Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
1988. március 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Visszafogottabb energiatermelés? Az Országgyűlés őszi ülésszaka megtárgyalta a kormány kibontakozási programját. A program mellékleteként szerepelt az ipar szerkezetátalakítási feladatairól szóló előterjesztés, amely magába foglalta az energetikát érintő kérdéseket is. Eszerint fő célok közé tartozik, hogy a nemzeti jövedelem mintegy egyszázalékos növekedését 0,35 százaléknál kevesebb energiafelhasználással érjük el. * Tehát takarékoskodnunk kell az energiával. Nemcsak azért, mert az energetikai létesítmények, jelen esetben a villamos erőművek építése hallatlanul nagy Összegeket vesz igénybe, hanem azért is, mivel továbbhaladásunk is nagymértékben függ attól, mennyire tudunk takarékosan gazdálkodni az energiával. S ez egyaránt vonatkozik a lakossági és természetesen a gazdasági szférára. Persze az energiával való takarékosság nem azonos azzal, hogy például ha kimegyünk a szobából, eloltjuk a villanyt, vagy a gazdasági szférában leállítunk egy erőművet. Félreértés ne essék, nem azt mondjuk, hogy ilyen módszereket nem kell alkalmazni az otthonokban, hivatalokban. Persze, hogy szükség van efajta takarékosságra is. Népgazdasági szinten azonban ilyen, és ehhez hasonló megoldások fékezhetik a gazdaság fejlődésének ütemét. Mit kell(ene), illetve, mit lehet tenni? A legcélravezetőbb mindenképpen az, ha a meglevő energiát használjuk fel gazdaságosabban, ésszerűbben, hatékonyabban, azaz egységnyi termékre az eddiginél kevesebb energia jut. * Az utóbbi időben többször felvetődött az a kérdés, hogy a következő évtizedben lesz-e elegendő villamos energiánk? A tények a következők. A szakemberek szerint a Paksi Atomerőmű az elkövetkező néhány év során biztosítani tudja azt az energiamennyiséget, amely a tömegigények kielégítéséhez szükséges. Ezenkívül két nagy erőműben a következő években rekonstrukciót hajtanak végre, melynek eredményeképpen 200 megawattal nő a teljesítményük. S közben épül a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, s amikor elkészül egy-egy turbina. újabb többletenergiaforráshoz jut a népgazdaság. S ez nem lenne elég? A közelmúltban nyilatkozott egyik laptársunknak a Magyar Villamos Művek Tröszt illetékes vezérigazgató-helyettese, aki többek között elmondta: olyan erőműrész létesítését fontolgatják, amely csúcsidőszakokban adna jelentős többlet- villamos-energiát. összesen hét erőmű felújítási programját vizsgálták felül, ugyanakkor a legújabb műszaki fejlesztési eredmények, s a legkorszerűbb technológiák figyelembevételével megkeresték a legtakarékosabb megoldásokat. Ezután tette le a voksot a tröszt, s készítette el javaslatát egy úgynevezett kombinált kör- forgatású, azaz gáz- és gőzturbinás erőműrész soron kívüli létesítésére. A hozzáértők szerint a leggazdaságosabb és ,a leggyorsabban megvalósítható megoldásról van szó. Az új erőműegység építésére Százhalombattán, a Dunai Hőerőműben kerül sor. S ami még igen lényeges, hogy a bővítést nem állami nagyberuházásként, hanem a tröszt pénzéből tervezik megvalósítani. * A Tiszai Erőmű Vállalat — a Paksi Atomerőmű egyre növekvő teljesítménye ellenére — még mindig nagy villamosenergia-termelő. Pontosan annyi energiát fejleszt, amennyire az országos hálózatnak és persze a leninvárosi nagy- és kisfogyasztóknak szükségük van. Megfigyelhető, hogy a 860 megawattos, szénhidrogéntüzelésű erőmű, amely több milliárd kilowattóra villa- mosenergia-fejlesztésre képes, különösen az utóbbi egy-két évben visszafogottan termel. — Az igények nem indokolják, hogy teljes kapacitással termeljük az áramot — mondja Zagyvái Béla vezérigazgató. — Különben is, az idei enyhe tél jelentős megtakarításra nyújtott lehetőséget. Ha mégis fokoznunk kell az energiafejlesztést, először a széntüzelésű erőmű teljesítményét növeljük. Mi ugyanis a gazdaságosságot tekintjük elsőrendűnek. Nagy szénhegyek emelkednek a Tiszapalkonyai Erőmű tárolóterületén. Nem látunk viszont lignittel megrakott vagonokat, holott az utóbbi másfél évben több százezer tonnát használtak belőle. — Közel kétszázezer tonna, lakossági használatra alkalmatlan, nagyobbrészt porszenet tárolunk jelenleg is az erőmű területén — újságolja a vezérigazgató. Az ország számos mélyművelésű bányájából érkeznek a szénszállítmányok, amit természetesen nekünk fogadnunk kell. így hát egyelőre lemondtunk a bükkábrányi lignit vásárlásáról. * A Tiszai Erőmű igénybevétele a Paksi Atomerőmű teljesítményének növekedése eredményeként csökken. Vállalati • szinten a Tiszai Erőmű villamosenergia-ter- melése tavaly mintegy tizenöt százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A vállalat által fejlesztett, mintegy négymilliárd 635 millió kilowattóra villamos energiának a zömét, több mint hetven százalékát, a szénhidrogénbázisú Tiszai II. Erőmű, 27 százalékát a széntüzelésű Tiszapalkonyai Erőmű, kevesebb, mint három százalékot a vízi erőművek biztosították. — Az átlagosnál kisebb terhelés lehetővé teszi, hogy gondoljunk a szükségessé vált karbantartásokra is — jegyezte meg Zagyvái Béla. — a tiszailöki vízi erőmű például már húsz éve termel, de a kiskörei is tizenöt éve fejleszt villamos energiát, anélkül, hogy jelentősebb karbantartásra sor került volna. Most viszont hozzákezdünk a revízióhoz, amely várhatóan 10—12 hónapot vesz igénybe. Ugyancsak tervbe vettük a szénhidrogén tüzelésű erőmű termelő- egységeinek fokozatos leállítását, itt egy blokk felülvizsgálása fél évet vesz majd igénybe. * A gazdasági tevékenység egyik központi kérdése, volt már a hatodik ötéves tervben is és marad a VII. ötéves középtávú tervidőszakban az energiatakarékosság. Ez viszont a népgazdaság minden területén új szemléletmód kialakítását, új gazdálkodási és fejlesztési elvek végrehajtását követeli mindannyiunktól. Lovas Lajos Borsodi kalória zsákban Jobboldalt a siló, mely iárt rendszerrel kapcsolódik a technológiai egységhez. Előtérben az alapanyag a kéregforgáccsal kevert fürészpor. Biobrikett ____________ f űrészporból A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Miskolci Fűrésztelepén mintegy 20 millió forintos ráfordítással fürészpor-bri- kettáló üzemet építettek. Az automatikus vezérlésű, korszerű technikát és technológiát képviselő üzemben a gépek hidegjáratását követően megkezdődtek a melegüzemi próbák. A brikettáló lelkét, a nagy teljesítményű préseiket a Ganz békési leányvállalata készítette, az üzem terveit a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szállította, ugyancsak ők végezték a technológiai rendszer építését is. A borsodi erdő- gazdaság miskolci fűrészüzemében évente mintegy 5—6 ezer tonna fűrészpor keletkezik, amelynek nagy része eddig veszendőbement. Ilyen formában ugyanis ez az anyag nem égethető el hagyományos tüzelőberendezésekben. A nagy mennyiségű fűrészpor tárolása, elhelyezése a gazdaságnak egyre nagyobb környezetvédelmi gondoltat jelentett. A fűrészgépeknél összegyűjtött anyag az új üzem forgódobos szárítójába kerül, itt nedvességtartalmát 10—12 százalékra állítják be. A zárt technológiai rendszer következő állomása a szárazsiló. Innen a fűrészpor csővezetéken a nagy teljesítményű présgépekbe kerül, ahol 250 tonnás nyomással — minden idegen kötőanyag hozzáadása nélkül — szilárd fűrészpor-pogá- csákltá sajtolják. A zártrendszert két, egymás mellé telepített présgép szolgálja ki. melyek egyenként és óránként másfél tonna biobrikettet készítenek. A gyártósor végén 35—40 kilogrammos fóliazsákokba csomagolják a 4200 kalóriás brikettet. A terméket az alföldi Tüzép-tel epeken értékesítik. A máris nagy érdeklődést kiváltó termék ária megegyezik a hasonló fűtőértékű borsodi szenek árával. A vezérlőpult, háttérben a 250 tonnás nyomással működő saj- tológép. A gazdaságban fontos lépésnek tekintik az üzem elkészültét a hulladékmentes fűrészüzemi technológia megvalósításában. A komplex tevékenységet tekintve, igen gazdaságos a gyártás, nem beszélve óriási környezetvédelmi jelentőségéről, s arról, hogy egy korszerű tüzelőanyaggal bővül a lakossági kínálat. Különösen jó hatásfokkal égethető el a brikett cserépkályhában. Hasonló technológiájú berendezés már működik nyugati országokban. Ára azonban jóval magasabb. A miskolci üzem valamennyi gépe és berendezése hazai gyártású. Ä tervek szerint később a bükki erdőkből érkező rönkök kéreganyagát is biobriketté alakítják az üzemben. A rönkök hántolása után azonos szemcsenagyságúra őrlik a fák kérgét, hozzá fűrészport keverve, szintén brikettet gyártanak. Ez is jelentős előnyökkel jár, ugyanis a gattereken megnövekszik a tőkés importból származó fűrészek élettartama. A most elkészült, modern üzem, kiválóan alkalmas mindenféle más mezőgazdasági mellék- termék, így például kender- pozdorja brikettálására is. A próbaüzem sikeres befejezése után megkezdődik a teljes kapacitású gyártás, melynek során óránként három tonna biobrikettet készítenek. A kis gyár működésének irányításához mindössze egy dolgozóra van szükség. T. Gy. Fotók: Kozma István A kiemelkedő eredmények hátterében Szigorú szorgalommal A Hejőmenti Állami Gazdaság immár tizenhat esztendeje megjelenő üzemi híradója valószínű fennállásának legbüszkébb eredményéről ad most számot. A híradó első mondata ugyanis eképp kezdődik: „Gazdaságunk történetének legnagyobb nyereségét 1987-ben érte el, annak ellenére, hogy a termelést befolyásoló körülményeket egyáltalán nem nevezhettük kedvezőknek.” Hogy minek köszönhető ez az orszgosiam is kiemelkedő eredmény? Nos, erről Oláh István igazgató és helyettese, Fay Elek így vall: — Igaz, tavaly a szokatlanul erős téli fagy, majd a vegetáció kritikus időszakában ismétlődően fellépő aszály a növénytermesztésre, az állattenyésztő telepek teljes vertikumát érintő rekonstrukció pedig ez utóbbira hatott kedvezőtlenül. Igyekeztünk azonban a várható kiesések mértékét csökkenteni, a lehetőségek adta határok között kivédeni. Tartalékaink célirányos mozgósításával, valamint a dolgozók összefogásával Sikerült a kialakult helyzeten olyannyira úrrá lenni, hogy vagyonunk folyton gyarapodott, pénzügyi helyzetünk mind stabilabbá vált. Ennek köszönhető, hogy gazdasági tevékenységünk mindenki részére biztonságos vollt, úgy a munkában, mint az eredményben és keresetben. Amíg 1985-ben 508an dolgoztak a Hejőmenti Állami Gazdaságban, ’87-ben 524-en. Az összes termelési érték ugyanakkor ezen időszak alatt 334 millió forintról 428,5 millióra nőtt, ezzel egy időben az eredmény megkétszereződött, pontosabban 32 millióról 70,5 millióra emelkedett. Ahhoz persze, hogy a Hejőmenti Állami Gazdaság eredményessége igazán érezhető legyen, látni kell, hogy tavaly az . ország 127 állami gazdaságának, illetve kombinátjának együttes eredménye alapján a termelési érték arányos nyeresége átlagosan 7,5 százalék. Ugyanez a megye hét állami gazdaságában 15.3 százalék, Hejőmentén 26.4 százalék. Megjegyzendő, a megye állami gazdaságainak együttes nyeresége 1987- ben meghaladta a 267 millió forintot. A kiemelkedő eredmények eredőjeként lehetne megemlíteni, hogy a hejőmenti nagyüzem már három esztendeje működik a ma is legkorszerűbbnek vélt szervezeti formában. E szerint a négy termelő és két szolgáltató üzemre felosztott gazdaságban az egységek önálló eredménytervet kapnak, s ennek megfelelően az önelszámoló egységeik belső elszámoló árakkal forgalmaznak és számláznak. így a gazdaságon belül kétféle eredményt számolnak. A belső elszámoló áron számított, úgynevezett üzemi eredmény képezi az egyes üzemek jövedelemérdekeltségi rendszerét, a szűkített önköltséget számított mérleg szerinti eredmény pedig azonos a vállalati eredménnyel. A vállalat vezetői tudják, hogy az 1987-ben elért eredményt szinten tartani — éppen a gazdasági szabályozók változása miatt (ÁFA, bérbruttósítás, állami támogatások megvonása) — rendkívül nehéz lesz. Ezért vallják, elengedhetetlen követelmény a szemléletváltozás, az új, a kiutat kereső, elemző, előrelátó gondolkodásmód kialakítása. Felismerték azt is, hogy az eredmény növelése csak a választék bővítésével, a termékek feldolgozottság: fokának emelésével érhető el. Ehhez a szükséges előtár- gyalásokat már meg is tették, elsősorban a sertéshús, illetve tejtermékek fel-, illetve továbbfeldolgozását illetően. Mindehhez persze pénz kell, akárcsak azokhoz az elképzelésekhez, amelyek megvalósítását már tavaly megkezdték. Szóval, a Hejőmenti Állami Gazdaság beruházási terve I988-ra is nagyszabású. Az idén folytatódik az állattenyésztési telelep rekonstrukciója, a növénytermesztés munkáját új gépek segítik majd, s bővül az almáskert, mintegy 25 hektár új telepítéssel. Korszerűsödik a központi telep fűtési rendszere, szinte az egész gazdaságban a munkakörülmény. No, és a munkakövetelmény! Hiszen — bár ebben a gazdaságban mindig is komolyan vették a brigádversenyt — a szocialista brigádvezetők február végi tanácskozása után megállapítást nyert, hogy a mozgalom továbbfejlesztése szükségszerű. A szocialista munkaverseny meglevő formája ugyanis a kiváló gazdasági eredmények ellenére egyre kevésbé tud megfelelni az időszerű követelményeknek. A Hejőmenti Állami Gazdaság évek óta nemcsak a 'megye, de az ország egyik leghatékonyabban, legmagasabb színvonalon dolgozó mezőgazdasági vállalata. Szívós kitartással és szigorú szorgalommal igyekeznek legyűrni a gazdálkodás akadályait. A folytonos újat akarásuk eredményét nyereségben. milliókban mérik. Mind- annyiuk, mindannyiunk gazdagodására ... (bca)
