Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

1988. április 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 II párt vezető szerepének korszerűsítése Az elmúlt évtizedekben, de különösen a kongresz- szus óta eltelt években olyan jelentős gazdasági, társadalmi, politikai válto­zások mentek végbe ha­zánkban, amelyek elenged­hetetlenné teszik a párt vezető szerepének, a poli­tikai intézményrendszer működésének átfogó fej­lesztését. Annál is inkább szükséges ez, mert a hosz- szabb időn át végzett vizs­gálatok azt mutatták, hogy politikai intézményrendsze­rünk működése ma már nincs összhangban megvál­tozott társadalmi, gazdasá­gi körülményeinkkel. FOLYAMATOSAN MEGÚJÍTVA Társadalmunk politikai intézményrendszerének központjában a párt áll. Vezető szerepének érvé­nyesítése azonban csak úgy lehet töretlen, ha folyama­tosan megújítja működését. Az elmúlt években zava­rok keletkeztek a párt- és az állami szervek munka- megosztásában. A vita során a párt tag­jai élesen bírálták a párt­munka hivatali, bürokrati­kus stílusát, sürgették, hogy a párton belül te­remtsünk olyan feltétele­ket, amelyek közepette a párt egésze tudatos, szer­vezett politikai mozgalom­ként tölti be vezető szere­pét. Alapvető következtetés, hogy a párt a jövőben csak úgy képes hivatásának megfelelni, ha a párt tag­sága szándékát kifejezve, a progresszív törekvéseket integrálva, jó politikai programokat dolgoz ki, és 'ehhez megnyeri dolgozó népünk legszélesebb réte­geit, ha megújítja a párt egységét, munkamódszerét. A párt megújulásában meghatározó jelentőségű működési rendjének kor­szerűsítése, ezen belül is a demokratikus centralizmus helyes értelmezése és gya­korlata. A párt működésé­nek alapelvéről szólva irányadónak kell tekinteni, hogy az MSZMP eredmé­nyes tevékenységéhez egy­séges, hatékony és jól mű­ködő pártvezetésre van szükség. A Központi Bizottság márciusi ülésén ezért ka­pott kiemelt figyelmet a Központi Bizottság és a te­rületi pártteslülelek szere­pének növelése a párt irá­nyításában, a döntések meghozatalában, végrehaj­tásuk ellenőrzésében. Meg­fogalmazódott azonban az is, hogy a pártban a cent­ralizmust és a demokráciái nem szabad egymástól el­választani és bármelyikét önkényesen előtérbe he­lyezni. A demokratikus centralizmus következete­sebb érvényesítése érde­kében a pártmunka min­den szintjén fokozott fi­gyelmet kell fordítani a párton belüli demokrácia fejlesztésére. Biztosítani kell, hogy a párttagság tevékeny alkotója, részese legyen a párt működésé­nek, politikája formálásá­nak, a végrehajtásnak és az ellenőrzésnek is. A párt belső életében az utóbbi években bürokrati­kus túlszabályozottság is jelentkezett. Ezért növelni kell a pártszervezetek ön­állóságát, felelősségét és lehetőségét a párt politiká­jának alakításában, és ér­vényesítésében, ez. pedig csak a párldemokrácia erő­teljes fejlesztésével lehet­séges. POLITIZÁLÓ SZERVEZET LEGYEN A bürokratikus vonások következtében helyenként a pártban működési zava­rok is keletkeztek, alább­hagyott a politikai érzé­kenység, terjed az elkényel­mesedés, a fegyelmezetlen­ség. A pártot mint politi­kai mozgalmat hátrányo­san érintette, amikor a pártmunka „befelé for­dult”, amelynek megnyil­vánulása a rendezvény- centrikusság, vagyis az, hogy sokkal több energiát fektetünk a párt szervezeti mozgatására, mint az em­berek között végzett aktív politizálására, a kényes kér­déseket is felvállaló szün­telen párbeszédre. Elhatározott szándék, hogy ezektől a vadhajtá­soktól a párt mielőbb megszabaduljon, és ezáltal valóban politizáló szervezet legyen, melyben annak szervezetei és tagjai önálló, felelős szerepet vállalnak, kapnak. Mind a párt tagságának, mind a vezető szerveknek az az álláspontja, hogy meg kell szilárdítani, tel­jesebbé kell tenni a párt egységét. Az utóbbi évek­ben mintha feledésbe ment volna, hogy a párt egysé­gét, a párt előtt álló fel­adatokhoz igazodóan újból és újból meg kell teremte­ni. Pártunkban a munka minden szintjén alapköve­telménynek kell tekinteni az 1983. áprilisi központi bizottsági ülés álláspontját, amely szerint a pártnak mindig úgy kell dolgoznia, hogy tagsága pontosan ért­se, mit támogat és mit el­lenez a párt. A politika vonalának helyes értése teremtheti csak meg a le­hetőségét annak, hogy bi­zonyos célkitűzéseket egy­ségesen értelmezzen a párt és ez a feltétele annak is, hogy egységes legyen a végrehajtás. Egyszóval na­pirendre kell tűzni a párt­tagság, a pártszervezetek alkotó bevonását a pártpo­litikai célok és a megvaló­sításukhoz szükséges mód­szerek kijelölésében. Itt a párton belüli tájé­koztató munka, a testületi ülések előkészítésének megjavításáról van szó. Ezek az elképzelések a parton belüli beszámolási rendszer egyszerűsítésére, a pártmunka társadalmasítá­sára, és nem utolsósorban a párton belüli konstruktív vita fejlesztésére irányul­nak. VITÁBAN FORMÁLÓDÓ EGYSÉG Azt valljuk, hogy a párt vezető testületéiben a Köz­ponti Bizottságtól az alap- szervezetekig az egyes né­zetek szembesítésével, a pártszerű viták keretei kö­zött formálódik a párt egysége. Ezért a pártban olyan légkört kell terem­teni, amelyben a kommu­nisták őszintén, nyíltan kifejthetik véleményüket. A Központi Bizottság márciusi ülése előtt a párt­tagok körében olyan véle­mények hangzottak el, hogy a kommunisták sok, közügyet szolgáló észrevé­telére nincs mindig meg­győző reagálás, hogy he­lyenként baj Van a vita­kultúrával. A vélemények többször nem a napirenden lévő kérdésekhez kapcso­lódnak, a vitában nem a megoldási módokat kere­sik, hanem az eszmecsere minduntalan pusztán hely­zetismertetésbe torkollik. Szükséges megemlíteni, hogy az utóbbi időben a párton belül is léteznek a véleményekben eltérő politikai árnyalatok, közöt­tük olyanok is, amelyeket ha pártszerű vitában nem tisztázunk, komolyan alá­áshatják a pártegységet. Vitát tehát az eszmei, po­litikai egység erősítéséért és ne önmagáért szervez­zünk. Ma már visszatetsző például, ha pártrendezvé­nyeken azért kérünk fel előre hozzászólókat, hogy a tagságnak vagy a fel­sőbb szerveknek demonst­ráljuk az aktivitást. A SZEMÉLYI FELTÉTELEKET MEGTEREMTVE A párt vezető szerepe érvényesítésének fontos kérdése és feltétele, mi­lyen felkészült káderekkel rendelkezik, hogy milyen a káderpolitika, a kádermun­ka gyakorlata. A pártnak két esztendővel ezelőtt el­fogadott határozata van, amely a mai kor igényé­nek is megfelelve állít követelményeket. Mindezek mellett a viták megerősí­tették, hogy e határozat sikeres végrehajtásához kedvezőbb feltételeket kell teremteni, mert csak így érhetjük el azt, hogy ká­dermunkánk biztosítsa a párt célkitűzéseinek, a kormány stabilizációs programjának személyi feltételeit. Politikai munkával kell kialakítanunk — a káder­állomány körében és a közvéleményben is — a párton belüli választások­nál a kettős jelölt állítá­sának helyes értelmezését, fogadtatását. Erre azért van szükség, hogy a ká­derek a javasolt két cik­lus letelte után képessé­güknek megfelelően, tisz­tességgel kerülhessenek más beosztásba. Számotte­vő tartalékaink vannak a kádermunka további de­mokratizálásában is. A szervezeti keretek korszerűsítésére is szükség van, ez is a párt jobb mű­ködését szolgálja. El kell érni a hatáskörök leadását azoknak a szervezeteknek, ahol az adott politikai vagy személyi kérdéseket legjobban ismerik. Csök­kenteni kell azokat az irá­nyító szerveket, amelyek már nem segítenek, hanem szigetelnek az alapszerve­zetek és az érdemi irányító központok közölt. Napi­rendre került a pártban alkalmazott írásos, admi­nisztrációs tevékenység fe­lülvizsgálata, mert mennyi­ségénél fogva hovatovább már komoly erőket von el a politikai munkától. Ez­zel egy időben nagyobb rangot kell adnunk a párt­munka politikai, mozgalmi jellegének. A PÁRTTAGSÁG VÉLEMÉNYÉT KÉRVE A Központi. Bizottság ja­vasolja, hogy a XIV. kong­resszusra készüljön el az új szervezeti szabályzat tervezete, amelyben a párt működésének korszerű szervezeti kereteit kíván­juk összefoglalni. Párttagságunkra, párt- szervezeteinkre — remél­hetőleg javaslatokban és véleményekben bővelkedő — eszmecsere vár. A Köz­ponti Bizottság elhatároz­ta. hogy mielőtt az orszá­gos pártértekezleten meg­vitatásra és elfogadásra ajánlja a párt vezető sze­repe korszerűsítésének, a pártmunka megújulásának kérdéseit, kéri ehhez vala­mennyi pártszervezet és a párttagság véleményét, ja­vaslatait. Bizton lehet szá­mítani arra, hogy a vita során és majd a pártérte­kezleten hozott határozatok végrehajtása során közös munkánk sikeréhez a párt- szervezetek, a kommunis­ták újból sok értékes ész­revétellel és aktív munká­val járulnak hozzá. Dr. Latos István az MSZMP KB osztályvezető-helyettese Az impozáns tanműhelyben tíz szakma fortélyait sajátítják el a tanulók. (Fotó: ökrös I.) Tanműhely a Mao Az elsők között a leendő la­katosok vették birtokba az új létesítményt. A jövő szakmunkásait ké­pezik majd abban az 1000 négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes tanmű­helyben. amelyet a napok­ban adtak át a Borsodi Ve­gyi Kombinátban, A pályá­zat alapján az Ipari Minisz­tériumtól elnyert támogatás­sal és részben vállalati pénz­ből megépült új létesít­ményben 10 szakma képvi­selőit oktatják. A tágas mű­helycsarnokokban egyebek között az ifjú hegesztő, csőszerelő, villanyszerelő, gépi forgácsoló, műszerész, lakatos, vagy vegyipari szak­munkástanulók sajátíthatják el mestereiktől a szakma fortélyait. Akik itt tanulnak és is­mereteket gyűjtenek, azok a jövőben a hazai gazdaság­ban. a második ipari forra­dalomra jellemző korban, az elektronizáció, a számí­tástechnika és a biotechno­lógiák hihetetlenül gyors fejlődésének időszakában élik le aktív munkáséletü­ket. Az is közismert ma már, hogy a tudás és a folyama­tos tanulás a kor elenged­hetetlen követelményévé vált. Ebben a szemléletben a Borsodi Vegyi Kombinát ed­dig is úttörő szerepet vál­lalt. A vállalat a fennállá­sának több, mint 35 évében újra és újra azon munkál­kodott, hogy a fejlődés él­vonalában tartózkodjon. A most átadott és birtokba vett új, korszerű szakmunkás- képző műhely is ezt célozza. H. G. A patakmedertől a tornacsarnokig Kapós lett a A megyében is kevesen is­merik a Sajó—hangonyvöl- gyi Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulat neveze­tű céget, pedig már tizen­nyolcadik esztendeje végzi munkáját. Talán a név té­vesztette meg a gazdasági partnereket, esetleg a társu­lat reklámtevékenysége kez­detleges még, mindenesetre a putnoki székhelyű SAHAVI még nem tartozik a sokat emlegetett sikercégek közé. Holott egyre jobb eredmé­nyeket könyvelhetnek el év­ről évre. A társulat 1970-ben pár fővel, s alig több mint tízmillió forintos évi bevé­tellel kezdett hozzá az alap­szabályban rögzített felada­tainak ellátásához. Eredeti­leg helyi közcélú vízrendezé­si munkákat végeztek, tehát a patakmedrek karbantartá­sától a zsilipépítésen át a szivattyútelepek kialakításá­ig mindennel foglalkoztak. Az ilyen jellegű munkák többségét a tanácsok és a téeszek rendelték meg a .tár­sulattól, jórészt állami pénz­ből. Ahogyan apadt a köz­ponti támogatás, úgy mara- doztak el a megrendelések, s a társulatnak gondolkodnia kellett fennmaradásának le­hetőségeiről. Székely Istvánná ügyveze­tő igazgató szerint az men­tette meg a céget, hogy már a hetvenes évek közepén merészen vállalkoztak. Már abban az időben úgy válo­gattak a jelentkező dolgozók között, hogy a nagyobb hord­erejű munkák elvégzésének is meglegyenek a személyi feltételei. Szerencséjük is volt, hiszen a hetvenes években kevés volt a vállal­kozó szellemű, rugalmas, az olcsóbb munkákat is szívesen elvégző kis cég. Amikor az országban még a kivitelezők diktáltak, a SAHAVI már hajlandó volt alkudni, a minőségre és a határidők be­tartására figyelni. Az a né­hány esztendő jó tanulóidő volt a putnoki társulat szá­mára, s tulajdonképpen ez­zel az előnnyel kezdték a nyolcvanas éveket. Az elmúlt esztendőkben egyre szaporodtak a kivite­lező cégek, erősödött a ver­seny. Székelyné szerint azért került ki a legtöbb esetben győztesen ebből a verseny­ből a társulat, mert hajlan­dó volt a néhány tízezer fo­rintos megrendeléseket is el­fogadni. A tavalyi esztendő is jó példa erre, ugyanis a közel félszáz megbízatás kö­zött található 11 ezer forin­tos, de 21 millió 'forint be­vételt jelentő munka is. Az ügyvezefő igazgató sze­rint fordulatot jelentett a társulat életében, amikor 1984-ben elvállalták Ózdon a szennyvíz gerincvezeték épí­tését, Egyrészt versenytár­gyaláson mérték össze ere­jüket a partnerekkel, más­részt viszont első alkalom­mal kapott 35 millió forintot érő munkát az alig több mint százfős kollektíva. Az erőfelmérés sikeres volt, s tulajdonképpen azóta kapós a cég. Egyelőre még csak Putnokon és a közvetlen környékén, de a vezetés el­határozta a megyén kívüli megmérettetést is. Jó ajánlólevél lesz a SA- HAVI-nak a putnoki torna- csarnok építése. Először bi­zonyíthatják, hogy értenek a magasépítéshez is. A csarnok 12 méter magas, 24 méter széles és 60 méter hosszú, tehát nemzetközi méretű pá­lyák, küzdőterek kialakításá­ra is alkalmas. A húszmillió forintos beruházásnál alvál­lalkozókkal dolgozik együtt a társulat. Nem titkolt cél­ja a vezetésnek, hogy min­denekelőtt a közműépíté­seknél komplexitásra töre­kedjenek, áraz valamennyi munkát saját maguk végez­zenek el. Ez biztosítéka a minőségnek, a határidők be­tartásának, a jó munkaszer­vezésnek és a munkafegye­lemnek is. A munkafegyelemmel és a dolgozók hozzáállásával most sincs baj, hiszen minden munkás ragaszkodik a SA- HAVI-hoz. Egyelőre a jöve­delmek miatt, amelyek 47 százalékkal nőttek az elmúlt három esztendőben, de a céghez hű törzsgárda kiala­kulásában is bízik a vezetés. Gyakorlatilag nincs fluktuá­ció, ami annak is köszön­hető, hogy évek óta követ­kezetesen folyik a dolgozók átképzése, egyre többen ren­delkeznek két, sőt három szakmával is, ami alapja a cég vállalkozásának. A SAHAVI-sok célja a sokoldalúság és a verseny- képesség megtartása. Tavaly a munkák felét versenytár­gyaláson nyerték el, s ev vé­gén 13,2 millió forint nyere­séget kasszíroztak. Kevéssé ismertek ugyan, de fokozva a reklámot, igyekeznek távo­labbi piacokra is betörni. Emellett vállalkozni akarnak több évig tartó munkákra is, mivel ma még nem tudják megoldani a dolgozók téli foglalkoztatását. Ennek a gondnak az áthidalására praktikus megoldást találtak, ugyanis minden évben ápri­listól októberig 40—50 nyug­díjast alkalmaznak. Erre azonban nem építhet egy olyan cég, amely egyre na­gyobb feladatokkal is meg akar birkózni. Stabil szak­munkásgárdára van szüksé­gük. Ez viszont biztos mun­kát és jó fizetéseket feltéte­lez. Ma ismét ezen munkál­kodnak a SAHAVT-nál. Fónagy István

Next

/
Thumbnails
Contents