Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 51. szám 1988. március 1. Kedd *Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Szerény nyereség - stabil gazdaság Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán Átadták az új rendelőt Hezőcsáton Tegnap délután Mezőcsá- ton a rendelőben valamics­kével többet kellett várakoz­ni a betegeknek, mint ko­rábban. Mindezt a várako­zást a régebbi rendelőhöz szokottak nyilván észre sem vették, hiszen abban a ré­giben az ott dolgozók leg­jobb szándéka mellett sem lehetett sietni, időt lerövidí­teni. A tegnapi várakozást pedig az okozta, hogy ezen a napon adták át hivatalo­san is a nagyközség új or­vosi rendelőjét, melyet egyéb­ként már néhány hete va­lójában használnak is a la­kók. A felavatásra viszont még­is megéri rászentelni a né­hány percet, a kis ünnepsé­get. Hiszen több, mint húsz­millió forintba került léte­sítményről van szó, mely nagyban megkönnyíti Mező- csáton a betegellátást. Mind ez ideig a szükséges egysé­gek külön-külön kis helyi­ségekben tevékenykedtek, most viszont az új épület­ben gyakorlatilag minden együtt található. Nevezete­sen: három körzeti orvos, két fogászat, nőgyógyászat, gyermekorvos, fizikoterápia, laboratórium, hétvégi ügye­let, és persze itt vannak a kiszolgálóhelyiségek, és plusz még négy szolgálati lakás. Ügy tűnik, hogy Mezőcsát, az egykori járási székhely, mindenféle gazdasági nehéz­ség ellenére is folytatja a gyarapodást. Tavaly adták át az új postát, megalakítot­ták a vízműtársulást, ily módon sikeresen bővítik az ivóvízhálózatot, haladnak a tervvel, amely szerint az egykori rendőrség épületében kialakítanak egy ezeradagos, általános iskolások számára (Folytatás a 2. oldalon) Érdekes mesterségek Tokojban dolgozott megyénk egyetlen kötélgyártó kis­iparosa — február 29-én utoljára. Hogy miért válasz­totta a nyugdíjazást a szép szakma folytatása helyet,, erről szól írásunk a 3. oldalon. Fotó: Fojtán László Másfél százan szakmát tanulnak Az első tanfolyam a jövő héten kezdődik Mind gyakrabban szóba kerül az utóbbi időben a munkavi­szonyban nem álló, tartósan elhelyezkedni képtelen, illetve azok­nak a pályakezdőknek a sorsa, akik semmi­lyen szakmával nem rendelkeznek. Ezek képzésére borsodi kez­deményezés nyomán különböző tanfolya­mok szervezését hatá­rozták el a megyében. — Az ez irányú előkészítő munkát már az elmúlt év­ben megkezdtük — mondta kérdésünkre dr. Szegedi László, a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője. — Ezt a kezdemé­nyezést borsodi modellnek is tekinthetjük, hiszen az át­képző, illetve kiképző tan­folyamok szervezésének gon­dolata megyénkből szárma­zik. csak a jogszabály meg­jelenésére vártunk, amely a munka nélkül maradt em­. berek jövőjével kapcsolatos elveket, lehetőségeket kör­vonalazza. — Sokszor és sok helyütt elhangzik az átképzés kife­jezés — jegyezte meg dr. Szegedi László. — Ez nem fejezi ki hűen a dolog lénye­gét, ugyanis átképezni csak azt az egyént lehet, aki már rendelkezik valamilyen szak­mával. Ám, a mai munka- nélküliek zöme szakképzet- len, ily módon őket csak ké­pezni lehet egy meghatáro­zott szakmára. — Akiket alkalmasnak tar­tottunk arra, hogy bizonyos szakmát elsajátítsanak, nyil­vántartásba vettük Miskol­con, Ózdon és Kazincbarci­kán. A három városban mintegy négyszáz embert vettünk számításba, akik egészségügyi, pályaalkalmas­sági vizsgán estek át. Idő­közben felvettük a kapcso­latot a szakmunkásképző" in­tézetekkel, a DIGÉP-pel, s az ÓKÜ-vel, s megállapodtunk a képzés lehetséges íríódo- zataiban. A költségeket ter­mészetesen a foglalkoztatási alapból fedezzük majd. — Mikor kezdődik az új képzési jorma? — Ózdon — harminchat személy részvételével — a jövő héten indul a képzés esztergályos és hegesztő szak­mában. Különben mindenütt olyan szakmát ajánlunk el­sajátíttatni, amelyben 'később el is tudnak majd helyez­kedni. Miskolcon 225 embert értesítettünk a felkínált lehetőségekről, közülük azon­ban csupán hetvenkilencen vállalták a szakma elsajátí­tását. A tervek szerint kő­művesnek, gépi forgácsoló­nak és villanyszerelőnek ta­nulnak a résztvevők, akik persze legalább nyolc álta­lános iskolai végzettséggel vagy érettségivel rendelkez­nek. — S addig miből élnek ezek az emberek? — Átképzési támogatást biztosítunk számukra, amit mindig a hónap végén fo­lyósítunk részükre. Ebből bizonyos összeget havonként visszatartunk, amit azután a sikeres vizsga után minden­ki egyszerre kézhez kap. — Felvetődhet a kérdés, mi lesz azokkal, akik nem végezték el a nyolc általá­nost? — Ezekre a személyekre is gondoltunk, már felvet­tük a kapcsolatot a Dolgo­zók Általános Iskolájával, amely évfolyamonként 160 órás intenzív jellegű vizsgá­ra előkészítő képzést bizto­sít a résztvevőknek. L. L. Mitterrand a rakétafejlesztés ellen Francois Mitterrand fran­cia elnök két nappal a NATO csúcsértekezlete előtt ismét állást foglalt a Nyugat-Euró- pába telepített rövid ható- távolságú rakéták fejleszté­se ellen. Ezzel új ellentét van kibontakozóban a NATO- ban egyfelől az angolszász hatalmak, másfelől a francia —NSZK felfogás között. A francia államfő a Quest —France-nak adott interjú­ban kijelentette, hogy az európai biztonság szempont­jából ma a legsürgősebb teendőnek a hagyományos fegyverzetek egyensúlyának megteremtését tartja. Az 500 kilométernél rövidebb ható- távolságú rakéták korszerű­sítése „ellentmondásos és kedvezőtlen túlfegyverkezés lenne”. Mitterrand másrészt „komoly politikai problémá­nak” nevezte az Egyesült Államok jövendő katonapo­litikájának alakulását. Az elnök e lapnyilatkozat­tal csak nyomatékosabbá tet­te korábbi véleményét: az ír parlamentben világosan ki­mondta, hogy nem támogat­ja az Európában megmaradt amerikai nukleáris fegyve­rek fejlesztését az első szov­jet—amerikai leszerelési megállapodás után. Európa érdekeit kifejezésre kell jut­tatni a folyamatban levő és elkövetkezendő leszerelési tárgyalásokon. Arra intette viszont a szövetségeseket, hogy Európa hangját „fölös­leges agresszivitás nélkül” kell hallatni. (MTI) Várkonyi Péter tárgyalásai Indiában A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hét­főn Új-Delhiben fogadta Ra- maszvami Venkataraman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alelnök. Az ud­variassági látogatáson jelen volt Oláh József, Magyaror­szág új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői programja •koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelke­dő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlék­helyénél. Utána megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott. Nat- var Szingh külügyi állammi­niszterrel, majd szakértők jelenlétében folytatták meg­beszélésüket. A külügyi tár­gyalások után Várkonyi Pé­ter hivatalában felkereste Krisna Csandra Pant had­ügyminisztert. (MTI) „Aki tenni akar, az min­denre talál megoldást”, hir­dette a Seneoától vett idé­zet a Bán.völgve Termelő- szövetkezet küldöttgyűlésén. A kazincbarcikai Lombik étteremben megtartott össze­jövetelen Szabón György, a szövetkezet elnöike köszön­tötte a küldötteket és a ven­dégeket, közöttük Kun Lász­lót, a megyei pártbizottság titkárát, Básti Jánost, az SZMT vezető titkárát és Hartman Bálintot, a megyei Teszöv titkárát. Az elnök ezután arról be­szélt, hogy nyugtalan és el­lentmondásos évet zártak, amely nehézségekkel és vá­ratlan akadályokkal völt te­li. Különösen az aszálykár okozott sok bizonytalanságot az amúgy is kedvezőtlen adottságú téesznek. A kol­lektíva, hia szerényen is, de tovább gyarapodott, mert si­került az adottságokhoz iga­zodó termékszerkezetet ki­alakítani, s emellett persze a tagok munkáját is hozzá­igazítani a változó körülmé­nyeiéhez. A nagybarcai termelőszö­vetkezetben keresték a ki­utat, s több előrelátó dön­tésük mostanra kamatozott. Mint Szabón György meg­említette, igyekeztek nem nyereségoentrikusan dolgoz­ni, hanem — gondolva a jö­vőre —, már tavaly is olyan fejlesztéseket, beruházáso­kat végrehajtani, amelyekre a következő időszakban mai- nem lenne erejük, anyagi fedezetük. Szerény nyereség — stabil gazdaság. Ez volta A kiegészítő tevékenység teremtette elő a korszerűsödés anyagi ledezetét. Fojtán felv. jelmondat 1987-re, s ezt tel­jesítette a kollektíva. A 453 millió forintos árbevétel mellett 510 millió forintra nőtt a gazdaság vagyona, ami tíz és fél millió forintos nyereséget hozott. A költségek növekedése, a szárazság és a piac beszű­külése nagymértékben meg­határozták a növénytermelés eredményeit. Az állatte­nyésztési ágazat visszaesésé­nek viszont a jövedelmező­ség csökkenése volt a fő oka. A gondok ellenére mindkét ágazatot fejlesztették, de to­vábbi határozott lépésekre van szükség a jobb eredmé­nyekhez. A növénytermesz­tésnél változtatni kell a ve­tésszerkezetet, az állatte­nyésztési főágazatban pedig az egyéni ösztönzési formák kidolgozásával kell javítani a jövedelmezőséget. Az első lépéseket már megtették, hi­szen a tavalyi 33 millió fo­rintos fejesztések zöme en­nek a' két területnek a mun­kafeltételeit javította. A ki- egészí tő tevékenységeknek saját maguknak kell előte­remteniük ' a korszerűsödés anyagi fedezetét, önmagá­ban ez is kevés — hang­súlyozta az elnök —, ugyan­is csak az az ipari tevé­kenység fejlődhet a követ­kező esztendőkben, amely elősegíti az alaptevékenység sikereit is. A jövőben en­nek a gondolkodásmódnak kell érződnie a téesznél dol­gozó vezetők munkastílusá­ban. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents