Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. május 3., kedd Finn delegáció Bnrsodban A Finn Népi Demokratikus Szövetség észak-hamei körzeti szervezetének öttagú delegációja érkezett tegnap Miskolcra Pirjo Paavola elnök vezetésével. A vendégeket a Hazafias Népfront székházában Ződi Imre megyei titkár köszöntötte és tájékoztatta őket megyénk gazdasági-társadalmi helyzetéről. A baloldali pártok képviselőit tömörítő népfrontszerű szervezet tagjai zömmel Tamperéből, Miskolc testvérvárosából érkeztek, többek között azzal a céllal, hogy a tamperei Kaner- va kórus és a Miskolci MÁV Járműjavító kórusa közötti kontaktust kiépítsék, a cserelátogatást megszervezzék. A vendégek is beszámoltak gondjaikról. Mint megtudtuk, Tamperében (és egész Finnországban) problémát okoz a 8 százalékra tehető munkanélküliség. Különösen az iskolát most végzett fiatalok elhelyezkedése oldható meg nehezen. A könnyűipari (cipő, textil) fellegvár Tamperében is a fémipar küzd nehézségekkel. A küldöttség (örülnek a miskolci tavasznak, hiszen Finnországban még tél van) öt napig járja a megyét, többek között Sárospatakra és Hercegkútra látogatnak, de a Hernádmenti Termelőszövetkezetbe, a Digépbe és a Diósgyőri Csokoládégyárba is elviszik őket a vendéglátók. Megnyílt Feiedy Gyula gyűjteményes kiállítása A hétköznapi délután ellenére zsúfolásig megtelt tegnap délután 5 órakor a Miskolci Galéria Feiedy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész tisztelőivel, az életműve iránt érdeklődőkkel, a képzőművészet barátaival. Ekkor nyílt meg ugyanis a művész gyűjteményes kiállítása, amellyel a város és a Miskolci Galéria a közeli napokban 60. születésnapját ünneplő Fele- dyt köszönti. Ritkán látni olyan kiállítást a Miskolci Galériában, amelynek anyaga az intézmény valamennyi termét megtölti, sőt, tulajdonképpen „folytatódik” is majd egy hét múlva, amikor a művész munkásságában igen kiemelkedő helyet elfoglaló újságrajzok, illetve az alkalmazott grafika műfajában született más munkái kerülnek a közönség elé, az MSZMP megyei székházának előterében. A Miskolci Galéria falain kétszáznál több különböző műfajú alkotás látható. Rajzok, festmények, kollázsok, montázsok, nyomtatott eljárással készült grafikák, magas és mély nyomású munkák, aquatinták, rézkarcok, linómetszetek, litográfiák, ezek vegyes alkalmazásait tükröző müvek. A katalógusban természetesen jóval több munka szerepel. Az egybegyűltek már jó- va'l a megnyitására kitűzött időpont előtt többszörösen is körbejárták a kiállított műveket, vissza-visszatértek egy-egy alkotáshoz, sorozathoz, majd öt órakor Sashegyi Ágnes hárfaművész Farkas Ferenc Régi magyar dallamok című szerzeményét szólaltatta meg a nyitóünnepség kezdéseként. Du- sza Arpádné, a Miskolci Galéria igazgatója köszöntötte a megjelenteket, s természetesen a kiállító, s egyben jubiláns művészt, majd dr. Kovács László, Miskolc város tanácselnöke tartott megnyitót. Bevezetőjében dr. Kovács László Feiedy Gyula pályakezdéséről, pályája fontosabb szakaszairól szólt, kiemelve a grafikaműhely megteremtésében betöltött szerepét, azt, hogy mennyire meghatározó személyisége a magyar grafikai művészetnek, szervezője a város művészeti életének. Szólt Feiedy Gyula művészetének alapvetően elkötelezett vonásáról, művészetének jellemzőiről, műfaji gazdagságáról, sokirányú érdeklődéséről, és közéleti tevékenységéről. Kiemelte, hogy azok közé tartozik, akik nagy tudásukkal. intellektusukkal, tekintélyükkel erősen hatottak a városformálásra, a városi élet szinte minden területére, befolyásolták annak kulturális életét. Ez a mostani kiállítás — mint mondotta —Feiedy Gyula egész munkásságáról igyekszik átfogó képet adni. Természetesen minden korszakából és műfajából csak a legfontosabbak bemutatására van mód. Idézte Feiedy egykori mesterét, Szönyi Istvánt. aki útravalóként mondta tanítványának, arra vigyázzon, hogy a vidékiség sok előnye mellett hátrányai ne érvényesüljenek. E kiállítás a legjobb válasz a mester óvó szavára — emelte ki Kovács László. A megnyitó beszéd után Feiedy olaszországi művészbarátai nevében Luigi Ber- gano torinói képzőművész — aki már számos Feledy-ki- állítás megnyitásán részt vett korábban — köszöntötte a kiállítót. Feiedy Gyula gyűjteményes kiállítása a Miskolci Galériában május 29-ig tekinthető meg. A már említett második része a kiállításnak május 9-én nyílik az MSZMP Borsod megyei székházában. A kiállítás anyagának, Feiedy munkásságának méltatására még visszatérünk. (bm) Hármas IRÜ-gyilkosság Nagy-Britanniában óriási felháborodást keltettek a Ny u- gat-Németországban állomásozó szabadságos brit katonák ellen Hollandiában végrehajtott pokolgépes, illetve géppisztolyos merényletek, amelyeknek három halálos és három súlyosan sebesült áldozata volt. George Younger hadügyminiszter kedden tájékoztatja a parlamentet a végrehajtott terrorakciók körülményeiről és a vizsgálat eredményeiről. A hadügyminiszter a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szabadságolt brit katonák „törvénytelen gyilkosság teljesen ártatlan áldozataivá váltak”. Ez a minősítés nyomatékosan megkülönböztetni kívánja az IRA terrorakcióját a brit különleges légi szolgálat (SAS) március 6-án végrehajtott gibraltári kommandóakciójától, amelynek során három bombamerénylet előkészítésével vádolt fegyvertelen IRA-aktivistát lőttek agyon. Az ír közvélemény „a gibraltári hármak megbosszu- lásának” tekinti az IRA legújabb akcióját. A hétfői brit lapok maguk is rámutatnak a két véres esemény kapcsolatára, de felháborodottan utasítják el a SAS gibraltári kommandóakciójának és az IRA hollandiai terrorakciójának összehasonlítását. Számvetés előtt a magyar tudomány A Magyar Tudományos Akadémia május 9-én és 10- én tartja évi közgyűlését. Tevékenységét, a magyar tudomány helyzetét elemzi majd, miként tette ezt eddig minden esztendőben Az idei számvetéskor azonban várhatóan nem visszafelé, hanem előretekint. Azt vizsgálja, hogy a tudós társadalom mit tehet az ország felemelkedéséért. Ez alkalomból Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tájékoztatta Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát: — Az ország méltán számíthat a hazai kutatóbázisra, amely az a szellemi tőke, ha úgy tetszik, termelőerő, amely képes elősegíteni a gazdasági-társadalmi stabilizációt és a kibontakozást. Az utóbbi közgyűlés óta elért kutatási eredmények is bizonyítják ezt. A természet- tudományi műhelyekben — jelentős alapkutatási eredmények mellett — kifejlesztettek számos világszínvonalú terméket, s olyan módszereket, eljárásokat, amelyekkel előmozdíthatják a műszaki fejlesztést, a termékszerkezet, a gyártmányok korszerűsítését. A társadalomtudományok művelői a gazdasági-társadalmi folyamatok, a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elemzésével, általánosítható elvi következtetésekkel a reform gyorsításához, a politikai intézményrendszer megújításához, a korszerű gazdasági működés elméletének kidolgozásához kíván hozzájárulni. Az Akadémia elméleti műhelyeinek felismerései, ajánlásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a politikai vezetés ne csupán a kívánatos mozgásirányokat, hanem a stratégiai célokat is megfogalmazza. A tanácsadó, véleményező testület kialakítására vonatkozó állásfoglalásunkban — amelyet a kormány felkérésére készítettünk —’ javasoltuk: a szakemberek közreműködését ne csupán a már kész határozatok véleményezéséhez kérjék, hanem azok kidolgozásához is. Örömmel tapasztaljuk, hogy figyelembe vették javaslatunkat: a napokban megalakult a Minisztertanács tanácsadó testületé, amely az Akadémia szellemi bázisán működik majd. Az ország jövőjének kedvező alakulása érdekében szükséges lenne, hogy a párt és a kormány az eddigieknél következetesebben vegye figyelembe a tudomány más ajánlásait is. Jelenleg az állami költség- vetésből a kiadások 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett ipari országokban 5—8 százalékot. Ausztriában például az egy kutatásra jutó ráfordítás ötször nagyobb a magyarországinál. Az Akadémia intézetei kutatási eredményeik értékesítése révén igyekeznek pótolni azokat az összegeket, amelyeket a központi pénzalapból nem kapnak meg. Félő azonban, hogy erőfeszítéseik ellenére sem folytathatják alapkutatásaikat, mert pénzkeresésre kényszerülnek, a kutatás feltételei évről évre kedvezőtlenebbek. A magyar tudomány, annak ellenére, hogy kapacitásának tekintélyes részét talponmaradásra kénytelen fordítani, ez ideig meg tudta őrizni nemzetközi reputációját. A magyar tudomány számos képviselőjét beválasztották nemzetközi tudományos társaságok vezető testületéibe. Az Akadémia mintegy 200 kutatója vesz részt a világ legjelentősebb kutatócentrumainak tevékenységében. Számos intézetünk hosszú idő óta működik együtt világhírű külföldi intézetekkel. Ez az intenzív nemzetközi kapcsolat nemcsak hasznot hoz az országnak, hanem a magyar tudomány nemzetközi rangját emeli, nélkülözhetetlen a tudomány fejlődéséhez. (MTI) Megkezdődött a WHO 41. közgyűlése Genf ben a Nemzetek Palotájában megkezdődött az Egészségügy! Világszervezet (WHO) 41. közgyűlése. A hétfői nyitóülésen a szervezet 166 tagállama képviseletében 1200 küldött vett részt. A tanácskozás napirendjén egyebek között az AIBS- elleni harc átfogó programja, az orvos-egészségügyi ellátás fejlesztése, az egészségügyi szakemberek képzése áll, de szó lesz az Izrael által megszánt területeken élő arab lakosság egészségügyi körülményeiről is. Az ülésszak megvitatja a szervezet 1986—87-es tevékenységéről készült beszámolót és a költségvetés tervezetét, majd megválasztja a WHO új főigazgatóját. Az ülésszakon megemlékeznek a szervezet fennállásának 40. évfordulójáról és az egészségét elidegeníthetetlen emberi jogként deklaráló alma-atai nyilatkozat elfogadásának 10. évfordulójáról. Jég az égből Nevi! Gould angol lakos bemutatja azt a jókora jégdarabot, amely - feltehetőleg — egy áthaladó repülőgépről házára hullott és beszakította annak tetejét. A károsult, hűtőszekrényben tárolja a „bűnjelet”, hogy azt megvizsgálhassák a bejelentésére rövidesen helyszíni szemlére kiszálló polgári repülési hatósági szakemberek. Ellentmondásos élelmiszergazdaság Megbeszélés az SZMT-ben Tegnap Miskolcon, az SZMT székházában megbeszélést tartottak az ipariágazati szakszervezetek helyi vezetői. Az értekezleten Csinos József, az SZMT titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Pál József, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette Borsod-Abaúj- Zemplén élelmiszergazdaságának mai helyzetét. Elhangzott, hogy a megye agrártermelése az elmúlt évtizedekben dinami- kusanj fejlődött, nőttek a termelési értékek, emelkedtek a hozamok. Mégis, napjainkban a több mint száz közös gazdaság egyharmada a létéért küzd, csak 25 szövetkezet képes a továbbfejlődésre. Az e helyzetben készült agrárkoncepció a legmélyebb gyökerekből táplálkozik. Készítői áttekintették a szocialista mezőgazdaság fejlődését. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban a dinamikusan erősödő nagyipar elszívó hatása miatt nagy volt a munkaerő-elvándorlás. Megfogyatkozott a jól képzett szakember- és szakmunkás- gárda, s bizony a mezőgazdaság nyújtotta alacsony kereseti lehetőségek és a nehéz munkakörülmények ma sem vonzóak. A múlt hibája: a sematikus gondolkodás és a túlzott koncentráció ma érezteti hatását. További gond, hogy az agrárkereskedelem Pest-központú, a helyi élelmiszer- ipar pedig alacsony színvonalú. A piaci igény közvetítése nehézkes, s a jobb minőségi alapanyag-termeltetés visszajelzése hiányos. A szövetkezetekben a melléküzemági tevékenység épí->- tésével a "80-as években elmaradtak. A lépéshátrányt fokozza a dekonjunktúra és a tőkeszegénység. A közös gazdaságokban is érvényben lévő jövedelemszabályozás, illetve a speciális munka- körülmények összhanghiánya miatt a hatékony foglalkoztatás háttérbe szorul. A megye hét állami gazdasága közül ugyanakkor hat dinamikusan, egy szerényebb mértékben, de fejlődik. Az agrárkoncepció kidolgozásánál az a cél vezette a készítőket, melynek elérésével biztosítható a közös gazdaságokban a megtisztulás, az élelmiszervertikumban pedig a stabilizáció és fejlődés. Olyan egyéni érdekeltségi rendszer megteremtése tehát a lényeg, amelyben a dolgozó munkájának megfelelően boldogul. Újra kell gondolni a szövetkezetek működését, s látni kell, hogy a jövőben a tagnak saját vállalkozásával kell fenntartani szövetkezetét, s nem pedig fordítva. Ma a megye mezőgazdaságát az alacsony hatékonyság és a túlfoglalkoztatás jellemzi. Az agrárkoncepció megvalósítása mégsem jelenti a munkaerő felszabadítását, hanem az ésszerűbb átcsoportosítást. Ügy számolódnak fel tevékenységek, hogy közben új munkalehetőségek teremtődnek. S ezt a szakszervezet feltétlen támogatja. — bea — Az áprilisi fagykárok hatása A MÉM-ben összesítették az április 24-éről 25-ére virradó éjszaka bekövetkezett mínusz 5, mínusz 7 fokos éjszakai fagyok által okozott károkat, amelyeknek — az elemzés szerint — meglehetősen súlyos következményei lesznek, mindenekelőtt a csonthéjas gyümölcsök terméseredményeire. Zsiitvay Attila, a minisztérium főkertésze, az MTI munkatársának elmondotta: a talajmenti fagyok mindenekelőtt az ország déli részén és a mélyebb fekvésű területeken pusztítottak. Csongrád megyében a növényzet úgynevezett zöld része, a virágok és a levélzet csaknem teljesen elfagyott, úgyhogy az országnak ezen a vidékén sajnos nagyon gyatrák az őszi gyümölcs- szüret kilátásai. Ennél csak némileg jobb a helyzet Bács- Kiskun és Pest megyében, ahol nem általános a fagykár, ám a lapos fekvésű részeken a növények itt sem vészelték át az erős lehűlést, így hát jelentős kiterjedésű gyümölcsös kertekben termést nemigen várhatnak a betakarítás idején. Az ország északi vidékein nincsen jelentősebb fagykár, ám elszórtan, egy-egy vidéken, főként a mélyebb részeken szintén megmutatkoznak az éjszakai fagyok következményei. Főként a dió, a mandula, az őszibarack, a kajszibarack és a cseresznye sínylette meg a lehűlést, amely 50—100 százalékos kiesést okozhat a termésben ott, ahol ilyen fagyokat mértek. Márpedig sajnos bőségesen vannak ilyen területek az országban. A meggy és a körte valamivel jobban átvészelte a lehűlést, a károk — adott területen — 20 —60 százalékosak.
