Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. május 9., hétfő Kádár János-interjú (Folytatás az 1. oldalról) megőrzi a környezeti erő­forrásokat és értékeket. Re­ményét fejezte ki, va»n erőnk ahhoz, hogy összeegyeztes­sük az emberi cselekvése­ket, a természet törvényei­vel és boldoguljunk e fo­lyamatban. Két veszélyről szólt: a nukleáris háborúról, mely a totális pusztulást jelenti, és a biotechnika szabadon engedésének, sza­bályozatlanságának veszé­lyeiről. Nem lehet azonban örökké csak vádolnunk ma­gunkat, az emberiséget, hin­ni kell e jövőben. Befeje­közös jövűnkért zésként azt mondta: — A kockázat, melyet vállalni kell, a mai tudományoknak éppúgy velejárója, mint az eddigieknek. A konferencia délelőtti ülésén részt vett dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke és dr. Kun László, a megyei pártbizottság titkára. A tudományos tanácsko­zás szekcióülésekkel folyta­tódott szombat délután és vasárnap délelőtt, melye­ken az ország különböző részeiből érkezett egészség- ügyi szakemberek mondták el tapasztalataikat. (Obe — fi) Igen nagyszámú amerikai televíziós adó sugározta va­sárnap délben azt az inter­jút, amelyet Kádár .János, az MSZMP főtitkára adott John McLaughlin ismert ameri­kai televíziós újságírónak. McLaughlin műsora, a „Négy- szemközt” az egyik legnézet­tebb politikai műsor az Egye­sült Államokban. Kádár János az interjúban részletesen szólt Magyaror­szág belpolitikai és gazdasá­gi helyzetéről, az MSZMP küszöbönálló országos érte­kezletének előkészítéséről, a gazdásági és politikai refor­mokról. Kérdésekre válaszol­va kifejtette véleményét a Szovjetunió Kommunista Pártja. Mihail Gorbacsov új kezdeményezéseiről, aláhúz­va, hogy a Szovjetunióban végbemenő változások nagy­mértékben elősegítik a ma­gyarországi reformok folyta­tását is. Az interjút a későbbiekben több más — az úgynevezett Public Broadcasting System nevű hálózathoz tartozó — A mozgalmi munka műhelyében adó is sugározza majd. Győzelem napja Koszorúzási ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) a versenyben az átlagosnál jóval többet nyújtó dolgozó­kat. A KSZDSZ a mozgalmi munka eredményének köny­veli el, hogy a szakszerve­zethez tartozó vállalatoknál sikerült megőrizni a mun­kahelyeket, nincs foglalkoz­tatási gond az ágazatban. A szociálpolitikára fordított összegek nem csökkentek, sőt néhány területen sike­rült emelni rajtuk. Ugyan­akkor 1987-ben tovább las­sult a műszaki fejlődés. Is­mét — körülbelül 5 ezer fővel — csökkent a létszám. Romlik a járművek műszaki állapota, lényegesen nőtt a munkaidő, a túlóráztatás már az elviselhetőség hatá­ráig emelkedett. A nyereség jóval meghaladta a terve­zettet, a kifizetett bérek pe­dig 1 százalékkal magasab­bak voltak, mint az a nép- gazdasági tervben szerepelt. Mindazonáltal a közlekedé­siek sem elégedettek a bé­rükkel. A kitartó szakszer­vezeti munka eredménye­ként viszont a bérek emelé­sét jogos igénynek tartja a kormányzat is. A központi béremelésre várók listáján a közlekedési dolgozók a ne­gyedik helyet foglalják el. Ha az ország gazdasági helyzete javul, akkor 1988 utolsó hónapjaiban a kor­mány és az ágazati szak- szervezet képviselői között megkezdődhetnek a tárgya­lások a béremelés mértéké­ről. A szakszervezetek aktivi­tása — hangsúlyozta Jene- csek István — nőtt az el­múlt időszakban, s alapvető feladatuknak a szervezeti dolgozók hatékonyabb, ered­ményesebb érdekvédelmét 1 ártják. Az érdekképviselet a napi politika részévé vált. A szakszervezetek együtt­működnek a kormánnyal, s TOKIÓ — MANAGUA. Erős földrengéseket jelentettek Ja­pánból és Közép-Amerikából. Japán északi részét szomba­ton hajnalban a kilenc fo­kozatú Richter-skála szerint 6,4 erősségű földrengés rázta meg, amelynek epicentruma Hokkaido szigetétől nyugatra, a Csendes-óceánban volt. Sze­mélyi sérülésről, károkról nem érkeztek jelentések. Ma- naguában, Nicaragua főváro­sában a Richter-skála szerint hatos erősségű földrengés volt pénteken. A földmozgás­nak áldozatai nem voltak, s jelentősebb károkról sem ér­keztek jelentések. A lakosság körében azonban pánik tört ki, sokan rohantak az ut­cákra újabb földrengésektől tartva. HARIJÄNAI VÉRENGZÉS ÚJ-DELHI. Egy főképpen idénymunkából élő vándor­törzs tagjain ütöttek rajta szikh terroristák Harijána in­diai szövetségi államban szombat éjszaka. Hatósági közlések szerint a véreng­elfogadják, hogy gazdasági nehézségeink miatt rövid tá­von nem lehet szó az élet- színvonal javításáról és az életkörülmények radikális megváltoztatásáról. A moz­galom ma a foglalkoztatási biztonság megőrzését tekinti az egyik legfontosabb fel­adatának. Borsod-Abaúj- Zemplén ebből a szempont­ból különösen nehéz hely­zetben van, hiszen a nehéz­ipari létszámleépítések, a kohászat „fogyókúrája” mi­att a megyében sok munka­hely került veszélybe. A munkanélküliséget, még ha az átmeneti időre szólna is, a szakszervezetek elfogadha­tatlan és tarthatatlan élet­helyzetnek minősítik. Min­den lehetséges eszközt fel kell rá használni, hogy meg­találják a felszabaduló mun­kaerő eredményes foglalkoz­tatásának feltételeit. Az el­bocsátás még mai helyze­tünkben is csak a legutolsó lépés lehet. Elmondotta: a magyarországi lakáskérdés­ről a SZOT vezetői tárgyal­tak a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront képviselőivel. A mozgalom álláspontja egyér­telmű: valamennyi ölletet, javaslatot hasznosítani kell a lakásviszonyok javítására. A SZOT osztályvezetője szólt a bérreformról. — A gazdaság stabilizálá­sát, majd a kibontakozást véleményem szerint nem le­het az átfogó bérreform nélkül megvalósítani. Minél előbb napirendre tűzzük megvalósítását, annál hama­rabb megoldjuk ezt a fel­adatot, a halogatás a mai helyzetben is káros. Ugyan­akkor a szakszervezeti pro­pagandának tudatosítani kell: illúzió azt remélni, hogy a bérreform végrehaj­tása után számottevően nö­vekedhet a reálbér, s emel­kedhetnek a pénzbeni jutta­tások. U. .1. zésben tizenhármán meghal­tak, köztük nők és gyerme­kek is. A sebesültek száma meghaladja a harmincat. • A teljesen értelmetlennek látszó öldöklés Pánipat vá­ros szélén történt, ahol az idénydolgozók és családjaik alkalmi tábort vertek fel. Éppen egy házasságkötési ünnepeltek, amikor a fegy­veresek rájuk tátnadtak, és géppisztolyokból vaktában tüzet nyitottak a sátortábor lakóira. BALESET A VEGYIÜZEMBEN RIGA. Salétromsav-szivár­gás történt szombaton a lett­országi Olaine város vegyi­üzemében — jelentette a szovjet hírügynökség. A bal­esetnek nem volt halálos ál­dozata, de 37 ember felső légúti panaszokkal orvoshoz, fordult. A hírügynökség meg­fogalmazása szerint a veszé­lyes anyagoknak a légkörbe jutását két és fél órával a baleset után megfékezték, és gondoskodtak a helyi lakos­ság biztonságának megóvásá­ról. A Béke- és Barátsági Hó­nap budapesti nyitányaként — a győzelem napja alkal­mából — szombaton koszo­rúzási ünnepséget rendeztek a Szovjet Hő.söik Emlékmű­vénél, a Szabadság téren. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzását követően az Országos Béketanács ne­vében Boldizsár Iván elnök- helyettes és Barabás Miklós főtitkár- helyezte el az em­lékezés koszorúját. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság vendégeként Budapesten tartózkodó szovjet veterán­csoport képviseletéban Ka­mii Szemigulin ezredes, Vár­palota volt városparancsno­ka koszorúzott. A HNF Or­Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a kormány elnöke lett annak a bizottságnak az elnöke, amely a területrendezésekről átfogó előterjesztést dolgoz ki. A testületet a Politikai Végre­hajtó Bizottság hozta létre — adta híi'ü'l a Scinteia és a többi központi romániai lap. Mint ismeretes, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, államfő nemrégiben beje­lentette: közel 7 ezer falut számolnak fel, és több mint félezer, úgynevezett agrár­ipari központot alakítanak ki Romániában. A programot három szakaszban valósítják meg 2000-ig. Arról is szólt, hogy a közeli hónapokban a „területrendezésekről” a Po­litikai Végrehajtó Bizottság és a Központi Bizottság meghozza végleges intézke­dési határozatát. A falvak felszámolásával kapcsolatban a sajtó nem is­mertetett lakossági visszhan­gokat. Romániának jelenleg 13 ezer faluja van, az ed­dig ismertté vált program szerint ebből 5 ezer falu ma­rad meg, a többit templo­mostul, temetőstül felszámol­ják és szántófölddé alakít­ják. * Annak kapcsán, hogy Ro­mániában előkészületben van a településrendezés, falvak felszámolása ás új agrár­ipari központok kialakítása, a nagyvárosokban való lete­lepedés feltételei egyre in­kább előtérbe kerülnek. Ro­mániában ugyanis törvény- erejű rendelet szabályozza a nagyvárosokban történő lete­lepedést. Az Aradon megje­lenő Vörös Lobogó ismerte­tést adott az átköltözések jelenlegi lehetőségeiről. Esze­rint az 1973-ban hozott mi­szágos Tanácsának részéről Ribánszki Róbert titkár, a HNF Budapesti Bizottságá­nak képviseletében Révfalvi Csaba titkár, a HNF V. ke­rületi bizottságának nevé­ben Polonyi László titkár koszorúzott. A Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége részéről Ispánovits Márton főtitkár és Szőnyi János, a Nácizmus Üldözöt­téi Bizottságának titkára he­lyezett el koszorút. Ezután az ünnepségen jelen lévő üzemek, intézmények, isko­lák és a lakosság képviselői helyezték el a hála és a megemlékezés virágait az emlékműnél, majd felhang­zott az Internacionálé. (MTI) nisztertanácsi határozat és az 1976-ban kelt törvényere­jű rendelet szabályozza a fel­tételeket. A törvényerejű rendelet 14 helységet nyilvánított nagy­városnak, s ezek a követke­zők: Arad, Brassó, Braila, Bukarest, Craiova, Galati, Kolozsvár Konstanza, Iasi, Pitesti, Ploiesti, Szeben, Te­mesvár, Marosvásárhely. A rendelkezések szerint azok­nak van joguk letelepedni ezekben a városokban, akiket hivatalból áthelyeztek, vagy akiket végzettségük miatt a nagyvárosban levő gazdasági egységbe- vagy intézménybe osztottak be munkára. Ezen­kívül azoknak a fiataloknak, akik szüleikhez költöznek, továbbá a gyermekükhöz át­települő szülőknek. Hasonló­képpen nagyvárosokba köl­tözhetnek a tisztek, altisztek a tartalékállományba helye­zés időpontjától számított egy éven belül. Külön taná­csi engedéllyel letelepedhet­nek azok is, akik életkoruk­nál, illetve munkaképtelen­ségüknél fogva eltartásra szorulnak. Törvényes rendel­kezések biztosítják többek között a letelepedést azok számára is, akik más hely­ségben laknak, de nagyvá­rosban dolgoznak. Hírek — röviden FÖLDRENGÉSEK Május 11-12. Újabb külügyminiszteri találkozó Moszkvában vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze, az SZKPKB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere egy korábban létrejött megállapodás értelmében május 11—12-én Genfben talál­kozik egymással. Falvakból szántóföld Román „területrendezés” Befejeződött a környezetvédelmi konferencia Folytatásra érdemes kezdeményezés Szekcióülésekkel folytató­dott szombaton délelőtt, Mis­kolcon a pénteken meg­kezdődött I. országos kör­nyezettudományi diákkonfe­rencia programja. A konfe­rencia előzetes felhívására beküldött 106 pályázat (ere­detileg TDK-dolgozat) közül 42 készítője ismertethette rövid előadásban szakdol­gozata tartalmát. Ezt köve­tően a délutáni órákban a bíráló szakemberek, zsűrita­gok, pályázók kerekasztal- beszélgetésen mondhatták el véleményüket a beküldött pályázatokról. A konferencia tapasztala­tairól az eredményhirdető plenáris ülésen a szekciókat irányító akadémikusok a következőket mondták el: Dr. Czibere Tibor akadé­mikus, a műszaki szekció elnöke a fiatal műszakiak álláspontváltozásaira hívta fel a figyelmet. Ezt a vál­tozást pozitívan értékelte, hiszen ezen a területen szemléletváltás tapasztalha­tó. A mai műszakiak már a környezethez alkalmazkod­va, a környezetvédelmi elő­írások számontartásával ter­veznek és dolgoznak. A ter­mészeti erőforrásokkal fog­lalkozó szekció elnöke dr. Szal'ay-Marzsó László aka­démikus vezetése alatt esett szó talán a legváltozatosabb témákról: Fontos, hogy az előadók alternatívát tudtak adni a gyakorlati megoldá­sok területén, s hogy az egészet áthatotta a hazasze­retet. Dr. Jakucs Pál aka­démikus, a biológiai-ökoló­giai szekció elnöke a mai fiatalság ismereteit értékel­te nagyra: A tíz évvel ez­előtti állapothoz képest, a mai fiatalság már tudja, hogy mik azok az ökológiai feladatok, mellyel megállít­hatók környezetünk minő­ségbeli romlása. Dr. Vida Gábor akadémikus szekció­jában a társadalmi kérdé­sekkel foglalkozó előadások hangzottak el. Környezetvé­delmi törvényekről, alterna­tív környezetvédelmi moz­galmakról esett szó, de a legtöbben talán a környe­zetvédelmi nevelés lehető­ségeit vizsgálták. Ez utób­biak elhivatottságukról olyan indulatokkal beszéltek, mely felcsillantja a reményt, hogy a ma nevelésével a jövő generációja majd másho­gyan áll hozzá környezete kérdéseihez. A pályázók munkájának elismerését jelenti, hogy az értékelést követően a zsűri­tagok nem tudtak dönteni a miniszteri fődíj odaítélésé­ről. Végül is Láng István, az MTA főtitkára a környe­zettudományi diákkonferen­cia zsűrielnöke az MTA fő­titkári díjaként egy, a mi­niszteri fődíjjal azonos ér­tékű tízezer forintos díj odaítéléséről döntött, me­lyet Karsai István, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem tavaly végzett hallgató­ja vehetett át. A Környezet­és Vízgazdálkodási Minisz­térium fődíját Mester Sza­bó Erzsébet, a „Környezet­és természetvédelemre ne­velés lehetőségei az általá­nos iskola alsó tagozatá­ban" című dolgozatáért nyerte el. A társadalmi kér­dések szekciójában Zsebka Edit — Zay Andrea, a bio­lógiai-ökológiai szekció­ban Itzés István, a műszaki szekcióban Varga Beáta, a természeti erőforrások szek­ciójában pedig Farkas Ág­nes vett át díjakat, össze­sen 27 pályázót jutalmaztak. Láng István zárszavában hasznosnak ítélte meg a konferencia kétnapos tevé­kenységét s folytatásra ér­demes kezdeményezésnek ítélte meg. Szavaiból kide­rült, hogy a jutalmazott dolgozatokat külön kötetben publikálni fogják a közeljö­vőben. Az I. országos és környezettudományi diák- konferencia résztvevői va­sárnap délelőtt a Bükki Nemzeti Parkkal ismerked­tek. Nagy Zsuzsanna A BORSODI NYOMDA VÁLLALATI TANACSA pályázatot hirdet nyugállományba vonulás miatt megüresedő igaiga tói munkakör betöltésére A munkakör 1988. július 1-től tölthető be. Az igazgatót a vállalati tanács határozott időre, öt évre választja meg. Alapbér megállapítása: az érvényben lévő jogszabály szerint. A Borsodi Nyomda „B” kategóriájú, 400 dolgozót foglal koztató vállalat. AZ IGAZGATÓVAL SZEMBENI KÖVETELMÉNY: a vállalai működőképességének, hatékony gazdálkodásá­nak fokozása, a piaci igényekhez való rugalmas alkal­mazkodás fejlesztése, a vállalat szervezeti, működési és irányítási, valamint érdekeltségi rendszerének folyamatos megújítása, gazdasági stabilitásának biztosítása. A MUNKAKOR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELE: felsőfokú iskolai végzettség, legalább 5 éves vezetői gya­korlat iparvállalatnál, erkölcsi feddhetetlenség, politikai alkalmasság. Nyomdaipari ismeretekkel rendelkezők előny­ben részesülnek. Korhatár: 45 év. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA a pályázó jelenlegi munká­jának, beosztásának, munkaköri besorolásának és jöve­delmének megnevezését, szakmai munkájának, eredmé­nyeinek, valamint eddigi munkaköreinek ismertetéséi; észletes önéletrajzát, végzettségét tanúsító okiratainak másolatát; elgondolásait a betöltendő munkakörrel kap­csolatban. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad: Karádi Norbertné személyzeti és oktatási vezető Cl 06 (46) 38-389 sz. telefonon. A pályázatokat 1988. MÁJUS 31-IG nyújtsák be a Borsodi Nyomda vállalati tanács elnökének. Cim: Miskolc, Pf. 341. 3501. A pályázatokról a vállalati tanács dönt. Az elbírálás határideje: 1988. június 30. A pályázat elnyerése esetén az állás azonnal betöltendő.

Next

/
Thumbnails
Contents