Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
1988. március 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 március 15—31-ig Viszontlátásra az üzletekben! Dz OKISZ Labor tavasMri iataiánlata 1919. márc. 15-én nyílt meg a Miskolcra menekült eperjesi ősi kollégium jog- akadémiája. Alapkövét még 1666. ápr. 6-án helyezték el Eperjesen, és 1667. ápr. 16- án el is készült az intézet épülete. A kollégium akkor 10 osztályból állt, melyből a 9. a jogi ismeretekre szakosodott. Első rektora Pomári- us Sándor volt, akit Mag- deburgból hívtak meg, első jogtanára Pankrátus Mihály, kinek 1668-ban gr. Thököly Imre is tanítványa volt. 1673-ban gr. Volkra Nándor császári hadvezér elfoglalta Eperjest, és a kollégium működését beszüntette. Po- márius 60 teológus- és jogász- tanítványával Szepesváral jóra menekült. A kollégiumot jezsuiták foglalták el 1682- ig, majd Thököly Imre adta vissza rendeltetésének. 1687-ben a kollégium újra katolikus kézre került, 1705- ben II. Rákóczi Ferenc adja vissza, majd 1710-ben gr. Pálffy János újra a jezsuitáknak adományozza. Így marad 1784-ig, de a jog tanítása csak 1815-ben indul meg újra. A kollégium tanulója volt 1816—19-ben Kossuth is. 1951. márc. 15-én, a magyar—szovjet barátsági hónap keretében avatták fel a miskolci Petőfi-szobrot, Kocsis András alkotását. A szobor két domborművét Danó Károly, az alapzatot Menner László, a kőfaragómunkát a Szántó Testvérek cég végezte. 1920. márc. 18-án Sztami- rovszki Tadeusz konzul vezetésével Miskolcra költözik a lengyel konzulátus " (a mai Akadémiai Bizottság székházába) 1921. jan. 1-jén Budapestre teszi át székhelyét. 1923. márc. 19-én a Bor- sod-Miskolci Közművelődési Egyesület felveszi a- Lévay József Közművelődési Egyesület címet. 1919. márc. 22-én Miskolcon is megalakult a munkástanács', mely proklamaciót bocsátott ki a város népéhez. A nyilatkozatot Grosz- mann Zsigmond, Pelyhe János, Szeder Ferenc és Rei- singer Ferenc népbiztosok írták alá. 1938. márc. 22-én a városi közgyűlés határozatot hozott, mely szerint a Koronát 10 évi időtartamra a Janits testvéreknek adja bérbe. (Janits József 1932 májusától volt bérlője „az 1891-ben épült 30 szobás Lilla szállónak, a Palotaszállót 1948 szeptemberében veszi kezelésbe az állam, 130 000 Ft-os bérhátrálék ellenében megvásárolja a szálló és étterem berendezéseit.) 1945. márc. 25-én Gergely Sándor író, a Dózsa-triló’gia híres szerzője választói nagygyűlést tartott Diósgyőrben, képviselői választókerületében. 1930. márc. 27-én ünnepélyes keretek között rakták le a Palóczy utcán az új ref. elemi iskola (ma: Egressy Béni Zeneiskola) alapkövét. 1945. márc. 25-én titokzatos körülmények között meggyilkolták v. dr. Borbély- Maczky Emilt, Borsod vármegye és Miskolc város volt főispánját. Apropó: Borbély-Maczky! Bóta „mintafalu” földesura, Gömbös Gyula kebelbarátja, az ex-vitéz és párbajhős, a dél-borsodi falvak „meg- mentője”, a daróci Mikszáth- falva alapítója, a numerus clausus és a zsidótörvények élharcosa, munkásmozgalmi vezetők Véres kezű Pilátusa 1944 decemberében már volt áldozatai kezébe került, de magas összeköttetései révén szabadlábra került. 1945. március elején aztán újra letartóztatták, s félve a kiterjedt, „szabadító” kapcsolatától, a rendőrségen (a Kálvin utcai székházban) nem cellába, hanem egy félreeső, és titokban tartott irodahelyiségben szállásolták el. Itt folytak a kihallgatások heteken át; mígnem ... 1945. március 25-én titokzatos politikai merénylet áldozata lesz. 24-én éjjel ugyanis (alkalmasint erre időzítették a szökési tervet) szovjet bombázórajok húztak el az éji sötétbe burkolt város felett. Ekkor hangos kiáltásokkal, lövöldözésekkel keltett pánik alatt, (hogy, hogy nem) eltűnt a fogoly. tNyoma nincs azonban a rendőrség rémületének: a 27-i Szabad Magyarország hozza a hírt: a főispánt alighanem egy reakciós trupp szabadította ki, s még az éj leple alatt egy vallatóhelyre vitték, ahol a kihallgatásokon „beköpött” adatokról faggatták. S a kivallott adatok úgy látszik, terhelők voltak, hát több gépfegyverből leadott sorozattal megszabadultak tőle. Az újság szerint 27-én reggel 7 órakor egy, a Népkertben sétáló (!) nő akadt a holttestre a Vigadó épületében (!). A télikabáttal letakart holttest meztelen mellén gyűrött cédula, rajta kék ceruzával írott fenyegetés: „Így járnak az árulók”. (A holttestet egy szalmásszekéren szállították a Vigadóba.) S hogy a sajtó (és a rendőrség) ilyen köny- nyen napirendre tért e „reakciós” merénylet „tényálla- déka” fölött, a szóbeszédben kialakult a gyilkosságnak egy másik (valószínűbb) verziója is: e szerint az akkori pártviszályok idején a volt áldozatok „nem bízván” a még polgári igazságszolgáltatásban (április 21-én volt az első • népbírósági tárgyalás Miskolcon), ilyen törvényen kívüli módon szolgáltattak igazságot (és elégtételt) az elszenvedett meghurcoltatásokért. Ezt a verziót több momentum igazolja, mint az előbbit: a túl könnyű szöktetési manőver, a szalmásszekér, a megtaláló nő személye stb. mind elejtett nyomai J bűnesetnek. Dr. Kárpáti Béla A Budapesti Ruházati Szövetkezetek és az OKISZ Labor március első hetében a Duna Intercontinental Szálló báltermében mutatták be a több mint 200 darabos tavaszi-nyári kollekciójukat. A Labor új művészeti vezetője, Horváthné Balogh Mária által összeállított divatszemle modelljeit ahord- hatóság jellemezte. A tervezők a világ nagy divatcégeitől beszerzett információk alapján figyelembe vették a magyar alkatot, s a kettő ötvözetéből alakították ki elképzeléseiket: így születtek meg a praktikus, jól viselhető tavaszi-nyári öltözékek. ■ Az alapanyagok finomodó talk. Sláger a kasmír, a moher, az alpakka, s ismét előtérbe került a hurkolt kelme, ezen belül a főszerep a vékony pamutdzsör- zéé. Látható volt selyem, karton, régi .szaténkanton. . . A formákra a nőiknél a karcsú sziluett, a jellemző. A vállak már nem annyira hangsúlyosak, mint az előző szezonban. A mini újból divatos, de nem kötelező! A színek változatosak. Viselik majd a pasztell árnyalatokat ugyanúgy, mint az élénk konkrasztosat, például a pirosat a feketével, a citromsárgát a napsárgával. Új árnyalatok e szezonra a tejeskávé- és a krémszín. A háromnapos esemény- sorozaton számos újdonsággal találkozhatott a közönség. Olyan hordható dzsörzé- ruhákat is bemutattak, amelyék március közepétől (két méretben) az OKISZ Labor OL’D márkajelű üzleteiben kaphatók. Készült kollekció kifejezetten a kereskedelem számára is. A férfiak a hagyományos egy- és kétsoros öltönyök mellett gyűrt vászonból készült — kis válitömős — zákókat is nyugodtan felvehetnek. A nyári pólókhoz ízléses bermudákat húztak magukra a férfi manökenek. A gyerekek ez alkalommal is élénk színű, bő fazonú holmikban pompáztak. Az általuk bemutatott modellek jelentős része a közeljövőben megnyíló butikban, az Úttörő Áruház földszintjén . kaphatók lesznek. Alkalmakra, estére elegáns viseletnek mindkét nem számára ízléses kollekciót mutattak be. A hölgyeknél nagy divat a tengerészstílus. Emellett elegáns modellek készültek madeiráiból és selyemből. A férfiak esti öltözéke könnyed, elegáns. A teljesség igénye nélkül néhány olyan, tavaszi-nyári modell kisszériában a bemutatóból, amit szívesen látnánk viszont az utcán, színházban,- munkahelyen és strandon: a Graboplast-alap- anyagból készült esőkabátok, a gyapjúdzsörzé tubusruhák, valamennyi egy- és ikétrészeses fürdőruha, a Minta KTSZ férfias stílusú női kosztümjei, nadrágkosztümjei, az QKISZ Labor selyem alkalmi ruhái, a Hódiköt türkizkék és zöld csíkos összeállításai, a Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet pamutdzsörzé női ruhái, a FÉKISZ férfikollekciója ... Az QKISZ Labor tavaszi- nyári bemutatóját röviden úgy lehet jellemezni, hogy viszontlátásra az üzletekben. Képeink a divatbemutatón készültek. Emlékeim MuhibóL. A jogász írja: A személyi jövedelemadó alól mentes vagyoni értékek A törvényjavaslat vitája idején a maganszemelyekkel kapcsolatos jövedelemadó kivetésének kérdésén belül nagy lázban tartotta az országot a jövedelemadó-mentes vagyoni értékek köre. A kispénzűek, akik nem láthatatlan jövedelemforrásból teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges mindennapit, elkeseredetten találgatták, vajon az ő kis társadalmi tiszteletdíjukra is kivetnek-e adót, vagy a család anyagi javaihoz épphogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelkezések alá esik-e? A sajtóból kapott tájékoztatás mellett mindenki megbízható forrást is meg akart szerezni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Magyar Közlönyt árusító hírlapboltok előtt kígyózó sorok álltak. Nos, ezúttal azt a megoldást vállaljuk, hogy a megjelent törvény indoklási részét közöljük saját elemzésünk helyett. Ez részletessége mellett közérthető is, tehát a jogban nem kifejezetten jártas olvasók számára is „emészthető” olvasmány. A mentességek legjelentősebb csoportja szociális, szociálpolitikai indíttatású. A társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások jelentős részének mértéké ugyanis nem függ jövedelemtől, így a keresetek úgynevezett bruttósítása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelkedését is. Ebben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segítőkészségét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből — sajátos kiadásaikra figyelemmel -- . 12 000 forint adómentes. Közvetettebb eszközökkel, de szintén szociálpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támogatása, a volt állami nevelt részére megállapított önálló életkezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell továbbá jövedelemadói fizetni «/ örökség, az ajándék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfizetési kötelezettséggel járnak, és ezért adózásuk kettős elvonást jelentene, vagy olyan kismértékűek, hogy az adórendszer szempontjából figyelmen kívül hagyhatók. A jogszabály mentesség adásával is segíti és támogatja a jövedelmek lakáscélú felhasználását, és azt, ha a jövedelem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadalmi munkáért kapott jutalom is, évi kétezer forint összegig. Mentes az adó alól a mező- gazdasági kistermelésből származó, ötszázezer forintot meg nem haladó árbevételből származó jövedelem, továbbá a földjáradék, a háztáji és az illetmény- föld megváltásának összege is. Ezek a mentességek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A kiemelkedő műszaki alkotásnak minősülő találmányi díj részbeni adómentessége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő érdekeinket' szolgálja. A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve — jogszabályban meghatározott — természetbeni juttatások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek megszerzőiknél adóznak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszüntetné azok ingyenességét. Egyes megtakarítási formák jövedelmei (KST-betét, iskolai takarékbélyeg, stb.) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A deviza- számlánál és az ifjúsági takarékbetétnél ösztönzési célból nincs adókötelezettség. Dr. K. fi. A muhi csata közelgő 750 éves évfordulója kapcsán az Észak-Magyar- országban kibontakozó vita írásra késztet. Nyolc éven át Muhi község tanítója voltam. (1945—53). Bár nem vagyok történész, kutató, de a hely szelleme és leletei (Kocsmadomb) szoros kapcsolatba hoztak a múzeum akkori nagyszerű munkatársaival, Leszih Andorral és Megay Gézával. Többször jártak nálunk és sokat beszélgettünk Muhi történelméről. Idézek néhányat: Leszih Andor a 700 éves évforduló idején kutatásához néhány Muhi községi férfit is alkalmazott segítségül az igénybe vett katonák mellé. Elsősorban a várost kereste és találta meg a mai 35. sz. közút Nyékládháza—Muhi közötti szakaszától északra, kb. az 5. km-től Ónod felé húzódó dombon. A falubeli •emberek az ásatás után 4— 5 évvel pontosan megmutatták ezt a helyet. Emlegették a felégetett város templomának ajtóvasalását, a megolvadt perselyt stb. Erre a dombra állították akkor a faragott kopjafát. Muhi város mindenképp 1241 után kdletkezh etett. A csatáról írt feljegyzések várost mem említenek. így „Muhi puszta” vésődött történelmi tudatunkba. Leszih Andor többször kifejtette, hogy a mai környezet lényegesen eltér a 700 év előttitől. Ez a táj a Sajó, Hejő, Hernád törmelékkúpján fekszik, s lerakott kavicsait bányássza a környék minden kavicsbányája. Ezek a vizeik annak idején rakoncátlanul kanyarogtak, váltogatva medrüket. Ezért többnyire vizenyős, mocsaras tájék leheteti. Ezt az emberi emlékezet is megőrizte a földrajzi helynevekben. „Ken- gyeMó dűlő”, „Jászol-tó dűlő” neveit 4 évtizede rendszeresen használtuk Műhibán. Az előbb említett — Ónod felé húzódó — domb viszonylag vízmentes területe jő pozíciót nyújthatott IV. Béla táborának a szekérvár felállítására. Amivel a táborvezetés nem számolt, a hadászati mód különbözősége. A magyarok már az európai lovagi, páncélos, lassú, nehézkes harcmodorával szemben, elődeink és a tatárok keleti, könnyű fegyverzetű, gyorsan mozgó harcmodorának ez a terep különösen kedvezett. Leszih Andorral arról is beszéltünk, miért nem kutat- _ ja a csatamezőt. (Nem tu- " dók arról, hogy azóta ez megtörtént volna.) Magyarázata egyszerű és kézenfekvő. Míg Mohácson nagyszabású és jól szervezett temetkezés következett, addig Muhinál ez teljesen elmaradt. A környék lakosait vagy kiirtották, vagy a Bükk rengetegeibe menekültek. A tatárok pedig viharos száguldásaik miatt nem törődtek a munkaigényes és időt- rabló temetkezéssel. így minden a föld felszínén maradt. Mint régész tudta, hogy ez pedig elpusztul. A tetemeket eltüntették a réti farkasok, ragadozó madarak. A tárgyi emlékeket pedig az idő vasfoga hamar megemészti a szabadban. Épp Muhi Kocsmadombja igazolja, hogy csak a temetkezéssel száraz földbe került szerves és szervetlen anyagok maradnak meg évszázadokra. A csatamezőről ezért igen kevés tárgyi lelet került elő, amit Papp Arzén hejőkeresz- túri tanító évtizedeken át gyűjtögetett, -s helyezett el helytörténeti kis múzeumába. (Ügy tudom, azóta ezek is a H. O. Múzeumba kerültek.) Ezért nem állapítható meg teljes pontossággal a csata színhelye. Múzeumunk akkori vezetője egy csatatérképet is szerkesztett. Eredetije, hagyatékában a Herman Ottó Múzeumban lehet. 40 éves másolatát az ónodi róm. kát. plébánia őrzi. A „muhi csata” elnevezés több évszázada használatos és belerögződött történelmi tudatunkba. Nem lenne szerencsés új elnevezést bevezetni, még ha történetileg pontosabb is lenne. Megzavarná amúgy sem erős történelmi ismereteinket. A pontatlan névadásra egyébként kézenfekvő példa az „ónodi országgyűlés” amely a Sajó túlsó partján, Köröm község mezején ütött sátortáborban folyt. Azt hiszem, senki sem szeretné ezután „körömi országgyűlés”-ként emlegetni. A mai „muhi csata emlékpark” kopjafái a csárdánál, jó szándékú és áldozatkész emberek munkájának gyümölcse. De a 750. évforduló ettől jelentősebb és jobb helyen elhelyezett emlékművet is megérdemelne. Ennek helyét — a helyi hagyományok és az előbb leírtak nyomán — a 35-ös közút 5. km táján javasolnám én is. Megépítéséhez magam is szívesen hozzájárulnék. Kisgyörgy István
