Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
1988. május 2., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Foglalkoztatáspolitika, munkaerő(gazdálkodás), eszközrendszer A Borsod-Abaúj-Zempíén Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ebben az évben ellenőrző vizsgálatot végez a munkaerő-gazdálkodás helyzete témakörben. A bizottság azért határozott így, hogy képet kapjon arról: a megye iparvállalatai az új gazdasági módszerek, lehetőségek birtokában mennyiben járulnak hozzá a regionális munkaerőhelyzet kedvező irányú megváltoztatásához. A megyei NEB egyúttal arra is választ akar kapni, hogyan alakul a foglalkoztatáspolitikai támogatások rendszere, milyen a munkaerőmozgás iránya, a felszabaduló munkaerőt lehet-e hatékonyan foglalkoztatni, illetve milyen akadályok állnak a kívánatos folyamatok útjában. A vizsgálatot megelőzően, az előkészítés munkáit segítendő a NEB kerekasztal-beszélgetésen kérte ki a munkaerő-gazdálkodásban illetékes állami, munkaügyi szervek, több nagyvállalat és oktatási intézmény képviselőinek a véleményét. Erről a kötetlen beszélgetésről igyekszünk a lap hasábjain beszámolni. Tardonai utca Kerékgyártó M. felv. Kedvezmény Először a hazai tájakat Bevezetőül mindenképpen utalni kell a sajátos borsodi helyzetre, amely feszültségekkel terhes. Aligha lehet vitatkozni azon a megállapításon, hogy a gondok elsősorban a munkaerő összetételében keresendők. Ám a gazdasági helyzet javításának szükségessége is előidézett egyfajta kényszerhelyzetet, mármint azt, hogy a magyar gazdaságban, így megyénkben is, az elodázhatatlan szerkezetváltás együtt jár bizonyos munkaerő-átcsoportosítással. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, — mondta ezen a beszélgetésen Ba- labán Péter, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője —, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat összhangja éppen a gazdasági kényszer hatására megbomlott, ami csak fokozta a meglevő foglalkoztatási gondokat. A foglalkoztatási és munkaerő- helyzet feszültségei, ellentmondásai persze nem mai keletűek, a problémák döntően strukturális jellegűek — hangsúlyozták a résztvevők. Más szóval, a meglevő gondok annak a következményei, hogy a munkaerő-kínálat és -kereslet nemcsak területenként tér el, hanem ágazati, szakmai szinten is különbözik, de még üzemenként is eléggé változó képet mutat. A, helyzetet még bonyolítják a kohászatban és a bányászatban kialakult foglalkoztatási problémák. A megye iparszerkezete a korábbi évtizedek egyoldalú központi iparfejlesztésének eredményeként úgy formálódott, hogy túlsúlyba került a nehézipar, amely főként alapanyagot termel. A megye párt- és állami vezetésének értékelése szerint a gondokban közrejátszik a megye gazdaságilag elmaradott térségeinek helyzete: ide száznegyvennyolc település sorolható, ahol a kedvezőtlen természeti, földrajzi adottságok miatt a termelőszövetkezeteknek mintegy kétharmada tartósan veszteséges, illetve alaphiányos gazdaság, ami lehetetlenné teszi az újabb munkahelyek teremtését. Érdekes jelenség: Borsodban egyszerre van jelen munkaerőhiány és foglalkoztatási gond. Mit mondanak erről az illetékesek? Dr. Szegedi László, a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője adatokkal támasztja alá mondandóját. Eszerint a megye gazdálkodó szervezetei jelenleg kétezeregyszáz embert vehetnének fel, főként esztergályosokat, hegesztőket, géplakatosokat. A statisztika alapján ez a szám lényegesen kevesebb a korábbi évekénél, ugyanis a vállalatok munkaerő- igénye az 1986. évihez képest több mint ötven százalékkal csökkent, ezzel szemben a munkára jelentkezők száma száznyolcvan százalékkal emelkedett. A legutóbbi felmérés szerint a Munkaügyi Szolgáltató Iroda kétezenhatszóz olyan személyt tart nyilván, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal. Nyomban kiderül az is, kiknek gond az elhelyezkedés. Szegedi László: — Az alacsony képzettségű, illetve szakképzetlen munkaerőre egyre kevésbé tartanak igényt a vállalatok. Jellemző, hogy ezerháromszáz szakmunkást bármikor alkalmaznának a gazdálkodó egységek, ezenkívül ötszáz betanított munkásra is szükségük lenne, feltéve, ha képzettségük megfelelne a követelményeknek. Meglepő viszont, hogy mindössze ötven segédmunkás felvételére van piaci kereslet. A Borsodi Szénbányák Vállalat személyzeti és szociális igazgatója, Jesse Árpád többek között elmondta, bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyik napról a másikra háromszáznégyszáz vájárt szívesen felvennének a bányákhoz. Ez a közlés azért keltett feltűnést, mivel közismert, hogy a gazdaságtalanul termelő bányákat fokozatosan felszámolják. Csakhogy időközben sok bányász kérte nyugdíjaztatását. számuk meghaladja az ezerháromszázat. A résztvevők azt is megtudhatták, a Borsodi Szénbányák nem szándékozik intézményesíteni a munkaerő-elbocsátást. Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent a szakképzetlen, a gyenge munkamorállal bíró munkavállalók elhelyezkedése. Dr. Kormos Imre, az ÖKÜ bér. és munkaügyi főosztályának vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az álláskeresők között szép számmal vannak, akik szakképzetlenek, iskolázatlanok, az eddig is sok problémát okozó dolgozók, segéd-, illetve betanított munkások. Többen szóltak arról, hogy az előnytelen gazdasági struktúra, egyes, a gazdaság szempontjából meghatározó vállalatok labilis pénzügyi pozíciói és a szabályozók kényszerítő hatásai miatt várhatóan nőnek a foglalkoztatással kapcsolatos gondok. Várható az is, hogy elsősorban a szakképzetlen, illetve még általános isikolai végzettséggel sem rendelkező, fegyelmezetlen dolgozóktól válnak meg a vállalatok. A jövedelemnélküliség, a társadalmi normákkal különben is nehezen azonosuló egyének sorsa külön fejezetet érdemel. — Ezért is született döntés a közhasznú munka bevezetéséről — hallottuk az illetékesektől. Borsodban tavaly szervezték meg a közhasznú foglalkoztatást azok számára, akik tartósan nem képesek elhelyezkedni. Ez a foglalkoztatási forma tavaly tizenkét települést érintett a megyében és 450—500 ember számára biztosított munkaalkalmat. A közhasznú munkák szervezéséhez a megye 1987-ben 16 millió forint támogatást kapott, az idén várhatóan 60 millión felüli összeget használnak fel a foglalkoztatási alapból. Ügy tűnik, az idén igény mutatkozik speciális jellegű munkák szervezésére, kifejezetten érettségizett fiataloknak. A tervek szerint ilyen munka lesz szociális gondozás, az oktatásba segédmunkaerőként történő bekapcsolódás, illetve az egészségügyi intézményekben meghatározott tevékenységi kör. A megye jó néhány körzetében szükségesnek látszik az új munkahelyek létrehozásának támogatása is. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke legutóbbi borsodi látogatása alkalmával úgy ítélte meg a helyzetet, hogy halaszthatatlan feladat a megye munkahelybővílö elképzeléseinek a foglalkoztatási alapból történő pénzügyi támogatása. Ba- labán Péter ezzel kapcsolatban elmondta: az új munkahelyek, a korszerű termelőüzemek létesítése alapul szolgálhat a foglalkoztatási feszültségek oldásához, levezetéséhez. Az utóbbi egy év alatt négy iparvállalat kapott állami ben, hogy Özdon és környékén több száz embernek új munkahelyet hozzon létre, illetve a meglevő üzemek bővítését, fejlesztését megoldhassa. Ezen túlmenően a területfejlesztési alapból csaknem kétszázmilliót használtak fel a megyében, döntően a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztéséhez, a különböző munkahelyteremtő elképzeléseik valóra váltásához. Ebből a pénzből mintegy ezerháromszáz- ezerötszáz új munkahely létrehozásának feltételei teremtődnek meg. A foglalkoztatási feszültségek enyhítését célzó munkahelyteremtő akciókat ettől az évtől a foglalkoztatási alap e célra elkülönített részéből is támogatja az ÁBMH. A megyei vezetéshez beérkezett harminckét pályázatból huszonegyet találtak támogatásra érdemesnek, amelyből eddig az ÁBMH ötnek biztosított zöld utat. De remény van rá, hogy a többi is kedvező elbírálásban részesül. Az érvényben levő gazdasági szabályozók arra ösztönzik a vállalatokat, hogy gazdaságosan termeljenek — hallhattuk a résztvevőktől. Sok helyen élnek is a lehetőséggel, és csökkentik a létszámot. Ez a kényszerű intézkedés az esztendő első negyedévében csaknem hatszáz embert érintett a megyében, az év első hat hónapjában pedig várhatóan ezer dolgozónak mondanak fel. Ezért is nagy szükség van arra, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon a dolgozók átképzése, illetve képzése. A munkaviszonnyal nem rendelkezők — tartósan elhelyezkedni nem tudó, szervezett létszámcsökkentésben érintett dolgozók, pályakezdők — részére Borsodban, az országban elsőként átképző tanfolyamokat szenvezett a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda. Az előkészítés, szervezés során négyszáz személyt kérdeztek meg, vállalkozik-e arra, hogy bizonyos szakmát elsajátít. A megkérdezettek közül 180 bizonyult alkalmasnak arra, hogy a tizenkét hónap időtartamú tanfolyamon tanuljon. Ózdon két tanfolyamot április elején beindítottak, ahol a résztvevők esztergályos, hegesztő szakmát szerezhetnek. Miskolcon a közelmúltban kezdőjött a villanyszerelő-, kőműves- és gépiforgácsoló-kép- zés. A képzési idő munka- viszonyban eltöltött időnek számit, a résztvevők havonta 3500 forint átképzési támogatást kapnak, sikeres vizsga esetén pedig további havi ötszáz forint ilie- li meg őket. Nagyon találóan jegyezte meg a vita összegzésekor Józsa László, a megyei NEB elnöke: amikor a munkaerő-gazdálkodásról beszélünk, egyben emberi sorsokról van szó. A legmesszebbmenőkig humánusnak kell lenni akár létszámleépítésről, vagy kényszerű elbocsátásról, illetve munkahely-megszüntetésről legyen szó. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minél kisebb megrázkódtatások érjék az embereket. Lovas Lajos Az elmúlt év kiemelkedő volt az idegenforgalom szempontjából. Hazánkat 19 millió külföldi kereste föl. és tőlünk 7,5 millióan utaztak más országokba. A belföldi idegenforgalom nem büszkélkedhet ilyen adatokkal, hiszen évekig stagnált, tavaly pedig visszaesett — Borsodban 4 százalékkal — az utazási kedv. Legfontosabb feladata az érdekelteknek, hogy a belföldi turizmus rangját visszaállítsák. Ezekkel a gondolatokkal kezdte tájékoztatóját Simon László, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője, a Fogyasztók Miskolc Városi Tanácsának legutóbbi ülésén, ahol arra voltak kíváncsiak a tanács tagjai: mit tesznek az utazási irodák a hazai turizmus fejlesztése érdekében? Ebben az évben az áremelések miatt a külföldiek érdeklődése megcsappant. Ezt mindenképpen pótolni kell a hazai forgalommal, de a feltételeket ehhez meg kellene teremteni. Kevés a szálláshely megyénkben, de még kevesebb az olcsó étkezési lehetőség. A látnivalóért már nem szánják magukat utazásra az emberek, ha nincs konkrét program is a túrában. A kínálati skála széles, de kevés az igazán olcsó út. A gondok közül csak néhányat említett a Borsod Tourist vezetője: A hegyekben lévő turistaházakat kénytelenek bezárni, mert fenntartásra sem futja. Kellene valamilyen támogatás, hogy megérje nyitva tartani, hiszen a téli sportok iránt lenne elegendő érdeklődés. Tartalmas programot kínál a már hagyománnyá vált „Miskolci Nyár” rendezvénysorozat. de a műsort későn kapják kézhez az irodák. Laboda Gizella, az IBUSZ igazgatóhelyettese elmondta. hogy eddig mit tettek a belföldi utaztatás érdekében, de a gondokról is szólt. Például a tanulmányi kirándu lások időszakában sok iskola keresi fel az irodát, sajnos többeket vissza kell utasítaniuk, mert a rövid, alig egy hónapos intervallum alatt nem tudnak mindenkinek autóbuszt biztosítani, az ország több kempingjében és turistaszállásán meghonosították a kötelező reggelit, így az utak árai jócskán emelkedtek ... Az IBUSZ több program megtekintésére vállalja a szervezést. A legkedveltebb a színházlátogatás, melyre tavaly Miskolcról 7300-an utaztak Budapestre és Szegedre. A felnőttek szívesen látogatják a Parlamentet, a diákok pedig a kedvenc rockpop együttesek koncertjeit. Ez utóbbira a szülők is jobban elengedik csemetéiket, hiszen a szórakozás mellett vacsorát és felnőtt kísérőt is biztosítanak. Király László, az Express vezetője elmondta, hogy irodájuk az elmúlt évben 30 ezer fiatalt utaztatott belföldön. és mindössze 7 ezren látogattak szervezésükben külföldre. Javasolta, hogy a tíz hónapig üresen álló úttörőtáborokat be kellene vonni az olcsó szálláslehetőségek közé, így több jutna karbantartásukra is és kissé enyhítene a gondokon. A kirendeltség kedvezményekkel próbálja útjait kedveltebbé tenni, így a gyermekek, a nászutasok és a nyugdíjasok olcsóbban utazhatnak, üdülhetnek. Divat manapság, hogy a szülők mindenáron külföldön akarják üdültetni gyermekeiket, akkor is, ha még a szomszéd megye értékeit sem ismerik a csemeték. Ezért próbálja még több propagandával, mindhárom iroda, vonzóbbakká tenni a hazai táj szépségeit, az ismertető programokat. Megfontolandó. hogy a felszólalók a környezetvédelmet, a környezeti kultúra tisztaságát, az értékek elhanyagolását tették felelőssé azért, hogy csökkent a hazai érdeklődés. (obe) támogatást annak érdékeA Kontakte ózdi gyáregy ségében a munkahelyteremtő akció keretében újabb dolgozók foglalkoztatására nyílik le hetőség.
