Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. március 15., kedd A képernyő előtt A Czillei, meg a Cilleiek B evezetőben a címben olvasható kétféle névírásról kell szólnom. Két családnévhez tartozó emberekről lesz szó a következő sorokban is, noha ugyanarról a csa­ládról van szó. Csak míg egyik alkalommal Vörösmarty Mihály romantikus drámájának címében és szövegében for­dul elő, s a mű keletkezésének — 1844 — megfelelő írás­mód szerint cz-vel, a másik alkalommal, egy ismeretterjesz­tő dokumentumműsorban, amely 1987-ből való, találkozunk vele, ahol a család hagyományainak megfelelően c-vel sze­repel. (Így, Vörösmartyt tisztelve kellett volna, hogy meg­jelenjen már az előzetes ajánlásban is március 11-én, de aki kijavította, inkább ragaszkodott a mai helyesíráshoz.) Mindezekből talán már ki is tűnik, hogy e heti tévé­jegyzetemben két adásról szólok. Az egyik Vörösmarty Mi­hály Czillei és a Hunyadiak című drámájának tévéválto­zata, amit pénteken sugároztak, a másik pedig a pécsi körzeti stúdió és Ljubljanai Televízió közös műsora, a Kalemegdani gondolatok, amely a Cilleiek és Hunyadiak szembenállásának, egymással való küzdelmének történetét tárja elénk a legújabb kutatások alapján, dokumentarista eszközökkel, nem kis mértékben el is oszlatva azokat az illúziókai, amelyeket az előző napi tévéjáték bennünk, né­zőkben élesztett. Már közhelynek tűnhet feljegyezni, hogy Vörösmarty Mi­hályt nemcsak költőként emlegethetjük óriásként, hanem a nemzeti dráma kibontakoztatása egyik kiemelkedő harco­sának is tekintenünk kell, aki nemcsak a Csongor és Tün­dével, hanem például a Nemzeti Színházat 1837-ben nyitó Árpád ébredésével, vagy a Marót bánnal — ezzel nyitot­ták, meg 1857. szeptember 3-án a Miskolci Nemzeti Színház mai épületét! — és más művekkel bizonyította kitűnő drá­maírói képességét is. 1844-ben írta a Czillei és a Hunya­diak című drámáját, egy tervezett trilógia első részét, ám csak az első és most a televízióban látott mű készült el a Hunyadi-ház történetének bemutatására tervezett sorból. A nándorfehérvári győzelmes hadvezér és ott pestisben el is hunyt Hunyadi János és köre, valamint a szlovéniai herceg Czillei és köre között régi volt a viszálykodás, a mindkét részről jelentkező hatalomvágy, a trónra kerü- lési és dinasztiaalapítási szándék élesen fordította szembe őket egymással. Vörösmarty e történelmi tényből a Hu­nyadi László és a pipogya V. László király felett uralko­dó Czillei Ulrik — romantikus elemekkel színezett — el­lentété emeli ki, illetve állítja kicsit epikus drámájának középpontjába. A Félix László rendezésében látott tévé­változat a szerzőhöz híven kínálta a romantikus történe­tet, a Hunyadiaknak a magyar néphez tartozását emelve ki, a nézőt természetszerűen az idegen elnyomást ígérő Czilleivel szembeszálló Hunyadi László és köre mellé ál­lítva. Jóllehet, a színen Czillei maradt holtan és tudjuk, láttuk, hallottuk, V. László megesküdött, hogy nem bántja Hunyadi, Lászlót, Gara ingadozó magatartásából és a gyil­kos kard, meg a királyi okmány magához vételéből tud­hatjuk, a dráma nem zárult le. Mint ahogyan egy év múl­va — mint ezt a történelemből tudjuk — a király eskü­szegő módon a budai várban lefejeztette Hunyadi Lász­lót. A tévéváltozat szép, értékes előadást adott, hosszúsága ellenére egyetlen pillanatra sem fárasztott, Vörösmarty nyelve legyőzött minden esetleges, a mű befogadását ne­hezítő momentumot, s ebben a rendezőn kívül igen nagy része volt a szereplőgárdának, elsősorban a Czilleit az 1966-os nemzeti színházi bemutatás után most újra remek­be formáló Sinkovits Imrének és Hegedűs D. Géza Hunyadi Lászlójának. Mindössze tizenhét óra telt el, amikor újra Ciliéivel — most már írjuk így, mert nem a drámabeliről van szó! — találkozhattunk a Kalemegdani gondolatok című dokumen­tumfilmben, amelyben a mai Belgrád várában, az előbbi dráma helyszínén és Szlavónia néhány helyén, a Cilleiek egykori birtokain tudós történészek — magyarok és szlo­vének — Jósfay György forgatókönyve és rendezése kere­tében tudományosan megvilágították a két család, a Hu­nyadiak és a Cilleiek viszályát, mindenféle romantikus sallangtól megfosztva a történelmi tényeket. Elfogadha­tó, hogy más a romantikus színmű és más a száraz törté­nelem, s igen sok értékes és hasznos adalékkal gazdagítot­ta ismereteinket a tagadhatatlanul remek dokumentum­film, de mégis furcsa volt ily rövid idő után az előző es­te hősként láttatott Hunyadi Lászlóról és tettéről azt halla­ni, hogy „Hunyadiék Ciliéit tőrbe csalták és lekaszabolták". A dráma keltette lelkesültséget igen gyorsan lehűtötts ben­nünk a racionalista érvelés. De teljesebb lett a kép, s mit- sem csökkent a Vörösmarty drámája iránti tiszteletünk, meg annak tévéváltozatával szembeni elismerésünk. M indenképpen érdekes kezdeményezés: egyazon törté­nést, tényt többoldalúan, több műfaj eszközeivel fel­mutatni, még ha ez a módszer véleményütközéseket, ellentmondásokat is rejt. Benedek Miklós Az MHSZ alapítására emlékeztek Emlékzászló Ügyességfejlesztő foglalkozás Fotó: B. I. Könyvről — könyvre Madárvendégek és a biokertek Az idei mezőgazdasági MŰSOROK Az MHSZ alapításának 40. évfordulója alkalmából ünnepi aktívaértekezletet tartottak Leninvárosban, amelyen részt vett Éles Gá­bor alezredes, a szövetség megyei titkára. Dóka Ferenc, az MSZMP leninváirosi bi­zottságának első titkára és Hegedűs György, a városi tanács elnöke. Tapasztó György, a Tiszai Kőolajipari Vállalat vezér­igazgató-helyettese emléke­zett meg az eseményről. Beszédében a térség ipar- vállalatainak. intézményei­nek és a honvédelmi szö­vetségnek hagyományos jó kapcsolatát hangsúlyozta. Szólott a TIFO támogatásá­ról, amelynek egyik jelentős eredménye az 1982-ben fel­avatott oktató-szabadidőköz­pont, amely azóta is jól szolgálja a város és vonzás- körzetében élők kulturált szórakozását, a hazafias ne­velő munkát. A példás együttműködés újabb állomása, hogy a vál­lalat emlékzászlóval ajándé­kozta meg a 2400 tagot tö­mörítő MHSZ-szervezetet. A zászlót Pető Sándor főhad­nagy, az MHSZ leninvárosi vezetőségének titkára vette át, majd ezt követően ki­tüntetések, elismerések át­adására került sor. — ete — könyvhónapra megjelent, tartalmilag igen változatos összetételű könyvválaszték­ból ikét könyv különösképp kivívta az olvasóközönség érdeklődését. Az egyik —■ Surányí Dezső könyve, Ma­gyar biokertek a XVII. szá­zadban — sikerének titka nyilván a napjainkban rene- szálnszát élő vegyszermentes kertészeti mozgalom mind szélesebb körű elterjedésével függ össze. E mozgalom több száz éves múltját, 'gaz­dag szakmai tapasztalatait adja közre a könyv sajátos módszerrel: válogatásokat közöl a XVII. század azon jeles szakíróinak munkái­ból, akik kiváló ismerői vol­tak e témakörnek. így a könyv tartalmazza Lippai János hírneves könyvének, a Posoni kertnek — sok vo­natkozásban ma is haszon­nal alkalmazható módszere­it, leírásait. íme néhány, sokatmondó fejezetcím a könyvből: Micsoda virágokat költ újhold után vetni és ültetni?; Miképpen köll tél- bén a virágokat és az ide­gen fákat oltalmazni a hi­degtől?; Miképpen változtat­hatni a virágok illatjokat? Surányi művének fontos fejezete az 1669-ban. Nadá- nyi János református lelkész történetíró által készített Kerti dolgoknak leírása cí­mű szakkönyv részletes is­mertetése. Nadányi műve tulajdonképpen Antoine Mi- rald francia természettudós összegyűjtött tapasztalatai­nak magyar nyelvű közzé­tétele. Értékes része a kerti növények élettani hatása terén szerzett tapasztalatok összegzése. Ez utóbbi téma­körhöz kapcsolódik a könyv harmadik „fejezete”, amely az Alexikepus, avagy orvosi kert címeit viseli. Ebben részletes ismertetést talá­lunk valamennyi zöldségféle és fűszernövény orvosi hasz­náról. A másik nagy sikerű mű Magyarország madárvendé­gei címet viseli. A Haraszthy László szerkesztette mű tu­lajdonképpen folytatása a nívódíjjal is kitüntetett Ma­gyarország fészkelő madarai című munkának. E könyv rengeteg színes fotóval il­lusztrálva, több mint száz, hazánkon átvonuló madár .,életrajzait” ismerteti akadé­mikus precízséggel, ugyan­akkor könnyen áttekinthető rendszerben és igen olvas­mányos nyelvezettel, úgy hogy a madártan legfiata­labb híveinek éppúgy érde­kes és haszonnal forgatható olvasmánya, mint az idős tapasztalt ornitológusoknak. A könyv célja — mint azt bevezetőjében írta Haraszthy László —, hogy az eddiginél is többen érdeklődjenek a madarak iránt, mert az nem­csak a tudományos kutatást viszi előrébb, hanem az erre alapuló madárvédelmet is. (ha) rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 0.15: Mai programok. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Muzsika gye­rekeknek. — 10.05: Kapcsoljuk a Szegedi Körzeti Stúdiót. — 10.25: Éneklő Ifjúság. — 10.40: Mozart: A színigazgató. Opera. — 11.08: Nóták. — 11.36: ... hogy hosszú életű légy e földön. — 11.55: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Világhírlap. — 12.55: Klasszikusok délidöben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.10: Élő világirodalom. — 15.30: 48-as da­lok. — 15.45; Petőfi Sándor ver­sei. — 16.05: A Nyitnikék pos­tája ... — 17.00: Petőfi napja. — 17.20: A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa éne­kel. — 17.30: Beszélni nehéz... — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28; Mű­sorismertetés. — 18.30; Esti Ma­gazin. — 19.15: Az istenhegyi székely leány. Jókai Mór elbe­szélésé. — 20.03: Lemezmúzeum. — 20.47: Népdalok. — 21.10: Mi fán terem az erdő? — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Magyar előadóművészek felvé­teleiből. — 22.50: Peres, poros iratok ... — 23.00: Händel: Júdás Makkabeus. — 23.52: Tor­nyos György: Rondó. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05; Napközben. — 10.10: Sport­világ. — 10.25: Fülszöveg. — 10.40: Láttuk, hallottuk. — 10.55; Helyszíni közvetítés a Múzeum­kertből. — 12.00: Hírek németül. — 12.10: 48-as fúvósindulók. — 12.25: Archívumunkból. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 14.00: Az áldoktornő. — 15.05: Kapcsol­juk a 22-es stúdiót. — 15.20: Könyvről-könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 16.55: Reklám. — 16.58: Műsorismertetés. — 17.05: Ipargazdák. — 17.30: Ka­masz-panasz. — 18.30: Talpalá- való. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Sanzonpódium. — 20.35: Az óriástök. Rákosy Gergely regénye rádióra alkalmazva. — 21.05: Teljesítmények nyomában. — 21.35: Népdalkörök pódiuma. — 22.00: Neveletlenek. — 23.20: A dzsessz története. — 24.00: Balettzene. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05; Műsorismertetés. — 8?08: Időszaki kiállítások. — 8.13: Operarészletek. — 9.15: A Collegium Aureum vonósnégyes játszik. — 10.30: Diákfélóra. — 11.00: Petőfi Sándor versei. — 11.10: Zenekari muzsika. — 12.03: Operafelvételekből. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rádiószínház. — 14.03: A Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola zenekarának hang­versenye. — 15.00: Zenei Tükör. — 15.35: Kamarazene. — 16.44: Mihálka György vezényel. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: A Hernei Régi Zenei Napok. — 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi mű­sora. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: A Magyar Rádió né­met nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Operarészletek. — 20.15: Pillantás az európai diszkókba. — 21.00: Üj CD-lemezeinkből. — 22.08: Romantikus kamara­muzsika. — 22.30: Zenei pano­ráma. — 23.10; Modern írók portréi. MISKOLCI STÜDIÖ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, in­formációk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Történelmi események, és emlékhelyek nyo­mában. A Miskolci Rádió már­cius 15-i különkiadása. Szerkesz­tő: Beély Katalin és Zakar Já­nos. — 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — Levelek — válaszok. Szerkesztő; Karosai Nagy Éva. — 18.26—18.30: Lap- és míisorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 9.45: Képújság. — 9.50: Tv-torna nyugdíjasoknak. — 9.55: Tv-téka. — 10:15: Tech­nika. 2. rész. — 10.35: Tollász­kodik a tavasz. Magyar iroda­lom alsó tagozatosoknak. — 11.00: Tavaszi történelmi ünne­pek. — 12.00: Mozgató. — 12.10: Képújság. — 16.05: Hírek. — 16.10: Három nap tv-müsora. — 16.15: Zcnc-bona különkiadása. — 17.05: Krúdy Gyula: A ko­máromi fiú. Tv-film. — 18.25: Reklám. — 18.35: Tv-torna. — 18.40: Nils Holgersson csodála­tos utazása. a vadludakkal. NSZK rajzfilmsorozat. — 19.05: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.10: Reklám. — 20.15: A klinika. NSZK tv-fí.lm- sorozat. — 21.00: Stúdió ’88. — 21.45: Emlékműsor az 1838-as pesti árvíz 150. évfordulójára. — 22.10: 12 hónap az erdőn. Ma­gyar tcrmészetfilm — március — 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: 19.05: Képújság.— 19.10: Hírek román nyelven. — 19.15: Hitvesi gyengédség. Angol tv-film. — 20.10: Ljudmilla Petrusevszkaja: Zeneórák. Drá­ma két részben. — 21.40: Híradó 2. — 21.55: Betüreklám. — 23.10: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MOSOK: 8.50: Hírek. — 9.00: iskola-tv. — 9.20: Pokoli padló. Tv-Játék. — 10.20: Sporttükör. — 11.28: A rendőrség nyomoz. — 11.25: A televízió diszpécser­szolgálata. — 16.00: Külföldi tu­dósítóink jelentik ... — 16.30: Középiskolások műsora. — n.05: A nap eseményei pár percben. — 17.15: Szakmunkástanulók műsora. — 17.45: A számítógé­pekről. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Kérem, szóljanak hozzá! — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ellopott gyermekkor. Tv-játék. — 21.30: Időszerű téma. — 22.00: Kama­rahangverseny. — 22.45: Hírek. mozi BÉKE: A tuareg bosszúja. Színes olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: nio és fi2 órakor. — Az utolsó csil­lagharcos. Mb. színes amerikai fantasztikus krimi. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: f3, f5, f7 és f9 Órakor. — BÉKE KA­MARA; Hat gézengúz. Mb. szí­nes amerikai ifjúsági kaland- film. Kezdés: 11. f4 és f6 óra­kor. — BÉKE KAMARA VI­DEO : Szemet szemért. Színes amerikai karatefilm. Kezdés: de. 9 és este f8 órakor. — KOS­SUTH: Az utolsó csillagharcos. Mb. színes amerikai fantaszti­kus krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9. 11, 3. hns és 7 órakor. — Montenegro. Színes svéd film. 18 év! Kezdés: este 9 órakor. — HÉV ES Y IVAN FILMKLUB: A Dunánál. Színes magyar dokumentumfilm. Kez­dés: f5 és f7 órakor. — HEVE- SY IVAN VIDEO: Gyémántok. Színes amerikai bűnügyi film. Kezdés: 10. f 12. f3 és f9 órakor. — TÁNCSICS: Leszámolás Hong­kongban. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Brazil. Színes angol tudományos-fan­tasztikus film. FolemeH helyár! 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Onimasza. I—II. Színes japán film. 16 év! Dupla helyár! Kez­dés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Menekülés New York­ból. Színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. Kez­dés: f3, f5 és f7 órakor. — FÁK­LYA; Betty Blue. Színes fran­cia film. 18 év! Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: 3. 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Szirmok, virágok, koszorúk. Színes ma­gvar film. 16 év! Kezdés: f:> órakor. — FAKLYA KAMARA VIDEO: Kés a kézben. Színes francia krimi. Kezdés: f3 és f7 órakor. — VASAS FILMSZÍN­HÁZ: (Erósgyőri Vasas Művelő­dési és Oktatási Központ) : Az utolsó csillagharcos. Mb. színes amerikai fantasztikus krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f5, f7 és f9 órakor. — SZINVA VIDEO (Rendezvények Háza) : Kegyetlen utca. Színes amerikai film. 18 év! Kezdés: f3. f5 és f7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: A Nílus gyöngye. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: Az erdő kapitánya. Magyar rajzfilm. Fel­emelt helyár! Kezdés; f6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA. BÉ­KE: Trükkös halál. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 4 és 6 óra­kor. — MEZŐKÖVESD, PETŐ­FI: Téma. Színes szovjet film. Kezdés: 5 órakor. — Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK. RÁ­KÓCZI: Fizetéstől fizetésig. Mb. színes szovjet film. 14 év! Kez­dés: Í5 órakor. — KORTARS FILMKLUB: Aldozathozatal. Szí­nes svéd—francia film. 14 év! Kezdés; f7 órakor. — Mire me­gyek az apámmal? Mb. színes francia filmvígjáték. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: fi) órakor. — SATORALJAÜJHELY. BÉKE: FILMMÚZEUMI ELŐ­ADÁS: Love Story. Amerikai film. (1970) Kezdés: 5 és 7 óra­kor. — ÓZD. KOSSUTH; FILM­MÚZEUM: Az ezeregyéjszaka virága. Színes olasz film. (1974) 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: f6 óVnkor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Tangók. Színes ar­gentin film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS i. : Moziklip. Színes magyar zenés film. Fel­emelt helyár! Kezdésé: f6 óra­kor. A müsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk ! RÓNAI VIDEOMOZI SZÜNNAP színház 15., kedd DANTON HALALA Kossuth ifjúsági bérlet Délután 5 órakor JÁTÉKSZÍN JAJ APU, SZEGÉNY APU . . . Este 7 órakor Ma délután Á komáromi fiú Krúdy Gyula elbeszélésének alapján Markos Miklós irta és rendezte a ma 17.05 órakor az első műsorban kezdődő ifjúsági tévéfilmet, A komáromi fiút. Ebben a történetben egy 15 éves ezreddobos, ifjabb Sóhaj Pál megtisztelő feladatot kap pa­rancsnokaitól: Klapka György levelét ki kell juttatni Komárom­ból az osiromgyűrűn át, hogy aztán továbbítsa Kossuth kor­mányzó Pest határában várakozó futárjának. A történet azon­ban nem olyan egyszerűen alakul, mint azt elképzelték. A fiú kegyetlen leckét kap hitből, helytállásból, emberségből. Képün­kön a film egyik kockája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents