Észak-Magyarország, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

1988. június 2., csütörtök ifSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miért előnyös a kisszövetkezet? Az asztalosok belföldi szállításainak zömét a közületeknek gyár­tott korszerű irodabútorok teszik ki. A képen is látható iroda­berendezés a legkorszerűbb és egyben a legkeresettebb terméke a szövetkezeinek. Az ipari szövetkezeti moz­galomban jó néhány éve még fehér hollóként tartot­ták számon az egyszerűbb szövetkezeti formában mű­ködő szervezeteket. Az utób­bi esztendőkben viszont egyre nagyobb számban ala­kulnak ilyen termelő- és szolgáltató egységek. Ezek között is első helyen a kis­szövetkezetek állnak, ame­lyek általában olyan tevé­kenységek ellátására alakul­nak, ahol az átlagosnál job­bak a jövedelmezőség fel­tételei. Az átalakulás, szét­válás, kiválás útján létre­jött kisszövetkezetek jellem­zően a jobban kvalifikált munkaerővel, színvonalasabb vezetéssel, esetenként kedve­zőbb technikai felkészült­séggel rendelkező egységek­ből kerültek, illetve kerül­nek ki, amely megfelelő alapul szolgál az eredmé­nyesebb gazdálkodáshoz. Az új szervezeti formák széles körű elterjedése azo­kat igazolja, akik hisznek létrehozásuk gazdasági és tái’sadalmi hasznában. S nekik van igazuk, mert az egyszerű szövetkezeti for­mában, de különösen a kis­szövetkezetekben szembetű­nő — ami persze a szabá­lyozási rendszerrel is össze­függ — a tagok, a kollektí­va nagyobb érdekeltsége és felelősségérzete. Gazdálkodá­suk költségérzékenyebb, mű­ködésük áttekinthetőbb. A kisszövetkezetek száma a közelmúltban tovább gya­rapodott megyénkben is. Legutóbb a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet és a Mezőkövesdi Asztalos Szö­vetkezet tagsága döntött úgy, hogy a jövőben kisszö­vetkezetként működik. A miértre Persze László­tól, a Mezőkövesdi Asztalos Kisszövetkezet elnökétől kér­tünk választ. — A magyarázat roppant egyszerű — mondta az el­nök. — Szövetkezetünkben az egyedi normát vezettük be, amely a teljesítmény növelésére ösztönöz. Ehhez tartozik még, hogy az idén a termelés tíz-tizenöt szá­zalékos bővítését irányoztuk elő. De hogy érhető mind­ez el, amikor csak két és fél százalékos bérfejlesztés­re nyílik lehetőség? Akár­hogyan is számolunk, ebből nem tudjuk a nagyobb tel­jesítményt. honorálni, már­pedig, ha nincs érdekeltség, az emberek sem húznak egy irányban. Ez is arra késztetett bennünket, hogy keressük a változtatás lehe­tőségét. A kisszövetkezetek általában piacorientált gaz­dálkodást folytatnak, s kel­lőképpen érvényesül (hét) a tagok egyéni, személyi fele­lősségvállalása, s a teljesít­ményelv is. Ma úgy ítéljük meg, hogy az előirányzott termelés- és teljesítmény­növekedés elérése esetén lesz arra mód, hogy megfe­lelően díjazzuk a végzett munkát. — Egyébként a szövetke­zetnek eddig is jó híre volt a külföldi és a hazai pia­con. Milyenek az ez évi gaz­dasági kilátások? — A külpiac úgy válto­zott, hogy 1986-tól erőtelje­sen növekedett a tőkés ex­port, illetve megrendelés. Két évvel ezelőtt például a HungarHotels megrendelésé­re szállodai berendezéseket gyártottunk Kuvaitba. Ak­kor még csak négymillió forintnak megfelelő dollár- bevételt jelentett a külföldi üzlet, tavaly viszont ennek már a dupláját teljesítettük. Az idén pedig már tizenöt- millió forint értékű szállo­daberendezés öregbíti a kisszövetkezet jó hírét két müncheni hotelben. L. L. Búzát, árpát, mustárt szemlélve Csodálatos a határ! Me­gyénk mezőgazdasága joggal bízik a természet erejében. Amerre megyünk, szemet- gyönyörködtető látvány a kenyérnekvaló „élet" — a búza, amely napjainkban virágzik, azonban nagy ré­sze most kalászolt. A rend mégis az, hogy a búzaszem betakarítására készüljünk. Erre készülnek Mezőköves­den is a Matyó Termelőszö­vetkezetben. Balogh György növényvé­dő és tápanyag-gazdálkodási szakemberrel beszélgettünk a napi gondokról, a nagy nyári munkára való felké­szülésről. — Egy hónap múlva ara­tunk, mondja a kísérőnk, akinek meggyűlt a baja a gyomokkal, hiszen olyan vegyszereket alkalmaztak a tavaszi növények védelmé­re, amelyekhez folyamato­san lehulló, legalább hu­szonöt liter víz kellett vol­na négyzetméterenként a hatás kifejtéséhez. Ez a vízmennyiség sajnos elma-' radt, így most két RAU- permetezőgép járja a ha­tárt, hogy elérje a kívánt hatást. A baj nem jár egyedül, a sűrű ősz i'bú za - á Horn á.n y- ban., a fénymagtáblán a vetésfehérítő bogarak pusz­títása miatt kellett vegysze- rezni. Ez sem elég, itt a veszedelmes gomba, liszt­harmat is létezik, ezt is g.yéríteni kell a gombaölő- szerrel. A szakember sze­rint a tavaszi vetések jól sikerültek, fejlettségük meg­felelő. Szemnek is tetszetős, a szél simogatásában fény­Lucernakaszálás rendre Fotó: F. L lő 800 hektár tavaszi árpa és a 230 hektár mustár, mely élénk sárga színével virágzik a 3-as főút mellett. Szépségből még nem lehet megélni a mezőgazdaságban, az ágazatvezető-helyettes így az aratási felkészülésről informál: — összesen 16 kombájn kezdi az aratást, ebből 12 darab NDK-ból származó E—516-os, és egy NSZK-bóI való kombájn, amihez még három újat szeretnének be­szerezni lízingben. A kom­bájnok javítása egyébként jó ütemben halad, emellett a napi feladatok is sürgetik a növénytermesztési ágaza­tot: ki kell szolgálni az éj­jel-nappal folyamatosan üze­melő lucernaliszt-készítő üzemet, ahol több, mint 600 hektár lucernaterület termé­sének feldolgozása a feladat. Az összes kalászos terület négyezer hektáron ad mun­kát a kombájnosoknak. En­nek elvégzésébe besegít több hazai szövetkezet, a szerző­dések megkötéséről most tárgyalnak. Még a szomszé­dos Csehszlovákiából is hív­nak segítséget, az előző évekhez hasonlóan. A ter­més mennyiségéről pedig egy szót se, amíg bent nincs a magtárban. Bár a termés- becslés szerint 5—1600 ka­lászt számoltak négyzetmé­terenként, a mennyiség megítélése még a jövő fel­adata. Balogh György sze­rint nagy gond lesz a szal­mabetakarítás, ugyanis a környezetvédelmi szabályok miatt tilos a szaimaégetés. (Ami azért nem baj, de majd kitalálnak valamit a szorgalmas kövesdiek.) B. Sz. L. Az ellátás nagyon jó Legnagyobb gond: a helyszűke és a közlekedés (Folytatás az 1. oldalról) Mindezen gondokról is beszélgettünk a Piacfel­ügyelőség intézményvezető­jével, Petri Jánosnéval és a megbízott gazdasági vezető­vel, Dargai Lászlónéval. Természetesen fejlődik azért a piac. még ha lassabban is a kívánatosnál. Ennek pe­dig az az oka, hogy kevés a fejlesztésre szánt pénz. — Hosszú távú, részletes fejlesztési tervek vannak persze — mondja Petriné —. de az ezekben foglalta­kat csak kis lépésekben le­het megvalósítani. Amit jól mutat az is, hogy három évig épült a termelők áru­sítóhelye, az a könnyű- szerkezetes tetővel borított terület, mely lényegesen ja­vított a helyzeten, örömmel fogadták a termelők is, hi­szen a hozott áruk nem senyvednek az erős napsü­téstől és .nekik sem mind­egy, hogy tűző napon kell árusítaniuk, vagy árnyékos helyen. (Későbbi elképzelés, hogy a benzinkút és a busz- pályaudvar helyén is piac lesz. De ez még a távoli jö­vő ...) Ezt a vélekedést egy Szir­mai, palántákat árusító hölgy is megerősíti. Ö, mint elmondotta, már tíz éve fog­lalkozik palántákkal, ugyán- ennyi ideje jár a piacra ér­tékesíteni. Ki is fizeti a bérleti díjat, mely éppen ottjártunkkor (tehát tegnap) emelkedett 100 forintról ha­vi 120 forintra. Plusz ehhez jör\ még a napi helypénz, mely árufajtánként változó. A MÉH-telep helyén ma már nem vasanjragok hal­mozódnak, hanem a piacra hajnalban érkezők járművei­nek adnak parkolási, árusí­tási lehetőséget. Igaz, a ké­sőbbi elképzelésekben sze­replő nagybani piacnak ez a hely kicsi (végleges meg­oldást a szomszédos régi épületek bontása jelentene, ám itt huszonhárom lakás­ban még is laknak). szóval kicsi .ez a hely, de ez is va­lami. Annál is inkább, mert a termelők szívesen lebo­nyolítanák itt az adásvé­telt, nem kéne a budapesti Bosnyák térre kocsikázni a kényes, gyorsan romló áruk­kal. — Ragyogó az ellátás a Búza téren — mondja Dar­gai Lászlóné. — És az árak — a tavalyival összehason­lítva — azonos szinten van­nak. Igaz, a kereslet visz- szaesését is tapasztaljuk, de ennek már más, legfőkép­pen a családi kasszák zsugo­rodása az oka. Nagyon jó a felhozatal most szinte min­denből, rengeteg a palánta, a gomba. Tényleg sok a gomba (70 —120 forint), ám ennek elle­nére az ára nem csökkent. A mai árak: a hagyma 4— 6 forint, a paprika darabját 3—10 forint között vásárol­hatjuk. A paradicsom a ta­valyi hasonló időszakot fi­gyelembe véve olcsóbb, az akkori 100—140 helyett most kilóját 70—80 forintért ve­hetik. Az uborka 35—40, a saláta 5—8, a borsó 30—50, a karfiol 40—45, az újbur­gonya 25—30 forintért kap­ható. Almából már kevés van, ezt 15 és 45 forint kö­zött mérik. Az eper is lé­nyegesen olcsóbb, mint ta­valy ilyenkor, 80-tól 120 fo­rintig terjed az ára. Újdonság és nemsokára megnyílik a csarnok végé­ben (a kocsma helyén) az az új üzlet, ahol a húsáru­kon túl egytálételeket is felszolgálnak. S az is, hogy a tervekben — a már em­lített közlekedési zsúfoltság miatt — szerepel annak az útnak a megnyitása és a Zsolcai kapuba bekapcsolá­sa, ahol most a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat par­kolója van. Emiatt néhány virágos pavilont is áthelyez­nek az ABC-áruházhoz. Ez valamelyest csökkenti talán az átmenő forgalom miatti közlekedési gondokat. Annak pedig csak örülhe­tünk mi, vásárlók, hogy a jó kínálat mellett mind több kiskereskedő kér he­lyet a piacon. (Jelenleg 21 ezzel kapcsolatos kérelem van a Piacfelügyelőségen.) Hiszen minél több áru van a standokon — a klasszikus piaci törvények szerint leg­alábbis —, annál olcsóbbak azok. Mészáros István Fotó: Laczó József fi nyáron már erdészeket gyógyít A belső szakipari munká­kat végzik a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mezőkövesdi oktatási és rehabilitációs központjának épületén. A Szoboszlai Ti­bor tervei alapján készülő új létesítményt az erdőgaz­daság házilagos kivitelezés­ben készíti el. A több mint 8 millió forintos beruházá­son jelenleg a szakiparosok többek között az épületgé­pészeti szereléseket végzik, rakják a parkettát, burkol­ják a vizes helyiségeket. Az erdőgazdaság a múlt évben határozta el, hogy a dolgozók szakmai képzésére, valamint az erdészeti mun­kákból szinte foglalkozási ártalomként származó reu­matikus és egyéb megbete­gedések kezelésére hozza létre ezt az intézményt. Mi­után rehabilitációs feladato­kat is ellát, kézenfekvő volt, hogy a reumatikus és egyéb mozgásszervi bántalmakra egyaránt gyógyító hatású mezőkövesdi gyógyfürdőre esett a választás. Az új egyemeletes, tetőtér-beépíté- ses épületet a hőfürdő szom­szédságában, a nagy gépko­csiparkoló melletti telken építették fel. A hagyományos technoló­giával készített épület föld­szintjén kap helyet a por­ta, a büfé, valamint a gáz­üzemű kazánház, amely a téli üzemeltetést is lehetővé teszi. Itt helyezték el a hat, egyenként 2—2 ágyas szo­bát is, valamint itt kapott helyet a társalgó is. Az emeleti részen alakí­tották ki a teakonyhát, egy kisebb társalgót, valamint nyolc, ugyancsak 2—2 ágyas szobát. Beépítették a tetőte­ret, ahol az előadóterem, a könyvtár kapott helyet. Aratásra készülődnek Kövesden Piaci körkép tavasztájt

Next

/
Thumbnails
Contents