Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. február 10., szerda Megnyitották könyvhőnapot a mezőgazdasági (Folytatás az 1. oldalról) igazgatóhelyettese mindenek­előtt a szakirodalomnak, a pointos és gyors információ­nak — az agrárszférában is — nélkülözhetetlen szerepé­ről szólt. Kiemelte, hogy úgy a nagyüzemi, mint a kisárutermelés eddig elért, elismerésre méltó eredmé­nyeiben nagy és fontos sze­repe volt a szakismeretnek, a könyvek, kiadványok által széles körben elterjesztett tudományos és technikai eredményeknek. S a napra­kész ismeretanyag iránti igény a .jövőben sem fog csökkenni, sőt a mind ma­gasabb követelményeket tá­masztó piac, a termelők­től mindinkább megkövetelt versenyképesség méginkább „kikényszeríti” ezen ágazat minden résztvevőjétől a fo­lyamatos ismeretgyarapítást. A könyvkiadók — így a Mezőgazdasági Könyvkiadó — fő célja: a tudomány leg­újabb eredményeit minél előbb eljuttatni a gyakorlat­hoz. Ezt tükrözi úgy szám­arányában, mint tartalmilag a mostani mezőgazdasági könyvhónapra tíz kiadó ál­tal, közel egymillió példány­ban kiadott 52 mű is. A megnyitót követően a mezőkeresztesi és a mező- nagymihályi citerazenekar pazar műsorát élvezhette a közönség, majd ezt követően a művelődési központ elő­adótermében szakmai tanács­kozást rendeztek, ahol Her- kely György, Mezőkövesd város tanácselnöke köszön­tötte a megye minden részé­ből megjelent érdeklődőket, s méltatta a szakkönyv, az agrárirodalom e dél-borsodi térségben is napjainkban szó szerint termelőerővé váló szerepét. Kiemelte, hogy a városi könyvtár 4500 kötetes agrárszakkönyv-állománnyal jól segíti a növekvő szakmai igények kielégítését. Eredmé­nyesen működik a városi kertbarátkor, nem is beszélve a térség kiemelkedően gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzemeiről, országos hírű kisárutermelő szakcsoport­jairól. Tulajdonképpen e téma­kört, ezen üzemek, s terme­lők sorsát is érintette az a szakmai előadás, amelyet Szőlősi Endre, a MÉM terv­gazdálkodási főosztályának vezetője tartott: Mezőgazda­ságunk, élelmiszeriparunk helyzete és főbb feladatai címmel. Elért eredményeink kapcsán szólt arról: kevés ország dicsekedhet azzal, hogy az élelmiszergazdasága termékeinek 70 százaléka elégséges az ország magas­szintű ellátásához, és a ter­melés 30 százalékát expor­tálni képes. A jelent és a jövőt vázolva természetesen nem elfeledkezve arról sem, hogy külpiaci pozícióink egyre nehezebbé váltak; s hogy a korábban kivívott rangunkat, helyünket meg­tartani csak rugalmas, s a mindenkori igényekhez iga­zodó gazdasági stratégiával, termelési szerkezettel, az ezekhez szükséges feltétel- rendszerek megteremtésével, illetve az ugyancsak nélkü­lözhetetlen szemléletváltozás­sal lehetséges. (ha) Fotó: Fojtán L. A MUOSZ főtitkára Miskolcon Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára kedden Miskolcon, a sajtóházban hat megye MUOSZ tisztségviselőivel találkozott. Megyeri Károlyt délelőtt fogadta Dudla József, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára. A délutáni órákban a MUOSZ főtitkára a Borsodi Vegyi Kombi­nátba látogatott, ahol a gyár gazdasági és politikai vezetői fo­gadták. A vendégel elkísérte dr. Kun László, a megyei pártbi­zottság titkára is. A 40. évforduló jegyében Sajtótájékoztató az MHSZ-ben-Négy évtizeddel ezelőtt, 1948. február 29-én alakult meg a Magyar Szabadság­harcos Szövetség. Így ebben az esztendőben ünnepli 40. születésnapját a jogutód, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség. Az ünnepi eseménysoro­zatra készülőben, tegnap sajtótájékoztatót tartott Mis­kolcon az MHSZ-székházá- ban Éles Gábor alezredes, megyei titkár. Előbb értékelte az elmúlt esztendőben végzett munkát, s örömmel állapította meg, hogy az éves kiképzési ter­vet valamennyi szakág ma­radéktalanul teljesítette. Na­gyon fontos eredmény, hogy a megyében valamennyi kö­zépiskolában és a felsőfokú oktatási intézetekben működ­nek tanintézeti honvédelmi klubok, melyek elsőrendű feladata az ifjúság hazafias nevelése, honvédelmi isme­reteik megalapozása. Ma már minden általános isko­lát is patronál egy-egy hon­védelmi klub, hogy már a fiatalabbak is ismerkedjenek a szervezet életével. Az esztendő egyik legfon­tosabb eredménye, hogy azt a rendelkezést, mely szerint a szakágaknak úgy kell te­vékenykedniük, hogy anyagi­lag önellátók, önfenntartók legyenek, sikerült végrehaj­tani. Elmondható, hogy fenn­állása óta a tavalyi év volt gazdaságilag a legeredmé­nyesebb a megyei MHSZ- szervezetnek. Videók és számítógépek beállításával korszerűsíteni tudták az ok­tatást. Felépült az új MHSZ- lőtér, a 45 milliós költség nagyobb részét a megye 40 vállalata adta össze. Ezzel el is érkeztünk a ju­bileumi ünnepségsorozathoz. Ugyanis a lőtér és a szövet­ség székházában kialakított emlékszoba — melyben ko­rábbi évtizedeik relikviáit, serlegeit gyűjtötték össze — ünnepélyes avatásra is a 40. évforduló jegyében kerül sor. (Pontos dátumát ké­sőbb döntik el.) Az országos ünnepséget február 27-én tartják meg Budapesten, míg a megyei ünnepségre március 5-én, a pártbizottság székházában kerül sor. Ezt egészítik ki a városi megemlékezések, he­lyi rendezvények, klubköz­gyűlések. (Itt kell megemlí­teni, hogy a jubileumra ki­adott .rejtvényújság megfej­tésének beküldési határide­jét március 31-ig meghosz- szabbították.) Az MHSZ me­gyei vezetése úgy tervezi, hogy a bejegyzett ünnepeken túl, egész évben a 40. szüle­tésnap jegyében dolgoznak majd. (szatmári) Létszámcsökkentések Jugoszláviában Jugoszláviában a gazda­sági stabilizációs program keretében napirendre került az adminisztratív létszám csökkentése. A szövetségi szintű döntést követően a szerb, horvát és crna gora-i köztársaság, valamint Vajda­ság autonóm tartomány il­letékes párt- és állami szer­vei határozatot hoztak az állami, gazdasági, tömeg­szervezeti, kulturális stb. ad­minisztráció 10 százalékos le­építéséről. A NIN című belgrádi he­tilap ezzel kapcsolatos kom­mentárjában megállapította, hogy az adminisztratív dol­gozók száma az utóbbi két évtizedben majdnem megkét­szereződött. Ez év elején a politikai adminisztráció (a hivatásos politikusokat is be­leértve) 29 900, az ún. önigaz­gatási érdekközösségi 46 300, az államigazgatási 202 100, az egészségügyi és társada­lomvédelmi 203 000, a pénz­ügyi és hozzákapcsolódó 200 000. az oktatási, művelő­dési és kulturális 220 000, a gazdasági adminisztráció 1 700 000 emberi — vagyis összesen 2 600 000 főt — fog­lalkoztatott. „Nem kétséges, hogy az adminisztratív létszám csök­kentésének jelszava támoga­tásra talál a közvélemény­ben — írta a hetilap —, ál­talános ugyanis .az a meg­győződés, hogy az ország je­lenlegi súlyos helyzetének egyik fő oka a túlmérete­zett. óriási hatalommal ren­delkező bürokrácia. Jugoszláviában évente legkevesebb 500 millió mun­kaóra vész el az értekezle­tek és politikai tanácskozá­sok miatt. Szükség van te­hát az írnokok, titkárnők, papírtologatók hatalmas hadseregére. Az országban 130 000 titkárnőt és másod­titkárnőt tartanak nyilván. Létszámuk csökkentése ese­tén még több £ dminisztratív munka hárul az igazgatók­ra, orvosokra, politikusokra stb., pedig már most is mun­kaidejük 30—50 százalékát adminisztrálással töltik. A megoldásra váró alapvető probléma az, hogy miként lehetne visszaszorítani a »csinovnyik-munka« iránti igényt. Végül, hogyan alakul a munkanélküliség? Jelenleg is több mint 1 millió ember vár elhelyezkedésre.” (MTI) Vége a Waldheim-íígynek? Február 8-án a Kurt Wialdheim osztrák állam­elnök háborús múltjának kivizsgálására alakult nem­zetközi történész-bizottság átadta az osztrák kor­mánynak vizsgálata ered­ményét. Eszerint Waldhei- met nem lehet; háborús bűnökkel vádolni, annak ellenére, hogy tudott a ná­cik balkáni atrocitásairól, és nem szállt szembe a fa­sizmussal. így zárul vajon az immár két éve húzódó Waldheim-ügy ? A volt BNSZ-főtitkárról 1986. március 3-án jelen­tek meg először kompro­mittáló adatok a Profil cí­mű osztrák lapban. A lap azt állította az elnökjelölt­ként fellépő Waldheiimről, hogy 1938, az Anschluss után tagja volt .a náci SA- rohamosztagoknak. Ennek ellenére június 8-áni Kurt Waldheim lett az Osztrák Államszövetség elnöke. A kampány azon­ban nem csitult, Wald- heimmel szemben valósá­gos diplomáciai bojkott alakult ki, különösen meg­romlott Ausztria viszonya az Egyesült Államokkal és Izraellel. Waldheim 1987 májusá­ban még csupán rágalma- zási pert indított Edgár Bronfman, a Zsidó Világ­kongresszus elnöke ellen, augusztusban azonban már „Fehér Könyvet” adtak ki Bécsben Waldheim katonai múltjáról, és szeptember 24-én nemzetközi törté­nész-bizottságot hoztak lét­re a Waldheim-ügy kivizs­gálására. Február 1-jón úgy tűnt, új bomba robban. A nyu­gatnémet Der Spiegel kö­zölte egy háborús távirat fotókópiáját, amely négy­ezer jugoszláviai fogoly deportálásáról szól. A jugo­szláv történészek perdöntő bizonyítéknak tekintették a táviratot, csak éppen az eredeti dokumentumot nem találták a jugoszláv archí­vumokban. A történész-bizottság mun­kájában hatan vettek részt: a svájci Manfred Kurz hadtörténész, a nyugatné­met Manfred Messer­schmidt, a freiburgi kato­nai kutatóintézet igazgató­ja, Jehuda Wallach, az iz­raeli hadtörténeti társaság elnöke a brit Gerald Fle­ming, a Surrey egyetem professzora, az amerikai James L. Collins, nyugal­mazott dandártábornok, és a belga Jean Van Welken- huyzen a II. világháború történetét kutató belga tu­dományos központ igazga­tója. Tavaly októbertől gö­rög szakértővel is konzul­táltak. Jugoszlávia nem vett részt a vizsgálatban. Viszont a bizottság felkér­te Dusán Plenca törté­nészt, .aki eljuttatta a Der Spiegelhez a táviratot, hogy konzultánsként segít­se munkájukat, de Plenca elutasította. Ennek ellené­re — Messerschmidt ré­vén — a bizottság alapos betekintést nyert a jugo­szláv archívumokba is. Ja­nuár 28-án a történészek négy és fél órán keresztül kihallgatták Kurt W.ald- heianet is. A bizottság csaknem fél­éves munkája végén úgy értékelte, hogy Waldheim egykori Wermacht-hadnagy „személyes felelősségét” semmi nem bizonyítja, bár mint vezérkari tiszt és tol­mács, tudta, hogy mi tör­tént 1942 és 1944 között Jugoszláviában és Görög­országban, és elmarasztal­ható azért, mert passzív magatartásával hozzájárult az .atrocitásokhoz. De mi­vel nem tekinthető „hábo­rús bűnösnek”, a Wald- heim-dossziét ezzel le is lehetne zárni. Több törté­nész állítja, hogy a nem­zetközi bizottság az „oszt­rák kormány befolyása alatt állt”, vagy legalább­is „nyomást gyakoroltak rá”, sőt Jehuda Wallace azzal vádolja Waldheimet, hogy a jelentés átadása utáni nyilatkozatában féli retájékoztatta a közvéle­ményt a vizsgálat eredmé­nyéről, és ezért akár bíró­ság elé is állíthatják ... (MTI Panoráma) Parancsnoki értekezlet a Vám- és Pénzügyőrségnél Két tábornok is részt vett a Vám- és Pénzügyőrség Borsod—Heves Megyei Pa­rancsnokságának tegnapi, év­értékelő, feladatmeghatáro­zó, kibővített parancsnoki értekezletén. Garamvölgyi Károly, pénzügyőr vezérőr­nagy az elmúlt év december 31-ig volt országos parancs­noka a testületnek, nyugdíj­ba vonult, s elköszönni jött a borsodi, hevesi pénzügy­őrökhöz. Dr. Molnár Endrét január elsejével nevezték ki pénzügyőr vezérőrnaggyá, országos parancsnokká, ő — többek között — bemutat­kozni jött Miskolcra. A parancsnokság elmúlt évet értékelő írásos jelenté­séhez Földesi Balázs, pénz­ügyőr őrnagy, megyei pa­rancsnok fűzött szóbeli ki­egészítőt. Részletesen szólt a külkereskedelmi áruforgal­mi vámmunkáról, a határ- állomások tevékenységéről és a szeszfőzdék ellenőrzésé­ről, majd a két megye vám­hivatalainak vezető munka­társai mondták el vélemé­nyüket az elmúlt évről. Fel­szólalt a parancsnoki értekez­leten Juhász Péter, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság titkára is, aki köszönetét fejezte ki a testü­letnek elmúlt évi munkájá­ért, s az idei megnövekedett feladatok elvégzéséhez sok sikert kívánt. A megyei parancsnokság állományához — a vámhiva­tali parancsnokokon keresztül — szólt dr. Molnár Endre és Garamvölgyi Károly is, majd az értekezlet Földesi Balázs zárszavával ért vé­get. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT villamoskocsi-vezetői tanfolyamot szervez FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: ♦ 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség ^ alkalmassági vizsga ^ 20. életév betöltése + büntetlen előélet A tanfolyam tartamára 4000 Ft/hó fizetést biztosítunk. Sikeres vizsga után a kereseti lehetőség 5000—8000 Ft/hó A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsózsolca, Mályi, Arnót és Nyékládháza községekből a napi bejárást személyzeti járatokkal biztosítjuk Jelentkezni lehet Miskolc, Szondi Gy. u. 1. (101 /B-s autóbusz-végállomás).

Next

/
Thumbnails
Contents