Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. február 29., hétfő Rendhagyó levéltári kiadvány Szilágyi Sándor: Nevem 4504 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár munkájáról szólva, az elmúlt években igen sok alkalommal adhattunk számot a kiadói tevékenységről. Az intézmény szerkesztésében, gondozásában megjelenő évkönyvek, forrásgyűjtemények, levéltári füzetek, különböző re- print-kiadványok (oklevél- másolatok, egyebek), tanulmánykötetek, kutatási segédletek stb. azoknak is sok-sok ismeretet nyújtanak, akik közelebbről nem foglalkoznak levéltári munkával, kutatással, segítenek szűkebb pátriánk történetének részletesebb megismerésében, múltbeli összefüggések feltárásában, felismerésében. E kiadványi tevékenység külön elemzést kívánna. Most azonban egy merőben eltérő jellegű, mondhatni rendhagyó levéltári kiadvány jelent meg. Nem illeszkedik semmilyen sorozatba, nincs rajta sorozatcím, nem utal történelmi adatokra, hanem mintegy új műfajt teremt a levéltári kiadványok között: egy százoldalas memoár. * A memoár szerzője Szilágyi Sándor, Révleányváron élő egykori deportált. A kötet címe: Nevem 4504, s van még egy alcíme: Birkenau—Auschwitz. Negyvennégy év alatt megtanulta az egész világ ezt a helységnevet. A lengyel Oswie- cim település kapta a német megszállás alatt a szörnyű jelképpé lett Auschwitz nevet, a legismertebb német megsemmisítő tábornak a nevét, amelynek egyik melléktábora volt Birkenau. Ide érkeztek többek között a magyarországi deportáltvonatok is, amelyeknek egyike 1944 májusában Szilágyi Sándort és családját is vitte. Szilágyi Sándor kötete annak ellenére, hogy nem avatott író munkája, rendkívül izgalmas, feszült drámákkal teli emlékezés. Jóllehet, az 1944-es deportálások története úgy összességében megmegrázó nagyságú statisztikai adataiból ismert, ezen az emlékezésen azonban átsüt a személyességnek valami olyan izzása, amilyennel még más hasonló jellegű írásokban nem lehetett találkozni. Pedig Szilágyi Sándorral is nagyjából az történt, ami sorstársaival. 1938-tól katonáskodott a királyi hadseregben, aztán átkerült munkaszolgálatba, így járta meg Ukrajna poklait, majd hazakerülve a deportálás lett a sorsa. Gyermekeitől, feleségétől már Bir- kenauban elválasztotta dr. Mengele, családja azonnal füstté lett a krematóriumban. Ő pedig, lévén géplakatos-műszerész szakmunkás, a viszonylag szerencsésebbek közé került, mert szakmájában dolgozhatott a glei- witzi vagongyárban. Igaz, ez is pokoli élet volt, de a haláltáborokban uralkodó állapotokkal össze sem lehetett hasonlítani. Az ő sorsa annyiban is eltért sok más deportáltétól, hogy amikor sikerült a menekülő németektől lemaradnia néhányad magával, fegyverhez is jutott, és fegyverrel szállt szembe a német katonákkal, így biztosítva, hogy a szovjet csapatokhoz eljuthasson. Nagyon érdekes ez az emlékezés, érdemes elolvasni, sok új adattal, sok új vonással gazdagítja a szomorú témára vonatkozó ismereteinket. Az írás történelmi hitelét Pintér István történész lektori megjegyzései támasztják alá. * Szokatlan, hogy ilyen jellegű művet jelentessen meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Szokatlan, de nem idegen. Ór. Csorba Csaba megyei levéltári igazgató szerint e kiadvány része annak a törekvésnek, hogy megyénk lakossága hazánk történetének minél több korszakát, ne csak a nagy országos összefoglalásokból és forráskiadványokból ismerje meg, hanem adjuk közre ennek a tájnak a dokumentumait is, amelyek ebből következőleg közelebb állnak, jobban kötődnek az itt élő emberekhez ... Mivel a megye nagyszámú zsidóságának mérhetetlen szenvedéséről alig- alig jelent meg valami nyomtatásban, talán nem érdektelen ez a füzet. A szörnyű emlékeket felidézni is kín, de legalább a mai és a későbbi generáció az ilyenfajta írásokból testközelből megtudná, mit is jelentett az, amit a történelemkönyvek száraz, kilúgozott mondatokkal intéznek el. Százezrek szenvedéséről általában olvasva többnyire nem borzadnak el az emberek annyira, mintha egy ember, vagy egy család sorsán keresztül ismerhetik meg az embertelenség szörnyűségeit. Egyet kell érteni dr. Csorba Csabával. Ezért is ajánlom e kötetet az érdeklődők figyelmébe. (bm) A magyar nyelv hónapja Az ország többi megyéjében hivatalosan a magyar nyelv heteként szerepel ugyan, de Borsod-Abaúj- Zemplén városaiban, községeiben már évek óta egy teljes hónapig tartanak a nyelvművelő, nyelvi, irodalmi ismereteket terjesztő előadások. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezete rendezi ezeket több szervezettel, intézménynyel karöltve és az egyes városi TIT-szervezetek közreműködésével. Az idei előadássorozat megnyitóját március 2-án, szerdán délután fél 3 órakor tartják Tokajban, a. filmszínház termében. Dr. Lő- rincze Lajos, címzetes egyetemi tanár nyitja meg a megyei rendezvénysorozatot, utána dr. Bachát László, főiskolai tanár tart előadást Táj, nyelv, ember címmel. A hónap végéig még további három nyelvi témájú előadáson vehetnek részt a tokajiak. A megyei megnyitó után a városokban, községekben összesen 130 előadás hangzik el. Ezeken egyetemi, főiskolai nyelvtudósok, középiskolai tanárok tartanak előadásokat a borsodi, aba- úji, zempléni táj irodalmi emlékhelyeinek nevezetességeiről, nyelvtörténeti, nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekről, a viselkedés és nyelvi magatartás kapcsolatáról, a régi és a mai diáknyelvről, az irodalmi és a tájnyelv szépségeiről, értékeiről és a nyelvhasználattal kapcsolatos más kérdésekről. A legtöbb előadást, összesen 45-öt Miskolcon tartják. Sátoraljaújhelyen és a hegyközi, bodrogközi községekben 35 alkalommal kerül sor különféle nyelvi, nyelvhelyességi téma megvitatására. Hasonló témájú előadások hangzanak el Mezőkövesden, Szerencsen, Kazincbarcikán, Edelényben, Ernődön, Sárospatakon, Szikszón és a körzetükbe tartozó kisebb-nagyobb községekben. Rádió mellett Tanakodó (Megmérettünk?) Van-e új a Nap alatt? Az elmúlt napokban Szath- máry Lajos, a híres hódmezővásárhelyi tanár (Németh László is megörökítette Égető Eszter című regényében) tanulmányikötetét llapozgattam. Ebben — többek közt — érdekes cikkek olvashatók az érettségiről. (Az érettségi reformjához, A kiselejtezés és kiválogatás, Az elemi és a középiskolai oktatás kapcsolódása, A tanár szak- képzettsége, pedagógiai készültsége és általános műveltsége, stb.), a szakszerűségről, Németh László kifejezésével a minőségről. Hogy mi köze ezeknek ,a harmincas években írott dolgozatoknak egy mai rádiórecenzióhoz? Csak az, hogy — mintha megállt von,a az idő — a mai iskola is ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint fél évszázada ... Nem tudom megállni, hogy ne idézzek tőle: „Nagyon természetes, hogy az új érettségihez új tanítási módszer általánossá válása is kell, amely a tanításban nem a mit tanuljunk meg-re, hanem a hogyan gondolkozzál-ra veti a hangsúlyt. Nagyon természetes, hogy az újfajta érettségihez újfajta tanár is (kell, aki hajlandó arra, hogy növendékének érettségije alkalmával ő maga is, egész személyiségében mindig újra érettségizzék, s ehhez a szaktantárgyain túl is mindig színvonalon tartsa magát. Az is természetes, hogy nagyon nehéz lenne egy a régihez szokott tanárnak ebbe az újabb rendszerbe belehelyezkednie. Ha lehet az emberek ezreit új anyagi keretek közé helyezni, pedig ez nagy szervezeti megrázkódtatással jár, akkor tán érdemes volna fontolóra venni egy-két olyan változtatás lehetőségét is, amely nem a keretek megváltoztatásával, hanem a szellem megújításával jár. Különösen olyan köröknek, amelyeket hivatásuk különben is a szellem örök reformálására kötelezett”. (Protestáns Szemle, 1938. 47. évf. 6. sz. 310-17.) Nos, hallgatva a Tanakodó (szerda, Petőfi, 21.05 —22) csevegését (ez a műsor nem sikerült valami fényesen). az osztályozásiról, a diákok örökös „nagy problémájáról”, el 'kell szomorodnunk. Mondjuk a színvonalon. A szokásos riport-bejátszások, valamint a hallgatók telefonjai is arra utalnak, hogy itt is súlyos gondjaink vannak az értékrenddel. Hogy jobban megérthessük a dolgot, kis kitérőt kell tennünk. Fél évszázaddal ezelőtt, amikor Szathmáry tanár úr az idézett tanulmányát írta, az érettségi, s egyáltalán a bizonyítvány, a „jegy” nem volt ennyire életsorsokat is eldöntő tényező, mint ma. Másképpen fogalmazva: mindenkit fölvettek az egyetemre, ha valaki meg tudta fizetni a tandíjat, s egyáltalán a szülők fedezni tudták a taníttatás költségeit. Tudjuk — ír erről is Szathmáry Lajos — ez sem volt igazságos és méltányos, mert széles néprétegeket zárt el már a középiskolától is. De nézzük, mi van most! A fránya pontok miatt igenis számít az osztályzat, már akkor, amikor az ifjú még nem is tudja, hogy hol kíván továbbtanulni! Emiatt — jóllehet, ma csupán a felvételi számít tétvizsgának — már a kisgyermekkorban megindul a gyilkos verseny a pontokért. Ezért a fokozott érzékenység az osztályzatok miatt. Az a szülő, aki értelmiségit szeretne gyermekéből, ma is anyagi áldozatot hoz (különtanár, különórák stb.), mert egyszerűen nem bízik meg az iskolában. Faramuci módon termelődött újra az a társadalmi igazságtalanság, amely ellen a legjobbjaink (lásd Szathmáry Lajos) küzdöttek. Felvetődött egy másik, szintén súlyos kérdés is a műsorban, mégpedig az osztályozás, a minősítés szubjektivitása, illetve objektivitása. Mert itt nem csupán arról van szó, hogy az, ami X tanár néninél négyes, az Y-nál ötös. Nagyon is nem mindegy, hogy kit hova, melyik iskolába sodor a sorsa, vagy ,a szülei szemfülessége! Nagyságrendi különbségek lehetnek egyes helységek iskolái között! Ez megint olyan tényező, amely független a gyerek képességeitől, szorgalmától, de meghatározhatja a sorsát! Ugyanakkor — mondták a műsorban — minden bizonyítványon ugyanaz a címer van, tehát ez olyan államilag hitelesített okmány, amelyet — elvben — el kellene fogadni mindenütt, Tudjuk, hogy menynyire nem így van, s itt még csak nem is kell a sajnálatosan előforduló korrupcióra gondolni. Egyszerűen anról van szó, hogy ami Bivalybürgözdön ötös, az Debrecenben, Miskolcon, a „jobb” iskolákban csak hármast ér... Igen, de a gyereknek .is csak egy élete van, az esélyei így erősein behatároltak, determináltak ! összegezve tehát minden egy objektívebb mérce és egy demokratikusabb (mindenkinek egyforma esélyt kínáló) iskola után kiált, s — bármilyen furcsán hangzik — nemcsak, nem elsősorban az iskolán, a pedagógusokon múlik! Hanem? ... horpácsi A Miskolci Nemzeti Színház 1988. március havi játékrendje DATUM ELŐADÁS BÉRLET, KEZDÉS DATUM eloadas BÉRLET, KEZDÉS 1., ’kedd DANTON HALALA Csortos bérlet 25., péntek SYBILL Bérletszünct Este 7 órakor (dupla helyár) Este 7 tórakor 2., szerda DANTON HALÄLA Lehár bérlet 26., szombat SYBILL Bérletszünct Este 7 órákor (dupla helyár) Este 7 órakor 3., csütörtök DANTON HALALA Huszka bérlet 27., vasárnap SYBILL Bérletszünet Este 7 órakor (dupla iliclyár) Este 7 órakor péntek DANTON HALALA Vörösmarty bérlet Este 7 órakor 28., hétfő FÖLDES-EST Este 7 órakor 29., kedd SYBILL Bérletszünct 5., szombat ZRÍNYI GIMNÁZIUM Délelőtt ifél 12 órakor «dupla helyár) Este 7 órakor JUBILEUMI KÓRUS30., szerda SYBILL Bérletszünct HANGVERSENYE (dupla helyár) Este 7 órakor SYBILL Bérletszünct 31., csütörtök SYBILL Bérletszünet Este 7 órakor «dupla helyár) Este 7 órakor 6., vasárnap 7., hétfő SYBILL Bérlelszünet Délután 3 órakor Este 7 órakor 5., szombat KAMARASZI A VAD TANÚJA N H A Z Este 7 órakor JMtAVIATA (dupla helyár) 6., vasárnap A VAD TANÚJA Este 7 órakor A debreceni Csokonai 19., szombat A VAD TANÚJA Este 7 (órakor Színház vendégjátéka 20., vasárnap A VAD TANÚJA Este 7 órakor 3., kedd KVANTUM FANTUM Gyermekelöadás 26., szombat A VAD TANÚJA Este 7 órakor CSAPDA.JA Délután 3 órakor 27., vasárnap A VAD TANÚJA Este 7 órakor SYBILL Bérlctszünet VENDÉGJÁTÉK Este 7 órakor 9., szerda KVANTUM FANTUM Gyermekelöadás 14., hétfő KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Kassa délelőtt 11 órakor CSAPDÁJA Délután 3 órakor SYBILL Bérlctszünet Este 7 »órakor 24., csütörtök AZ ÉPÍTESZ ÉS AZ Radnóti Színpad, asszír császár Budapest Este 7 órakor 19., csütörtök 11., péntek DANTON HALALA DANTON HALALA Madách bérlet Este 7 órakor IJpor bérlet Este 7 órakor 31., csütörtök AZ ÉPÍTÉSZ és az asszír császár Gárdonyi Géza Színház. Eger Este 7 órakor játékszín 12., szombat DANTON HALALA Katona bérlet Este 7 órakor 1., kedd JAJ, APU, SZEGÉNY APU . . . Este 7 órakor 13., vasárnap DANTON HALALA Déryné bérlet 2., szerda JAJ, APU, Este 7 órakor Este 7 órakor SZEGÉNY APU . . . 14., hétfő Nincs előadás 3., csütörtök JAJ, APU, SZEGÉNY APU . . . Este 7 órakor 15., kedd DANTON HALALA Kossuth ifjúsági bérlet í., péntek JAJ, APU, Este 7 órakor Délután 5 órakor kedd SZEGÉNY APU . . . AZ ÉPÍTÉSZ ÉS Este 7 órakor 16., szerda DANTON HALALA Shakespeare AZ ASSZÍR CSÁSZÁR ifjúsági bérlet 9., iszerda AZ ÉPÍTÉSZ ÉS Este 7 órakor Este 7 órakor AZ ASSZÍR CSÁSZÁR 17., csütörtök DANTON HALALA Schiller ifjúsági bérlet 10., csütörtök JAJ, APU, Este 7 órakor Este 7 órakor 11., péntek SZEGÉNY APU . . . JAJ. APU, Este 7 órakor 18., péntek DANTON HALALA Földes ifjúsági bérlet SZEGÉNY APU . . . Este 7 lírakor 12., szombat JAJ, APU, Este 7 órakor 19., szombat SYBILL Bérletszünet 13., vasárnap SZEGÉNY APU . . . Este 7 órakor Este 7 órakor JAJ. APU, SZEGÉNY APU . .. 20., vasárnap SYBILL Bérlctszünet 15., kedd JAJ, APU, Este 7 órakor Este 7 órakor SZEGÉNY APU . .. 21., hétfő Nincs előadás 16., szerda JAJ, APU, SZEGÉNY APU.. . Este 7 órakor 22., kedd DANTON HALALA Egrcssy ifjúsági bérlet Este 7 órakor 17., csütörtök JAJ, APU, SZEGÉNY APU . . . Este 7 órakor 23., szerda DANTON HALALA Radnóti ifjúsági bérlet A színház igazgatósága a müsorváltoztatás jógái fenntartja! Este 7 órakor Jegyek válthatók a Jegyirodában (Széchenyi u. 23. telefon: 15-680) hétfő kivételével naponta 13— 19 óráig, valamint az üze24., csütörtök SYBILL Bérlctszünet mi közönségszervezőknél. Este 7 órakor Jegyek a bérleti előadásokra is válthatók!
