Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 07 XLIV. évfolyam, 35. szám 1988. február 11. Csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Szerkezetváltás és áj munkahelyek Az Ipari Minisztérium és megyénk vezetőinek feladategyeztető tárgyalása Az Ipari Minisztérium és Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezetői szerdán, Miskolcon együttes munkaülésen vitatták meg: milyen feladatok megoldására van szükség ahhoz, hogy a megye ipari és szolgáltató vállalatai az l!)(18-as év során eredményes lépéseket tegyenek a termelési szerkezet átalakításáért, a foglalkoztatás bővítéséért. A tanácskozás résztvevői megállapították: megyénk több ipari vállalatának kollektívája sikeresen oldotta meg termelési struktúrájának módosítását. Az Ózdi Kohászati Üzemekben például — igaz, ehhez a központi és megyei szervek is segítséget nyújtottak — az igen jelentős létszámcsökkentést úgy hajtották végre, hogy gondoskodtak több száz dolgozó üzemen belül, illetve helyben történő foglalkoztatásáról. Ennek érdekében az ÓkÜ több vállalattal hozott létre közös feldolgozóüzemet, kisvállalatot, s jelenleg is folyamatban van a Kontaktéval, a Bakony Művekkel, a Rába- texttel olyan közös vállalkozások megalapozása, amelyek mintegy 1300 új munkahely létrehozásával csökkentik a város és a városkörnyék foglalkoztatási gondjait. Ugyanakkor, amint a Vörös Árpád miniszterhelyettes vezette ipari minisztériumi szakemberek és megyénk párt- és állami vezetői a feladategyeztető tárgyaláson megállapították: számos vállalatnál a gazdaságtalan termelési ágazatok megszüntetését és az ezzel járó létszámcsökkentést nem követte párhuzamosan az új, gazdaságosan előállítható termékek gyártásának bevezetése, a fölös munkaerő foglalkoztatását biztosító termelőegységek létesítése. Ezért 1988-ban a megye vállalatainál e párhuzamosság megvalósítására kell törekedni, s ehhez elsősorban a vállalatoknak kell megtalálniuk a járható utat. A hiányzó feltételek megteremtésében viszont megfelelő segítséget kérhetnek és kaphatnak a kormány, a tárca és a megyei tanács vezetőitől. (Folytatás a 2. oldalon) II vállalatok ne várjanak felszólításra Ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról tanácskozott szerdán a Parlamentben - Juhász Mihály elnökletével — az Ország- gyűlés ipari bizottsága. A kiadott Írásbeli tájékoztató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szó- lll beli kiegészítése egyaránt megállapította: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, átmeneti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljárás folyik. Ezeknél a vállalatoknál a piacváltás veszteségeit .sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érdekeltség alacsony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folyamata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyeztető tárgyalásokat. Néhány esetben önszanálás kezdődött, ezek a vállalatok átvilágítják egész gazdálkodásukat. Például a Láng Gépgyár állóeszközöket értékesített, átalakította szervezeti rendszerét, megállapodott az adósokkal, s máshol is hasonló lépéseket tettek és jelentős létszámleépítésekre is sor került. Mindez kedvezően hatott a vállalati gazdálkodásra. A kollektív testületek által irányított iparvállalatok között jó néhány olyan is van, ahol a strukturális problémák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyzetükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vállalatnál a kollektív vezetésre bízott tulajdonit részben tapasztalatok hiányában nem kezelték felelősséggel, hatalmas tartozások gyűltek össze, szétzilálódtak a külpiaci kapcsolatok, a vállalati gazdálkodás mélypontra került. Ez történt a Granvisus Lát- szerészeti Eszközök Gyárában, vagy a szabolcsi Auróra Cipőipari Vállalatnál, összesen mintegy 30 vállalat eredménye alakult rendkívül kedvezőtlenül. Kapacitás-kihasználatlanság és beruházási adósságterhek miatt került nehéz helyzetbe a soproni Elzett, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a soroksári Vasöntöde és az Ikarus. Dudla József szerint a felszámolással egyidejűleg kellene értékalkotó, új munkahelyeket kialakítani. Ezt összhangba kell hozni az ipari szerkezetátalakítással, de mindennek előfeltétele az élénkítést segítő gazdasági környezet kialakítása. Szatmári Lajos (Veszprém megye) arról tájékoztatott, hogy a szénbányáknál és a nitrogénművekben tapasztalt helyzet rendkívül rossz hangulatot teremt a megyében. Lotz Ernő sürgette az iparvállalatokat, hogy ne várjanak felszólításra, s maguk kezdeményezzenek alapos helyzetelemzést saját üzemeikben. Szóvá tette, hogy az értékelő munkát, a szanálásokat, az önvizsgálatokat nem segíti megfelelő szakértői apparátus, ezért sürgősen meg kell oldani a „válságmenedzserek” képzését. Afganisztán: Nemzeti megbékélés Az afganisztáni rendezést célzó tárgyalásokon a szükséges négy dokumentumból háromnak az egyeztetését befejezték. Ami a negyediket — a szovjet csapattestek kivonulásával foglalkozót — illeti, a politikai döntés ebben is megvan. Már csak a konkrét lépésre várunk a pakisztáni féltől, csakúgy mint az Egyesült Államoktól és a gerilláktól — mondotta Nijaz Mohammad Momand, az Afgán Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, a KB titkára a Szelszkaja Zsizny című szovjet napilapban szerdán ismertetett interjújában. — A béke szavatolása országunkban és a térségben a fő, az elsődleges feladat forradalmunk sikere és jövőnk érdekében — hangoztatta a vezető afgán politikus. — A társadalmi folyamatok között kiemelkedő fontosságú a baloldali erők egységes tömbjének megteremtése. A nemzeti megbékélés politikája lehetővé tette a munka objektív vizsgálatát és komoly sikereket értünk el. Csak Afganisztán ádáz ellenségei nem tudtak máig sem építő programmal előállni, a háború folytatására törekszenek. (MTI) Képtávirón érkezett Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár (jobbról) Jeruzsálemben tárgyal Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel. Államalapító királyunk, I. István halálának 950. évfordulója al kalmából Szent István Emlékbizottság alakult szerdán, a Paria mentben. Felmérés az erdők betegségeiről Az erdők egészségvédelmének komplex programja keretében a hazai erdészet történetének legalaposabb és legrészletesebb felmérését készítették el a szakemberek a MÉM irányításával. Európában az elsők között adták közre a tudományos anyagot, amely képet ad a kialakult helyzetről, és egyúttal kiindulópontul szolgál oz erdei egészségvédelem további intézkedéseihez. Er- ről tájékoztatta az MTI : munkatársát Solyom Rezső, MÉM-főosztályvezető. A részletes elemzés szerint a hazai erdőterület 12 százalékán mutatkoznak mérhető károk, amelyeknek nagyságrendi értékelése azért is gondot okoz, mert a korábbi vizsgálatok nem voltak elég átfogóak, és nem is adhattak teljes képet a különféle betegségek arányairól, a pusztulás mértékéről. A károk mindenesetre eléggé tetemesek, bár Nyugat-Európa egyes országaihoz, térségeihez képest kevéssé jelentékenyek. Mindenesetre azt mutatják, hogy a fák pusztulásának folyamata a magyar erdőkben is felerősödött, főként a kedvezőtlen környezeti hatások következtében. Ami a részleteket illeti: a tárgyilagos elemzés ösz- szesen 41 betegségre terjedt ki. A legnagyobb arányban károsodott a tölgy; mintegy 80 ezer hektáron találtak olyan faállományt, amely a betegség jeleiit mutatta. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1,5 millió köbméter fa megy majd jórészt veszendőbe annak ellenére, hogy az elmúlt években már több mint 600 ezer köbméter tölgyfát kellett idő előtt kivágni a nagyarányú egészségügyi károsodás következtében. Az elpusztult, minőségét vesztett tölgyesek anyagát ugyanis csak tűzifaként használhatják fel, a beteg faanyag földolgozására nem adnak engedélyt, mivel a kísérletek szerint a faanyag maradandó károsodást szenvedett egy másodlagos gombafertőzés nyomán. A hazai bükkerdőkben (Folytatás a 2. oldalon)
