Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-03 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 53. szám 1988. március 3. Csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja "3S3S3 Szeressük a nyelvjárásainkat A magyar nyelv hete megnyitója Tokajban Tegnap délután zsúfolásig megtelt — középiskolásokkal és pedagógusokkal — a tokaji filmszínház, ahol ünnepélyes keketek között nyitották meg a magyar nyelv hetét. Déváid István, a tokaji gimnázium igazgatója köszöntötte a vendégeket és a közönséget. Aradi Mária, az MSZMP városi bizottságának titkára mondott bevezető előadást. Egy budapesti színházi élményét elevenítette fel. Spiró György Csirkefej című darabját látta, amely arról nevezetes, hogy a kaotikus világot, a leépült kutató embert nyelvileg a trágár, a durva szöveggel jellemezte. A barbárság, ezen a romnyelven jelenik meg, jelképezve és dokumentálva, hogy a nyelvi igénytelenség és a társadalmi tudati leépültség, el- nyomorodás szervesen összefüggenek egymással. Kosztolányit idézte, aki már fél évszázaddal ezelőtt figyelmeztetett a magyar írott és beszélt stílus elvizenyősödé- sére. Aradi Mária — munkája megköveteli — rendszeresen tanulmányozza a közéleti nyelvet, s úgy tapasztalja, hogy ezek a szövegek az elmúlt évtizedekben fokozódó ütemben romlanak. Ma már csak az igen idős emberek tudnak szépen, jól beszélni magyarul. Az idei program témája a táj, nyelv, ember. Az első előadást Lörincze Lajos egyetemi itanár tartotta. Lényegében áttekintette a magyar irodalom- és nyelvtudományok történetét, azokat a vitákat, amelyeket a nyelvjárások és a köznyelv kapcsolatáról folytattak. Példaként két nevet emelnék ki az elődásból. Kazinczy Ferenc a Berzsenyi Dániellel folytatott beszélgetésében a tiszántúli nyelvjárást tartotta helyesnek, a dunántúlival szemben. A professzortól a megszokott módon, humorosan, kedvesen, szellemesen, közmondásokkal illusztrálta az előadását. Lényegében az ő gondolatmenetét folytatta dr. Bachárt László, főiskolai tanár (Nyíregyháza) megyéink nyelvjárásait, illetve azok kutatásának történetét ismertette. Az ő szép előadásából vettük cikkünk címét is. Általában csúfolni szokták a nyelvjárásban beszélő embert. Emiatt sokan el is hagyják szülőföldjük, őseik nyelvét, a tájra jellemző ízes nyelvi fordulatokat. Ez nagyon helytelen. A minket felnevelő tájat., nyelvi közeget, hagyományt szerelni kell, ápolni és megbecsülni. (h. s.) Két termelőszövetkezet koordinálásával Gyümölcsös a bükkaranyost völgyben Gazdasági megújulás és társadalmi környezet Lukács János látogatása megyénkben Érkelés a megyei pártbizottságra Az igaz, hogy addig, amig a címben megnevezett földrajzi tájon első virágaikat hozzák a „cseresznyefák”, eltelik még néhány esztendő, azonban az elképzelés napjainkban már mégsem csupán álom. Ahogy a minap a Bükkábrányi Béke Termelőszövetkezet vezetői mondták, reális, logikus terv, amely tartalmi. formai szempontból egyaránt létező igények kielégítését lesz hivatva szolgálni. Miről is vám szó? Az Ernőd és Bükkaranyos között húzódó völgyben, illetve domboldalakon — előzetes szakértői vizsgálatotokat alátámasztva — 900 hektár intenzív gyümölcstelepítésre alkalmas terület található. Ebből 600 hektár a bükkábrányi, 300 hektár az emődi tsz tulajdona. A két szövetkezet e területeket szakcsoporti, vagy vállalkozói formában, de (kizárólag gyümölcsfélék telepítésére akarja hasznosíttatni, egyúttal megteremtve a gyümölcstermés felvásárlásának, sőt feldolgozásának feltételeit is. Háromszáz hektár gyümölcsös csepegtető öntözéssel lesz majd művelhető, mivel a völgyben folyó Kulcsár-patak vizére alapozva 1,5—2 millió köbméter kapacitású víztározó is szerepel a tervekben. Érmeik vizét 4, szintén létesítendő puffertároló- ba nyomják majd fel, ahonnan gravitációs úton jut el a gyümölcsösbe az öntözővíz. A víztározó körül a tervek szerint 600, egyenként 800 négyzetméter nagyságú hétvégi teliket is kialakítanak, amelyekből azok az igénylők kaphatnak, akik szakcsoporti formában legalább egy árutermelő gyümölcsös rész művelését is vállalják. A majdani 'gyümölcstelepítésről, annak részleteiről Lakatos Lajost, a Bükkábrányi Béke Tsz termelési elnökhelyettesét kérdeztük. — Mi, a szövetkezet földjét bérbe szándékozzuk adni a vállalkozóknak, a szakcsoportoknak. Ebben az ügyben majd fölkeressük a megye, mindenekelőtt Miskolc nagyüzemeit, .lakótelepeit, mert azt szeretnénk, ha egy- egy önálló szakcsoport, egy- egy lakó-, vagy munkahelyi közösségből szerveződne. A szakcsoportok megalakulása hasonlóképpen történne, mint a megyében már működő többi szölő-gyümölcs- termelő szakcsoport. Tehát állami támogatás felhasználásával, de természetesen a vállalkozóik tőkéjének bevonásával is. A két szövetkezet mindenekelőtt a feldolgozás feltételeinek meg(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap megyénkbe látogatott Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A vendéget a pártszékházban Dudla József, <a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte, aki ezt követően találkozott a megyei pártvégrehajtóbizottsággal. A testület nevében Dudla József üdvözölte a Központi Bizottság titkárát külön abból az alkalomból, hogy ebben a tisztségében először látogatott megyénkbe. A szokásokhoz híven, a találkozón az első titkár képet adott a megye gazdasági és politikai helyzetéről. Kifejtette, hogy problémáink strukturális eredetűek, s a megoldás érdekében kemény munka folyik a megye gazdasági egységeiben. Ezzel együtt lassan bővül az új Déli csúcsforgalom Miskolcon, a főutcán, a színház előtt. Amióta az építők megkezdték a Széchenyi út szakaszának sétálóutcává törté- nő átalakítását, azóta ez a kép jellemző a Széchenyi utcára. A kényelmetlenség még majd három hónapig tart, de minden valószínűség sze- rint a színház homlokzatának megerősítése több időt vesz igénybe. (Cikk a 3. oldalon.) lei meto'1-- köre, s a kívánatosnál lassabban állunk le a veszteséges termeléssel. A bányászatról szólva kiemelte; célkitűzésünk eléréséhez döntő feltétel a dubicsányi bánya időben történő üzembe helyezése. A vaskohászatban az Állami Tervbizottság döntése után is sok gonddal küszködünk. A gépipari ágazatban a tervezett fejlesztés egyik lehetséges útjaként jelölte meg a gépjárműprogramhoz való kapcsolódást, távlatban pedig, esetleg a személygépkocsiösszeszerelést, avagy -gyártást. A mezőgazdaság tekintetében közismert, hogy a megye ■'termelőszövetkezeteinek kétharmada kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodik. Körülbelül 3 milliárd forint adósság halmozódott fel, ■amit növelt a fagykár, az aszály is. Tavaly 23 tsz volt veszteséges, és két. szövetkezet felszámolása van folyamatban. E gondok kényszerítő hatására is formálódik a megye új agráripari koncepciója, melyet a közeljövőben tárgyal meg a megyei pártbizottság. Jelentős gondként említette a megyei első titkár az infrastruktúra elmaradottságát, kivált az aprófalvas térségekben. Szólt arról, hogy rendkívüli gondot okoz a. teljes és hatékony foglalkoztatottság biztosítása. Ezek a feszültségek — mint ismert — a termékszerkezetváltással összefüggésben jelentkeznek. E problémák egy részét a vállalatok átcsoportosítással megoldják, de szükség van központi segítségre is. Sajátos nehézségünk az alacsony iskolai végzettséggel, szakképzettséggel nemegyszer bizonytalan munkamorállal rendelkező munkaerő elhelyezése, összességében megállapítható, hogy még nem. alakult ki az a közgazdasagi környezet, amely jobban ösztönözné a gazdasági egységeket a vállalkozásra. Vannak érdeklődő vállalkozók, akik viszont a régiókban történt tájékozódás után másutt realizálják elképzelésüket. Több kedvezménnyel — például adó — fokozni kellene ezeknek az érdekeltségét. Az ipar szerkezetéből adódóan megyénkben több vállalat kerül rosszabb pozícióba, mint az országos átlag. Ennek is következménye, hogy megingott a szociális biztonság. A jövedelmi viszonyokat tekintve, a megyék közötti sorban romlik a pozíciónk. Az egy főre jutó jövetelem az eltartottak magas száma miatt alacsony. A tájékoztató nagyon fontosnak minősítette a megye szellemi életének fejlesztését. Az előrelépésnek komoly alapját, tartalékát jelentik a meglevő szellemi bázisok. Probléma, hogy nem használjuk ki a meglevő kapacitásokat, és nem tudjuk biztosítani a kellő anyagi megbecsülést. Az értelmiségi rétegnek egyéni sajátossága, hogy körükben több a feszültség, mint a társadalom más rétegeiben. Az eredményekről szólva az első titkár a vegyipari vállalatok termelésének dinamikáját és a tavaly is elért szép nyereséget emelte ki. Eredményesnek ígérkezik az olyan új típusú vállalkozási forma, mint az Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság. A lakosság közérzetéről ezúttal röviden esett szó, mert vendégünk a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból erről tájékozódhatott. Dudla József aláhúzta, hogy a közérzet nálunk is differenciáltan alakul az adott vállalat, terület helyzetének függvényében. Tény, hogy a lakosság tűrőképessége jelentősen csökken, és megosztottabb a közvélemény, mint korábban. (Folytatás a 2. oldalon)
