Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

1988 május 20., péntek fc'SZAK-MAGYARORSZAG 3 Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Marjai József miniszterelnök-helyettes társaságában a BNV-n. Küldötteink a pártértekezletre Nyeste István, a Bogácsi Községi Pártbizottság titkára: Meg kell találni a „gyalogutat" —, A BVK hagyományos kiállítóként, de nem ha­gyományos kiállítással sze- • repel a mostani BNV-n — mondta dr. Tolnai Lajos vezérigazgató a szakvásá­ron tartott sajtótájékoztató­ján: — A,z újszerűség ab­ban van, hogy ezúttal a kombinát gazdasági társulá­sai mutatkoznak be, ame­lyek különböző együttműkö­dési keretek közepette jöt­tek létre. Ezek egy része a BVK által biztosított alap­anyagból gyártja a kész­terméket, de működnek olyan gazdasági társulások is, ahol a BVK tőkével vesz részt az együttműkö­désben, illetve a gépeket, berendezéseket biztosítja a termeléshez. Megtudhatja az érdeklődő, hogy a borsodi nagyüzem belföldi vállalkozásainak ter­melési értéke évenként el­éri a másfél milliárd fo­rintot, s az idén már tizen­hat különböző gazdasági társulás tevékenykedik ered­ményesen. Természetesen a gazdasági társulásokon kí­vül a BVK az önálló, saját fejlesztésű termékei is jeíen vannak a kiállításon. A vál­lalatnál folyó beruházások közül kiemelkedik az MDI- üzem építése, amelynek jö­A megnyitás napján a Hungcxpo konferenciatermé­ben több kiállító cég .képvi­selője gyűlt össze. Ekkor osz­tották ki a Kiváló Aruk Fó­ruma (KAF) minősítéseket. A résztvevők között volt az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat ter- ipclési igazgatóhelyettese. Má­té Gyula is. A <cég a BNV-n kiállított HB-termékcsaládért kapta meg a kiváló minősítést. Ezt a falazótéglát két év­vel ezelőtt kezdték gyártani, s ma már az ország több pontján levő gyáraikban ez te­szi ki az Össztermelésük mint­egy 45—50 százalékát. Mint azt Máté Gyula az oklevél átvéte­le után elmondotta, ennek a 'terméknek a legnagyobb előnye, hogy semmiféle pót­lólagos szigetelést nem kíván, önmagában is megfelel az új hötcchnikai szabvány előírá­soknak. vő ^évi üzembe helyezésé- vei megteremtik a poliure- tánkémiai üzletágat a Bor­sodi Vegyi Kombinátban. Az. Északmagyarországi Vegyiművek a BVK-hoz hasonlóan nem csupán ha­gyományos termékeit — például növényvédő szere­ket, műanyag gyártmányait — vonultatja fel a 117 négyzetméteres kiállítási te­rületen, hanem saját fej­lesztéseihez megvalósított gépészeti, technológiai, szá­mítástechnikai újdonságai is láthatók. Ez utóbbi gyártmányok­ról szólva Bónnyai Péter, az ÉMV kereskedelmi ve­zérigazgató-helyettese töb­bek között elmondta: a cél­szerűség, a gazdaságosságra való törekvés és a gazda­sági kényszer késztette az ÉMV-t arra, hogy kihasz­nálva a vállalatnál lévő műszaki, szellemi tartaléko­kat, a hagyományos termé­kek gyártásától eltérő tevé­kenységet is folytasson. így született meg a Mikro Pur elnevezésű poliuretánhab- szóró gép, amely az ÉMV és a Műanyagipari Kutató Intézet együttműködésének az eredménye. A berendezés függőleges és vízszintes hé­zagok kitöltésére, lég- és hőszigetelés, belső üregvé­delem céljára használható. Egy másik példa az újsze­rűségre: az ÉMV a válasz­ték bővítését oldotta meg, amikor hazai félkésztermék felhasználásával komplett csővezetékrendszert kísérle­tezett ki. Ennek kiemelkedő tulajdonságai között emlí­tendő az univerzális korró­zióállóság, jól bírja a ma­gas hőfokot, a benne szállí­tott közegeket nem szen.v- nyezi, nem utolsósorban tő­kés importot helyettesíte­nek vele. Egyébként ez a csővezetékrendszer a Hun- garocor ’88 kiállításon el­nyerte az Ipari Miniszté­rium különdíját, és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elismerő oklevelét. . A legnagyobb magyar vegyipari vállalat, a Tiszai Vegyi Kombinát ezúttal mű­anyag-alapanyagokkal, kor­rózióvédelemre szolgáló ala­pozókkal, festékekkel, az ipar részére gyártott mű­anyag félkész- és készter­mékekkel jelentkezett a vá­sáron. A sok termék közül is kiemelkedik a lineáris polietilén-granulátum — vé­lekedett Sipöcz Lajos ve­zérigazgató-helyettes. De je­lentős a korszerű csomago­lás nélkülözhetetlen anyaga, a biafol-fólia is, amelynek termelése egy új gyártógép­sor üzembe helyezésével az év második felétől további négyezer tonnával növek­szik. A festékgyári termé­Eléfi ní.£y a vásár területe, sok a kiállító, így hát néha az embernek keresnie keli egy-két cég kiállítási helyét. Mi is kerestünk egy gyárt­mányt — nem találtuk. Itt az információs fülke, kérdezzük meg. Számítógépes információ. Kél idősebb hölgy cs egy fia­talember ül benne. Kérdezzük. Először csak a két hölgytől — nem tudják. A férfihoz for­dulok: üsse már a gép­be, ott biztos megvan. De saj­na, a gép sem találja. Mert­hogy tudni kéne (nekünk), hogy melyik cég gyártmányá­ról is van szó. Ezt meg mi nem tudjuk. Sajna. Ismét megállapíthattuk az igazságot: a komputer is csak akkor okos, ha okosan kérdez­zük. kék közül az új, Tipox Terrazzo nevű padlóburko­latra hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes. Ez a termék, amely kiváló mű­szaki tulajdonságokkal ren­delkezik, reprezentatív, esz­tétikus külsőt kölcsönöz az általa bevont műkőburko­latoknak. Ez a ..termék” nem a kiál­lítottak közt szerepelt. Csak úgy állt ott egy félreeső he­lyen, mégis nagyon sokan megcsodálták. Kétségtelen, hogy a legkritikusabb szemlé­lő .sem talált rajta minőségi kifogást, ha benevezték vol­na a Kiváló Aruk Fóruma versengésbe, elsők között kapta volna meg ezt a minő­sítést. De mondom, ez csak ott volt a vásár területén. A ltolls-Royce fényezése, belső terének kiképzése, kényelmi berendezései, robusztus, nagy sebességre alkalmatos futó­műve, kereke! mind-mind ámu­latra késztették az ember fi­át. Sokan gondolhatták ma­gukban: ha nekem egyszer ilyen lenne... I>e minek is? Elég, ha csak látjuk . .. (lovas—mészáros—Iaczó) Az MSZMP országos érte­kezletére a bogácsi Nyeste István úgy készül, hogy egy­aránt feladata lesz a falun élők, a mezőgazdaságban dolgozók és a szűkebb lakó­hely, Bükkalja érdekeinek, „színeinek” képviselete. Kö­vetkezésképp az útravalókat tartalmazó hátizsákjába e területek sok-sok ezer em­berének gondjai, vágyai, re­ményei éppúgy belekerül­nek. mint a problémák meg­szüntetése. a remények rea­lizálása érdekében vállalt, illetve vállalandó erőfeszíté­sek, tenni akarások. Az üdülőfalu. Bogács párt- bizottságának titkára egyben a négy község (Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu és Szomolya) közös termelőszö­vetkezetének. a Hórvölgye Tsz-nek pártalapszervezeti titkára is. Nem csoda tehát, hogy a ma falujának, a ma mezőgazdaságának minden pozitív és negatív sajátossá­gát a saját bőrén is tapasz­talja. Ott, a pártértekezleten — amennyiben szót kapna _ mindenekelőtt a lakóhe­lyén élők. a munkahelyén dolgozók gondolatait, véle­ményét. aggódásait és Iliiét adnáhírül. — A mi megyénkben gondjaink néhány területen feszítőbbek az országos át­Gyiimölcstermesztésünk tradícióinak ápolása ma már kevés még akkor is, hu táj- fajtáinkat nemcsak a me­gye, de még az országhatá­ron túl is megízlelik, isme­rik. Ezért gondolt arra igen sok közös gazdaság me­gyénkben, hogy a MÉM és a PM által meghirdetett és januárban hatályba lépett jogszabályt felhasználva igénybe veszi az állami tá­mogatásokat a gyümölcstele­pítéshez. Mint arról hírt ad­tunk, korai volt az öröVn, mivel akkora volt a fellen­dülés ez ügyben, hogy még kitavaszodás előtt jött egy minisztertanácsi * rendelet 3 1088. (H, 2.) MT. r„ amely a mezőgazdasági beruházá­sokhoz nyújtott támogatások korlátozásáról szólt. Neve­zetesen arról, hogy az 1988. évi támogatási előirányzat hatvan százalékának mér­tékéig adható ki támogatá­si engedély 1989. évre. Ez bizony a gyümölcstelepítés­re is vonatkozik. Megkapta a megyei tanácsok mezőgaz­dasági osztálya is a rend ele­tet, ahol Herczeg László csoportvezetővel együtt szo- morkodtunk emiatt, A csoportvezető említette, hogy megyénk fekvése első­sorban az alma, körte és a szilva termeszétésének ked­vez. A kajszi-termesztésnek hagyományai vannak Gön­cön. híres a szomolyai cse­resznye, a csonthéjasok te­rületei pedig Encs és Mező­kövesd körül koncentrálód­tak. Egy felmérést mutat, melyben árugyümölcsöseink elöregedése számokkal is bi­zonyított, (hatvan százalékát még 1965 előtt telepítették). Meglepő, hogy a korszerűt­len fajtaszerkezet és műve­lési mód leváltására évente 150 hektár ültetvénytelepí­tés lenne kívánatos (és az évi 280 hektár kivágás csök­kentése). lagnál. Szűkebb munkaterü­letem, a mezőgazdaság sem kivétel ez alól. Az okok kö­zül én mindenképpen ki­emelném a közgazdasági szabályzók mindmáig álta­lánosító jellegét, vagyis, hogy képtelenek a térségi speciális problémák megfe­lelő kezelésére. A mostoha természeti és közgazdasági környezet okozta feszültsé­gek ugyanakkor egy határon túl elviselhetetlenné, válnak olyannyira, hogy szétfeszítik a szövetkezeti mozgalom ha­gyományos kereteit, s új, szokatlan, eddig elképzelhe­tetlennek hitt megoldásokat kényszerítenek ki. — Mint pártmunkás, nap mint nap tapasztalom, hogy a pártmunka minden terü­letén újra és újra visszakö­szön ideológiai munkánk eredménye, vagy hiányossá­ga. Annak ellenére, hogy ez utóbbit sokszor nehezen vesszük észre, vagy nem is akarjuk észrevenni. A poli­tikai. gazdasági döntéseknél gyakorta elfeledkezünk azok várható ideológiai hatásá­ról. Az összképben nem vesszük észre az osztódolt- ságot. Ez sokáig nem tart­ható fenn. Ugyanis, ha az „ideológiai szembenállás" tartós, a döntések a gya­korlatban. hosszabb távon Talán a szabályozók ked­vező hatása, talán a foglal­koztatás biztosítása, vagy az életszínvonal csökkenésétől való félelem hatására 1987- ben kezdett növekedni a te­lepítési kedv. Tavaly és ez év első 2 hónapjában közel 400 hektár telepítésére adtak ki engedélyt, ami február 29-ig 409 hektárban realizá­lódott. A telepítési kedv bi­zonyíthatóan 1880 hektár volt megyénkben, aminek már gátat szabott a fent említett támogatás visszafo­gása. Pedig nagyon sok munka van ebben: anyagi és erköl­csi befektetés egyaránt. Hi­szen, ha valamelyik üzem, szakcsoport (vagy a kettő együtt) őszi telepítést szer­vez, azt bizony már előző évben el kell kezdeni. Be­szerezni a hivatalos okmá­nyokat. szakvéleményeket, szaporítóanyagokat, A Hejömenti Állami Gaz­daságban huszonöt hektár alma őszi telepítését készí­tik elő, ötvennégy hektár körtét terveknek, de csak az előbbi a biztos, ha a támo­gatást nem kapják meg. Bn- csen a Zója Termelőszövet­kezet elnöke, Pataki László bokros teendői közben is higgadtan sorolja a telepíté­sekkel kapcsolatos kálváriá­ját. Eszerint'elkészítették 87 hektár kajszinak, 74 hektár szedernek, 11 hektár mál­nának és 5 hektár szilvá­nak a területét. Már-már biztosra vették az állami tá­mogatást, amely a szakcso­porti formában történő tele­pítéshez komoly anyagi se­gítség lett volna, korábban már hasonló formában tele­pítettek tüske nélküli szedret, igen kedvező volt a tagok számára, akik nem a „kö- nyöradományt" várták, ha­nem saját pénzükkel is elő­segítették a telepítést: ál­talában huszonnégyezer fő­ném tölthetik be szerepüket, küldetésüket. — Személy szerint mit vá­rok a pártértekezlettől? — Teremtse meg annak feltételét és követelmény- rendszerét, hogy a döntési mechanizmus minden szfé­rában rugalmasabbá váljon. Növekedjen a pártszerveze­tek önállósága. A döntések ott szülessenek, ahol a vi­szonyok erre érett helyzetet teremtenek. Az önállóság biztonságérzetét növelték a pártszervezetekben az elmúlt időszakban lefolyt viták. Ezek látszólag többletmun­kát kívánnak, de politikai hasznosságuk felbecsülhetet­len, tehát a jövőben is vál­lalni kell a hasonló megol­dásokat. — Várakozásaim kiraga­dott példái is — azt hiszem — érzékeltetik: a feladatok újszerüek, s ezek megköve­telik, hogy hozzájuk felnövő személyek, e feladatra alkal­mas pártmunkások csapata irányítsa, vezesse ezt a nem könnyű, s nem mindig há­lás munkát. Ennek az új irányító csapatnak kiválasz­tásában is felelősségteljes feladat hárul mindannyiunk­ra, akik küldöttként veszünk részt a pártértekezlet mun­kájában. rintot adtak össze kétezer­egyszáz négyzetméterenként. Elképzelhető akkor, hogy a most termelt 177 hektár össztelepítésre alakuló szak­csoport összesen nyolcszáz- hetvenhét tagja mit érez, amikor már tudja, hogy nem számíthat a meghirdetett „normatív" támogatásra. Hi­szen itt van a MÉM és a PM miniszterhelyettesi tá­jékoztatása, melyben közlik. hogy nincs módjukban en­gedélyezni a támogatási ok­irat kiváltását egyedi elbí­rálás alapján sem. Arra van példa már ko­rábbi időről is, hogy egyik rendelet pár hónap múlva változik, vagy egy másik változtatja meg, hiszen a megyei Teszöv egyik kül­döttértekezletén december­ben elhangzott egy kérés, szó szerint így: „...talán mindannyian remélhetjük, hogy nem ér olyan csalódás és meglepetés bennünket a most megjelent szabályozók­kal, mint például 1985-ben, amikor nyolc hónap után megváltoztatták a kereset- szabályozást". Pedig az encsiek beszerez­ték a Tszker piacbiztosító nyilatkozatát, visszaigazol­ták egyes szaporítóanyag­igényüket Zalaegerszegtől Göncig, de úgv látszik a szakcsoportok és a téesz nem számíthat állami támo­gatásra. Egy tapasztalattal min­denképpen gazdagabbak lettek: Ma már mindenhez csak akkor foghatnak, ha az összes okirat rendelkezésre áll. De ahhoz, hogy az meg­legyen, előtte meg kell nyer­ni az embereket a lehetősé­gek (köztük a támogatás) megismertetésével. Vagyis ördögi kör ez, melyben egy jogszabály számított a szor­gos kezekre, a Ielkesedők pe­dig a támogatásra (hiába). Bckccsi Szabó László (ha) Barack - de kinek a fejére? A TVK termékei nagy érdeklődésre tartottak számot a szakemberek körében. Vásári körkép - borsodi szemmel

Next

/
Thumbnails
Contents