Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

1988. március 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Harmincéves a népi ellenőrzés Tudunk segíteni Tizenkilenc évesen került Budapestről Miskolcra, ter­vező statisztikusként dolgo­zott a tanácsi építőipari vál­lalatnál. 1956 ősze után fel­vételét kérte a megalakuló MSZMP-be. 'Munkabírásával, lendületével hamarosan ki­tűnt, húszéves volt, amikor felkérték, legyen népi ellen­őr. Gálné Berliner Éva azon kevés nők közé tartozik, akik harminc éve folyamato­san végzik ezt a társadalmi megbízatást. — Hozzátartozik az életem­hez, úgy is mondhatom, élet­formámmá vált. Megjegy­zem, nem önzetlen ez a sze­relem. Rendkívül sóikat ta­nultam a népi ellenőrzésben, ennek köszönhetem, hogy a munkámat mindenkor maga­biztosain tudom végezni. Ösz- szegyűjtögetlem a más vál­lalatoknál szerzett tapaszta­latokat és igen sok friss is­meretet kapunk a KNEB tan­folyamain. Legutóbb egy tanfolyamon vettem részt, ahol kizárólag azokat a népi ellenőröket hívták össze, akik vállalatuknál belső el­lenőrök. Akkor még én is belső ellenőr voltam. Gon­dolhatni: száz belső ellenőr az ország minden részéből, a legkülönbözőbb vállalatok­tól! Halk szavú, barátságos asz- szony, nehéz őt elképzel,ni a szigorú ellenőr szerepében. — Nem szeretek és nem is szoktam kellemetlenkedni. Mindent el lehet mondani úgy, hogy ne sértsen az em­ber, az illető mégis levonja a következtetést. — Voltak kellemetlen ese­tei a harminc év alatt? — Három évvel ezelőtt névtelen bejelentés érkezett a megyei NEB-ihez, miszerint egy téesz ipari ágazatveze- lője visszaéléseket követ el. Tudni kell, hogy a megyei NEB, bár nem volna köte­lessége, többnyire kivizsgálja a névtelen bejelentéseket is. A bejelentés ebben az eset­ben' (is) igaznak bizonyult, súlyos visszaéléséket tapasz­taltunk, az ágazatvezetőt le­váltották. Sokkal szívesebben emlékszem -egy korábbi eset­re, amikor alaptalan táma­dásokat sikerült kivédenünk. Egy miskolci gimnázium tan­testületét azzal vádolták, hogy ajándékokat követelnek a diákoktól. Nagyon alapo­san megvizsgáltuk az ügyet, a vád igaztalan volt, a plety­kák elültek. Gálné Berliner Éva az ipa­ri szakcsoport tagja, évente átlagosan két vizsgálatban vesz részt, időnként vizsgá­latvezetői feladatokat is kap, ami nagy felelősséggel jár. Mint elmondta, a népi ellenőrzésben szerzett ta­pasztalatainak hasznát veszi napi munkájában, a több évtizedes szakmai rutint pe­dig az ellenőrzések során hasznosítja. Jelenleg a Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat hibaelhárítási üzemének gazdasági vezetője. A 350 fős, sok kritikának kitett ön­elszámoló egység bizony na­ponta próbára teszi a szak­tudást. — Nem fáradt még bele a három évtizedes, folyamatos társadalmi munkáiba ? — Én örülni tudok min­den új ismeretségnek, legyen az csupán csak köszönő vi­szony. Számos vállalatnál fordultam meg népi ellenőr­ként, sok az ismerősöm és örülök, ha rám mosolyog­nak az utcán. Az emberek többsége ma már a segítő szándékol látja a népi ellen­őrzésben. Nem haragudott meg ránk senki, amikor azt vizsgáltuk, nem lehetne-e munkaidőn túl intézni ügyes­bajos hivatali ügyeinket. A munkaidőn túli ügyintézés azóta a legtöbb helyen meg­oldható, más kérdés, hogy nem mindenki él ezzel a le­hetőséggel. Ugyanaz a vizs­gálat arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az egy műszak­ban dolgozóknak szabadScVg- ra kell menniük, ha egész­ségügyi rendeléseken .kény­telenek megjelenni. Erre az­óta sem sikerült megoldást találni. A népi ellenőri mun­kában az a szép, hogy min­dig aktuális, sokakat érdek­lő kérdésekkel foglalkozik. Hogy az idén milyen vizs­gálatba vonnak be. még nem tudom, de kíváncsian várom. 1. ey. Magyar orvostudományi találkozó Már csaknem 150, külföl­dön élő magyar orvos, gyógy­szerész és orvosbiológus Vá­laszolt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyarok Vi­lágszövetsége meghívására. Bejelentették: részt vesznek a II. Magyar Orvostudomá­nyi Találkozón, amelyet au­gusztus 16—20. között tarta­nak Budapesten. Az Ameri­kai Egyesült Államokból 62- en, a nyugat-európai orszá­gokból 58-an jelentkeztek a tanácskozásra. Közöttük van­nak neves tudósok, az MTA tiszteletbeli tagjai. A hazai orvosok, gyógyszerészek kö­zül eddig 57-en jelezték részvételüket. Naponta ér­keznek ilyen tartalmú leve­lek a MOTESZ Kongresszusi Irodájának címére. A ren­dezők 300—400 szakember megjelenésére számítanak. A tudományos üléseken az orvostudományt leginkább foglalkoztató problémákat be­szélik meg. Előadásokat tar­tanak az egészség megtartá­sának, a betegségek megelő­zésének lehetőségeiről, a ko­runk legveszedelmesebb be­tegségei elleni küzdelemről. Ismertetik például a kísér­letes rákkutatás eredménye­it, a klinikai onkológia ta­pasztalatait, az AIDS beteg­ség kórélettanát, gyógykeze­lését. Beszámolnak új sebé­szeti eljárásokról, gyógysze­rekről. Az orvosetika mai problémáiról, az orvoskép­zésről és -továbbképzésről is szólnak majd. Öt évvel ezelőtt kezdemé­nyezték ezeket a találkozó­kat azért, hogy a hazai or­vosok, gyógyszerészek, or­vosbiológusok szakmai és baráti kapcsolatot alakítsa­nak ki a világ különböző részein élő magyar orvosok­kal, kutatókkal, időszakon­ként tájékoztassák egymást kutatásaik eredményeiről, a fejlődés irányairól, és ta­pasztalatcserét folytassanak. (MTI) A kártevők ellen Tej és hús Új élelmiszeripari üzemek épülnek Vegyszerek helyett talaj­lakó fonalférgeket alkalmaz a solymári Rozmaring Tsz a növényi kártevők ellen. A szabadalmaztatott új eljárás lényege, hogy a talajban természetes körülmények kö­zött előforduló fonalférgek bizonyos fajtáit nagy meny- nyiségben elszaporítják, s ezeket a parányi élőlényeket bejuttatják a termőföldbe. A fonalférgek elpusztítják a kártékony rovarokat, majd fölös mennyiségük maga is elpusztul, és ezzel helyreáll a biológiai egyensúly. A kí­sérletek során egyebek kö­zött sikeresen vették fel a harcot a fonalférgek segít­ségével a növényházak egyik réme, az aknázó légy elien. Ez a biológiai növényvé­delmi módszer nemcsak környezetbarát, mert megkí­méli a termőföldet a túlzott vegyszerezéstől, hanem jóval olcsóbb is a hagyományos növényvédelemnél. Ezért nemcsak itthon, hanem kül­földön is igen élénk az ér­deklődés iránta. Egy neves dán biotechnológiai cég már meg is vásárolta a tsz sza­badalmát, s újabban ameri­kai vállalatok jelezték vá­sárlási szándékukat. Az el­járás kidolgozói azt tervezik, hogy nem csupán a fonal­férgek gyors elszaporításának módszerét bocsátják áruba a külpiacon, hanem a tsz la­boratóriumában elszaporított fonalféreg-törzseket is érté­kesítik. Az Agrober lebonyolításá­ban épül megyénk új tejipa­ri üzeme Encsen. A helyi tsz a tejüzem létesítéséhez saját erőn kívül támogatást kapott a területfejlesztési alapból, mert az új létesít­ménnyel újabb munkahelyet ■tud kialakítani, növelni tud­ja a térségben levő munka­erő foglalkoztatását. A beruházást az az Agro­ber bonyolítja le, amelynek jogosítványában az élelmi- szeripari üzemek tervezése, létrehozása is szerepel. A be­ruházás mintegy 30 millió forintba kerül, és a tervek szerint naponta mintegy 50 ezer liter tejet tud feldol­gozni. Ugyancsak az Agrober ter­vezi a másik tejüzemet is, amelyet a taktaharkányi tsz hoz létre — együttműködve a tejipari vállalattal. A kö­zös beruházás nemcsak a tsz tehenészetének termékét, A neve is ez annak az alapítványnak, amelyet a Sájókaza és Vidéke Áíész 100 ezer forint értékben, a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat 50 ezer forint értékben ajánlott lel a kazincbarcikai hanem a környező községek tejtermelését is helyben dol­gozza fel, s így az üzemelést gazdaságossá teszi. Itt is el­marad a hosszadalmas szál­lítás okozta költség. Ez az üzem naponta 20 ezer liter tej feldolgozását teszi lehe­tővé. Az élelmiszeripar fejlesz­téséhez tartozik a vállalat azon tervezése is, amelyet Szentistván községbe készít. Ide ugyanis egy új, korsze­rű sütőüzemet terveznek. A tsz-beruiházásban megvaló­suló sütöde mintegy 10 mil­lió forintba kerül, s jelentő­sen javítja majd a lakosság ellátását. Mezőkövesden a Gamesz kezelésében levő húsüzemet bővítik, technológiáját kor­szerűsítik, ezzel kapacitását növelik. Ugyancsak az Ag­rober tervei alapján bővítik majd a prügyi húsüzemet is. városi kórház intenzív rész­legének műszeres fejlesztése érdekében. A 150 ezer forint természetesen csak kezdőtő­ke, melyet szaporítani lehet a kórház OTP-ben nyitott számláján. Alapítvány - egészségünkért A turbánliliom hamarosan felkerül a védett növények listájára. A leánykökörcsin a Bükkben is előfordul. Védelem a pusztuló „ereklyéknek // i Erőszakos növények Hol van még a virágpom­pa?... Az illatozó tarkaság? Hiszen még a Bükk északi lejtőit hó borítja. Bár a sáf­rányok már bimbóikkal csa­logatják a téli szürkeség után valamiféle „elegáns zöldségre" kiéhezett termé­szetjárót. A Szársomlyón most virágzik a talán leg­ritkább növényünk, a ma­gyar kikerics is. Néhány hét múlva már bizton remélhe­tünk találkozást a szinpom- pás flóra mind több képvise­lőjével. Ám addig is ... Seregélyes Tibor a minap Magyarország védett vadvirágairól tartott előadást. Mint elmondta, ha­zánkban 2250 növényfaj él. Nagyobb részük gyakori, sok ..behurcolt” is van kö­zöttük. A védett fajok száma 340, ám ennél jóval több, mintegy 800 faj érdemelne nagyobb odafigyelést. (Né­hány hónapon belül megje­lenik egy új természetvédel­mi törvény, amelyben töb­bek közt az eddig „védte­len” turbánliliom is a védet­tek listájára kerül.) Harminc, fokozottan védett virágunk is van, ezek egy része úgy­nevezett „ereklyenövény” — ahogy azt egy erdélyi bota­nikus nevezte. Ilyenek pél­dául a pilisi len, magyarföl­di husáng, vagy épp az er­délyi hérics, melyet — saj­nos — már nem biztos, hogy meg tudunk menteni... A védett növények egy része bennszülött (endemi­kus), más részük pedig a „ré­gi idők hírmondói” (relik- tum) fajok. S vannak tudo­mányos jelentőségű, bennszü­lötté vált maradványfajok, a reliktumendemizmusok. Ilyen a tornai vértő, amely csak az aggteleki karszton található meg. Hogyan kerülhet veszélybe egy növényfaj? Leginkább úgy, hogy veszélybe kerül a termőhelye. S a másik ok, a „virágszerető”, csokorszedő kiránduló. A termőhely el­vesztésére érdekes példa a békásmegyeri lakótelep, melynek szélén (még) néhány tő gyapjas gyűszűvirág talál­ható. Ám a gyerekek ott fo­ciznak ... Természetesen a mezőgazdaság is sok kárt okoz. Hisz’ például a hetve­nes évek elején kezdett in­tenzív legelőgazdálkodás, a műtrágyázás megerősítette a fűféléket, viszont a roppant kényes, és ritka orchideafajok elpusztultak. A virággazdag tarka rétből „zöld dzsum­buj” lett, öt faj kiszorítot­ta a további kilencvenötöt... Borsodban ritka és válto­zatos növényvilággal dicse­kedhetünk. A füzéri várhegy, a Milic igazi kárpáti flóra- tartomány. A Bükk-fennsík is rengeteg védett növény ter­mőhelye, s még jégkori re- liktumaink is vannak, példá­ul a keleméri Mohos-tavak­nál. S hogy nehogy azt higyjük, nálunk minden rendben, befejezésként meg­említem a Szársom Ivóhoz hasonlóan szomorú sorsú he­gyünket, az Esztramost... Dobos Klára Uj üzlet Barcikán • Az Utazás '88 kiállítá­son a már hagyományosan szereplő Képzőművészeti Ki­adó ezúttal a Budapesti Mű­vészetbarátok Egyesületével közösen vesz részt és várja látogatóit a Hungexpo „A" pavilonjában (Budapest, X. Dobi István u. 1(1.). s bemu­tatja legújabb kiadványainak színes választékát. Ma reggel nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt a Borsodi Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat új ABC-áru- háza Kazincbarcikán, az Eötvös téren. A Sajó ABC felépítése 15,7 millió forint­ba került, 50—50 százalékos költségfelezéssel a helyi ta­nácsnak és a kereskedelmi vállalatnak. A 959 négyzet- méter alapterületű üzlet 6 millió forintos árukészlettel várja a vevőket, könnyítve a környék lakóinak bevásár­lási gondjain, főként élelmi­szereket, s napi háztartási cikkeket kínál. Megkérdeztük: Miért nem használt gépkocsit a "' : ■ »• m »I »ii ■ Méltán volt közönségsike­re a Borsodi Autójavító Vál­lalat ötletének, miszerint árveréssel értékesítették a lotálkáros személy- és te­hergépkocsikat. Az elmúlt esztendőben például közel félezer járművet adott el, illetve értékesített alkat­részként a cég. Ez év janu­ár elsejétől viszont egyet sem! Mint ilyenkor lenni szokott, megindult a szóbe­széd a használt gépkocsik áremeléséről, mások viszont tudni vélték, hogy visszaélé­sek miatt szünetel a forgal­mazás. A lakosság egyre nagyobb hányadát érzékenyen érinti az ügy, mivel sok embernek már csak ilyen gépkocsira telik, másrészt viszont nagy az igény az autóbontásból származó alkatrészek iránt is. Éppen ezért kerestük meg a Borsodi Autójavító Vállalat műszaki igazgató- helyettesét, Jakó Józsefet, hogy magyarázatot adjon, az eladás szüneteltetésére. — Ismerjük mi is a la­kosság körében terjedő pletykákat, hiszen számta­lan telefont és levelet kap­tunk az elmúlt két és fél hónap alatt. Alaptalanok a híresztelések, mert vissza­élés nem történt, és áreme­lés sem várható. Ellenkező­leg, éppen azért szünetelt a totálkáros gépkocsik árvere­zése, hogy ne kelljen emel­ni a járművek árait. Janu­ár elsejétől ugyanis az ér­vénybe lépett általános for­galmi adó miatt 25 száza­lékkal kellett volna emelni az árakat. A Hungária Biz­tosítónak és a vállalatnak is az volt a .véleménye, hogy ezzel a plusztköltséggel nem lehet terhelni a vásárlókat, mert így irreálisan magasak lennének az árveréseknek már az induló árai is. A Hungária Biztosító szakem­berei végül megtalálták azt a megoldást, amellyel elke­rülhető a 25 százalékos áfá­nak a lakosságra való át­hárítása. — Ez azt jelenti, hogy hamarosan újra vásárolha­tunk a használt gépkocsik­ból? — Ezt már mi is nagyon szeretnénk, hiszen az elmúlt hónapokban több, mint száz eladható jármű gyűlt össze a bontótelepünkön. Miután a biztosító és a vállalat megegyezett, így már ezen a héten, pénteken megtart­juk az első árverést. Továb­bi jó hír, hogy amíg a készlet tart, addig szerdán és pénteken is fogadjuk az érdeklődőket. — fónagy —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents