Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
VHág proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 111. sióm 1988. május 11. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ff MMpitsaBYS»&ßk BjSjds'pgkeresztúrból Keresett terméket gyártanak a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárának bodrogkeresitúri telepén. Itt készülnek a különböző típusú és méretű falazóblokkok, valamint a födémbclóstes- tok. Az elmúlt óv elejétől üzembe helyeztek egy nyugatnémet gyártmányú Zenit típusú gépsort, amellyel egy műszak alatt 6000 darabot gyártanak ebből a fontos termékből. Képeink a keresztúri telepen készültek. (Képösszeállitós a 8. oldalon.) A német fél véleménye partner között 1965-ben, a munkacsoport tevékenysége pedig Ili évvel ezelőtt kezdődött. Az eltelt majdnem két évtized alatt jellemzővé vált a mind jobban kiszélesedő kooperáció. Az Ikarusokhoz az NDK-ból vásároljuk a vezetőüléseket, (Folytatás a 3. oldalon.) Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. május 10-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. május 10-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjából. Herczeg Károly elvtársról. I. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Berecz János és Lukács János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését az MSZMP országos értekezletének előkészítő munkájáról. A Központi Bizottság megállapította. hogy az országos pártértekezlet előkészületei az 1988. márciusi ülésen elfogadott határozatának megfelelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetet a párt alapszervezetei és a pártbizottságok, valamint a felkért szervezetek és intézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételeiket, javaslataikat eljuttatták a Központi Bizottsághoz. A felelősségteljes, nyílt vitában elhangzottak jól szolgálják a párlértekez- let előkészítését. A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait hasznosítva, jóváhagyta az orszá(Folytatás a 2. oldalon) Folytatódott az Akadémia közgyűlése Kedden zárt ülésen folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése a várbeli kongresszusi teremben. Elnöki beszámolójában Bercnd T. Iván azt körvonalazta, milyen tennivalói vannak az Akadémiának, hogy az ország gondjainak megoldásából a kutatás minél jelentősebb részt vállalhasson. Bevezetőben a tudományirányítás országos rendszeréről, s ebben az MTA szerepéről szólt. Utalt az elnökség állásfoglalására, amelyben — az akadémiai osztályokkal egyetértésben — azt javasolták: a Parlamentben külön tudományos — vagy kulturális-tudományos — bizottság segítse az állami tudománypolitika kialakítását és érvényesítését, s a népgazdasági költségvetésbe önálló fejezetként épüljön be az Országgyűlés által jóváhagyott kutatási költség- vetés. Az elnök hangsúlyozta: az Akadémiára szabott országos feladat betöltéséhez megfelelő eszközöket kell teremteni, és belső szervezeti változásokat kell végrehajtani. Elengedhetetlenül szükség van a kutatóhálózat korszerűsítésére, működésének új elemekkel történő kiegészítésére, szorosabb együttműködésre az egyetemi és a vállalati kutatóhelyekkel, s nem utolsósorban a Kutatás-finanszírozás és tervezés lényeges átalakítására. A továbbiakban kifejtette: a modern kutatáshoz szükség van önálló kutatóintézetekre. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ennek a hálózatnak éppen olyannak kell lennie, amilyenné a történeti folyamatokban, nem kevés véletlen és szubjektív elem hatására kiépült. Ezért egyes intézmények összevonása, mások kibővítése vagy megszüntetése is indokolt lehet. A szelektív fejlesztés a kutatásban is nélkülözhetetlen. Ezt a munkát a kutatóbázis egészére vonatkozóan el kell végezni. Az áttekintés és az esetleges (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, Tokajban megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közúti jármű munkacsoportjának 38. ülése. A tárgyalásokon egyeztetik a magyar és az NDK-beli közúti járműgyártás továbbfejlesztésének elveit, megvitatják a tudományos együttműködés különböző kérdéseit, s várhatóan megállapodásra jutnak a konkrét szállításokról. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet holnap, csütörtökön ünnepélyes külsőségek között írnak alá. Biztos vagyok benne, hogy olvasóink az előző mondatok után azonnal a Trabantra és a Wartburgra, esetleg az IFA teherautókra gondolnak. A későbbiekben természetesen a személygépkocsikról is szó lesz, ám nem árt elöljáróban megjegyezni: a két ország együttműködése jóval mélyebb, szélesebb körű a személygépkocsik és a teherautók eladásánál, illetve vásárlásánál. A magyar és a német fél között a járműipari, -gyártási kooperáció több évtizedes múltra tekint vissza. Az első lépéseket már az ötvenes évek közepén megtettük, amikor a magyar Ikarusokért cserébe NDK- beli személyautókat kaptunk. A gyártási együttműködésre vonatkozó tárgyalások a két Kamion gyorsasági futam a Elét végén A jól sikerült tavalyi premier után május 14-15-én már másodszorra rendezik meg a Hun- garoringen a Hungarocamion Truck GP ’88 kamion gyorsasági Európa-bajnokság egyik futamát. A küzdelem az idén is három kategóriában zajlik. Míg tavaly a lóerők szerint, addig az idén a hengerűrtartalom alapján különböztetik meg a kamionokat. Három magyar résztvevője is van a versenynek, Krasznai János, aki tavaly összesítésben kilencedik helyezett lett, Dinnyés László és Tamási László először indulnak a kamionversenyen. Szombaton és vasárnap döntik el a helyezéseket. Fotó: Balogh Imre
