Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

1988. április 28., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Míg földben nincs a mag... Hétvégeken sem pihennek Megyénk egyik legészakibb termelőszövetkezetében, Hernádvécsén, a Búzakalász Tsz határában az elnök, Tálas György kalauzol. A 2700 hektáros területet két cső közötti, napos, szeles időben járjuk. ígéretes az 500 hektár kenyérgabona, amelynek fejtrágyázásával már végeztek. Szombatra várták a helikoptert a vegy­szerezéshez, de a gép még a szomszédban, Encsen vegyszerezett. Kikelt a 300 hektár sörárpa, egy nagy táblán, a Kután láttuk a vetést, szép világoszöldben várja a jobb időt. Elvetették az 50 hektár étkezési bor­sót is. Jól jött a szövetkezetnek a mészprogram, hiszen így hatóanyagtonnánként 500 forint állami támogatást kapnak. — Rá is fér a ta­lajokra a meszezés — mond­ja az elnök. — A politika ol­dotta meg egyéb bajainkat is, így nyugodt munkára van kilátás. Szeretnénk idejében elvetni a mintegy kétszáz hektár kukoricát, a százhúsz hektár napraforgót, amely­nek felét már elvetettük. A három községet — Her- nádpetrit, Pusztaradványt és Hernádvécsét — összetartó szövetkezetben az erősödő ál­lattenyésztés kiszolgálására telepített hatvan hektár lu­cerna megnyugtatóan fejlő­dik, a 123 hektár vöröshere- terület olyan zsenge és üde, mint a saláta. Eh.hez jön még 125 hektár új telepítésű vö­röshere, hogy gyarapodjon a jószágáílomány, hiszen az el­nök javaslatára a vezetőség az állattenyésztés felfuttatá­sát tűzte ki célul, így kezde­nek megtelni az eddig üre­sen maradt istállók. Ottjár­tunk idejében a kukorica alá műtrágyáztak, és készí­tették elő a talajt a mag be­fogadására. A hétvégi eső nagy égiháborúval érkezett, de csak órákra pihennek a gépek. Szombat délelőtt^ jóval lejjebb, a taktaszadai Új Barázda Tsz földjein érte az eső a gépeket, így egy kis kényszerpihenőt tartottak, mint azt a szövetkezet főag- ronómusától, Nagy Bertalan­tól megtudtuk. Pedig jó volna mór, ha a földben volna a 200 hektár kukon­oa, az ötven hektár siló, az új növény — a szója 30 hek­tárjának a magja. Mert szükség van a takarmányra, abrakra az évi ötezer darab sertéskitoocsátást most meg­valósító állattenyésztési ága­zatnak. — Nem idegeskedünk, a cukorrépa 243 hektár, nagy része földben van, mint a 140 hektár tavaszi árpa és a 100 hektár étkezési borsó is — mondta a szakember. — Vetünk vetőmagnak 55 hek­tár babot, ez év.től öntözni szeretnénk a szóját, kukori­cát, vállaltunk húsz hektár rekultivációt is gyepeinken, folytatni akarjuk a sertés­telepi rekonstrukciót (már 400 darab kaposvári hibrid sertésünk van, olyan ötven- kilósak). Szóval, van mun­ka bőven, de nem kapko­dunk, gépesítettségünk lehe­tővé teszi az időben és jó minőségben végzett munkát. Melléküzemágaink, szakcso­portjaink folyamatosan és jó jövedelmezőséggel dolgoz­nak. Korábbi nyereségeink és a tavalyi tízmilliós nye­reség sem volt véletlen, úgy érezzük — mondta végeze­tül Nagy Bertalan. Két táblával odébb vasár­nap délelőtt a Szerencsi Ál­lami Gazdaság cukorrépa­tábláján vegyszereztek vetés után. A Tisza gátja mellett pedig a Taktaközi Tsz isko­lákért tábláján napraforgót vetett Szóráth István, aki csak fél percre állt meg, hi­szen minden percet ki kell használni, mert mint mun­kahelyi vezetője, Gál Attila technikus elmondta, most már addig nincs megállás, míg földben nincs a mag. B. Sz. L. Nem törik az üveg A pénz miatt és virtusból is Az arabok a füstszínüt szeretik Dupla az öröm. ha dup­la az elismerés. Olyan ez, mintha mondjuk egy csa­ládban az apát és legki­sebb lányát egyszerre tün­tetik ki. Az Üvegipari Mű­vek a közelmúltban kap­ta meg a minisztérium és a szakszervezet Kiváló Vállalat címét, s egyben elnyerte a „Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vállalata” titulust is. Ám Miskolcon .azért is ünne­pelnek, mert a bükki üveg­huták unokája, a mai te­lephelyén jövőre 65 éves üveggyár, a Kiváló Gyár kitüntető címet nyerte el. Az ünnepséget pénteken tartják a borsodi mérték­kel aprócska üzem dolgo­zói. Ott lesz, ott lehet min­denki, hiszen a diósgyőri kohászat árnyékában meg­húzódó cégnél most 345-en dolgoznak. Voltak ennél többen is, de éltek mór át keservesebb éveket is, mint a tavalyit, amelyik alapján végül is kiválóak lettek. A múltról, jelenről, jövőről beszélgettünk az igazgató­val, Kopcsek Imrével. — Négy évvel ezelőtt volt a mélypont. Utólag be kell vallanom, hogy siker­nek könyveltük el azt a sikertelenséget, hogy nem lettünk veszteségesek. Null­szaldós lett a cég, s a sze­rencsének. a kollektíva bra­vúrjának is betudható, hogy talpon maradtunk. Azóta minden évben nyereséget termelünk. Tavaly 26 mil­lió forint eredményt hoz­tunk. Kétszeresét a tavaly- előttinek, s másfélszeresét a tervnek. Akár dicseked­hetnénk is, de nem tesz- szük, nem tehetjük. Egy­részt azért, mert az ínsé­ges napokban sem panasz­kodtunk, másrészt azért, mert az idei kilátások nem rózsásak, s úgy tűnik, hogy mindent kezdhetünk elöl­ről, s ha csak a gazdasági körülményekből prognosz­tizálunk, akkor nem is nulláról, hanem a negatív eredmény tartományból startoltunk januárban. Az­az, ha mindent úgy csiná­lunk, mint a végeredmény­ben sikeres 1987-ben, ak­kor 1988-ban veszteségesek leszünk. Keserű tanulság ez, de felmértük, felismer­tük a helyzetet. A mi dol­gunk az, hogy ne kerül­jünk a gödörbe, s a válto­zó világban, változtatások­kal kényszeresük ki az eredményt. Mert siker, sikerélmény és haszon kell! Meghatározó és megtartó dolog az, hogy egy ilyen sokdinasztiás üzemben (az Orosz, a Mátyus és a Ze- lenák famíliákra gondolok) felismertük, felismertettük ás a közös ügy érdekében használjuk és kihasználjuk a személyes érdekeltséget. A bérek tavaly tíz száza­lékkal nőttek. Harminc munkatársam kapott vala­milyen kitüntetést. Újítóink körülbelül százezer forintot vettek fel. .. Csak közbevetőleg je­gyezzük meg, hogy az igaz­gató angolul tanul, sok kül­földi utazás után nemrég tett egy kamatozó üzleti ki­látású túrát a Közel-Kelet gazdag országaiban. Ott, ahol lakás nem épül, gép­kocsi nem fut légkondicio­náló berendezés nélkül. Ott, ahol alkuldi is lehet. ígé­retem tiltja, hogy meg­mondjam mennyiért pro­dukál egy dollárt a mis­kolci üveggyár. Tavaly csaknem negyvenmillió forint értékű kemény pénzt hoztak, s az idén ezt csak­nem hetven százalékkal szeretnék tetézni. Ebben az évben várhatóan a bejára­tott olasz piac Szaúd-Ará- biára és Kuvaiitra tevődik át, már ami a rekordokat illeti. Most a füstszínű üveg a sláger. Próbálkoz­tak a bronzzal is, de ez még nem jött össze. Nagy lehetőséggel kecsegtet a szovjet piac is. Árut-áru- ért alapon üveget próbál­nak cserélni fáért. Fenyő­ért. Ez a puha fa kemény valutát hozhat. A vállala­tot, a diósgyőri gyárat em­berei dicsősége dicséri. — Mondjuk a Bem Jó­zsef brigád, vagy a Rákó­czi brigád. Csökkentek ter­melési veszteségeink, s ná­lunk már nem olyan tö­rékeny a roppant törékeny üveg. Ebben nemcsak a gyártóknak, csomagolóknak van nagy érdeme, hanem a szállítóknak is. A Bor­sod Volán készséges part­ner. Évente 130 kamion indul útnak innen a töré­keny áruval. Bárdi György pilóta együtt ünnepelhet velünk, ö kitalált valamit. Nem a mi dolgozónk, de tőlünk kap kitüntetést. Azt csak hallomásból tudom, hogy a miskolci üveggyár is tagja a hal­latlan szigorú szabályú bér­klubnak. Egyelőre állják a sarat, azaz a kemény fel­tételeknek eleget tesznek. A gyárban jelenleg két'ke- mencés rendszer dolgozik. Emelték a termelési tervet, nyereségről álmodoznak. Ha a szükség úgy hozza, ak­kor az újmódi huták mellé állnak a targoncavezetők, a ládakészítők, a rendészet dolgozói és a szellemi fog­lalkozásúak is. A pénz mi­att és virtusból is. Brackó István A gazdálkodós hőfoka emelkedik, de az üveggyártáshoz most is 1500 Celsius-fok kell. Balogh Imre felvételei A lüiiNpró hazai termesztése Az amerikai mogyoró, mirmió néven is ismert hüvelyes zöldségnövényünk, feltehe­tően Peruból származik, melyet igazol az is, hogy a perui sírokban Anconában, Li­ma mellett földimogyoró-magvakat talál­ták. Hazánkban a csemege- és édesipar igé­nyeit földimogyoróból az elmúlt időszak­ban tőkés importból lehetett kielégíteni, évi földimogyoró-szükségletünk 1200—1500 tonna. A Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet, Fejlesztő Vállalat Makói Kutató Állo­mása 1981-től újból foglalkozik a földimo­gyoró hazai viszonyoknak megfelelő fajta- előállításával. Ennek eredményeként 1987- ben Makói—1. néven államilag minősített fajta elismerésére került sor. A fajta ter­mesztésével gyakorlatilag a tőkés devizát teljes egészében rheg lehet takarítani. A fajta a hazai ökológiai viszonyoknak meg­felelő, fajtatermeszlése gazdaságos. Jelenté­keny mennyiséget használ az élelmiszer- ipar (a csokoládégyártás egyik fő kompo­nense), valamint a gyógyszeripar (olaja az érelmeszesedés megelőzésének alkotórésze). Külföldön étolajat, mogyoróvajat készíte­nek belőle. Nagy előnye, hogy az ízét szinte mindenki szereti. A magtermés édesipari felhasználásán túl, jelentős a melléktermékként jelentkező nagy takar­mányértékű lombozat. Kalóriaértéke, iro­dalmi utalások alapján eléri a lucernaszé­náét, és a szarvasmarhák súlygyarapodása meghaladja a gyapotpogácsa etetésével el­ért hatást. A magvak kifejtésekor keletke­ző hüvelytörmelék további felhasználásáról, takarmányozási, trágyázási, sőt, ipari hasz­nosítási lehetőségekről is tudnak. Makói tapasztalatok Termesztésére gyorsan felmelegedő, táp­anyagban gazdag, könnyű művelésű homok és homokos vályogtalajok javasolhatók. Hosszú tenyészidejű növény, így főnö­vényként termesztjük. Legkedvezőbb, ha megfelelően előtrágyázott gabona, vagy gyökgumós kapás növény után helyezzük el. Ilyen esetekben külön szervestrágyát nem igényel, de előnyös, ha műtrágyaként még az előző év őszén négyzetméterenként 10—15 gramm foszfor és 10—20 gramm káli hatóanyagot dolgozunk be a talajba. Hőigénye, különösen a csírázás idején igen nagy, terméskötődés idején mérsékelt, a termés fejlődése, és főleg érése idején vi­szont kedveli a meleget. Hazai megvilágí­tású viszonyaink kedvezőek, melyek a ve­getációs időszakban 1200—1300 megvilágí­tott órát biztosítanak a földimogyoró ré­szére. Vetése április végén, május elején ese­dékes, amint a talaj hőmérséklete a 12—15 °C-ot eléri. Tenyészterülete 60 centiméter sor- és 15 centiméter tőtávolság. Vetés­mélység 3—5 centiméter a talaj kötöttségé­től függően. A magvakat előnyös vetés előtt a különböző gombabetegségekkel szemben Quinolate V 4X + Dithane M-45 csávázó­szerek 1:1 arányú keverékével védeni, a drótférgekkel fertőzött talajt Basudin vegy­szerrel fertőtleníteni. Vigyázni kell arra, hogy a gyökér közelébe ne kerüljön talaj- fertőtlenítő szer, mivel, ha felszívódik, sár- gulást okoz. Négyzetméterenkénti vetőmag­szükséglete 50 gramm. A tenyészidő meg­nyújtását szolgálja, ha a sorokat bakhátak közé helyezzük és ezeket előzőleg perforált síkfóliával fedjük. A vetés ilyen esetekben 1—2 héttel korábban is megkezdhető. A takaróanyagot azonban a növények meg­erősödését követően el kell távolítani. A vetést követően minden esetben végezzük el a talaj tömörítését. Amennyiben a hő­mérséklet és a talajnedvesség kedvező, a vetés 8—10 nap múlva kisorol. A talaj rendszeres gyomtalanításáról gondoskod­junk! A földimogyoró fejlődésének első szaka­szában igen sok vizet igényel, a vízigény a fővirágzás, terméskötés idejéig tart. A sár­ga színű virágok megjelenése után, körül­belül két héttel elvégezzük az első töltöge- tést, és ezt a tenyészidőben még egy-két alkalommal meg kell ismételni. A töltöge- tés célja, hogy a talaj felszínét közelebb hozzuk a virágokhoz, mert azok a földbe fúródva fejlesztik ki terméseiket. Ennél a munkánál lényeges, hogy a talaj porha- nyós legyen, a bokrok belsejébe is jusson föld és a kupacok ne haladják túl a bok­rok magasságának felét. A túlzottan bete­metett növények lombfelülete ugyanis ilyenkor indokolatlanul csökken és akadá­lyozott az újabb virágok képződése is. A virágkocsány megtermékenyülése után a termés a földbe húzódik, és mintegy 6—8 centiméter mélyen fejlődik ki. Gombabe­tegségei megelőzésére a tenyészidő során néhány alkalommal a szőlőnél is alkalma­zott fungicidekkel permetezzünk. A földi- mogyoró termésének kifejlődéséhez a vi­rágzástól az érésig körülbelül 60 napra van szükség. A termés fejlődése ősszel mindaddig tart, míg a levegő hőmérséklete 12 °C alá nem süllyed. Az érés legbiztosabb jele, ha a hüvelyek elérték megfelelő mé­retüket, külsőleg csontszínűek; feltörve. belső faluk fehér, nemezszerű bevonata foltonként megbámul. A magvak felveszik a piros színeződést. A bokrokat kiskertek­ben kézi ásó segítségével, nagyobb felüle­tek esetében kormánylemez nélküli ekével óvatosan fellazítjuk, majd kézzel felnyű­jük. Vigyázzunk arra, hogy a hüvelyek ne szakadjanak le a növényekről. Kedvező időben a felszedett töveket gyökérrel fel­felé állítva 3—5 napig rendben szikkaszt­juk. Az esetlegesen beállott esőzések, a —3, —4 °C-os fagy, az állati kártevők, madarak, mind jelentős károkat okozhat­nak. Csapadékos, vagy fagyveszélyes idő­járás esetén a növényeket száraz, szellős tárolóban utánszárítjuk. Az utóérlelésí kö­vetően az érett hüvelyeket leszedjük, majd átválogatjuk. Esetleg utóérlelés nélkül is leszedhetjük a tövekről a hüvelyeket, és azt száraz padlástérben, legfeljebb 4—5 centiméter vastagon szárítjuk. A földimogyoró termesztése csak akkor rentábilis, ha a termések beéréséig sikerül a növényt a koraőszi fagykároktól meg­őrizni. Tövenként 5—8 dekagramm hüvely az átlagos hozam. Hektáronként 1—1,5 ton­na hüvelyes termésre számíthatunk. Végezetül néhány gyakorlati tanács a termés hasznosítására. A földimogyorót le­het pörkölni, sózni, lehet belőle grillázst készíteni, és finom a cukorral átitatott pörkölt mogyoró. Amikor is tömény cukor­oldatban a mogyorót többször felforraljuk, majd rostán lecsurgatjuk és megszárítjuk. Bontott földimogyoró-vetőmag az érdek­lődő kistermelők számára megrendelhető a ZKI Fejlesztő Váillalatának Makói Kutató Állomásán (Makó, Széchenyi u. 89.) Az in­tézmény utánvételes szállítással (600 forint' kilogramm) teljesíti a szaporítóanyag-igé­nyeket. Halász Bálint kertészmérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents