Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-30 / 128. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. május 30., hétfő Megkezdődött a csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) negyed órás megbeszélést követeden az elnök rezidenciájába, a Szpaszo-házba tér vissza. Délután 2 órakor Reagan félórás látogatást tesz a felújított Danyilov-ko- lostorban, a pravoszláv egyház központjában, s valószínűleg találkozik Pimen pátriárkával. Ezután az amerikai elnök visszatér rezidenciájára, ahol különprog- ramot bonyolít le, este hét órakor pedig Mihail Gorbacsov és felesége-vacsorát ad Ronaild Reagan és Nancy Reagan tiszteletére. Moszkvai sajtóforrások emlékeztetnek, hogy Reagan elnök hétfőn „másként gondolkodó” személyiségeikkel találkozik. A programra az amerikai elnök kérésére kerül sor, s a tervek szerint a szovjet tömegtájékoztatás is részletesen beszámol erről. A sajtóközpont munkatársai egyelőre úgy tudják, hogy hétfőn két találkozóra kerül sor az amerikai elnök és az SZKP KB főtitkára között. Május 31-én, kedden 10 órakor folytatódnak Gorbacsov és Reagan megbeszélései a Kremlben, a szovjet kormány épületének dolgozó- szobájában. Június 1-jén, szerdán 10 órakor kerül sor a szovjet és az amerikai vezető zárótalálkozójára a Katalin-terem- ben. 11.45-kor a két politikus szovjet—amerikai megállapodásokat lát el kézjegyével a Vlagyimir-teremben. Csütörtökön 10 órakor a György-teremben kerül sor a hivatalos búcsúztatás ceremóniájára. Mától úttörő vagyok! „Én, je.., a Magyar Népköztársaság ifjú úttörő(Fólytatás az 1. oldalról) Sötétkék nadrágos, hófehér inges fiúk, sötétkék szoknyás, hófehér blúzos lányok ezrei adták tudtára a világnak, széllel, fénynyel üzenve: a mai napon kisdobosok, úttörők lettünk. Évtizedek óta szép hagyomány, hogy a gyermeknapon, illetve az azt megelőző napokban minden nagy- és kistelepülésen, minden nagy- és kisiskolában kedves, szép, emlékezetes ünnep keretében avatják kisdobossá, illetve,úttörővé azokat az elsős és negyedikes pajtásokét, akiket magatartásuk, tanulmányi eredményük, közösségi munkájuk alapján erre méltónak talál az úttörő- eSffpírt. Az elmúlt hét végén megyénk sok száz kisdobos- és úttörőavató ünnepsége közül ezúttal aj miskolci 7-es Számú Általános Iskola 2167. Számú Vándor Sándor Úttörőcsapatának avatóünnepségére látogattunk el, ahol Csákfalvi Sándor csapatvezető előtt 135 új, felavatandó kisdobos, és 199 úttörő harsogta a fogadalom szövegét. „Én ... a Magyar Népköztársaság ifjú úttörője (kisdobosa) csapatom zászlaja és úttörőtársaim előtt fogadom: az úttörőélet törvényét megtartom, csapatom jó hírnevét megőrzőm, tetteimmel szocialista hazámat szolgálom”. Ezt követően — az ünnepség legemlékezetesebb pillanataként — az úttörővezetők, a jelenlévő BM-dolgozók és patronáló szülők felkötötték valamennyi pajtás nyakába a kék és vörös nyakkendőt. A rövid irodalmi műsorral még emlékezetesebbé tett ünnep az úttörőcsapat legpéldamulatóbban dolgozó tagjainak kitüntetésével, jutalmazásával zárult. Sokéves eredményes úttörővezető munkájáért — az úttörőcsapat tagjainak tapsviharától kísérve — ez alkalommal nyújtották át Szikóiné Kánya Éva pedagógusnak a Kiváló Úttörővezető kitüntetést. (ha) Fotó: D. K. A közúti balesetekről Közhelyként hangzik: mindenki közlekedik,' pedig tények igazolják, hogy járművezetőként, utasként vagy gyalogosként részt veszünk a forgalomban. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében jelenleg már a 120 ezret meghaladja a közúti gépjárműállomány. A megyét behálózó két és fél ezer kilométer hosszúságú országos közúthálózat minden kilométerére elméletileg körülbelül 50 megyei gépjármű jut. A járműpark héttizede a lakosság tulajdonában levő személygépkocsiból áll. A gyarapodó géjokocsiszám a mobilizációval egyidejűleg számos veszélyforrást rejt magában. Ezt látszik igazolni a KSH adatai szerint az elmúlt 7 év során megyénkben bekö- yetkezett több mint 10 000, évi átlagban 1400-at meghaladó személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset. A balesetek számát tekintve 1986-ban (1488) csak Pest megye előzte meg megyénket; 1000 gépjárműre nálunk és Győr-Sopron megyében jutott a legtöbb (12) baleset. A közlekedési balesetek száma az 1980-as évi alacsony bázishoz (1279) képest 1986- ig ingadozásokkal növekedett, tavaly 1363-ra csökkent. A 80-as években a balesetek 35 százaléka haladó járművek összeütközéséből, 30 százaléka gyalogosok elütéséből, egyötöde járművel való felborulásból, tarolásból, 110-e álló járműnek, sziláid tárgynak való ütközésből származott, illetve egyéb természetű volt. A balesetek döntő többségét (81 százalékát) a járművezetők hibája, ezen belül főként a sebesség nem megfelelő alkalmazása, szabálytalan irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás, valamint az elsőbbség meg nem adása okozta. A balesetek kisebb része a gyalogosok miatt, minimális hányada pedig a járművek műszaki hibájából következett be. A balesetek során közel 13 300 személy szenvedett sérülést az utóbbi 7 év alatt, ami évi átlagban csaknem 1900 sérülést jelent! A balesetet követő 30 nappal későbbi állapot szerint a sérültek 61 százalékának köny- nyű, egyharmadának súlyos volt a sérülése, a fennmaradó 5 százalék évente átlag 95 ember meghalt. A balesetet szenvedett személyek több mint 3 4-e, ezen belül a meghaltaknak 2/3-a a munkaképes korúak (15—60 éves) köréből került ki. A 0—14 éves balesetet szenvedettek aránya 13 százalék, a 60 éven felülieké 10 százalék. A meghaltaknak 27 százaléka volt időskorú. A forgalomban betöltött szerepüket tekintve a balesetek áldozatai és sérültjei leggyakrabban a járművezetők, ezt követően az utasok, valamint a forgalmi személyzet, s legutoljára a gyalogosok. A balesetek csaknem 1/5-e ittas emberek miatt következett be, s ennek több mint 4 5-ét ittas gépjárművezetők okozták. Az utóbbi 2 évben örvendetesen csökkent az ittasan okozott balesetek száma és aránya. A balesetek száma havonként jelentősen ingadozik. Figyelmeztető az előttünk álló időszakra, hogy a 7 év során — 2 évet kivéve — legtöbb baleset a nyári vakáció és az idegenforgalmi főszezon idejére, augusztusra esett. A 80-as évek személysérüléssel járó közlekedési baleseteinek 1/4-e Miskolc városban történt. Itt a halálos és az ittasan okozott balesetek aránya némileg kisebb a megyeinél. Grubcr Hedvig Új vasúti menetrend Tegnap lépett életbe, s 1989. május 27-ig lesz érvényben a MÁV új menetrendje, s mivel több a lényeges változás, így utazás előtt nem árt mindenkinek tudakozódni a vonatok érkezéséről, indulásáról. Az egyik leglényegesebb dolog: vasárnaptól nem közlekedik többé a pécsi gyors, de tegnaptól akár Békéscsabáig is eljuthatnak a miskolciak átszállás nélkül. Nyáron ismét jár a közvetlen balatoni vonat, s ha a Bulgáriában nyaralni szándékozók kapnak rá jegyet, Miskolcról Várnába is elmehetnek úgyszintén átszállás nélkül. Jó néhány személy- és gyorsvonat menetideje (köztük a Borsod expresszé) a Keleti pályaudvar átépítése miatt megnő, illetve az új menetrendben egy-két vonat, kihasználatlansága miatt nem is közlekedik majd. A megyénket közvetlenül érintő menetrendi változásokról a húsz forintért kapható északkeleti területi menetrendből nyerhetünk információkat, a MÁV összes vonalaira szóló menetrend száz forintba kerül, míg a nemzetközi menetrendért szintén egy húszast kell fizetni. Nehéz a felzárkózás O rszágos vizsgálatba bekapcsolódva informálódott o sátoraljaújhelyi NEB afelől, hogy miként realizálódik a térségben a gazdaságilag elmaradott falvak társadalmi-gazdasági felzárkóztatására kidolgozott program, E területen nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodik, van egy bányaüzem, egy gyár és két kihelyezett üzemrószleg. A mezőgazdasági üzemek kedvezőtlen adottságúak, tartós pénzügyi gondokkal küszködnek, ennek következtében nagy az elvándorlás, üres házak tucatjai maradnak hátra. A kisvasút felszámolása óta kedvezőtlenek a közlekedési lehetőségek, a hírközlés elavult, a kereskedelmi ellátás hiányos, mindezek mellett még számos hiányosság nehezíti az itt élők életét - és gyorsítja a falvak elnéptelenedését. A felzárkóztatási program végrehajtását nehezíti, hogy a legtöbb helyen nem áll rendelkezésre saját erőforrás, amely a területfejlesztési alapból nyújtott támoagtásnak feltétele. A program keretében megvalósult, vagy a közeljövőben megvalósul azonban a karcsal textilüzem bővítése csakúgy, mint az Elzett pálházi üzeméé. Nagy- rozvágyon villamossági üzem létesül, Zemplénagárdon drótfonóüzem és bővít az Elzett Ricsén is. Mindezekkel 193 új munkahely létesül. A sátoraljaújhelyi NEB csütörtöki ülésén javaslatokat fogalmaztak meg. Ezek szerint: a Bodrogköz életfeltételeit javítaná, ha felépülne egy Tiszo-hid, amely biztosítaná a 5zabolcs megyével való összeköttetést. Ennek számos szociális és gazdasági előnye lenne. A bodrogközi lakosság foglalkoztatására egy élelmiszeripari üzem létesítését javasolják, valamint azt, hogy a felszabaduló munkaerő szóméra teremtsenek munkalehetőséget a szomszédos, csehszlovák Ágcsernyö vasúti átrakójánál. Többek között javasolja még a testület, hogy a megyei tanács oldja fel a Hegyközben a tulajdonszerzési korlátozást, mivel nagyon sok a lakatlan épület, amelyet szívesen megvásárolnának közeli és távolabbi városok lakói. I- 9YCharolais-viláykongresszus Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) a Charolais-tenyésztéssel, amely fajta a keresztezésnél különösen jó szolgálatot tesz, mert javítja az eredeti szarvasmarha-állomány értékét azzal, hogy az utódok jobb minőségű húst „termelnek”. A szakemberek szerint a Charolais részben megoldást jelenthet a honi szarvasmarha-tenyésztés gondjaira, hiszen a tapasztalatok szerint viszonylag gazdaságosan tartható, és az értékesítése jelenleg nem okoz gondot. A kongresszus rendezőjét szponzorként bankok is segítik, jeléül annak, hogy üzleti megfontolásból is reményt látnak a fajta hazai tenyésztésének fellendítésében. Az elismert, jó minőségű Charolais ma jól eladható a világpiacon Fotó: Balogh I. Pefőfi-emléktábla a diósgyőri várban A Miskolci Városszépítő Egyesület diósgyőri csoportjának kezdeményezésére szombaton Petőfi Sándor-em- léktáblát avattak a diósgyőri várban. Az évszázadok történelmét, magába rejtő helyszínen méltókéDp tiszteleghetünk nagy költőnknek, s az általa is csodált természetnek. Petőfi Sándor 1847. július 8-án barátaival kirándulást tett Diósgyőrbe és Hámorba. Mint később egyik levelében írta: „Szép napja volt életemnek. A természettel mulattam, a legkedvesebb barátommal .. . Diósgyőr vidékét már olly rég, s olly sokszor hallottam magasztalni, s még nem láttam. Sokat vártam, de még többet találtam." Itt, ekkor írta Alkony című versét, mely az emléktáblába vésve olvasható. Akkor egész más volt a táj. De a versben megfogalmazott természeti képet, — ha szerencsénk van — ma is megcsodálhatjuk. „Néma, csendes a világ körülem,” ... Csendes most is. A város zaja nem hallatszik idáig, s az ide vetődő autó zúgását elnyomja a fecskék zsibon- gása, vagy a távolabbi kakaskukorékolás. A városszépítö egyesület célja: megjelölni a történelmet, a régi helyeket, hogy mind többen tudjanak az élő, ám már esetleg feledett kulturális és történelmi kötődésekről. Tavaly egyébként már átadtak egy Petőfi-em- léktáblát Lillafüredéig a Pe- tőfi-barlangnál is. (dobos) Ünnep kék és vörns nyakkendővel
