Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
1988. május 28., szombat Észak-Magyarország 10 Ezelőtt két-három évvel még nemigen gondolta volna Magda Gábor, hogy egy város tanácsának vezetője lesz valaha. Méghozzá szülővárosában (vajh’ lehet-e valaki próféta a saját hazájában?). A város lakóival együtt Tűzvész és történelmi viharok után Békés, vidám sziget a Sajó partján Egy kisszobában Félezer lelkes, igazi falu - fás, virágos, árokpartos minden utcácskája - egy régi parasztházának furcsa kis szobájában találkozunk. Odakint tombol a tavasz, házigazdánk többezres kaktuszgyüjteménye a téli pihenő után szinte viháncol a fotoszintézistől, idebent pedig királyok, nemes és nemtelen nagyurak szellemei elevenednek meg. Rendhagyó történelemórán vagyunk, témánk a Bors nemzetség, az Árpád-háziak, a Jagellók, a Habsburgok, aztán Bellényi Katalin, Gecse Mihály, Szűts Pál... Kaktuszgyűjtemény hoz a kerteken át és órákig „bogarásznak” a múltban. Olyan régi írásokat is folyékonyan olvasnak már, amiről mi, beavatatlanok azt mondjuk, lehetetlenség kibetűzni. Kedvesen évűdnek egymással, a pap és az ateista, a helybéli születésű és a távolról érkezett. — Elkészült a falu történetének kézirata. Sokat szenvedett ez a kis település, nem kímélték a történelem zivatarai. Sokat dolgoztunk, míg összeállt, de mindent megér, mert csodálatos dolgokra bukkantunk. Tele van a múlt tragédiával és pikantériával ... Például. .. A tisztelendő úr tiltakozik a példa ellen. A nyugdíjas műszaki ezen hatalmasat kacag. — Tessenek csak olvasni, ez áll a kézirat címoldalán; „Készült a sajókápolnai falumúzeum részére, csak betekintésre. A kézirat bizalmas egyházi jegyzőkönyvi részleteket tartalmaz. Egyes adatai kompromittálók lehetnek a leszármazottakra ... nem sokszorosítható ...” Nos, ezért nem lesz kinyomtatva ez a munka. No, nem kell különlegesen pikáns dolgokra gondolni, ilyenek minden magyar faluban megtörténtek, csak hát, a kápolnai diszkréció ... E két kedves úrnak köszönhető, hogy kiderült, 1816 és 1826 között itt nevelkedett Egressy Béni és Gábor. Egressy Pál lelkész fiai. Egressy Gábor álladalmi kormánybiztos és kapitány úr, amikor rekvirálnia illett volna, Kápolnának 30 váltócédula forintokat ajándékozott, hogy befejezhessék a templomtorony építését. — Hamarosan emléktáblát avatunk a parókia falán, az Egressy család tiszteletére — mondja Soós Lajos. — Beszélj, kérlek, a tűzvészről is — riporterkedik János bácsi. — János barátom kibogarászta, hogy 1827. április 7- én, egy szombat délután, két órakor hatalmas tűz keletkezett a faluban. Már én is fejből tudom; „hetvenöt házakat, oskolát, harangokat, sok barmokat, négy asszonyokat megemésztett”. Egy vasárnapon ezt elmondtam a templomban, nagy volt a megdöbbenés, a sajnálkozás. A mai kápolnaiak közül senki sem emlékezett a nagy tragédiára. Megvallom, én sem, pedig évszázadokon keresztül itt élt á családom. — Nem vagyunk babonásak, úgye tisztelendő úr — somolyog Görög János. — De a tűzvész 161. évfordulóján, azon a bizonyos április 7-én, kigyulladt egy család szalmakazla. Nem vagyunk mi babonásak, de azt azért el szabad mondanom, ugye, hogy a feleségem nagymamája volt a falu tudálékos gyógyítója? — Az nem titok, az én nagyanyám volt! — jelenti ki Juliska néni. — A sok tudománya közül, csak egyet mesélek el. Ha valakinek csépléskor törek ment a szemébe, Erzsi mama a folyami rák szemének egy darabkájával fájdalommentesen kiműtötte. * A Soós és Görög családról el kell még mondanunk, hogy gyerekeik, unokáik vannak, az utódok többnyire műszaki érdeklődésűek. A tisztelendő úr felesége 40 éve a helyi postahivatal vezetője. A két család minden ösz- szegyűjtött történeti értékét a létesülendő falumúzeumnak szánja. L. Gy. Látkép a sajókápolnai templomtoronyból A tanácselnök (balról) megbeszéli a Várkert további szépítésének teendőit Csanádi Béla csoportvezető főmérnökkel. — Elvállaltam. Hogy miért? A gondolkodási idő alatt alaposan megforgattam magamban, hogy mit tegyek. Azért döntöttem így, mert engem is, mint minden szerencsit bántott, hogy ez á város nem úgy haliad előre, ahogyan kellene. A Szerencsen élők mindenképpen helybélit akartak tanácselnöknek. Az igazsághoz tartozik, hogy a városlakók nem voltak elégedettek az előző tanácsi vezetés munkájával. Nem fejlődött úgy a település, mint lehetett volna, a rendelkezésre ál'ló (akkoriban még bővebb) anyagiak valahogyan nem jelenítődtek meg ... Mindenkiben volt egyfajta várakozás — az „új embert” várták — s mindez érezhető volt azon az ominózus tanácsülésen, amikor is bizalmat szavaztak Magda Gábornak. — Az első teendőmnek tartottam egy jobb kollektíva kialakítását. Aztán: a lakossággal olyan kontaktust, amiben érezhető, hogy a tanács nem önmagáért, hanem a lakosokért van. Éppen ezért a régebbi, elmaradt, vagy elkallódott fejlesztési elképzeléseket előszedtük és tételesen átnéztük, mi az, ami jelenlegi lehetőségeink, kondícióink figyelembevételével megvalósítható. Elég sok probléma összegyűlt: vajúdott egy rendelőintézet, egy áruház, és a népház ügye. És az „apróságok”, mint például az utak, árkok, a telefon, satöbbi, — Nem lehetett könnyű ilyen restanciákat behozni... — Még nem értünk a végére. Én nagyon fontosnak tartom, hogy megmondtuk, mert meg kellett mondani az embereknek, mi az oka annak, hogy ezt vagy azt nem lehet megcsinálni. Továbbá: amit meg lehet, azt hogyan? Éppen ezeknek a kérdéseknek a tisztázása végett az elmúlt év augusztusától minden hónapban úgynevezett lakossági fórumot tartunk, ahol mindezeket nyíltan, a városlakók véleményének kikérésével megbeszéljük. Ma már elmondhatom, hogy ez a fórum megnyerte az emberek tetszését, egyben aktivizálta is őket. A Hegyalja kapujában az utóbbi egy esztendőben sok, szemmel is látható, érzékelhető változás tapasztalható. Posta, szociális otthon épül, új rendelőintézet, népház építése kezdődik el rövidesen. körvonalazódik az új sporttelep. Konténer telefon- központot helyeznek üzembe a nyáron, folyamatosan megszépül a Várkert, ahol május 1-jétől a kis tó szökőkút- jában gyönyörködhetnek az erre sétálók. A rendelőintézet építéséhez hiányzó pénzt kötvény kibocsátásával teremtik elő. Ami már a vállalkozási szemléletet is tükrözi, hisz tavaly decemberben, mikor forgalomba hozták ezen kötvényeket, még újdonságnak számított, hogy egy tanács ily módon bővíti pénzforrásait. A fent leírtakra persze mondhatná bárki: ugyan, hiszen ilyesmikkel más városokban is találkozhatunk! Ám a szerencsiek . jól tudják, hogy mindez itt, jelentős lépésnek könyvelhető el — az előző időkhöz képest. S ha még hozzávesszük, hogy ez a pezsgés mindössze egy éve érezhető igazán, akkor ... — Aki újat akar, mást, mint ami eddig volt, azzal szemben mindig akadnak gáncsoskodók — jegyzem meg —, hiszen a megszokottól eltérő dolgok mindig kényelmetlenséggel járnak ... —/ Én nem Ragaszkodom két kézzel ehhez a székhez. Amikor elvállaltam ezt a munkakört, úgy indultam, hogy mindenképpen tenni akarok ezért a településért. Ha a közös célokat sikerül megvalósítani, mindenki nyer. Gáncsoskodás? Ilyennel még nem nagyon találkoztam, igaz, rosszindulatú megjegyzéseket már kaptam. De ezekkel úgy vagyok, hogy alszom rájuk egyet és másnap folytatom a munkát. Kérdezem Magda Gábortól, hogy mennyit dolgozik naponta? Kissé ódzkodik a választól, végül elárulja: ti- zenegy-tízenkét órát, nem számítva azt az időt, amit otthon fordít a közösség gondjaira. Reggelente általában fél, illetve egy órával korábban érkezik munkahelyére, mert ilyenkor — ahogyan mondja — frissen át tudja gondolni az aznapi teendőket. — Mit szól mindehhez a család? — Te a tanácsnak vagy elkötelezve, szokta gyakran mondogatni a feleségem. Szó ami szó kevés idő marad rájuk. Három gyermekem van, tanulok az NME jogi karán, elképzelhető, mennyi szabadidőm marad ... Beszélgetésünk során mindig elkanyarodik saját ügyeiről a kollégákhoz. Szerinte jó a munkahelyi légkör, az elmúlt hónapokban fiatalabbá vált a szerencsi tanács apparátusa. Több munkatársa már megízlelte a személyes sikerélményt. — Például lebontották a városképet csúfító könyvtár- épületet. Tudni kell, hogy a vár rekonstrukciója miatt — itt volt eredetileg a könyvtár — más helyet kellett keresni, ahol ideiglenesen elhelyezhettük a könyveket. Ez az épület azonban romos állapota miatt rontotta ^a városképet. Mind sürgetőbbé vált tehát az eltüntetése. Nos, ezt bontották le egy nap alatt. És nemhogy lebontották, hanem még a terepet is megtisztították ez alatt az idő alatt. Mikor végeztek, örömmel jöttek hozzám munkatársaim, hogy sikerült e rövid határidőt tartani. Én úgy gondolom, hogy az ilyen közös örömök adnak az embernek újabb erőt a további munkához. Mészáros István A szünetben felszolgálnak egy házi készítésű málna- fröccsöt és áttérünk a geográfiára, geológiára és monográfiára. öt perc cigaret- taszünet engedélyezése után, Verdi és az olaszok, franciák, egyáltalán a dallamos ze-- ne kerül sorra. (Illusztrációképpen van itt 65ÜÜ magnószalag, 600 hanglemez [a 350 teljes operát, ha szívfájdalommal is, mostanában ritkították, másnak is kell a helyi. És: van itt egy-egy minta Magyarország kőzeteiből. Vannak továbbá saját lelésű kőkori pattintott szerszámok [lándzsahegyek]., van olyan bronzkori agyagsíp, amit, ha megfúvunk, kiszaladnak a házból a szomszédok. És kéziratok ezrei a matuzsálem Rheinmetall írógép asztalán, könyvek és lexikonok tőszomszédságában). * Görög János, a Budapesti Vegyiművek üzemvezetője- ként ment nyugdíjba, aztán ideköltözött felesége szülőfalujába, Sajókápolnára. Kaktuszt és zenét még a munkás évek alatt kezdett gyűjteni, és mivel szenvedélyes természetjáró volt, a Magyar Természetbarát Szövetség nemzetközi versenybírója, elhatározta, megdönti Gerő László akadémikus állítását, miszerint Magyarországon 204 vár, vármaradvány található. Görög János máig 500 várat karikázott be térképén. A Hazafias Népfront községi titkára felkérte néhány éve, írja meg Sajókápolna történetét. — Megkezdtem a munkát, kikérdeztem az öregeket, olvasgattam, de nem sokra jutottam — mondja. — Mígnem egyszer együtt utaztunk Miskolcra Soós Lajos tisztelendő úrral, falunk református papjával. Sok-sok rábeszélés után betekintést engedett a régi egyházi jegyzőkönyvekbe, később fénymásoltathattam is — és valóságos kincsesbánya tárult fel előttem. — Előttünk! — helyesbít a tisztelendő úr. A két ember között azóta nagyon szoros és meleg barátság szövődött, ha csak tehetik, átruccannak egymásAZ ABAUJSZANTOI GYÁRFÁS JÓZSEF MEZOGAZDASAGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET felvételt hirdet 1988. szeptember 1-jén induló mezőgazdasági áruforgalmi szakközépiskola levelező tagozatára. A KÉPZÉS IDŐTARTAMA: 4 év JELENTKEZHETNEK: — 8 általános iskolát végzettek, — gimnáziumban érettségizettek, akik mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkoznak. Sikeres érettségi után, mezőgazdasági áruforgalmazó képesítést kap. Bővebb felvilágosításért forduljon iskolánhoz! CÍMÜNK: Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 3881 Abaújszántó, Kassai út 11 — 13. TELEFON: Abaújszántó 81
