Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. május 10, kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A„bezárkózás” veszélyei Általános, mindennapos tapasztalatunk, de a közvc- iemcny-kutatás felmérései is bizonyítják, hogy a lakosságot elsősorban a gazdasággal összefüggő kérdések foglalkoztatják. A mai gazdasági helyzetünket az emberek kritikusan vizsgálják, érthetően elsősorban saját helyzetükön érzik és élik meg a gondokat. Ez a saját belső és elsődlegesen gazdasághoz kötődő szemlélet a káderképző tanfolyamok iránti érdeklődésen is tetten érhető, ugyanakkor nincs összhang az ideológia megújulásának igenlése és az ilyen jellegű korszerű tematikájú tanfolyamokra való jelentkezés között sem. Hasonlóan csökkenő az érdeklődés a nemzetközi kérdések iránt, holott a gazdaság, az ország külpolitikájának nyitottságáról beszélünk, s ezt tapasztaljuk a gyakorlatban is. Értem és megértem ezt a gondolkodást. Ugyanakkor a világban zajló jelentős folyamatok iránti csökkent figyelemnek elgondolkodtató hátrányai lehetnek. Mire gondolok? A fő nemzetközi tendenciáktól nem tudjuk függetleníteni magunkat sem a gazdaság problémáinak megoldásában, sem társadalmi folyamataink kezelésében. Ha nem veszünk tudomást a világról, később — ha már jobban fordul ismét kifelé is a figyelem — jelentős lesz a lemaradás, az akkor már ü.j jelenségek megértése pedig nehezen követhető. Lehetőségeinket nemcsak a belső objektív és szubjektív feltételrendszer határozza meg, hanem a külső kedvező vagy kedvezőtlen, előre vivő, vagy hátráltató - hatások, amelyek a világ valamennyi országának mozgásterét determinálják. Nézzük tehát röviden azokat a — megítélésem szerint — fontos nemzetközi folyamatokat, amelyek figyelmet érdemelnek! 1. Az emberi civilizáció fennmaradása szempontjából alapvető kérdés a nukleáris világkatasztrófa elkerülése. Ennél grandiózu- sabb és veszélyesebb globális probléma nem létezik. A szovjet új külpolitikai gondolkodás és az ezzel összefüggő felismerések és kezdeményezések alapján ma egyre több felelős államférfi és politikus ismeri fel a másik oldalon i$, hogy ha kölcsönösen)! új szándék és bizalom van, akkor a fegyverkezés veszélyeit is fokozatosan el lehet hárítani. A leszerelésért folytatott küzdelemben frontáttörés következett be a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló döntéssel. A rendszeressé vált és tartalmában átfogó problémákat felölelő szovjet—amerikai tárgyalások további eredményekkel kecsegtetnek. Ezek közül kétségtelenül az egyik legfontosabb a nagy távolságú nukleáris rakéták és atomtöltetek 50 százalékos csökkentéséről szoló megállapodás előkészítése. A szovjet—amerikai tárgyalások lehetővé teszik, hogy a regionális konfliktusok megoldása irányában is előrelépés történjen. A két nagyhatalom viszonya kedvezően hat az európai biztonság és együttműködés kérdéseire is. A tartalmi együttműködés és ennek kereteket biztosító intézményrendszer az elmúlt években tovább mélyült és szélesedett, s remény van arra, hogy a jelenlegi bécsi utótalálkozó újabb lépésekkel viszi előre kontinensünk alapvető problémáinak megoldását, a biztonságos és együttműködő Európa megteremtését. 2. Minden országot érintő folyamat a világgazdasági korszakváltás, vagy más elnevezéssel a világ- gazdaság megújítása. A legutóbbi 130 évben 25—30 évenként, megduplázódott a világ országainak együttes termelése. A jelenleg zajló gazdasági korszakváltás kiterjed a gazdaság struktúrájának átrendeződésére (iparágak eltűnnek, újak jelennek meg), a strukturális egyensúlytalanság problémáira (lásd az Interakció Tanács kezdeményezéseit), a világ- gazdaság működési mechanizmusának újragondolására. Felöleli a nemzetközi kereskedelem átrendeződését: az árak, a protekcionizmus, az adósságprobléma, a költségvetési és külkereskedelmi deficitek kérdéskörét. (Ma a legnagyobb költségvetési és külkereskedelmi deficittel az USA rendelkezik, amely az egész világgazdaság működésében az egyik súlyos zavaró tényező, ugyanakkor a legnagyobb tőkehitelezővé lépett elő Japán!) A korszakváltás éppen ezért összefügg egy új nemzetközi pénzügyi rendszer megteremtésének a szükségességével is, amelyet a fejlődő világ országai, a szocialista országok mellett a kapitalista országok többsége is igényel. Ez utóbbiak közül Franciaor, szág tartozik a kezdemé' nyezök közé, és ma már a felvetéstől az USA sem zárkózik el. 3. A tudományos-technikai forradalom korunkban zajló második szakasza nem fér meg az országhatárok között, s időben jelentősen felgyorsult folyamatokat indított el. Ezeknek vannak az emberiség számára óriási lehetőségekkel kecsegtető irányai. A biotechnológiában rejlő lehetőségek világtörténelmi fordulatot hordoznak az ember és a természet közötti kapcsolatokban egyrészt az élelmezés, másrészt az egészségügy területén. Elég ha a génsebészetre, az antitestekre gondolok. Sokan az ebben rejlő lehetőségekből a jövő század vezető iparágát olvassák ki. A félvezetőkre, a miniatürizálásra, a chi- pek világára épülő mikroelektronika a számítógépek forradalmasítását tette lehetővé, s mindez a totális automatizálást, vezérlést kínálja fel a gazdaság számára. Ez tette lehetségessé az információ hihetetlen méretű adattárolását, s az erre épülő „információs társadalom” megjelenését. A változás kiterjed az energia- és nyersanyaggazdálkodásra, új típusú, hőálló anyagok megjelenésére, a világűrtechnika és a haditechnika új elemeire stb. A tudományos-technikai robbanásból adódóan olyan társadalmi-gazdasági következményeknek lehetünk szemtanúi, mint pl. az új tudományos-technikai nemzetközi erőviszonyok (a csúcstechnológiával rém delkező országok rangsorának változásai), új szervezési formák (tudományos-technikai parkok százszámra történő megjelenése), a gazdaságpolitika elméleti alapjainak felülvizsgálata, vagy a világkereskedelmi protekcionizmus felerősödése. Persze e forradalmi lehetőségek komoly veszélyeket is magukban rejtenek. Csupán utalni szeretnék arra, hogy egyre nagyobb hatást kifejtő rendszereket működtetünk romló állapotú bioszférában, a biotechnológia, az atomenergia csak akkor segíti az emberiséget, ha sikerül az ember ellenőrzése alatt „lombikban” tartani. A gyors folyamat által kiváltott világméretű gazdasági átrendeződés a nemzetközi biztonsági rendszert is kikezdte, amelyek kezelése a jelenlegi nemzetközi szervezetek keretei között aligha megoldható. 4. A fent vázolt jelenségek átvezetnek bennünket a globális problémák világába. Úgy is, hogy a glóbuszt érintő alapvető kérdéseknek azok is részét képezik, s amelyekhez azonban hozzá tartoznak a világ népességének alakulásával, a világ élelmezésével, egészségügyi problémáinak megoldásával, a természeti erőforrások kimerülésével és az ökológiai problémák megoldásával kapcsolatos kérdések. Mindezekkel együtt az emberiség történelmi fordulóponthoz érkezett: olyan különböző problémák óriási méretű összefonódottságá- ról van szó, amelyek tehát az egész világot átfogják. Lényegesen nagyobbak, bonyolultabbak és nehezebbek, mint amilyenekkel az emberiség korábbi története során szembekerült. Egyaránt érintik a gazdag és szegény, kis és nagy, fejlődő, kapitalista és szocialista országokat. Kezelésük és megoldásuk is csak globális alapon lehetséges: széles nemzetközi egyetértéssel és szervezett nemzetközi együttműködéssel. A világérintkezés jelenlegi szakaszát a kölcsönös függőség és egymásrautaltság egyre növekvő tendenciája jellemzi. Azért is tartom fontosnak e nemzetközi folyamat felemlítését, mert közgondolkodásunk és a mai nemzettudatunk nem észlelte a globalizáció folyamatát a maga adekvát formáiban, s a globális tudat még ma sem elég fejlett hazánkban. 5. A nemzetközi folyamatok alakulása, a szocializmus jövője szempontjából rendkívül fontos a szocialista országok többségében kibontakozóban levő megújulási folyamat, amely a Szovjetunión kívül Kínában, Bulgáriában, Lengyel- országban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, de bizonyos értelemben Vietnamban, és természetesen hazánkban is végbemegy. Itt nemcsak a gazdaság működésének és irányításának reformjáról van szó, hanem a politikai rendszer és az ideológia, az egész szocializmusfelfogás korszerűsítéséről. Nyilvánvaló, hogy ez a folyamat magában hordoz közös elemeket és a történelmi sajátosságokra épülő önálló arculatot is. Ez utóbbiból adódik a reformok intenzitásának, mélységének az eltérése. 6. A világ közel kétszáz országának többségét a fejlődő országok alkotják. Napjainkban őket olyan sajátos problémák sújtják, mint —■ a remélt felzárkózás helyett — a lemaradás a fejlődésben, éhezés több tucat országban, az eladósodás óriási méretei és következményei, a különböző regionális kónfliktusok megoldásának elhúzódása, az egyes egységszervezetek válsága, illetve néhány ország esetében a gyors reagálási készségből adódó dinamikus gazdasági fejlődés (főleg a csendes-óceáni térségben). Ugyanakkor a nemzetközi politikában nem hagyható figyelmen kívül a több mint száz országot tömörítő el nem kötelezett mozgalom növekvő nemzetközi szerepe, önálló politikai tényezőként történő megerősödése — a heterogén összetétel és a belső viták ellenére. 7. Végül a „világ dolgainak” alakulásában figyelemre méltóak a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom új jelenségei. Ezek két — szerintem — fontos aspektusát szeretném említeni. Az egyik a kapitalista országok kommunista pártjainak útkeresése: a társadalom fejlődésének lehetséges alternatívái, a szövetségesek újragondolása, a szocializmushoz eljutás lehetséges változatai. E vívódás nem egy esetben a pártok belső válságával (pl. spanyol) és^ tömegbefolyásuk csökkenésével jár együtt (a legtöbb esetben). Ugyanakkor az „eurokommunizmus” több jel szerint elveszíti talaját, s növekszik a kommunista pártok nemzetközi szolidaritása. A másik új mozzanat, hogy — több évtizedes szembenállás vagy egymás mellett élés után — felerősödőben van a szociáldemokrata és kommunista pártok közötti közvetlen párbeszéd, sőt közös kezdeményezés is. Az előzőre egyedülállóan kiemelkedő példa az SZKP meghívására és rendezésében lebonyolított kötetlen találkozó és vita, az utóbbiak közül néhányban a magyar párt is kezdeményező szerepet vállalt. Még eljön az idő, amikor a munkásmozgalom két szárnya egymásra talál? Ügy gondolom, hogy ezek a fő folyamatok, kibontakozóban lévő jelenségek nemcsak a nemzetközi kérdések iránt tudatosan érdeklődők számára lehetnek érdekesek, de a mindennapi gondokkal küszködő ember közgondolkodásában is helyet kell, hogy kapjanak. Hiszen csak a sok tekintetben mindinkább egységes világban lehet elhelyezni hazánkat, s benne az érte és egyéni boldogulásért cselekvő, alkotó embert. Bezárkózásunk — még ha az átmeneti is — csökkenti a világ élvonalához való felzárkózásunk esélyeit, ugyanakkor a „világban” való gondolkodás, a nemzetközi lehetőségek és korlátok számba vétele teszi csak lehetővé a megfelelő igazodást, reagálást, a cselekvési mozgások kialakítását. Dr. Vancza János Tokaji csendélet Lacié József felv. Teriiletgazdálkodás magasabb fokon Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az irányítás korszerűsítése során szervezetét is átalakította. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy a településfejlesztés iránti erős társadalmi igénynek megfelelően létrehozta a településfejlesztési és kommunális ellátási főosztályt. Ennek legfontosabb feladatairól és jelenlegi munkáiról Laczkó László főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. A főosztály fontos feladata, hogy teremtse meg a településeken fellelhető szabad területekkel való tervszerű gazdálkodás feltételeit. Eddig a tanácsok ötletszerűen gazdálkodtak ezekkel a területekkel, s a rendezési tervek alapján hozott döntéseik sem lehettek I kellően megalapozva, mert a telkek értéke, valamint a telekhasználati és igénybevételi díjak nem értékarányosak. A területhasználat költsége nem ösztönöz arra, hogy például az üzemek ne vegyenek igénybe az indokoltnál nagyobb telket. Hasonlóképpen célszerűtlen, hogy a helyes ösztönzés hiányában raktárakat telepítenek a település értékes belterületére. Ezért a minisztérium most arra vállalkozott, hogy kidolgozza a településen belüli telekérték-kataszter összeállításának módszerét, s ezt a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátja. Ebben egyebek között a telek fekvése, infrastrukturális ellátottsága, a település fejlesztésében tervezett szerepe és sok más feltétel szerint határozhatják meg az adott terület valós értékét, . amely a területgazdálkodás alapja lehet. A főosztály előreláthatóan az év végére dolgozza ki ezeket a javaslatokat. A területgazdálkodás sokat vitatott kérdésében, a zárt kertek felhasználásában is az eddiginél ésszerűbb rend megteremtésére törekszik a főosztály. A jelenlegi alapvető ellentmondás az, hogy sok helyen nem a rendeltetésének megfelelő mezőgazdasági művelésre, hanem üdülési célra használják a zárt kertet, s ezzel a környezetet is károsítják. Másutt a mezőgazdasági felhasználást korlátozza a jelenlegi szabályozás, mert csak kis alapterületű szer- számoskamra vagy egyéb létesítmény építését engedi. Az elképzelés az, hogy a minisztérium a tájegységek helyi adottságaihoz és a használat céljához igazodó új szabályozást dolgoz ki, amely a zsúfolt beépítési területeken szigorú követelményeket határoz meg; ahol azonban nem feltétlenül szükséges, ott nem korlátozza az építmények méreteit. Megoldást keres a főosztály a településrendezési tervek egyszerűsítésére, s ezzel a tanácsok tervezési kiadásainak csökkentésére. Ezért kísérleti korszerűsítési tervet dolgoznak ki a három alapvető településtípusra — a kis lélekszámú és alig fejlődő településre, a községre és a városra —, s ennek társadalmi, szakmai vitája után alakítják ki a végleges, egyszerűsített megoldásokat. Jelentős feladatra vállalkozott a főosztály azzal, hogy megvizsgálja az ország különböző térségeit, miként befolyásolják fejlődését a világgazdaság jelenlegi és várható változásainak hatásai. Feldolgozzák a hátrányos hatások megszüntetésére kínálkozó gazdaságos megoldásokat, mint például az adókedvezménnyel segített ipartelepítés, a magas képzettségű munkaerő elhelyezését szolgáló lakásépítkezés lehetőségeit. Más területeken pedig a világgazdasági változások kedvező hatásainak kihasználására dolgoznak ki alternatív javaslatokat. A kommunális szolgáltatások fejlesztésében a szakemberek meggyőződése szerint a 90-es években létkérdéssé válik az országban a háztartási hulladék és egyéb szemét kezelése, tárolása, megsemmisítése. Ezért a főosztály feltárja, hogy a következő években milyen térségekben várható kritikus helyzet kialakulása. Ennek megfelelően átfogó programot készít a megoldásokra, a szemétkezelés fejlesztésére, újabb lerakóhelyek és megsemmisítő művek létesítésére. A tervek szerint még ez év második felében elkészül ez a program.
