Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! m lm mamm Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja ......................... .WI^n Zárszámadás a niföfe ImiszMezelta Növekedett az állattenyésztés teljesítménye A Hennádvölgye Termelő- szövetkezet több mint 1100 fős tagságának elmúlt évi munkáját értékelték tegnap a Hemádnémetiben sorra került közgyűlésen, amelyen részt vett Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizott­ság első titkára, Hartman Bálint, a megyei Teszöv tit­kára. Első napirendként Nyeső István tsz-elnök is­mertette a vezetőség beszá­molóját Elmondta, hogy a növénytermeszt és ezúttal sem tudta teljesíteni éves tervét. Ezt az ágazatot ugyanis már a harmadik évben sújtotta aszály. A csaknem 7 és fél ezer hektá­ron gazdálkodó közös gaz­daság egyedül a tavaszi ár­pából termelt többet az elő­irányzottnál. A többi növé­nyi kultúra termésátlaga el­maradt a tervezettől. Az ál­lattenyésztésben viszont túl­szárnyalták a tervezett érté­ket. A tehenészetben példá­ul a 4287 literes termelési szintet 6 százalékkal múlták felül, az egy tehénre/ jutó tejtermelés meghaladta a 4500 litert. Ez lehetővé tet­te, hogy az értékesítési terv­ben előírtnál 128 ezer litert meghaladó többlettejet adja­nak a feldolgozó vállalatok­nak. Mint az a beszámolóból kitűnt, 1987-ben eredmé­nyesnek bizonyult az üsző­nevelés is; a hízómarha-ér- tékesítési tervet 164 tonná­val múlták felül. Kielégítő volt a szarvasmarha-ágazat­ban az állategészségügy helyzete, amire a legjobb bizonyíték, hogy a nagyobb forgalom ellenére egyharma- dával csökkent: az elhullás. Az ipari tevékenységről szólvna Nyeső István el­mondta; az 1987. évi árbe­vétel meghaladta a 140 mil­lió forintot, ami csaknem 11 százalékos túlteljesítést je­lent. Az ipari tevékenység eredménye a növekvő kapa­citás-kihasználásnak és az élőmunka hatékonysága nö­vekedésének köszönhető. A pénzügyi terv teljesítését elemezve, az elnök hangsú­lyozta: a szövetkezet teljes árbevétele elérte a 352 mil­lió forintot, a tiszta nyere­ség pedig meghaladta a 12 milliót. (Folytatás a 2. oldalon) Árvíz, belvíz, szennyezések Vízkárelhárítási tanácskozás Utoljára 1980-ban volt je­lentősebb árvízvédelmi ké­szültség az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság területén, azóta aszályos esz­tendők jártak. Ezen a télen is nagyon kevés hó esett, mégsem lehet azt állítani, hogy tavasszal biztosan nem lesz árvíz. Hó nincs, készül­ni mégis kell, régebben is előfordult, hogy a tavaszi na­gyobb csapadékhullás okozott árvizet. A felülvizsgálatokat, a védekezésre való felkészü­lést megtartották. Ezekkel a gondolatokkal vezette be dr. Pados Imre igazgató azt a vízkárelhárí- tási összekötői értekezletet, amelyet tegnap tartottak az Évizig székházában, első­sorban azokat á szakembe­reket tájékoztatva, akik az igazgatóság h r.árával szom­szédos megyékből (Heves, Szolnok), illetve a munkák­ban segítséget nyújtó fegy­veres testületek (honvédség, rendőrség), képviselőiként voltak jelen. A bővebb tájékoztatót Nagy Ferenc, Takács ,Sán­dor, Szabó József és dr. Fű­zőid Ádám, az igazgatóság osztályvezetői, illetve a mű­szaki biztonsági szolgálatve­zetője tartotta. Valamennyi­en beszámoltak a területük­kel kapcsolatos munkákról, vázolták az idei feladatokat. A szakágazati hitelek, a be­ruházásra és fenntartásra szolgáló összegek az idén csökkentek a tavalyihoz ké­pest, így a feladatokat rang­sorolni kell. Az árvízvédelemben az el­lenőrzés szempontjából nem jó az aszály, s bár gyakor­latokat rendszeresen tarta­nak, az „éles” bevetések több­éves elmaradása miatt, a fe­gyelmezett végrehajtásban, rések keletkezhetnek. A bel­vízvédelemben is elkészült az intézkedési terv. A lehul­lott csapadéktól a talaj telí­tetté vált, további jelentős csapadék esetén tavasszal belvízveszélyre lehet számí­tani. Tavaly, több kisebb mel­lett, két jelentősebb víz- szennyezés fordult elő a te­rületen. Bár a sárospataki Bodrog-szakasz nagy hal- pusztulását nem szennyező­dés, hanem a kedvezőtlen időjárás okozta. A Bódva fe- nolos szennyeződése is sú­lyos károkat okozott. Az ilyen esetek elhárítására fel­készültek, ezekhez a techni­kai felszerelések biztosítot­tak. — Egyelőre csak annyi biztos, hogy idén tavasszal jégtörésre már nem kerül sor a folyókon — mondta dr. Stéfán Márton főmérnök. — Azt, hogy árvíz, belvíz lesz-e, még nem lehet meg­ítélni, minden a következő hónapok időjárásától függ. Az igazgatóság területén az időszaknak megfelelő a fel­készülés. Zárszavában Pados Imre is a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy min­dig úgy kell készülni, hogy a nagyobb árvíz, vagy bel­víz esetén is megtehessék a szükséges lépéseket. (szatmári) Miskolc új bevásárlóhelye a Bükk Aruház Avatni és ünnepelni mindig öröm. Fokozza a hatást, ha a szűkösebb esztendők is kínálnak ilyen alkalmat. A tegnap átadott, s mától már a vásárlók rendelkezésére álló miskolci Bükk Áruház a borsodi megyeszékhely olyan új létesítménye, amely csinos is, hasznos is, barátságos bevásárló­hely is. Az avatóbeszé­det tartó Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő joggal mond­hatta, hogy a Bükk Áru­ház a város szép szigete lett. Szoknunk, tanulnunk kell az újat. A tervező, Haraszti László előre megfontolt szán­dékkal úgy álmodta meg ezt az épületet, mint a japán gépkocsi-konstruktőrök az autót; kívülről kisebbnek lát­szik, de bent kényelmes, tá­gas, elegáns. A fiatal terve­zőmérnök okkal vehette át a kitüntetést dr. Ladányi Józseftől, a megyei tanács elnökétől. A jeles eseményt egyéb­ként diszkózene és divatbe­mutató vezette be tegnap délelőtt. Az áruház előcsar­noka, vagy ha úgy tetszik, amfiteátruma éppúgy kínál szereplési lehetőségre alkal­mas színpadot, mint a vá­sárlónak szusszanásnyi idő­re való pihenőlehetőséget. A borús időben sem kellett reflektorozni, mert az „elő­szobának” számító, mintegy ezer négyzetméteres csarnok oldala, teteje csupa üveg. Ilyenkor persze nem tekint­hetünk el a teljesen precíz adatok közlésétől. A Marx téri áruház alapterülete hat­ezer négyzetméter. Három (Folytatás a 2. oldalon) Dudla József avatta az új áruházát. Tágas, világos a hatalmas előcsarnok. Laczó József felvételei A műszaki osztályon most még teljest a választék. „Lakásépítésünk távlati fejlesztése.. Díjazott miskolci pályázat A téma fontosságát már a pályázat kiíróinak névso­ra jelzi: Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, Hazafias Népfront, Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal, Országos Takarékpénz­tár, valamint az ÉVM két célprogram-bizottsága. Az országos tervpályázat témá­ja: „Lakásépítésünk távlati fejlesztésének építészeti, mű­szaki megalapozása”. A szakmai zsűri döntése alapján a díjakat hétfőn, február 29-én adták át az arra érdemeseknek az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. Az elisme­résből miskolci tervezőknek is jutott: Eszakterv, Fekete Miklós Árpád és Rónay Ka­talin révén. A pályázatról, a miskolci tervezők munkájáról, a díj­ról Fekete Miklós Árpádot kérdeztük: — Ez a tervpályázat a megjelölt témában ötleteket kért, úgy is mondhatom, hogy a lakásfejlesztés jövő­képének „megrajzolását” várták. Ki-ki választhatott, hogy átfogóan válaszol a felhívásra avagy egy rész­letben mélyed el. Alapvető kérés volt, hogy a pálya­munkák konkrét helyre, va­lóságos helyre vonatkozza­nak. (Folytatás a 2. oldalon) Együttműködési megállapodás — A most kötendő együtt­működési megállapodásnak nem a formalizmus és a bü­rokratizmus a célja, hanem erőinket, terveinket egyesít­ve, az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjának haté­konyabb megvalósítása — e gondolattal kezdte beszédét Básti János, az SZMT veze­tő titkára tegnap azon a ta­nácskozáson, melyen a Ma­gyar Vöröskereszt Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ve­zetősége és a Szakszerveze­tek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának Elnöksé­ge aláírta az öt évre szóló együttműködési megállapo­dást. Majd így folytatta: — Nem újkeletű ez az össze­fogás a megyei szervezetek között, hiszen sok területen, több célért dolgoztunk már közösen. Nem szabad bele­nyugodni abba, hogy fogy a népesség, magas a halálozá­si arány, növekszik az al­koholbetegek és a narkoti­kumokkal élők száma. Ezek megelőzéséhez és az egész­séges életmód kialakításához keres szövetségeseket a szak- szervezet az üzemeken belül — és megcélozva a családo­kat, — kívül. Az együttmű­ködés célja, az egészségmeg­őrzés komplex megyei prog­ramjának végrehajtása, a hátrányos helyzetűek támo­gatásának elősegítése, a két szervezet sajátos eszközeivel. Dr. Jánváry Anna, a Bor- sod-Abaúj-'Zemplén Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezető főorvosa, a Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezetének elnöke ar­ról szólt: az elszigetelt te­vékenységek összehangolása, (Folytatás a 2. oldalon) nem

Next

/
Thumbnails
Contents