Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
1988. február 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Akik megízlelték a Bódva vizét... Fenol ellen van orvosság? Nem lesz vasát a Bodrogközben Kérdezzen - az faatmmmM válaszol Kérdés: A bodrogközi és hegyközi keskeny nyomtávú vasútvonal felszámolásával az áru- és személyszállítás költsége igen komoly mértékben megnövekedett, amely a lakosság életszínvonalára és a térségben gazdálkodó egységek eredményes tevékenységére is kedvezőtlenül hat. Lesz-e, s ha igen, mikor a Bodrogközben, a Hegyközben normál nyom- közű vasútvonal? - érdeklődik Enyedi Miklós Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 24. szám alatt lakó olvasónk. Válaszol: Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatója. — A fenol ipari termék, nem természetes anyag. A borsodsziráki szövetkezet de- koritrészlegén kívül sem a vízgyűjtő területen, sem a Bódva folyása mentén nincs üzem, amely ezt a veszélyes mérget használná akár alap-, akár adalékanyagként. Legutóbb 1988. január 26- án észleltünk szennyezést, ennek eredetéről kétségbevonhatatlan bizonyítékaink nincsenek. Ellenben felelősséggel kijelenthetem, az említett dekoritgyártás a Bódva potenciális szennyezője lehet. Mire alapozom a véleményemet? A vízügyi hatóság adatai szerint az üzem mögött levő terület talajában fenol található. Nagyobb esőzést követően, a méreg a talajvízen keresztül a folyóba mosódhat. Feltételezhető, hogy január 26-án a fenol bemosódással szivárgott a Bódvába. — Vitatkozom, nem fogadom el ezt az álláspontot. Mi azon a napon az üzem területétől jóval magasabban fekvő ponton vízmintát vettünk a folyóból. A mintákban kimutatták a fenolt, ami szerintem kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy nem tőlünk származott a szennyezés. Elismerem, 1987 decemberében az üzemben megsértették a technológiai fegyelmet, s onnan jutott a fenol a Bódvába. A többi esetről azonban nincs tudomásunk, s méltánytalannak tartom, hogy bennünket kiáltanak ki bűnösnek. Ez az ügy hátrányosan érinti a szövetkezet jó hírnevét, rombolja 1300 ember munkájának presztízsét. Mi milliókat költünk a környezet- védelemre. A tagság érdekében és nevében utasítom tehát vissza a vádakat. Fonth Zoltán, az ÉRV technológiai osztályvezetője a sajóecsegi vízműben mondta el véleményét. A borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet álláspontját Botya Péter elnök ismertette. A vita még nem dőlt el, lapunk sem vállalkozhat az igazságosztó szerepére, csupán tényeket és véleményeket ismertetünk. NÉGY NAPIG TARTOTT 1987. december 16-án nagyobb mennyiségű fenol jutott a Bódvába. A mérgezés váratlanul érte az ecsegi vízművel, mert a szennyeződés megjelent a miskolci ivóvízrendszerben. A fenol a vízkezelés után klórfenollá alakult, s a csapokból folyó víz — átható szaga, különösen visszataszító íze miatt — fogyasztásra alkalmatlan volt. A vizet leengedték, majd átmosták a rendszert. Az ecsegi műben csak akkor kezdődhetett meg a termelés, amikor a Bódvában mért fenolkoncentráció a megengedett érték alá süllyedt. Mindez négy napot vett igénybe. 1988. január 26-án éjszaka ismét riadót fújtak a vízműben. Az ügyeletesek jelentették, hogy az ivóvíz ismét kellemetlen ízű, s így természetesen ihatatlan. A műben 1 óra 35 perckor állították le a gépeket, s csak 18 órakor indíthatták meg újra azokat. Az ÉRV sajóecsegi vízműve naponta 12— 13 ezer köbméter vizet pumpál a miskolci ivóvízrend- szerbe. -Ez a mennyiség pótolhatatlan, más forrásokból nem biztosítható. A szeny- nyezés ellenőrzését Sajó- ecsegen, a vízműben ma kezdetlegesnek tűnő, de rendkívül megbízható módszerrel oldják meg. A laboráns rendszeresen megkóstolja a kezelt vizet. A munka folytatásáról, vagy a mű leállításáról az ízlelési próba dönt. — A szennyezett víz ihatatlan — teszi hozzá az eddig hallottakhoz — Kolcszár Sándor, az ÉRV kazincbarcikai üzemigazgatóságának műszaki vezetője —, tehát nemcsak egészségügyi, hanem termelési és fogyasztási problémáról van szó. Az ecsegi vízműből nemcsak Miskolcra, hanem Kazincbarcikára, Sajószentpéterre is adunk ivóvizet. A fenol ellenőrzésére egyetlen magyarországi víztermelő bázis sem készült fel, mert nem volt rá szükség. Az ecsegi vízmű harminc esztendeje dolgozik, ám ezt a fajta szennyezést csak az elmúlt két-három évben észleltük. A fenol kimutatása közel sem egyszerű művelet, laboratóriumban két óra szükséges hozzá. Műszert csak külföldről, tőkés országból szerezhetnénk be, többmilliós költséggel. A megoldás egyébként sem lehet a műszer megvásárlása, hanem arra kell törekedni, hogy feltárjuk a szennyezés forrását, s mindent megtenni megszüntetésére. Pillanatnyilag teljes bizonytalanságban élünk. Nem tudható, mikor kerül fenol ismét a Bódvába. HÚSZ EMBER, HÚSZMILLIÓS TERMELÉS A sziráki elnök és két vezető munkatársa, Szadai János, valamint Matesz András kalauzolásában tekinthettem meg a Bartók Béla Termelőszövetkezet dekoritlapüze- mét. Elmagyarázták számomra a technológiát, s részletezték, hogy az egyetlen decemberi esetet kivéve, miért lehetetlen a tőlük kiinduló környezetszennyezés. Az ipari részleget 1984-ben létesítették, a gépsort az Északmagyarországi Vegyi Művekből vásárolták. A dekoritle- mezt Magyarországon csalta szirákiak gyártják, máshol nem rendezkedtek be ilyen jellegű termelésre. Ha terveik valóra válnak, a későbbiekben korszerűbb termék, az integrált áramkörök elhelyezésére szükséges alaplap készítését kívánják Bor- sodszirákon meghonosítani, amelynek évtizedekig biztos lesz a piaca. A dekoritlapot a jármű- és a hajógyártás rendeli tőlük — 1988-ban húszmillió forintért. Az üzem jelenleg körülbelül húsz embernek ad munkát. — Az elmúlt év decemberében — eleveníti fel az eseményeket — Botya Péter, — az egyik dolgozó súlyosan megszegte a technológiai utasításokat. A fenololdat az egyik dolgozó gondatlansága miatt kijutott a szabadba, és az üzem vízelvezető rendszerén, valamint a fin- kei árkon keresztül a Bódvába szivárgott. Azonnal fegyelmi eljárást rendeltem el, a vétkes dolgozó súlyos büntetésben részesült. Ezt az esetet kivéve azonban nincs tudomásom róla, hogy akár később, akár korábban bennünket terhelne a felelősség a környezetszennyezés miatt. Mit teszünk az ismétlődés elkerülésére, a szennyezés megelőzésére? Nos, a vízügyi igazgatósággal közösen centiméterről centiméterre áttekintettük a technológiai folyamatot, s ahol szükségesnek látszott, beavatkoztunk. Kicseréltük az üzemből kifolyó víz elvezető rendszerét, a fenol hőkezelésére szolgáló autóklávok biztonsági berendezéseit megerősí tettük. Az alapanyagot tartalmazó hordók őrzését tovább szigorítottuk, a fenolos desztillá- tum csak az üzemvezető jelenlétében engedhető le. Tervezzük, hogy a hűtővizet sem engedjük ki az üzem területéről. Huszonöt köbméteres hűtőtartályt helyezünk el a részleg melleit, a vizet zárt rendszerben cirkuláltatjuk. Így már vízjogi-vízfelhaszná- lási engedélyre sem lesz szükségünk. A LEGFRISSEBB MÉRÉSEK A Bódva fenolszennyezéseivel kapcsolatos mérésekről, intézkedésekről már vastag ügyiratcsomó állt össze az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon, a Borsod megyei vizek tisztaságán és felhasználásán őrködő hatóságnál. — A Bódva — mondja dr. Pados Imre igazgató — Észak-Magyarország legtisztább vízfolyása. Csehszlovákiában ered, első osztályú vízminőséggel lépi át a határt. 1984 februárjáig a mezőgazdaság veszélyeztette csupán, a földekről nagyobb esőzések és a hóolvadást követően került bele nitrát vagy ammonium. Az említett időpontot követően azonban több alkalommal fedeztünk fel benne fenolszennyezést, s 1987 decemberében következett be az az emlékezetes eset, amikor az ecsegi vízmű négynapos leállásra kényszerült. Az ellenőrzések minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a fenol a sziráki dekoritüzem- ből jutott a folyóba. A szeny- nyezés elhárítása után mind technológiai folyamatban, mind pedig az üzem közelében található területen egyaránt igyekeztünk megtalálni a szennyezés forrását. Méréseink egyértelműen bizonyították, hogy a gyártáshoz használt vizek alkalmanként szennyezetten jutnak ki az üzem területéről, s a dekoritrészleg közelében található terület talaja is tartalmaz a megengedettnél nagyobb mennyiségben fenolt. Legutóbb 1988. február 1-jén és'2-án vettünk az üzem hűtővízcsatornájából mintát. Ez a minta 1,6 milligramm/liter fenolt tartalmazott. A mérés meggyőzött bennünket, hogy a méreg a megengedettnél jóval magasabb koncentrációban is elhagyhatja az üzem területét. Valószínű, hogy rövidesen újabb bejárást rendelünk el az ügyben érintett szervezetek képviselőivel közösen. Ennek alkalmával szóba kerülhet az üzem munkájának felfüggesztése is, ami azzal a következménynyel jár, hogy a dekoritgyár- tást mindaddig nem kezdhetik meg újra, amíg biztosítékot nem kapunk arra, hogy egyetlen gramm fenol sem jut ki a részlegből. * A Bódva szennyezésének ügyében kíváncsiak voltunk Gavallér István. véleményére is, aki a Környezetvédelmi és Vízgiazdálkodási Minisztérium Észak-magyarországi Felügyelőségének igazgatója. Ö a következőket mondotta: — Az eset kitűnő példa arra, hogy miért nem szabad megkerülni a környezet- védelmi hatóságokat. A sziráki üzem vízjogi engedély nélkül működik. Ha a telepítés előtt azt benyújtják, vagy megkérdeztek volnla bennünket, valószínűleg nem adtuk volna áldásunkat a dekorit- gyártó gépsor áthelyezésére. Ilyen veszélyes méreggel dolgozó üzemet, egy különösen fontos vízbázis közelébe nem szabad telepíteni, vagy olyan berendezésekkel kell ellátni, amelyek ezerszázalékos biztonsággal kizárják a mérgezés lehetőségét. A Bódva vize Észak-Magyar- ország természeti kincse. Nem szabad megengedni, hogy ezt a kincset bárki veszélyeztesse. Udvardy József Sem a keskeny, sem pedig a normál nyomközű vasútvonal megépítése nem szerepel a MÁV tervei között. Legalábbis 2000-ig nem. Ennek igen egyszerű oka van: nincs rál pénz. Ebből pedig igencsak sok kellene, ha az illetékesek egyszer — A jogosultságnak vannak olyan feltételei, amelyek a nyugdijasra, s amelyek a házastársra vonatkoznak. Mind házastársi pótlékra, mind házastársi jövedelempótlékra a nyugdíjas a vele együtt élő házastársa után akkor jogosult, ha a felesége az öregségi korhatárt betöltötte, vagy munkaképesség-csökkenése a 67 százalékot eléri, és a feleség nyugellátása, keresete, jövedelme 1987-ben a havi 2450 forintot nem haladta meg. A nyugdíjas élettársa e feltételek esetén is akkor jogosult házastársi, illetve jövedelempótlékra, ha az — Két éve már, hogy nem üzemeltetjük a Szomorú-völgyben lévő őrházunkat. Ennek több oka is van. Már több mint egy évtizede annak, hogy felsőbb szervek megszüntették az úthasználati díj szedését. Azt követően, tulajdonképpen már csak társadalmi szolgáltatásként láttuk el a le- és a feljövő autóforgalom ellenőrzését, az őrök fizetését biztosítva. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy annak idején sem volt joguk az őröknek kutatni Az egyik publikációnk arról szólt, hogy a gyermeklábbelik ára január elejétől kétszeresére, háromszorosára nőtt. Tételesen felsoroltuk, hogy melyik boltban, milyen méretben, mennyivel drágultak a kicsiknek szánt cipők. A tényt nem magyaráztuk és nem magyarázkodtunk. A másik írás egy nyugdíjas olvasónk vélekedését adta közre, mely úgy döntenének, hogy mégis meg kell építeni a vasutat. Az ágyazat, á sín, a járműpark, az állomásépületek, a szociális létesítmények, s a sok-sok kiegészítő beruházás több tízmillió forintot emésztene fel, erre pedig a MÁV-nak belátható együttélés egy év óta megszakítás nélkül fennáll. Ha a feleség, illetve élettárs az említett feltételekkel rendelkezik, akkor a nyugdíjasra előírt feltétel határozza meg, hogy milyen pótlék illeti meg. A nyugdíjas akkor jogosult házastársi pótlékra, ha saját jogú nyugellátásának összege 1987-ben a havi 3550 forintot nem érte el. A házastársi pótlék összege 1987- ben havi 900 forint volt, illetve, ha az ellátásban részesülő nyugdíja a havi 2650 forintot meghaladta, akkor az az összeg, mely az ellátást havi 3550 forintra a járművekben, ellenőrizni, hogy az autósok lehoznak-e esetleg természeti értékeket, így fenyőket, csemetéket, lombokat. Az őrház eredményessége tehát nem volt teljes ebből a szempontból, s a szűkülő gazdasági lehetőségek is megkérdőjelezték a szolgáltatás működésének szükségességét. Természetesen a védelem ezzel nem szűnt meg a területen. A 17 védterület erdésze azóta fokozottabb, erősebb védelmi szolgálatot lát el. Emellett a Bükkszerint nem lesz tizenöt százalékos az áremelkedés.. . Az első esetben a gyermekcipőkről volt szó, és nem másról. A második esetben a hivatalos szervek által is prognosztizált, átlagos és egyetemleges 15 százalékos árszínvonal-emelkedésről. A két dolog természetesen ösz- szefügg, de nem ugyanaz. Egy agglegény költségvetését nem terheli a csecsemőholmik árának növekedése. időn belül nem lesz pénze. Egyelőre tehát más mód nem kínálkozik: továbbra is a közúti közlekedési eszközöket kell igénybe vennie a lakosságnak, s a térségben gazdálkodó vállalatoknak. kiegészíti. A házastársi pótlékhoz még havi 180 forint jövedelempótlékot is folyósítani kell. Ha a nyugdíjasnak kizárólag azért nem jár házastársi pótlék, mert saját jogú nyugdíjának összege meghaladta a havi 3550 forintot, akkor a havi 180 forint házastársi jövedelempótlékra volt jogosult. Az említett összeghatárok 1988-ban — az évi emelés mértékének megfelelően — 330 forinttal emelkedtek. A házastársi pótlékok ugyancsak 330 forinttal, a házastánsi jövedelempótlékok 210 forinttal. fennsík további szennyezésének megóvása érdekében, a Bükki Nemzeti Parkkal karöltve, kidolgozott programunk van. A Bánkúira vezető út megépülését követően, hónapok kérdése lesz annak a négy megállító- és parkolóhelynek a megépítése, mely erdő- és természetvédelmi értékeink megóvása érdekében a forgalom ellenőrzését fogja ellátni. Ez legkésőbb 1989-re várható, s ezzel nagymértékben tudjuk majd növelni védelmi munkánkat. A vegetáriánust hidegen hagyja, hogy mondjuk a bélszín kilónkénti ára ma már tíz napidij összegével egyenlő. Nem lehet, nem szabad sommásan ítélni, s ollóval (azaz kiollózott és önkényesen egymás mellé ragasztott cikkekkel) kritizálni ... És különben is: miért a rossz, de igaz hírt hozó hírvivőn veri el a port a kedves olvasó ?! Többen kérdezték: Kinek jár házastársi pótlék és kinek házastársi jövedelempótlék? ! v-. s'''' Válaszol: Bobák Kornél, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdijosztály-vezetője: K. Zsolt miskolci olvasónk a szomorú-völgyi sorompónál levő őrház sorsáról szeretne többet megtudni. Kérdései: Az őrház megszüntetésének milyen okai voltak? Az erdészet azóta hogyan, milyen eszközökkel tudja érvényesíteni az erdő- és természetvédelmi értékek védelmét? Válaszol: Szegő Lajos, a lillafüredi erdészet igazgatója: immmm Egy közérdekű, de névtelen levél szerzője két, a lapunkban megjelent cikket tett a borítékba. Kérdezett és felszólított: A 15 százalékos áremelés 15 százalék-e? Hasonlítsák össze a két írásukat.
