Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Áz áttörés hosszú, szívós munkát igényel A gazdálkodásról tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnap Dudla József első titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság, és jelentést vitatott meg a vállalatok, szövetkezetek 1907. évi gazdálkodásáról, valamint javaslatot fogadott el az 1988. évi gazdasági és tömegpolitikai feladatokra. A napirenden belül tájékoztatást kapott a testület a megye tanácsainak 1987. évi gazdálkodásáról és az 1988. évi feladatokról. A pártbizottság azt állapította meg, hogy az 1987. január 15-i, valamint 1987. augusztus 26-i határozataiban megfogalmazott célkitűzések csak részben teljesültek. Néhány területen tapasztalható pozitív irányú elmozdulás, de a gazdasági folyamatokban jelen vannak az évek óta fennálló negatív tendenciák. Az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban 1988-ban a megyében is a fő figyelmet a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete stabilizálásának elősegítésére, az exportképesség fokozására, a költségvetési kapcsolatok egyenlegének javítására, a termelési és termékszerkezet korszerűsítésére, és a keletkező szociális foglalkoztatási feszültségek mérséklésére kell fordítani. (A megyei pártbizottság által tárgyalt jelentés és a határozat ismertetésére lapunkban a későbbiekben visszatérünk.) Az írásos előterjesztésekhez Szűcs Erika megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az elmúlt évben növekedtek a gazdálkodó szervezetek erőfeszítései a teljesítmény javítása érdekében, és ez hozott is eredményeket. Úgy tűnik — ha mindent összeadunk —, 1987. a gazdasági stagnálás éve volt, de ez végre nem a mozdulatlanság, változatlanság jele, hanem a fejlődés és a tudatos leépítés megindulásának szükségszerű egyenlete. A tavalyi év a megye gazdaságában jobb volt, mint a megelőzőek, még akkor is, ha a javulás részleges és szerény, az eredmények törékenyek, és az előrehaladás még nem elégséges helyzetünk tartós javulásának megalapozásához. A szerkezeti változások idő- igényessége miatt a nagyobb mértékű és szilárd alapon álló javulásért még sokat kell vállalni, munkát és áldozatot egyaránt. Ami viszont most nagyon fontos a számunkra, az idei pozitív irányú elmozdulásokra alapozva, azokat tovább erősítve, megvan a lehetőség feladatitervünk megvalósítására, a megye társadalmigazdasági leszakadásának megállítására, a folyamatok megfordítására. Az előadó utalt rá: az új gazdasági szabályozók minden eddiginél nagyobb kényszerítő erővel követelik a gazdálkodás ésszerűsítését, korszerűsítését. Ennek jegyében sok konkrét' gyakorlati kezdeményezés indult el. Az 1988-as vállalati elképzelések jelzik, hogy felgyorsul a veszteséges tevékenységek felszámolása, a termékszerkezet-váltásra való1 törekvés. Oldható a saját forrás szűkösségének sokat emlegetett és helyenként áthághatatlannak beállított korlátja is, mert ma már szaporodnak a fejlesztések realizálásában: az idegen tőke bevonása, a vegyes- és közös vállalati elképzelések. Pozitív jelenség a „több lábon állás" törekvése a jövedelem növelése érdekében. Vállalataink az eddiginél intenzívebben foglalkoznak a vállalati szervezet korszerűsítésével, a közvetlenebb érdekeltség megteremtésével, például nyereségközpontok, leányvállalatok formájában. Szaporodik az egyéni érdekeltséget erőteljesen fokozó formációk alkalmazása. A továbbiakban a gazdaságban végzett pártmunka alakulásával foglalkozott a megyei pártbizottság titkára. Rámutatott: gyakorlati jelei vannak annak, hogy számíthatunk az ezzel kapcsolatos viták felélénkülésére, és az is természetes, hogy nekünk is ésszerűsíteni, korszerűsíteni kell munkánkat. Mi a pártszervek és -szervezetek teendője konkrétan 1988-ban? Nagyon röviden: az 1987-ben felerősödött, javításra irányuló politikai akaratot meg kell őrizni, kisugárzó szemléleti egységgé és szélesebben ható cselekvéssé kell fejleszteni. Ezek érdekében elsőként említette a tárgyilagos helyzetértékelést, és a reális önismeret kialakításának, elfogadtatásának fontosságát. Van ebben fejlődés, de nem az igazi. Néha úgy tűnik, annak sem lehet örülni, aminek lehetne és kellene. Pedig a politikai közhangulat, a saját erőbe vetett hit szempontjából is fontos, hogy olyannak lássuk és láttassuk a valóságot, amilyen, nem szépítve, de nem is dramatizálva. Azzal tisztában kell lennünk, hogy feladataink megoldása, a fordulat, a fellendülés elérése nem remélhető rövid távon. Súlyosbítja ezt, hogy a követelmények — például a szerkezetátalakítás és a foglalkoztatás, a növekedés és a szerkezetátalakítás, vagy üzemi szinten a vagyonnövekedés és a személyi jövedelem növelése stb. — rövid távon egymással ellentétesek, tehát, ha leltárt csinálunk, minden egyszerre nem alakulhat jól. Tudnunk kell a lényegre koncentrálni, a jövő érdekében a mai kellemetlenségeket felvállalni. Várhatóan sok feszültséggé: és problémával kell együtt élni) éveken át, tehát elemi érdekünk a poli- . tikai teherbíróképesség erősítése. Ennek érdekében megnőtt az őszinte szónak, a nyílt, egyértelmű beszédnek és párbeszédnek a jelentősége, amelyben a valamit valamiért szempontjából mutatjuk be valóságunkat, és ilyen jellegű mérlegelést, megértést kérünk a párttagságtól, a lakosságtól. Ez1 eszköz lehet arra, hogy amikor teljesítményeinket a kívánatoshoz, az elképzelt és tökéleteshez viszonyítjuk, akkor a bírálatot ne a tökéletlenség keserűsége, hanem a tökéletesedés képességének öröme, és a további akarás hassa át. Van ebben a megyében legalább annyi figyelemre méltó jó dolog, mint amennyi probléma. Adjuk meg ezek rangját, tiszteljük jobban ezeket. Figyeljünk az erősebbre, tanuljunk tőlük és támogassuk őket azért, hogy ne vesszen el magabiztosságunk. A vállalati gazdálkodásról szólva mindenekelőtt a megindult pozitív folyamatok védelmét, erősítését emelte ki a szóbeli előterjesztés. Az 1988-as évben korábbi mércével mérve rendkívüli követelményekkel állunk szemben. Ez azt igényli — bár még meg sem szilárdulhattak az új dolgok a vállalati gazdálkodásban —, hogy ismét mozdulni kell. Ez bizony kockázatos és nagy az ellenállás. A szakmai és politikai irodalomban mind többször találkozni a visszarendeződés kifejezéssel, és jól érzékelhető az ettől való félelem. Nem véletlenül, hiszen ez azt jelentené, hogy egyesek ugyan megkímélnék magukat a ma teljesíthetetlennek látszó követelményektől, de összességében újratermelnénk korábbi viszonyainkat, hibás döntéseinket, egész helyzetünket. Ennek elkerüléséért nemcsak a kormányzatot, bennünket is terhel politikai felelősség — mondotta Szűcs Erika, majd így folytatta: Természetesen az alapvető eszköz az eredmények védelmében, gyarapításában a teljesítőképesség növelése. (Folytatás a 3. oldalon) Több mint egymillió tonna szovjet kőolajat szállítanak az idén az Adria-vezetéken hazánkon át Jugoszláviába. Ebből a mintegy százezer tonnás januári kontingens továbbítása megkezdődött és ütemesen folyik — közölték a Gáz- és Olajszállító Vállalat siófoki központjában. Mint ismeretes, az Adria kőolajvezeték magyarországi szakasza hosszú időn át kihasználatlan volt, mert közel-keleti olajvásárlási szándékaink a beruházás utáni időszak világpiaci változásai miatt meghiúsultak. A hasznosítás jelenlegi módja — a tranzitszállítás — a múlt év közepén kezdődött, s 1987- ben mintegy félmillió tonna szovjet olaj jutott ilyen módon a jugoszláviai feldolgozó üzemekbe. Az idei mennyiség meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a Jugoszláviának szánt olaj is a Barátság vezetéken érkezik Magyarország területére, s a hazai ellátás elsőbbséget élvez. Tehát csak a mintegy nyolcmillió tonnás magyar importon felüli szállítási kapacitás vehető igénybe az átmenő szállítmányok céljára. A bérszállítás így is előnyös, mert árbevétele részlegesen ellensúlyozza a Adria kőolajvezeték fenntartási költségeit, s a szállíttató feleknek is kedvezőbb ez a megoldás, mintha vízi úton, vagy más módon juttatnák el a szóban forgó olajmennyiséget rendeltetési helyére. (MTI) Igazodás a piaci igényekhez v Átszervezés a hűtőiparban 1987. december 31-én megszűnt a Magyar Hűtőipari Vállalat és 1988. január 1- től — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium döntése alapján — az országos nagyvállalat nyolc vidéki és két fővárosi gyárából hét, államigazgatási felügyelet alá tartozó, önállóan gazdálkodó vállalatot alakítottak ki — jelentette be kedden a MÉM-ben tartott sajtótájékoztatón Nagy László, az élelmiszeripari főosztály vezetője. Elmondotta : önálló vállalattá alakult a bajai, a békéscsabai, a győri, a miskolci, a székes- fehérvári, a zalaegerszegi és a budapesti gyár. A bajai vállalatot a helyi és a kecskeméti hűtőhézak, míg a budapesti vállalatot a csepeli, a dunakeszi hűtőházak és a fővárosi raktárház összevonásával alakították ki. A megszüntetett hűtőipari vállalat gazdálkodása egészében véve megfelelt a követelményeknek, működésében azonban kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak: belföldön csökkent a nyeresége, külföldön piacokat vesztett. A MÉM döntése elősegíti, hogy az újonnan alakult vállalatok a piaci igényekhez jobban alkalmazkodjanak. Erre már kedvező tapasztalatokat mutat az élelmiszeripar más országos vállalatainak átszervezés utáni eredménye. Egyes feladatok változatlanul igénylik a közös, központi tevékenységet. Ezért a hét önálló vállalat, továbbá három termelőszövetkezet, két konzervgyár és egy bank létrehozta a budapesti központtal a Mirelité Külkereskedelmi Közös Vállalatot. Ennek legfontosabb feladata az export lebonyolítása, közös termelésfejlesztés és minőségellenőrzés. Csaba László, a közös vállalat vezérigazgatója elmondotta, hogy a hűtőipari szervezet korszerűsítése nem okoz zökkenőket az önálló vállalatok munkájában. Annak ellenére, hogy központi pénzügyi forrásból nem kaptak támogatást, biztosították fizetőképességüket. A közös vállalatnál kevesebben dolgoznak, mint a megszűnt hűtőipari központban. A jövőben bővíteni akarják külpiaci munkájukat: több gyorsfagyasztott árut kívánnak exportálni, ugyanakkor megkezdik friss zöldségfélék kivitelét is. Az alapanyagot termelő és feldolgozó partnerek részére gépek, csomagolóanyagok és vetőmagok importját szervezik meg. Azt is tervézik, hogy néhány éven belül a közös vállalat részvénytársasággá alakul. (MTI) Szovjet-amerikai tárgyalások Kedden megérkezett Genf- be az a szovjet delegáció, amely részt vesz az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan megkezdődő újabb fordulóján. Az újabb fordulóban az a feladat áll a küldöttségek előtt, hogy előkészítsék a hadászati támadó fegyverzet radikális csökkentéséről szóló szerződést, azzal az ismert kikötéssel, hogy a két ország egyeztetett határidőig nem mondhatja fel a rakátaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződést (angol nevén az ABM-szer- ződést). Az előző forduló nagy sikerrel zárult, mert a felek kidolgozták a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést, amelyet azután 1987. decemberében, a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozón írtak alá. Miskolcon Tegnap délután Miskolcon, a rendeztek. Előadást Deák Gábor pünkön), az ÁISH elnöke tartott sekről. Érintette a diáksport, a párt székházában sportaktivát államtitkár (jobb oldali ké- aktuális sportpolitikai kérdé- szabadidösport, a versenysport témakörét, szólt a finanszírozásról. Mondanivalóját nagy figyelemmel hallgatták a tanácskozás résztvevői (bal oldali kép). A sportaktiváról részletesen lapunk 7. oldalán számolunk be. Fojtán L, felv. BHBMÉ—1 Tranzitszállítás az Adria-vezetéken
