Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesületek! XLIV. évfolyam, 145. sióm 1988. június 18. Szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja 0 Bükkszentkeresit (vagy ahogy 1940-ig I hívták: Üjhuta) a megye egyik legismertebb jí települése. Kedvenc kiránduló- és üdülő­hely, már a század elején divatos gyógy- ;j üdülőfaluként tartották számon az ország­ban. • Hajdan több üveghuta is működött a p Bükkben, ezeket látták él fával a Felvidékről letelepült tót favágók. A háború után sokan eköltöztek innen Szlovákiába, s akik marad- í tak, az utódokat már csak magyar nyelvre tanították. Mára ismét változott a helyzet, ■ nem hátrány náluk nemzetiséginek lenni, jf Ennek jártunk utána, a 13. oldalon olvasható | riportunkban, amelyből kiderül, hogy az óvó- I dósok már beszélik majd a „bizalmas nyel- vet" Bükkszentkereszten. A fürdés és az árak A Zsóriban ülésezett a Fogyasztók Megyei Tanácsa A fürdőknek kiomolt szerep« von a* «geszség megőr­zésében, hiszen a fizikai, pszichikai képességek regene­rálása fontos o túlhajszolt szervezet érdekében, Hogy fürdőkultúránk, szokásaink ma még elég ofacsony szín­vonalon állnak, s hagy mit lehetne tenni annak érdeké­ben, hagy ez megváltozzon? Erről is szó esett többek között azon o tanácskozáson, melyet a Fogyasztók Me­gyei Tanácsa tűzött tegnap napirendre, amikor o Bor­sod-Abaúj Zemplén Megyei Vízmüvek Vállalat fürdőszal- gáltaJósairól tárgyalt, A hely miatt, — a Zsóri-» fürdőben rendezték — fő-' ként a Mezőkövesdi Gyógy- és Strandfürdőben adódó gondokról esett szó. Mint megtudtuk, a fürdő üzeme­lése veszteséges, amelyet az ingadozó forgalom, a téli kihasználtság alacsony volta, s a magas ráfordítási költ­ségek is okoznak. Igaz, min­den évben kap támogatást a vízművek a megyei tanács­tól, — tavaly 17 millió fo­rintot — de ezenkívül a fejlesztésekre a saját építő­ipari ágazatuk nyeresége is rámegy. Több hozzászóló felvetette, hogy az ellátás hiányossága mellett, ebben az évben az is borzolta a vendégek, s az üdülőtulajdonosok kedélyét, hogy elterjedt a híre, el­apadtak a kutak, a gyógy-, vízen kívül a strandmeden­céket nem tudják megtölte­ni. Való igaz, hogy az egyes és hármas kút nem üzemel, de ennek nem a vízhiány a a oka, hanem a gáz szökött el a földből, amely eddig fel­színre hozta a vizet. Ezt most különféle megoldások­kal próbálják javítani. Biz­tosat persze nem ígérhet a vízművek sem. Az ellátáson pedig úgy kívánnak segíte­ni, hogy a fürdő területén lévő pavilonokat kihelyezik a kerítés mellé, így kétol­dalú lehet a kiszolgálás. Ezek beruházási költsége vi­szont meglehetősen magas, a maszekok sorban állnak, de az áfész ezt az összeget nem tudja megfizetni. A fürdő tisztaságáról is szó volt. Hiányolják a szép par­kosított részeket a tanács tagjai, — amelyekről eddig rózsakertnek nevezték a Zsórit — most az építkezé­sek miatt eléggé elhanya­golt. Arról nem a vízművek tehet, hogy estére piszkosak a területek, s szennyes a medencék vize. A tanácskozás második napirendi pontja som volt kevésbé izgalmas- mint az, első, hiszen az árakról, ár­képzésről, a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa által kezde-j ményezett árfigyelő szolgá­latról beszéltek a jelenlévők. Meglehetősen visszaesett az áremelés óta a forgalom a ruházati, műszaki- cikkeknél. A gyermekruhaárak még mindig irritálják a fogyasz-, tókat, s a minőség nem ta­karja az értéket. A kereske­dőknek nincs arra lehetősé­gük, hogy a^ árpolitikát be-l folyásolják, hiszen nem küldhetik vissza az árut, mert az ipari vállalatok jó része monopolhelyzetben van. Itt kell nagyobb szerepet vállalnia az ellenőrzéseknek, a fogyasztók tanácsainak,i hogy védjék, képviseljék a vásárlók érdekeit. Ha a pH ac, a kereslet—'kínálat vi­szonya lesz majd a mégha-, tározó és fontos az iparnak! is, talán megéljük, hogy ke­vesebb lesz a reklamáció és a nem kevés pénzéért min-' denki azt kap, amire igénye lesz. Az áruellátás az ala­csony készletekből lassan in­dult az év elején, most már; szinte alig beszélhetünk hi­ánycikkekről. Befejezésként az áremelésekről beszéltek a tanács tagjai, megállapítva, hogy talán mégsem volt jó politika, hogy az Árhivatal sok cikk emeléséhez hozzá­járult, mert így a tervezett 15 százaléknál talán nem isj állnak meg az árak, s a1, termelői árak kialakításánál kellene kezdeni a vizsgálato­kat. (obe) Eszmecsere a tő Tegnap a megyei pártbi­zottság rendezésében Szeren­csen került sor az ideológiái, tömegpolitikai kérdésekkel foglalkozó városi pártbizott­sági titkárok tanácskozására. Az összejövetelen elsőként Török László, a Szerencs Vá­rosi Pártbizottság első titká­ra adott tájékoztatást a vá­ros és vonzáskörzete törté­nelmi hagyományairól és a jelenlegi politikai, gazdasági helyzetről, majd Faragó La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője az országos pártértekezlet óta eltelt idő­George Shultz a szovjet—amerikai viszonyról A kapcsosatok nyíltsága a siker kulcsa A szovjet—amerikai vi­szonyra nem a hetvenes évekbeli „enyhülés” kifeje­zést, hanem az „óvatos kö­zeledést” kell alkalmazni — jelentette ki George Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz azon a tanácskozá­son mondott beszédet a szovjet—amerikai viszonyról, ameiyet az Egyesült Álla­mok Tájékoztatási Hivatala rendezett Washingtonban a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokról, a nemzetközi gazdasági helyzetről. A meg­hívott résztvevők 'között van Németh Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Shultz hat pontban össze­gezte a szovjet—amerikai kapcsolatokról alkotott ame­rikai elképzeléseket. Kiindu­lópontként azt az elgondo­lást fejtegette, hogy a két világhatalom kapcsolata „ép­pen olyan fontos, mint amennyire egyedülálló jel­legű”. Shultz téziseinek má­sodik pontja szerint a kap­csolat továbbra sem lesz könnyű, nehezen alakítható. Ezért fontos szerinte a har­madik pont: az. hogy realis­ta módon kell megközelíteni a kérdések megoldását, nem helyes sem a túlzott lelkese­dés, sem a túlzott pesszimiz­mus, még ha zavaró körül­mények jelentkeznek is. A külügyminiszter a kap­csolatok negyedik jellemző­jeként azt emelte ki. hogy azok keretein belül nyíltan, őszintén kell szólni a nézet­eltérésekről. Ezzel összefüg­gésben az ötödik követel­ményt úgy fogalmazta meg, hogy „a jövőbe kell ugyan nézni, de nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a múl­tat sem”. Shultz utolsó posz- tulátuma: el kell ismerni, hogy az eszmék, az informá­ciók. a kapcsolatok nyíltsága jelenti a jövendő sikerének kulcsát. A kapcsolatokat összegez­ve úgy vélekedett, hogy a legjelentősebb új elem: az Egyesült Államok és a Szov­jetunió „ma együttesen tud­ja meghatározni a legfonto­sabb teendőket, nem sza­vakkal. hanem tettekkel”, mindazokon a területeken, amelyeken tárgyal egymás­sal. n »I Sí r, r < |/|| r« EGK—KGST Előrehaladott tárgyalások Magyarországgal Az EGK szempontjából 1988 első fél évének egyik legfontosabb politikai ese­ménye a Közös Piac és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködését kinyil­vánító közös nyilatkozat — állapítja meg az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza elé terjesztett jelentés. Az Európai Parlament csütörtök este meghallgatta Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter, az EGK miniszteri tanácsa 1988 első félévi soros elnö­kének jelentését. * Willy de Clercq, az EGK- bizottság nemzetközi kap­csolatokért és külkereskedel­mi egyezményekért felelős tagja hozzászólásában meg­jegyezte, hogy az EGK és a KGST egyes tagországai kö­zött kétoldalú tárgyalások vannak kereskedelmi egyez­mények megkötéséről. Kö­zülük legelőrehaladottabbak a tárgyalások Magyarország­gal és Csehszlovákiával, s ezek „az igen közeli jövő­ben” eredményes befejezés­sel biztatnak. szak politikai folyamatait elemezte megyénkben. Az eszmecsere vitaindítóját Lá­nyi György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezető-helyettese ) tartotta. Előadásában szólt a közpon­ti pártszervek előtt álló fel­adatokról, valamint a helyi pártszervek és pártszerveze­tek közeljövőbeni tennivalói­ról az országos pártértekez­let állásfoglalásának tükré­ben. Előadását a tömegpoli­tikai munka időszerű kérdé­seivel foglalkozó vita kö­vette. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, pénteken az Ország­házban találkozott a dr. Ali Lutfi vezette egyiptomi par­lamenti küldöttséggel. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón Szűrös Mátyás tájékoztatást adott a pártér­tekezlet utáni belpolitikai helyzetről. Szólt hazánk nemzetközi kapcsolatairól és Ilkka Kanervaval, a Mi­niszterelnökségi Hivatal ve­zetőjével az élén, pénteken finn politikai küldöttség, ér­kezett hazánkba a VIII. ma­gyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára. A finn politikai, gazdasági és kul­turális élet vezető képvise­lőiből álló 11 tagú delegációt Garamvölgyi József, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta a parlament külügyi bizott­ságának munkájáról. Dr. Ali Lutfi, az egyiptomi par­lament Súra Tanácsának el­nöke ismertette a Súra Ta­nács működését, külügyi bi­zottságának tevékenységét és szólt az egyiptomi—magyar kapcsolatok bővítésének le­hetőségeiről. A találkozón részt vett Fouad Hamdy Abdul Fattah, az Egyiptomi Arab Köztár­saság budapesti nagykövete. (MTI) a Ferihegyi repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Arto Mansala, Finnország buda­pesti nagykövete. A finn vendégek a há­romévente kölcsönösen meg­rendezendő barátsági hét mostani eseménysorozatának részeként a többi között ma­gyar párt- és állami veze­tőkkel találkoznak, s meg­beszéléseket folytatnak a Hazafias Népfront képvise­lőivel. Az Észak-Magyarország honismereti és néprajzi magazinja a 7., 8., 9., 10. oldalon. ■inM—MOM—ngfm iMim irmwgriiTiOTTmrnrr^n' Szűrös Mátyás ialiozoia az egyiptomi parlamenti Hűséggel

Next

/
Thumbnails
Contents