Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Áz áttörés hosszú, szívós munkát igényel A gazdálkodásról tárgyalt a megyei pártbizottság Tegnap Dudla József első titkár elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság, és jelen­tést vitatott meg a vállalatok, szövetkezetek 1907. évi gazdálkodásáról, valamint javaslatot fogadott el az 1988. évi gazdasági és tö­megpolitikai feladatokra. A napirenden belül tájékoztatást kapott a testület a megye taná­csainak 1987. évi gazdálkodásáról és az 1988. évi feladatokról. A pártbizottság azt állapí­totta meg, hogy az 1987. január 15-i, vala­mint 1987. augusztus 26-i határozataiban meg­fogalmazott célkitűzések csak részben telje­sültek. Néhány területen tapasztalható pozi­tív irányú elmozdulás, de a gazdasági folya­matokban jelen vannak az évek óta fennálló negatív tendenciák. Az alapvető gazdaságpo­litikai célkitűzésekkel összhangban 1988-ban a megyében is a fő figyelmet a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete stabilizá­lásának elősegítésére, az exportképesség fo­kozására, a költségvetési kapcsolatok egyen­legének javítására, a termelési és termékszer­kezet korszerűsítésére, és a keletkező szociá­lis foglalkoztatási feszültségek mérséklésére kell fordítani. (A megyei pártbizottság által tárgyalt jelentés és a határozat ismertetésére lapunkban a későbbiekben visszatérünk.) Az írásos előterjesztések­hez Szűcs Erika megyei titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hangsúlyozta: az el­múlt évben növekedtek a gazdálkodó szervezetek erő­feszítései a teljesítmény ja­vítása érdekében, és ez ho­zott is eredményeket. Úgy tűnik — ha mindent össze­adunk —, 1987. a gazdasági stagnálás éve volt, de ez végre nem a mozdulatlan­ság, változatlanság jele, ha­nem a fejlődés és a tuda­tos leépítés megindulásának szükségszerű egyenlete. A tavalyi év a megye gazda­ságában jobb volt, mint a megelőzőek, még akkor is, ha a javulás részleges és szerény, az eredmények tö­rékenyek, és az előrehala­dás még nem elégséges helyzetünk tartós javulásá­nak megalapozásához. A szerkezeti változások idő- igényessége miatt a nagyobb mértékű és szilárd alapon álló javulásért még sokat kell vállalni, munkát és ál­dozatot egyaránt. Ami vi­szont most nagyon fontos a számunkra, az idei pozi­tív irányú elmozdulásokra alapozva, azokat tovább erő­sítve, megvan a lehetőség feladatitervünk megvalósítá­sára, a megye társadalmi­gazdasági leszakadásának megállítására, a folyamatok megfordítására. Az előadó utalt rá: az új gazdasági szabályozók min­den eddiginél nagyobb kény­szerítő erővel követelik a gazdálkodás ésszerűsítését, korszerűsítését. Ennek je­gyében sok konkrét' gya­korlati kezdeményezés in­dult el. Az 1988-as válla­lati elképzelések jelzik, hogy felgyorsul a veszteséges te­vékenységek felszámolása, a termékszerkezet-váltásra va­ló1 törekvés. Oldható a sa­ját forrás szűkösségének so­kat emlegetett és helyen­ként áthághatatlannak be­állított korlátja is, mert ma már szaporodnak a fejlesz­tések realizálásában: az ide­gen tőke bevonása, a ve­gyes- és közös vállalati el­képzelések. Pozitív jelenség a „több lábon állás" törek­vése a jövedelem növelése érdekében. Vállalataink az eddiginél intenzívebben fog­lalkoznak a vállalati szerve­zet korszerűsítésével, a köz­vetlenebb érdekeltség meg­teremtésével, például nyere­ségközpontok, leányvállala­tok formájában. Szaporodik az egyéni érdekeltséget erő­teljesen fokozó formációk alkalmazása. A továbbiakban a gazda­ságban végzett pártmunka alakulásával foglalkozott a megyei pártbizottság titká­ra. Rámutatott: gyakorlati jelei vannak annak, hogy számíthatunk az ezzel kap­csolatos viták felélénkülé­sére, és az is természetes, hogy nekünk is ésszerűsíte­ni, korszerűsíteni kell mun­kánkat. Mi a pártszervek és -szervezetek teendője konkrétan 1988-ban? Na­gyon röviden: az 1987-ben felerősödött, javításra irá­nyuló politikai akaratot meg kell őrizni, kisugárzó szem­léleti egységgé és széleseb­ben ható cselekvéssé kell fejleszteni. Ezek érdekében elsőként említette a tárgyi­lagos helyzetértékelést, és a reális önismeret kiala­kításának, elfogadtatásának fontosságát. Van ebben fej­lődés, de nem az igazi. Né­ha úgy tűnik, annak sem lehet örülni, aminek lehet­ne és kellene. Pedig a po­litikai közhangulat, a saját erőbe vetett hit szempont­jából is fontos, hogy olyan­nak lássuk és láttassuk a valóságot, amilyen, nem szépítve, de nem is drama­tizálva. Azzal tisztában kell lennünk, hogy feladataink megoldása, a fordulat, a fel­lendülés elérése nem re­mélhető rövid távon. Sú­lyosbítja ezt, hogy a köve­telmények — például a szerkezetátalakítás és a fog­lalkoztatás, a növekedés és a szerkezetátalakítás, vagy üzemi szinten a vagyon­növekedés és a személyi jövedelem növelése stb. — rövid távon egymással el­lentétesek, tehát, ha leltárt csinálunk, minden egyszerre nem alakulhat jól. Tudnunk kell a lényegre koncentrál­ni, a jövő érdekében a mai kellemetlenségeket felvállal­ni. Várhatóan sok feszült­séggé: és problémával kell együtt élni) éveken át, te­hát elemi érdekünk a poli- . tikai teherbíróképesség erő­sítése. Ennek érdekében megnőtt az őszinte szónak, a nyílt, egyértelmű beszéd­nek és párbeszédnek a je­lentősége, amelyben a vala­mit valamiért szempontjából mutatjuk be valóságunkat, és ilyen jellegű mérlegelést, megértést kérünk a párttag­ságtól, a lakosságtól. Ez1 eszköz lehet arra, hogy amikor teljesítményeinket a kívánatoshoz, az elképzelt és tökéleteshez viszonyítjuk, akkor a bírálatot ne a tö­kéletlenség keserűsége, ha­nem a tökéletesedés képes­ségének öröme, és a továb­bi akarás hassa át. Van ebben a megyében legalább annyi figyelemre méltó jó dolog, mint amennyi prob­léma. Adjuk meg ezek rangját, tiszteljük jobban ezeket. Figyeljünk az erő­sebbre, tanuljunk tőlük és támogassuk őket azért, hogy ne vesszen el magabiztos­ságunk. A vállalati gazdálkodásról szólva mindenekelőtt a meg­indult pozitív folyamatok vé­delmét, erősítését emelte ki a szóbeli előterjesztés. Az 1988-as évben korábbi mér­cével mérve rendkívüli köve­telményekkel állunk szemben. Ez azt igényli — bár még meg sem szilárdulhattak az új dolgok a vállalati gazdálko­dásban —, hogy ismét moz­dulni kell. Ez bizony kocká­zatos és nagy az ellenállás. A szakmai és politikai iro­dalomban mind többször ta­lálkozni a visszarendeződés kifejezéssel, és jól érzékelhető az ettől való félelem. Nem véletlenül, hiszen ez azt je­lentené, hogy egyesek ugyan megkímélnék magukat a ma teljesíthetetlennek látszó kö­vetelményektől, de összessé­gében újratermelnénk ko­rábbi viszonyainkat, hibás döntéseinket, egész helyze­tünket. Ennek elkerüléséért nemcsak a kormányzatot, bennünket is terhel politikai felelősség — mondotta Szűcs Erika, majd így folytatta: Természetesen az alapvető eszköz az eredmények védel­mében, gyarapításában a teljesítőképesség növelése. (Folytatás a 3. oldalon) Több mint egymillió tonna szovjet kőolajat szállítanak az idén az Adria-vezetéken hazánkon át Jugoszláviába. Ebből a mintegy százezer tonnás januári kontingens továbbítása megkezdődött és ütemesen folyik — közölték a Gáz- és Olajszállító Válla­lat siófoki központjában. Mint ismeretes, az Adria kőolajvezeték magyarországi szakasza hosszú időn át ki­használatlan volt, mert kö­zel-keleti olajvásárlási szán­dékaink a beruházás utáni időszak világpiaci változásai miatt meghiúsultak. A hasz­nosítás jelenlegi módja — a tranzitszállítás — a múlt év közepén kezdődött, s 1987- ben mintegy félmillió tonna szovjet olaj jutott ilyen mó­don a jugoszláviai feldolgozó üzemekbe. Az idei mennyiség megha­tározásánál figyelembe kel­lett venni, hogy a Jugoszlá­viának szánt olaj is a Ba­rátság vezetéken érkezik Ma­gyarország területére, s a ha­zai ellátás elsőbbséget élvez. Tehát csak a mintegy nyolc­millió tonnás magyar impor­ton felüli szállítási kapacitás vehető igénybe az átmenő szállítmányok céljára. A bérszállítás így is elő­nyös, mert árbevétele részle­gesen ellensúlyozza a Adria kőolajvezeték fenntartási költségeit, s a szállíttató fe­leknek is kedvezőbb ez a megoldás, mintha vízi úton, vagy más módon juttatnák el a szóban forgó olajmennyisé­get rendeltetési helyére. (MTI) Igazodás a piaci igényekhez v Átszervezés a hűtőiparban 1987. december 31-én meg­szűnt a Magyar Hűtőipari Vállalat és 1988. január 1- től — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium döntése alapján — az or­szágos nagyvállalat nyolc vi­déki és két fővárosi gyárá­ból hét, államigazgatási fel­ügyelet alá tartozó, önállóan gazdálkodó vállalatot alakí­tottak ki — jelentette be kedden a MÉM-ben tartott sajtótájékoztatón Nagy László, az élelmiszeripari fő­osztály vezetője. Elmondot­ta : önálló vállalattá alakult a bajai, a békéscsabai, a győri, a miskolci, a székes- fehérvári, a zalaegerszegi és a budapesti gyár. A bajai vállalatot a helyi és a kecs­keméti hűtőhézak, míg a bu­dapesti vállalatot a csepeli, a dunakeszi hűtőházak és a fővárosi raktárház összevo­násával alakították ki. A megszüntetett hűtőipari vállalat gazdálkodása egé­szében véve megfelelt a kö­vetelményeknek, működésé­ben azonban kedvezőtlen je­lenségek is mutatkoztak: belföldön csökkent a nyere­sége, külföldön piacokat vesztett. A MÉM döntése elősegíti, hogy az újonnan alakult vállalatok a piaci igényekhez jobban alkalmaz­kodjanak. Erre már kedvező tapasztalatokat mutat az élelmiszeripar más országos vállalatainak átszervezés utá­ni eredménye. Egyes feladatok változatla­nul igénylik a közös, köz­ponti tevékenységet. Ezért a hét önálló vállalat, továbbá három termelőszövetkezet, két konzervgyár és egy bank létrehozta a budapesti köz­ponttal a Mirelité Külkeres­kedelmi Közös Vállalatot. Ennek legfontosabb feladata az export lebonyolítása, kö­zös termelésfejlesztés és mi­nőségellenőrzés. Csaba László, a közös vál­lalat vezérigazgatója elmon­dotta, hogy a hűtőipari szer­vezet korszerűsítése nem okoz zökkenőket az önálló vállalatok munkájában. An­nak ellenére, hogy központi pénzügyi forrásból nem kap­tak támogatást, biztosították fizetőképességüket. A közös vállalatnál keve­sebben dolgoznak, mint a megszűnt hűtőipari központ­ban. A jövőben bővíteni akarják külpiaci munkáju­kat: több gyorsfagyasztott árut kívánnak exportálni, ugyanakkor megkezdik friss zöldségfélék kivitelét is. Az alapanyagot termelő és fel­dolgozó partnerek részére gépek, csomagolóanyagok és vetőmagok importját szerve­zik meg. Azt is tervézik, hogy néhány éven belül a közös vállalat részvénytár­sasággá alakul. (MTI) Szovjet-amerikai tárgyalások Kedden megérkezett Genf- be az a szovjet delegáció, amely részt vesz az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalá­sok hamarosan megkezdődő újabb fordulóján. Az újabb fordulóban az a feladat áll a küldöttségek előtt, hogy előkészítsék a hadászati tá­madó fegyverzet radikális csökkentéséről szóló szer­ződést, azzal az ismert ki­kötéssel, hogy a két ország egyeztetett határidőig nem mondhatja fel a rakátaelhá­rító rendszerek korlátozásá­ról szóló 1972-es szerződést (angol nevén az ABM-szer- ződést). Az előző forduló nagy si­kerrel zárult, mert a felek kidolgozták a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról szóló szerződést, amelyet azután 1987. decemberében, a wa­shingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozón írtak alá. Miskolcon Tegnap délután Miskolcon, a rendeztek. Előadást Deák Gábor pünkön), az ÁISH elnöke tartott sekről. Érintette a diáksport, a párt székházában sportaktivát államtitkár (jobb oldali ké- aktuális sportpolitikai kérdé- szabadidösport, a versenysport témakörét, szólt a finanszírozásról. Mondanivalóját nagy figye­lemmel hallgatták a tanácskozás résztvevői (bal oldali kép). A sportaktiváról részletesen lapunk 7. oldalán számolunk be. Fojtán L, felv. BHBMÉ—1 Tranzitszállítás az Adria-vezetéken

Next

/
Thumbnails
Contents