Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 102. szám 1988. április 30. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja 8E2SR Május ünnepén M ájus 1 -je, a teremtő munka, az alkotó ember, a történelmet formáló munkásösszefogás nemzetközi ünnepe oly színes, és változatos szerte a világon, mint a sokszínű természet maga. E nagy nemzetközi seregszemlén mi is tisztelettel gondolunk a hősökre, akik az emberi jogok védelmében, egy jobb élet reményében estek áldozatul a munkásembert nyomorító önkénynek. Számos országban ez a nap még ma is a szabadságért, a függetlenségért folytatott harcot jelenti, harcba hívó tüntetés és olykor segélykiáltás is. Hazánkban 43 éve szabad népünk teremtő munkáját, sikereit és megpróbáltatásait felidézve, ma gazdasági, társadalmi életünk jobbítására készülve ünnepelünk, de a békés körülmények között is a küzdelem, az erőfeszítés szimbóluma számunkra ez a nap, hiszen az egyes ember, a családok, a nemzet boldogulása, az országépítés mindig nagy munkával, erőfeszítésekkel jár. Mai országépítő munkánkról, további boldogulásunkról alkotott megítélésünk összetettebbé, bonyolultabbá vált. Keményebb, veszélyekkel terhes ellentmondásos világban élünk. Napjainkban a háborá elhárítása, a béke megőrzése mellett az első számú beszédtéma: miként tudjuk leküzdeni gazdasági nehézségeinket, hogyan tudunk előrelépni jelenlegi helyzetünkből. Legfontosabb feladatunk a gazdaság teljesítőképességének növelése, hogy annak eredményeként megteremtődjenek az élet- színvonal emelésének feltételei. Nem kevésbé fontos egy igazságosabb szociálpolitika kialakítása, ami a mainál biztonságosabb megélhetést jelent, jobban segíti a családalapítást, a pályakezdést, megbízható támaszt ad az idős, alacsony nyugdíjjal rendelkező embereknek, megoldást talál a gazdasáq szerkezetváltásából adódó létszámmozgás, a foglalkoztatási gondok rendezésére. Mindezek jelentős és sürgető feladatok. A megoldásnak egyetlen forrása van: a jobb, a mainál eredményesebb munka— legyen szó a politikai, állami, társadalmi szervezetek vezetőinek, vagy a munkapadok mellett dolgozóknak a munkájáról. Ehhez viszont vissza kell állítani a munkásember, a jó szakember becsületét, megbecsülését. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy aki többet és jobban dolgozik, az jobban is boldoguljon. Ne csak beszéljünk a munkafegyelemről, a társadalmi fegyelemről, hanem határozotton tegyünk is érdekében. Ma a legfontosabb és legnagyobb nemzeti tartalékunk az alkotó ember. Társadalmi-gazdasági stabilizációs programunk is a gondolkodó, dolgozó embert állította feladataink megoldásának középpontjába. Akkor is, amikor konkrétan a gazdaságosságról, a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetéséről, a bányászokról, ,a kohászokról, az értelmiségiekről, a pályakezdő fiatalokról, nyugdíjasokról, a mezőgazdaságban dolgozókról esik szó, és akkor is, amikor a párt vezető szerepéről, az ideológiáról vitatkozunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt közeljövőben sorra kerülő országos értekezlete minden bizonnyal számba veszi a felvetődő, megválaszolatlan gazdasági, társadalmi, ideológiai kérdéseket, hozzájárul a kibontakozás további feltételeinek megteremtéséhez. Meggyőződésünk, hogy a pártértekezlet reális, kritikus, önkritikus számvetést készít, és új lendületet ad további munkánkhoz. A magyar nép és a szocializmus közös ügyének szolgálata egymástól elválaszthatatlan. Ezért volljuk meggyőződéssel, hogy amikor a lehető legjobban teljesítjük napi feladatainkat, akkor fejezzük ki igazán hazaszeretetünket, szolgáljuk a nemzetközi összefogás, a béke ügyét. A munkósszolidaritás nemcsak a nemzetközi, hanem a honi nehézségek kezelésében is kinek-kinek személyes ügye kell, hogy legyen. Megyénkben ma sok a teendő, gondjaink néhány területen feszítőbbek az országos átlagnál. Van azonban programunk, mely jelentős ipari szerkezetváltást tartalmaz, lehetőséget teremtve a magasabb feldolgozottságé, jobb minőségű, nagyobb hasznot hozó termékek előállításához. A borsodi bányászok a maguk sajátos eszközeivel - az erőművi és a lakossági szénigények kielégítésével - igyekeznek cselekvő részt vállalni a feladatok teljesítéséből. A megújulásra, cselekvésre ösztönző köszöntők, a bensőséges számvetésre is alkalmat adó ünnep után dolgos hétköznapok következnek, amelyek újabb és az eddigieknél még bonyolultabb feladatok megoldásához igénylik a munkásszolidaritást, a nemzeti összefogást, valamennyiünk felelősség- teljes munkáját. Május elseje alkalmából a borsodi bányászok nevében tisztelettel köszöntőm a megye egész lakosságát. Az ünnep napjára kellemes szórakozást, jó pihenést, a valameny- nyiünk előtt álló társadalomformáló feladatok megvalósításához hagyományos köszöntésünkkel „Jó szerencsét!" kívánok. Nagy Tibor, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára Közös európai otthon Az úgynevezett közös európai otthon megteremtésének gondolatát konkrét formába kell önteni — állapították meg annak a szovjet—nyugatnémet tanácskozásnak a résztvevői, amely pénteken fejeződött be Moszkvában. Az európai biztonsági és együttműködési kérdésekkel foglalkozó szovjet bizottság és a nyugatnémet Friedrich Ebert alapítvány rendezésében lezajlott tanácskozáson a két ország neves közéleti személyiségei, parlamenti képviselői, politikusai folytattak eszmecserét az európai biztonságot, és a földrész államainak együttműködését érintő kérdésekről. A nyílt, építő jellegű, tárgyszerű légkörben lezajlott vita során felszínre kerültek a véleménykülönbségek is. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén módosította a fogyasztási, értékesítő és beszerző, valamint az ipari szövetkezetekről 1911-ben alkotott törvényerejű rendeletéit. A július elsejétől életbe lépő változtatásokat mindkét esetben elsősorban az tette szükségessé, hogy a szabályozás összhangba kerüljön az Országgyűlés márciusi ülésszakán módosított szövetkezeti törvény előírásaival. Feledy Gyula rajza Szakszervezeti kitüntetések Az áfészek működésének keretet szabó tvr. — egyebek közölt — intézkedik arról, hogy az éves eredmény felhasználásáról, a szövetkezeti tisztségviselők munkadíjáról és egyéb járandóságáról a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés határozhat. Azt, hogy a két testület közül melyik jogosult a döntésre, az alapszabály mondhatja ki, azzal a tvr.-ben szereplő megkötéssel, hogy 500 főnél kisebb taglétszámú fogyasztási szövetkezetben nem lehet küldöttgyűlést alakítani. Az eddigiektől eltérően az új rendelkezések nem szabják meg az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság létszámának alsó és felső határát. E kérdésben is a közgyűlés dönthet. Az ipari szövetkezetekkel kapcsolatos eddigi szabályozás tételesen felsorolta az ezen szervezeti keretek között végezhető tevékenységeket. A tevékenységi kör folyamatos bővülése miatt ez a fogalom-meghatározás mára elavult. Az új jogszabály csupán annyit mond ki, hogy az ipari szövetkezet — a mezőgazdasági tevékenységen kívül — bármilyen termelő-vagy szolgáltatómunkát végezhet, E területen is az alapszabályban rendezhetők a közgyűlés és a küldöttgyűlés egyes döntési jogkörei. Az alapszabály rendelkezhet a jövőben a munkahelyi tanácskozás összehívásának gyakoriságáról is. Az eddigi kettő helyett az új tvr. — a törvényben szabályozottakon túl — az ipari szövetkezeteknél csupán egy bizottság alakítását teszi kötelezővé. Mint ismeretes, a kormányzati munka korszerűsítése során a központi piacfelügyeleti feladatok az Országos Anyag- és Árhivataltól a Kereskedelmi Minisztériumhoz kerültek. Ezzel összhangban az OAÁH elnöke helyett a jövőben a kereskedelmi miniszter jogosult a cégbíróságnál annak felülvizsgálatát indítványozni, hogy a cégjegyzékben szereplők belső szabályzatai összhangban állnak-e a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a létesítő határozat rendelkezéseivel. A testület végül kinevezésekről döntött, majd bírákat választott és mentett fel. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Raft Miklóst, a Minisztertanács Hivatala elnökét 1988. április 29-i hatállyal államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács Bíró Béla ezredest vezérőrnaggyá kinevezte. Május 1-je alkalmából ünnepséget tartottak pénteken a SZOT székházában. Baranyai Tibor főtitkár kitüntetéseket adott át szakszervezeti vezetőknek, munkatársaknak, társadalmi aktivistáknak. Huszonötén a Szak- szervezeti Munkáért arany fokozatát, huszonhármán az ezüst, tízen pedig a bronz fokozatát vették át. (MTI) II magyar vegyipar legeredményesebb vállalata A Tiszai Vegyi Kombinát 1987-ben is folytatta a korábbi évek sikersorozatát, amelynek eredményeként az ipari miniszter és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége újfent Kiváló Vállalat kitüntetés adományozásával ismerte el a leninvárosi nagyüzem elmúlt évi kimagasló teljesítményét. Ebből az alkalomból tegnap, pénteken délután ünnepséget tartottak a kombinátban, ahol Szabó János szb-titkár köszöntötte a résztvevőket, köztük Körtvélyes István ipari miniszterhelyettest, Dudla Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Ladá nyi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Molnár Károlyt, a VDSZ titkárát. Ezt követően Sipőcz Lajos vezérigazgató-helyettes értékelte a kombinát 1987. évi munkáját. sek, minőségük jó. A terKivéló cím a TVK-nak Többek között elmondta:a TVK termelési, gazdálkodási, fejlesztési tevékenysége teljes mértékben összhangban van az MSZMP KB 1987 júliusi gazdasági-társadalmi kibontakozási programjával. A nagyvállalat eredményes gazdálkodását az átgondolt fejlesztési stratégia, a kollektíva tervszerű, fegyelmezett munkája, és az ésszerű kockázatot vállaló vezetői magatartás, irányítás alapozta meg. A kombinátban meghonosított technológiák nemzetközileg is élen járó színvonalat jelentenek, a vállalat termékszerkezetében a stratégiai termékek aránya évről évre emelkedik, tavaly már meghaladta a nyolcvannyolc százalékot. A kombinát árbevétele 1987-ben 22 milliárd forint volt, ami az előző évihez képest csaknem 16 százalékos növekedést mutat. Az összes export - értéke mintegy 7 milliárd forintra tehető, a tőkés értékesítésből származó devizabevétel elérte a 122 millió dollárt. Az exporttermékek korszerűek, minden piacon versenyképemelés és a hatékonyság növelésével a TVK mérleg szerinti nyeresége meghaladta a 3,2 milliárd forintot, amihez foghatót eddig mégnem produkált egyetlen vegyipari vállalat sem. Az ünnepségen Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes mondott beszédet. Hangsúlyozta: a vállalat kollektívája eredményeivel mindjg rászolgált az elismerésre, ám a mostani kitüntetésre kétszeresen büszkék lehetnek, hiszen a vegyipari üzemek közül az idén csak a Tiszai Vegyi Kombinát érdemelte ki a Kiváló Vállalat címet. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a TVK ismét első a vegyipari vállalatok rangsorában, ugyanakkor kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből is. Ilyenformán plédaképe azoknak a vállalatoknak, amelyek bíznak a magyar munkások, értelmiségiek alkotó-, újat teremtőerejében, képességében, s a legkorszerűbb technikán alapuló fejlődés útját választják. A TVK-nak a vegyiparban elfoglalt előkelő helyét számos adat bizonyítja. Így például az ,hogy a műanyag-feldolgozó eljárásokkal készülő termékek csaknem egyhar- mada a TVK-ból kerül ki, tehát az ország legnagyobb műanyag-feldolgozó vállalata is egyben. És itt termelik a nitrogénműtrágyák harminc és a festékfélék negyven százalékát. A miniszterhelyettes megemlítette, hogy 1987. a magyar vegyipar eredményes éve volt. A vegyipar fejlődési ütemét csak az építőanyag-ipar múlta felül, s jórészt a TVK-nak köszönhető, hogy a szerves és szervetlen vegyipar, valamint a műanyagfeldolgozó-ágazat az ipar átlagát meghaladó termelésbővülést produkált. Sokat mondó adat, ha a tőkés exportot hasonlítjuk össze. Igv például a TVK 1984-ben a vegyipar tőkés kiviteléből 9,3 százalékkal részesedett, tavaly viszont az ágazat nem (Folytatás a 2. oldalon) Körtvélyes István átadja az oklevelet Sipőcz Lajos vezérigazgató- helyettesnek
