Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. május 10, kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Barsnd-Abaúj-Zemplén megye 1988. első negyedéve A megye iparának termelése a gazdaságtalan tevékenységek fokozatos csökkentése, anyagellátási problémák, értékesítési gondok stb. miatt 2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ágazatok közül a villamosenergia-ipar és a gépipar termelése 10 százalékot meghaladóan, a kohászaté és az élelmiszeriparé 6, illetve 4 százalékkal csökkent, a bányászaté megközelítette, az építőanyag-iparé 15 százalékkal, a vegyiparé 4 százalékkal és a könnyűiparé 10 százalékkal meghaladta az 1987. I. negyedévit. A megyei székhelyű ipari szervezetek bel- és külföldre egyaránt az egy évvel korábbival közel azonos mennyiségű terméket értékesítettek. Az exportárbevétel 18 százalékkal emelkedett, ezen belül rubel relációban egyötödével visszaesett, nem rubel relációban négytizedével nőtt. Alakulásában egyes termékek javuló árai és a kivitt termékek összetételének változása egyaránt szerepet játszott. Az iparban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 1987. I. negyedév óta 5700 fővel, 4 százalékkal csökkent. Ebből mintegy 4000 fő a bányászat és a kohászat létszámvesztesége, de a villamosenergiaipar kivételével minden ipari ágazatban fogyott kisebb-nagyobb mértékben a létszám.' A termelékenység átlag 2 százalékkal javult úgy, hogy egyes ágazatokban jelentősen (pl. építőanyag-ipar, könnyűipar) emelkedett, ugyanakkor másokban (pl. villamosenergia-ipar, gépipar) számottevően csökkent. Az építőipar építési-szerelési tevékenysége 13 százalékkal több volt, mint egy évvel ezelőtt, amikor a kemény tél jelentősen hátráltatta a munkát. A szövetkezeti szektorba tartozók termelése egyhar- madával, az állami kivitelezőké egytizedá- vel emelkedett, az állami vállalatok közül a tanácsiaké nem érte el a bázisidőszakit. A termelésből az állami építőipar 84 százalékkal, a szövetkezeti 16 százalékkal részesedett. A megye állatállománya folyamatosan csökken. Március végén a szarvasmarhák száma 2 százalékkal, a sertéseké 8 százalékkal, a tyúkféléké egytizedével kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Ugyanilyen mértékben fogyott a két fő állatfaj anyaállatainak száma is, az előhasi üszők száma pedig háromnegyede, az előhasi kocáké kétharmada a tavaly ilyenkorinak. A megyében felvásárolt vágóállat-mennyiség (10 400 tonna) összességében egytizedével több volt az 1987. I. negyedévinél, döntően a vágóbaromfi-eladás 80 százalékos növekedése révén. Vágósertésből és juhból jelentősen csökkent a felvásárlás, szarvasmarhából 2,4 százalékkal emelkedett. Az I. negyedév során összesen 244 új lakást vettek megyénkben használatba, háromnegyed részük magánerőből épült. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak I. negyedévi átlagos állományi létszáma 8000 fővel, 3,3 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Csak a vízgazdálkodásban dolgoztak többen, mint egy évvel ezelőtt. A megye lakosságának főbb központi forrásokból származó pénzbevétele megközelítette a 10,5 milliárd forintot, s 9 százalékkal haladta meg az 1987. I. negyedévit. A növekedést döntően a társadalom- biztosítási kifizetések 25 százalékos emelkedése eredményezte. A munka- (tagsági) viszonnyal összefüggő kifizetések 4,4 százalékkal nőttek, a kisvállalkozók pénzbevételei 30 százalékkal csökkentek. A személyi jövedelemadó bevezetésével ez évtől a nettó bérek és keresetek mutatják reálisan a munkával szerzett jövedelmek nagyságát. Az anyagi ágakban dolgozók I. negyedévi nettó átlagbére mintegy 6 százalékkal magasabb volt a tavalyi I. negyedévi nettó átlagbérnél. Az átlagon felül emelkedtek a nettó átlagbérek az iparban (6,4 százalékkal), az építőiparban (9,4 százalékkal) és a közlekedésben (7,1 százalékkal). Az 1988. április végi állapot szerint a megye 4 ipari és egy kereskedelmi vállalata, illetve szövetkezete tartozik az ún. bérklubba. Ezek foglalkoztatottainak száma a megfelelő népgazdasági ágba tartozó gazdálkodókénak egyaránt 3 százaléka. A lakosság március végi 14,3 milliárd forintos takarékbetét-állománya alig, a 17,9 milliárd forintos hitelállománya 16 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Az OTP-nél történő betételhelyezéseket részben a kedvezőbb pénzmegtakarítási lehetőségek (kötvények, kincstárjegy), részben egyes biztosítási formák mérséklik. A hitelformák közül az átlagosnál jobban emelkedtek a mezőgazdasági termelési, a személyi és az építési kölcsönök. A megye I. negyedévi kiskereskedelmi forgalma közel 8,5 milliárd forint volt, folyó áron 6,4 százalékkal több a bázisidőszakinál. Az országos kiskereskedelmi árszínvonal 18,7 százalékkal nőtt, legjobban (30 százalékkal) a vendéglátásban. Az áremelkedéseket figyelembe véve, a megye kiskereskedelmi forgalmának volumene összességében egytizedével. a ruházati cikkeké, valamint a vendéglátásé egyötödével csökkent, A forgalom alakulása kedvezőtlenebb az országosnál. Az első négy hónapban 145 kiskereskedő megszüntette ás kb. 150 szünetelteti tevékenységét, miközben 134-en kértek üzletnyitási engedélyt. Az I. negyedévben a megye kiskereskedelmi szálláshelyeit 26 900-an vették igénybe. A vendégek többségét kitevő belföldi turisták száma 4 százalékkal nőtt, a külföldieké majdnem háromtizeddel csökkent, kizárólag a szocialista országokból érkezők számának visszaesése miatt. Nem szocialista országokból közel másfélszer többen látogattak ide, mint tavaly ilyenkor. Ösz- szességében 9 százalékkal csökkent a vendégforgalom. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Kiskertek növényvédelme Napok óta kellemes meleg az időjárás. A gyümölcsfák virágzanak, a legkorábbiaknál pedig már megtörténi a sziromhullás is. Lehet-e ilyenkor permetezni, milyen növényvédelmi feladatok vannak a kiskertekben? Erről kérdeztük dr. Gyurkó Pétert, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás növényvédő szakmérnökét. — A legfontosabbal kell kezdenem. A virágzó növényeket méhekre veszélyes növényvédő szerrel nem szabad permetezni! Ez úgyis értendő, hogy a fa alatt virágzó gyomok sem lehetnek. Ha gombaölő szerrel kell Virágzó kultúrát permetezni, azt is a méhek repülése utáni időszakban végezzük, így hatásosabb és nem okoz perzselést. A fentieket figyelembe véve őszibarackban a levéldeformáló betegség ellen valamely szerves gombaölő szerrel javasoljuk a permetezésit (Orthocid 0,2 százalék, Dit- h’ane M 45 0,2 százalék, azaz 100 liter vízben 20 dekagramm permetezőszer). Várható, hogy rövidesen tömegesen jelentkezik a levéltetű- fertőzés és a rovarölő szert, gombaölő szert együtt kell alkalmazni. (Anthio 33 EC 0,2 százalék, Bi—58 0,1 százalék, Unifosz 0,1 százalék, Decis 2,5—0,1 százalék). A kajszibarackon a sodrómo- ílyok károsítanak és rövidesen vállhaló a keleti gyü- mölcsmolylárvának megjelenése. Áz almás termésű kultúrákban, ha az időjárás csapadékosabbra vált, gondot okoz a varasodás, majd szirotohullás után a polos- kaszagú gyümölcsdarazsak kártétele. Ez utóbbi a szilvát is károsítja. Az almában a hajtásvégeken már szembetűnő a lisztharmatfertő- zés, ez ellen kéntartalmú szerekkel Szulfur 0,3. vagy Thiovit 0,3 százalék, vagy kénpótló szerekkel védekezhetünk. Fundazol 50 WP 0,1 százalék. A megye számos pontján — javaslatunk ellenére — nem volt elég hatásos a .mechanikai védekezés a lombrágó hernyók ellen, így azok már intenzíven károsítanák. Most már csak a szirombullás utáni permetezéssel lehet csökkenteni a kártételt. A felsorolt kártevők és kórokozók éllen növényvé- dőszer-kombinációkkal célszerű védekezni, de ezeik ke- verhetőségére és az előírások gondos betartására ügyeljünk. A társasági törvényről Az Országos Tervhivatal mellett működő Gazdasági Vezetők Tanácsa hétfői ülésén a tervezett társasági törvény alapvető elveiről folytatott eszmecserét. Hoós Jánosnak, az OT elnökének megnyitója után Sátközy Tamás, a Minisztertanács Parlamenti Titkárságának vezetője foglalta össze a törvénytervezet készítőinek eddigi munkáját. Mint elmondta, a tapasztalatok szerint a gazdasági vezetők általában támogatják a jogszabálytervezetet, amelynek körülbelül 310 paragrafusával elkészültek a szakértők. A következőkben ,a tervezetet szakmai vitákra, érdekképviseleti egyeztetésekre küldik. A tervezet készítői abból indultak ki, hogy az eddigi különféle szabályozások, köztük a százéves részvénytársasági törvény már elavult, de néhány elemét megtartják vagy kiigazítják, hiszen a külföldi cégek ezeket ismerik. alkalmazzák. A társasági törvény nyilvánvalóan nem okoz alapvető változást gazdaságunk eddigi szerkezeti formáiban, de mindenképpen megindul egy átalakulási folyamat. A tervezés, a gyártmányfejlesztés érdekében mind több mérnököt alkalmainak. Közismert, hogy manapság inkább a létszámleépítés (nem holmi önkéntes, hanem a szerkezetváltás megkövetelte csökkentés), a fejlesztések „beszűkülése”, több cégnél a vegetálás — és sajnos — a máról holnapra élés a jellemző. Mindez leginkább az olyan vállalatokra jellemző, amelyek olyan termékeket dobnak piacra, melyek már elavultnak minősíthetők, s ahol éppen a piac követelményeit figyelembe nem vett fejlesztések, elképzelések valósultak meg a közelmúltban. A Csepel Művek sárospataki gyáregységére a fentiek nem mondhatók el. Ott éppen hogy ellenkező tendencia észlelhető, amit jól bizonyít az a tény, hogy erre az esztendőre (egészen december 31-ig terjedően) teljes egészében lekötött a kapacitásuk, vagyis végig ellátottak megrendeléssel. Boósch Ferenc, gyáregység-igazgató beszélgetésünk elején leszögezi: — Míg másutt éppen a megrendelések hiányával küszködnek, nálunk ennek az ellenkezője érvényesül. A termelés növekedése jelent gondot, illetve a sok megrendelés ... No, ez furcsa. Látva erteilen arckifejezésemet, így folytatja: — Nézze! A tavalyi évet a fő mutatókban — árbevétel, nyereség, satöbbi — száz százalékon fölül teljesítettük. Már akkor is kevesebb létszámmal, s kisebb termelőterületen, mint az optimális. Több gépet telepíteni ezekbe a meglévő üzemcsarnokokba már nem lehet, hiszen jelenleg is az a helyzet. hogy ahol 3 berendezés volt eredetileg, ott most már négy üzemel. — Űj üzemcsarnok kellene ... — Igen. Erre mi már több éve pályázunk — a terület- fejlesztési alapból, illetve a mostani munkahelybővítési alapból szeretnénk pénzt nyerni erre a célra. Ebben a város vezetői is segítenek; erkölcsileg támogatják fejlesztési elképzeléseinket, amit jól mutat az is, hogy a város rangsorolásában az első helyen szerepelünk. Nem véletlen ez, mert a bővítés egyben foglalkoztatásbővítést is eredményezne. — Mennyi most a vállalat létszáma? — Az átlaglétszám 910. Ebben az évben a produktív dolgozók létszámát ötvennel növeljük. Továbbá: 1990-ig — a termékválaszték bc*ví- tése révén — további 150 dolgozót kívánunk alkalmazni, de ezt már csak a pályázat megnyerésekor, vagyis a fejlesztés megvalósulásakor tehetjük. Az üzemcsarnokokban végigsétálva az idegen is észlelheti a zsúfoltságot. Ám azt is fel llehet fedezni, hogy itt korszerű vasalógépek készülnek, melyeket külföldön ugyancsak szívesen vásárolnak. — Önállóan kezdtük meg a gyártmányfejlesztést, melynek első lépéseként korszerű fejlesztési elvek alapján készült el az Uniset vasalócsalád. Ezt modulelemekből állítjuk össze. Két évvel ezelőtt kezdődött ez a munka, s ma már szériában gyártjuk a vasalókat. A legfontosabbnak a további és folyamatos fejlesztést tartjuk. Ennek érdekében az utóbbi négy-öt évben dinamikusan növeltük a mérnökök létszámát. Terveink között szerepel, hogy évente öt mérnököt alkalmazunk, hiszen a továbblépésnek, a szerkezet- váltásnak ez a záloga. Megtudhattuk azt is, hogy a pataki gyáregységben most 34 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. S hogy csábító legyen ez a munkahely, öt évig lakást biztosítanak a kvalifikált szakembereknek, s hogy még itt is telepedjenek le, ingyen telket, kölcsönt is adnak nekik. Gyártmányaik korszerűsítése, fejlesztése — mint már említettük — elsődleges célként szerepel. Jövőre több új terméket terveznek, amelyek iránt várhatóan nagy lesz az érdeklődés külföldön is. Például: kör- és kardkéses szabászgépeket, folyamatos konfekcióipari ragasztóprést. Ez utóbbit csak itt gyártják. Minden ilyen fejlesztés azonban nehézségekkel is jár. Hiszen hiába biztosított minden belső (gyáregységi) feltétel a gyártáshoz. ha nem folyamatos és kielégítő az alkatrészek, anyagok beszerzési lehetősége. — Gyakran azon kell törnünk a fejünket, s úgy kell egy-egy terméket megtervezni. hogy vajon mit tudunk hozzá stabilan és folyamatosan beszerezni — mondja az igazgató —. Gyakorta utána kell járni az anyagoknak, s ez persze, lassítja a munkát, többször a napi termelést is akadályozza. S itt máris előre vetítődik a készletezési, „spajzolási” problémakör. . — Szerencsére a piaccal nincs gondjuk. Sőt! Igencsak keresettek ezek az itt gyártott termékek a Szovjetunióban, Lengyelországban és a többi szocialista országban is. Tőkés piacra esetenként kapnak megrendelést. — Tudja, itt zömében fiatalok dolgoznak. Az átlagéletkor harminc esztendő. Mi azt tartjuk, — s ebben a vezetőtársak is partnerek — ha együtt futunk, ha együtt csináljuk dolgainkat, akkor egy fordulatszámon kell azt tenni... S egyébként is a lényeg: a fejlődés érdekében cselekedni kell! Mészáros István Ahol három gépnek kéne lenni, ott már négy van. Nagy szükség lenne az új üzemcsarnokra. Mi a jövő záloga? p" I rr blso helyen a fejlesztés
