely szerint a Fittrofl használata bizonyos műveltséget Is megkövetel. Az orvostudományok kandidátusa ugyanis azt ir- la: „A Fittroll az átlagos intelligenciájú beteg kezében káros mellékhatás nélkül, sikerrel könnyít a »reumás- izompanaszokon, a túlterhelt izmok talpfájdolmain. legalább egymillió magyar használhatnál”

Eme óhajt a termelőszövetkezet ipart tevékenysége szívesen teljesítené, de háta vérbeli kereskedelmi partnerek hiányoznak, akiknek érdeke volna a termék gátasa, értékesítése dön és itthon egyaránt.

Bekecsi Szabó Lás