Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-02 / 79. szám
1988. április 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Filmek a felszabadulásról Rejtvényünkben öt film címét rejtettük el, amelyek a felszabadulásról szólnak. VÍZSZINTES: 1. Máriássy Félix rendezte ezt a filmet 1955-ben, és főszereplője pedig Gábor Miklós volt. 14. Dél-amerikai állam. 15. Nyitott veranda, nagyohb erkély. 16. Olasz elöljárószócska. 17. Női énekhang. 19. Kis ház. 20. Kicsinyítő képző. 22. Amaz. 24. Szeszes ital népies neve. 26. Kerek szám. 27. Jugoszláv tengerparti üdülő. 28. Arab emírség. 30. Agresszív katonai tömb. 31. Az Arnö mellékvize. 32. A Lakmé szerzője. 33. Esetleg. 34. Kőtörmelék. 36. Tanács németül. 37. A hagyma városa. 38. ... -múlik. 40. Mely időben? 42. Elvétve küld egy-egy levelet. 44. A tv ez. 46. Optikai nagyüzem. 47. Pazarol. 49. Német betű. 50. Férfinév; 52. Magával ragad. 53. Szeleteié. 54- Vízi növény. 56. Perui pénz. 57. Ügy, dolog latinul. 58. Csermely. 60. Argentin és osztrák gépkocsijelzés. 62. A fogadás tárgya. 63. Nagy növény. 65. Vörösbor. 68. Például a Népszabadság. 70. Jancsó Miklós rendezte ezt a filmet 1964- ben, főszereplője Kozák András volt. 71. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. 1976- ban rendezte ezt a filmet Szabó István, és föszereplöBcküldcndő: az öt film címe. Beküldési határidő: 1988. április 6. Kérjük önöket, hogy megfejtéseiket levelezőlapon küldjék be. A hibátlanul megfejtők között könyvutalványokat sorsolunk ki. A rövid és hosszú magánhangzók között nem teszünk különbséget. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: A je egy sárga villamos volt. 2. Móricz Zsigmond népszínműve. 3. Napszak röviden. 4. Régi török tiszti rang. 5. Terelőkutya. 6. Tanzániai autójelzés. 7. A kén, és az ittrium vegyjele. 8. Igeképző. 9. ... Aviv. 10. Romániai nagyváros. 11. Világtalan. 12. Az arzén vegyjele. 13. Iráni nyelvű ókori nép, 18. Nyomdai 8 pontos betűtípus. 21. Lugossy László rendezte ezt a filmet 1975- ben, és a főszereplője Cserhalmi György volt. 23. Orv. 24. Kohászati melléktermék. 25. Fogoly. 26. Renoválás. 28. Palánk. 29. Ellenőr. 35. Félig tegnap! 37. Mint a vízszintes 4«. számú sor. 39. Régi súlymérték. 40. Ken. 41. A csónak gerince. 43. Tágan .... szovjet város. 44. Tisztelettel adózik. 45. zug. 48. Csillagkép. 51. Szín- művésznő (Teri). 53. Optikái úton megjelenít. 55. Ivadék, utód. 57. Főzelék- és takarmánynövény. 59. Az olasz rádió névjele. 61. „Ej mi ... !, tyúkanyó, kend!” (Petőfi). 62. Kettőzve: ütőhangszer. 63. Épületelem. 64. Szabó István 1966-ban rendezte ezt a filmet. Főszereplője Bálint András volt. 66. Üres adag! 67. Autonóm terület. 68. Tiltószó. 69. Francia névelő. tengerparton, Bölcsődal, halászlegény, Pisztrángötös, Halászlányka, Vadászdal. Könyvutalványt nyertek: Szőke Ferenc, Kazincbarcika, Fő tér 38.; Haraszti Rezső, Miskolc, Csabai kapu 32.; Katona Andrea, Mezőkövesd, Klementina; Kincses Béláné, Miskolc, Hegyalja u. A könyvutalványokat pbs- tán küldjük cl. * * * A korábban közölt gyermekrejtvény helyes megfejtése: Kodály Zoltán. Könyvutalványt nyertek: Ifnplom Nóra, Szuhakálló, Szabadság út 59., Kérészi Viktor, Miskolc, Klapka Gy. u. 50.; Fehér Laura, Miskolc, Csendes u. 1.; Csapó Gábor, Szerencs, Kossuth L u. 19/D. A könyvutalványokat postán küldjük el. E heti gyermekrejtvényünk anyagtorlódás miatt kimaradt. Nem minden arany, ami bogácsi... Mondandómat azért kezdem ezzel a kissé átfabrikált közmondással, mert tapasztalataim arról győznek meg, hogy a kívülállók (mindenekelőtt a hasonló nagyságú települések vezetői) — saját községük gondjainak, bajainak elpa- naszolása után — gyakorta hozakodnak elő a következő megjegyzéssel: bezzeg Bogács... S természetesen ilyenkor az indoklások sem maradnak cl. Ott — mármint Bogácson — mindenekelőtt az országos hírű termálfürdő jóvoltából minden gyarapszik, gazdagodik — mondják —, következésképp szerencsések az ott élő lakosok, az ottani vezetők, hiszen jóval könnyebben (sok-sok külső támogatással) hozzájuthattak, hozzájuthatnak a mindenkor szükségesekhez; vagyis iskolához, kereskedelmi egységhez, vízvezetékhez, pormentes úthoz, hadd ne soroljam tovább mihez. Nos, ami a szerencse dolgát illeti... Ezek a vélemények szülőfalum „megmérettetésekor” csak a mérleg egyik, a pozitívumokat tartalmazó serpenyőjébe rakosgatják a raknivalókat, méghozzá azt a látszatot keltve, hogy a mérleg nyelvét befolyásoló másik serpenyőbe — a nehézségeket tartalmazóba — nincs is mit beletenniük a bogácsiaknak. Pedig van! Nem célja mostani írásomnak ezek maradéktalan felsorolása, összegyűjtése, most csupán egyetlen „terhet” rakok e képzeletbeli mérleg e másik serpenyőjébe. Ez pedig a községben élő nagyszámú (két és félszáz) a falu lakosságának több mint 10 százalékát kitevő cigányság. Nem is annyira a számarányuk a gond, sokkal inkább a rendkívül alacsony intelligenciaszintjük, a szembetűnő igénytelenségük és az erős bűnözési hajlamuk. Különösen irritálják a község lakosságát — s ez a munkakerülésükkel függ össze — az 'évről évre növekvő számban ismétlődő mezei lopások. Szőlőben, gyümölcsösökben, háztáji földeken menetrendszerű gyakorisággal követnek el kártételt, ami nem is csoda, hiszen közülük nem kevesen, csak így jutnak rendszeresen élelemhez. A tanács által hivatalosan juttatott szociális segélyek nagy része a község italboltjainak forgalmát növelik, vagy szerencsejáték (pitykézés) keretében cserélnek gazdát. Szóval ezért írtam a bevezetőben: nem minden arany, ami bogácsi. Na, de mindezek után konkrétan egy, a cigánysággal kapcsolatos bogácsi eseményről. A magvetés kockázata Uj földosztás Bogácson Történelmi pillanat? 1988. március 22-én földet kaptak a — Dik má'I Ebből lesi a karalábé? bogácsi cigányok. — Akkor negyedóra múlva találkozunk kint a helyszínen. Bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a földosztást, jelképesen az első karókat kitűzzük ott a helyszínen — magyarázza mindenkinek Tóth Sándor elnökhelyettes. Negyedóra múlva ott van mindenki a helyszínen a cigánytelep melletti Ür- gésalja nevű tsz-táblánál. A majdani „birtokot” kör- beállják a vállalkozók: Farkas Tiborné, Pusomai Lajosné, Székely Ernőné, Szitái Ödönné, Kiss Aladár és a többiek. Tihamér bácsi (Farkas Tihamér) a mezőőr, ölezővel leméri az első 50 négyszögölt, és Székely Ernő a tulajdont jelző első karókat ünnepélyesen a földbe veri. Csendesen esik a márciusi eső, a föld némáin nyeli az aranyat érő nedvet. Néhány nap múlva, ha kisüt a nap, szikkad a föld, lehet veteményezni, lehet magot vetni. A föld, ahová majd a mag kerül kiváló talaj. Kérdés: a szellemi magvetés ilyen talajra lel-e? A magvetés mindig a kezdet. Betakarításig (hogy egyáltalán lesz-e termés) nagyon sok a kockázati tényező. Bizony előfordulhat, hogy jégverés éri a palántát, aszály szárítja ki a növényt, vagyis még a vetőmag sem térül vissza. E kockázattal minden magvetőnek számolnia kell! - Ám aki ettől való félelmében vagy pesszimizmusában magot nem vet, esélyt sem szerez az aratásra! S miközben a „kutyából nem lesz szalonná”-t sok évtizedes személyes tapasztalataik alapján emlegetők járnak az eszemben, jómagam drukkolok a bogácsi vállalkozás sikeréért. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László még több családot beszervezniük, rábeszélniük Mert ha a telepen a többség vállalkozik rá, akkor a hangadókat, az ellene agitálók kisebbségét köny- nyebb lesz leszerelni. Mi biztosítjuk a földet, a zöldségmagokat, még a vetéshez is nyújtunk szakmai segítséget, de a többi már a telep lakóin múlik, hogy miként tudnak a felkínált lehetőséggel élni. Üjabb közbeszólás. — Mondhassuk mi azoknak elnök úr! — kiabál egy kalapos ember. — Maga is tudja milyenek! Csak az ital meg a pitykézés! Én mondom, ebből még verekedés is lesz. — Ne károgj már Ernő — inti le a mellette ülő fiatalasszony. — Bele kell vágni. Az elnök úr ígérte, hogy az őriztetésébe is segítséget nyújt. Elnök úr! Csak a Tihamér bácsit tessék odaküldeni! öt mi nagyon szeressük, ö a legjobb mezőőr. Choli Daróczi József kér szót; ha lenne légy a teremben, akkor még annak a zümmögését is hallhatnánk, olyan csendben figyelik. — Higgyétek el, nagy dolog az, ami ma itt Bogácson történik. A cigányság a 45-ös földosztásból kimaradt. Most itt Bogácson az országban elsőként művelésre földet kaptok. Ne féljetek a vállalkozástól, merjetek belevágni, meglátjátok megéri. Ahhoz, hogy felemelkedjetek a jelenlegi szintről, az első lépcsőfok ez lehet: a föld műveléséneik elsajátítása, megtanulása... Hatnak a szavak. A tekintetek nyugodtabbak. — Akkor hát belevágunk? — kérdi Varga Sándor igazgató. — Bele, igazgató úr! — hangzik innen is, onnan is a határozott igenlés.- Sok mindent megéltem, de hogy egyszer mi cigányok földet kapunk, sose hittem volnál A faluban sokan legyintettek a hínre, kesernyésen mosolyogtak, s azt a házőrző ebet emlegették, amelyből nem lesz szialon- na. Mindenesetre az iskola tantermébe összegyűlt 21 „vállalkozó”. — Nyerő szám — mondja bizakodva Varga Sándor iskolaigazgató, az egész akció egyik kezdeményezője. — Sőt én nagyon remélem, lesznek még többen is. Érkeznek a Hórvölgye Tsz vezetői: Hilóczki János elnök, Nyeste István párttitkár, Tóth Sándor elnök- helyettes. Már itt vannak a Mezőkövesdi Városi Rendőrkapitányság képviselői, s nemsokára befut a Budapestről várt gépkocsi is, amellyel Oholi Daróczi József költő, a Magyarországi Cigányok Kulturális Sző. vétségének vezetőségi tagja érkezik. » — Emberek, tudják miről van szó — kezdi az értekezletet (?) Varga Sándor igazgató. — A Hórvölgye Tsz jóvoltából a cigánytelepi CS-lakások mellett bérleményként 50—50 négyszögölnyi földet kapnák konyhakert céljára. Hozzá vetőmagot is. így lehetőség nyílik arra, hogy a mindennapi zöldségféléket saját maguknak megtermeljék. Ezzel elejét vehetik az előző évek mindennapos perpatvarainak, veszekedéseinek, rendőrségi ügyeinek, amelyek a mezei lopásokból származtak. — Tudja igazgató úr, én attól félek, nem lesz ebből semmi — szól közbe egy nagyhangú fejkendős cigányasszony. — Nekem is mondták máma, a kocsma előtt, hogy bolond vagyok, amiért ilyenre vállalkozom Itt vakuljak meg, ha nem azt mondták, hogy letapossák, meg kihuzigálják a zöldséget. Hát azért dolgozzak én, hogy a másik cigány meg ellopja?... Hilóczki János tsz-clnök: — Hogy milyen lesz ennek az akciónak a sikere, az mindenekelőtt maguktól függ. Attól, hogy sikerül-e
