Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
1987. december 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 A Legfőbb Ügyészség vizsgálata Interjú dr. Nyíri Sándorral, a legfőbb ügyész helyettesével Komplex, általános vizsgálatot tartott a Legfőbb Ügyészség áprilisban Borsod megyében. Az elemzés során nagyító alá tették területünk ügyészi munkáját. A vizsgálat a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen kívül' kiterjedt valamennyi városi ügyészi szervezetre, azok tevékenységén belül a törvényesség helyzetére, a személyzeti munkára, a különböző szakágak felügyeleti színvonalára, továbbá a testület kapcsolatára, régiónk párt-, állami és gazdasági szervezeteivel. A vizsgálódást dr. Níjíri Sándor, a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészének helyettese vezette. Tőle kértünk interjút, amelyben az elemzés legfontosabb megállapításairól, a vizsgálat eredményeiről kértünk tájékoztatást. — A Legfőbb Ügyészség legutóbb 1982-ben, tehát öt esztendeje tartott hasonló mélységű vizsgálatot megyénkben. Ez az öt esztendő számtalan változást hozott számunkra, többségük kedvezőtlen volt. A megyei főügyészség munkájában, feladataiban hogyan tükröződnek a Borsodban zajló folyamatok, menynyiben változott az ügyészség tevékenysége? — Az ügyészség alapvető feladata változatlan volt, e szervezet a szocialista törvényesség őre. Ami változott: lényegesen több munkával, sokkal nagyobb feladattal kellett megbirkózniuk, mint az előző vizsgálat idején, pedig már akkoriban sem tétlenkedtek. A vizsgált időszakban — 1996 második fél évében — a Miskolc Városi Ügyészségen időszakonként már a teljesítő- képesség határáig feszítették a munka tempóját. Ennek ellenére az ügyészségeken a munkahelyi légkör, az ott dolgozók munkahelyi közérzete, általában jó, kiegyensúlyozott. Ezí még' kell említenünk, hiszen a jó munkahelyi légkör nélkülözhetetlen az ügyészi munkában, amely az alapos és állandóan megújított szakmai ismereteken kívül emberséget, s fizikai állóképességet igényel. Minden ügyirat, minden akta emberi sorsokat rejt, s nekünk kifejezetten ügyelni kell rá, hogy az állampolgárok törvénybe foglalt érdekeit senki se sértse meg. A vizsgálat legfontosabb megállapítása szerint a Borsodban dolgozó ügyészek munkájuk minden területén .megfeleltek a velük szemben támasztott — hangsúlyozom: rendkívül magas — követelményeknek. Az áldozatos munkáért köszönet, megbecsülés jár a megyében dolgozó ügyészeknek. Borsodban — a lap olvasói számára bizonnyal jól ismert nehézségek ellenére — a törvényesség szilárd. A törvénysértések megelőzése, valamint a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek maradéktalan érvényesülése érdekében kifejtett sokrétű ügyészi tevékenység tartalmas és hasznos. Emellett megállapítottuk, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek mind határozottabb és eredményesebb munkája ellenére a bűnözés 1986 második fél évében erőteljesen növekedett, s egyre nagyobb nyugtalanságra ad okot. — Nincs itt ellentmondás? Szavaiból ugyanis arra lehetne következtetni, ha eredményesebb a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, akkor csökken a törvénysértő cselekmények száma, kevesebben szánják el magukat — mondjuk — más értékeinek a megszerzésére. — Az ellentmondás látszólagos. Nem nehéz belátni ugyanis, hogy ha a bűnüldöző szervezetek hatékonyabban, eredményesebben dolgoznak, csökken a fel nem derített bűncselekmények száma, a másik oldalon pedig emelkedik a bűnözési statisztika. Egyszerűbben kifejezve: így kevesebb jogsértő cselekmény marad az igazságszolgáltatás előtt rejtve, a bűnelkövetők döntő többségét felelősségre vonják. Ez, mármint a felelősségre vonás, megítélésünk szerint a megelőzés, a visszatartás egyik legfontosabb eleme. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 1986-ban 15 689 bűncselekmény vált ismertté, amely majdnem negyven százalékkal több volt, mint az 1981. évi. A megelőző évhez, tehát 1985-höz viszonyítva tavaly jelentősen emelkedett az államigazgatás és a közélet tisztasága elleni, a közrend elleni, a gazdasági és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Megnövekedett a nagyobb jelentőségű, a társadalmi tulajdont károsító, gazdasági és korrupciós bűncselekmények aránya. Az elmúlt évben legalább hat olyan, a társadalmi tulajdont károsító büntetőügy volt folyamatban, amelyekben a kétmillió forintot elérte, illetve azt meghaladta a gyanúsítottak által a társadalmi" tulajdonban okozott kár összege. A kiemelkedő ügyek kísérő jelensége a korrupció. Ezekben az ügyekben vesztegetés miatt 45 személyt vádoltak meg az ügyészségek. A megvesztegetettek között ellenőrzési osztályvezető, vállalati üzletágvezető, tanácsi szakfelügyelő, párttitkár, vállalati igazgató és helyettese szerepeltek. — Azaz, ha valaki bűncselekményt követ el, beosztásra, a régebbi érdemekre való tekintet nélkül a bíróság elé kerül. Ezt minden becsületes állampolgár értékeli. Sajnálatos azonban, hogy az úgynevezett. nagyobb bűncselekmények ügyében elhúzódik az eljárás. Előfordulhat, hogy a bűncselekmény leleplezése és a jogerős ítélet kihirdetése közölt évek telnek el. Mit lehetne lenni az ilyen büntetőügyek gyorsabb befejezésére? — Napjainkban általános jogpolitikai igénnyé vált a büntetőeljárások gyorsabb befejezése. A jogalkalmazás jogpolitikai elveiről alkotott legújabb elnöki tanácsi rendelet 1987. február 1-jén lépett hatályba. A határozat szerint törekednünk kell az eljárások egyszerűsítésére és élnünk kell a gyorsításukra nyíló lehetőségekkel. Véleményem szerint Borsod megyében az ügyészek ennek érdekében megtették azt, ami fizikailag lehetséges. Ám 1986-ban már majdnem tízezer bűnelkövetővel szemben kellett fellépni, az összes befejezett nyomozások száma pedig meghaladta a 12 ezret. A számok ismét jelzik, milyen hatalmas teherrel kell a megyei bűnüldözésnek, igazságszolgáltatásnak megbirkóznia. — Az eljárások elhúzódása az előzetes letartóztatásba helyezetteket érinti a legsúlyosabban, hiszen volt olyan gyanúsított, akit több, mint két éven keresztül fosztották meg szabadságától jogerős ítélet nélkül. A vizsgálat tapasztalatai szerint mennyiben törvényesek a személyes szabadságot korlátozó intézkedések megyénkben? — Egy mondattal válaszolva: Bor- sod-Abaúj-Zem.plénben az előzetes letartóztatásba helyezések gyakorlata törvényes. A bűnüldöző szervek az esetek nagy többségében megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy az előfeltételek megszűntével egy időben a gyanúsítottak szabadlábra kerüljenek. Kissé bővebben: 1986-ban a gyanúsítottak 9,8 százaléka került előzetes letartóztatásba. Az arány magasabb az országos átlagnál. Ugyancsak magasabb az őrizetbe vettek aránya. Az okokra, valamint annak tisztázására, hogy bárkit indok nélkül — ha csak rövid időre is — személyes szabadságában korlátoztak-e, arra a megyei főügyészség közeljövőben megindítandó vizsgálata ad majd pontos választ. A jogpolitikai irányelvek szellemében az ügyészségeknek arra kell törekedniük, hogy hatósági kényszer alkalmazására, különösen a személyes szabadság korlátozására a törvényi előfeltételek megléte esetén is csak akkor kerüljön sor, ha az eljárás sikeres lefolytatása ezt feltétlenül indokolja. Előzetes letartóztatás elrendelésére elsősorban a szökés veszélye, valamint az eljárás lefolytatásának veszélyeztetése esetén, illetőleg akkor kerülhet sor, ha a bűnismétléstől alaposan tartani lehet. — Az optimális természetesen az lenne, ha kevesebb bűncselekmény történne, a megelőzés eredményesebb lenne, az önkéntes jogkövetés általánosabbá válna. E cél elérésére mit tehetnek az ügyészségek? — A jogsértések és a bűncselekmények megelőzése a bűnözés már felsorolt adatai, ilyen arányok ősjelenségek mellett a megyei bűnüldöző, igazságszolgáltatási, társadalmi és politikai szerveinek egységes fellépését igényli. Nem tartom véletlennek. hogy a bűnmegelőzési tanácsokat elsőként Borsod megyében hozták létre. Az ügyészek valameny- nyi fórumon aktív tevékenységet fejtenek ki. A cél érdekébe állítják — valamennyi szakterületen — a jog- propagandát. Előadásokat, konzultációkat tartanak a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményekben, iskolákban. a lakóhelyeken. Mindez részét képezi annak a komplex cselekvési programnak, melynek végső célja a bűnözés és más jogsértések csökkentése, visszaszorítása. A kezdeti eredmények már megmutalkoz- na!k, hiszen 1987 eddig eltelt időszakában a tavalyihoz képest nem emelkedett, hanem csökkent a bűn- cselekmények száma. — Az ügyészségek a bűnüldözésben betöltött szerepük mellett, sőt azzal egyenértékű munkaként foglalkoznak az általános törvényességi felügyelettel, örködnek a büntetésvégrehajtási intézetekben folyó munka törvényességén, s közreműködnek az állampolgárok polgári peres ügyeiben. Az ügyészi munka e szakágairól mit állapított meg a vizsgálat? — Tapasztalataink szerint a megyében az általános felügyeleti szakági tevékenység tovább fejlődött. Az ügyészség figyelme azokra a területekre irányult, ahol a társadalmi viszonyok változásai következtében nőtt a törvénysértések elkövetésének veszélye, illetőleg, ahol olyan új szervezetek jöttek létre, amelyek törvényes működésének előmozdítása az ügyészségtől is elvárható. A megye ügyészségei 1986-ban 281 vizsgálatot és 52 utóvizsgálatot tartottak. A vizsgálatok száma a főügyészségek között Borsodban a legmagasabb. Közöttük tárgyában is újszerűnek bizonyult egy vizsgálat, amelynek során a miskolci adóhivatalt felkérték, hogy két kisiparosnál tartsanak úgynevezett „elszámolta tásos” adóhatósági vizsgálatot. A kezdeményezés sikeres volt, a két kisiparossal szemben több mint kétmillió forint adót vetettek ki pótlólag. A vizsgálatokon tapasztaltak alapján a megye ügyészségei 1986- ban 113 óvást, 147 felszólamlást és 3 figyelmeztetést nyújtottak be az érintett szervezetekhez. Véleményem szerint mindegyik helyesen megválasztott és megalapozott intézkedés volt. Az alapvető törvényességi feltételek biztosítása a megye mindkét büntetés-végrehajtási intézetében a telítettség, a férőhelyek többszörös kihasználtsága miatt nagy feladatokat hárít a bv-dolgozókira, de a tevékenységük törvényességi felügyeletét ellátó ügyészékre is. A sátoraljaújhelyi fegyházban a munkáltatásban mutatkozik a törvényességet leginkább veszélyeztető jelenség. A teljesítménybérben dolgozó elítéltek mintegy fele nem kereste meg még az eltartási költségét sem. Az ügyészi figyelemfelhívás után javult a helyzet, de 1987 márciusában még mindig 178 elítéltnek volt tartási adóssága az intézettel szemben. — Említette, hogy a megyei főügyészség csak a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervezetekkel, s a társadalmi szervekkel együttműködve oldhatja meg eredményesen feladatait, önkéntelenül adódik a kérdés: milyen a főügyészség kapcsolata, az együttműködés a megye más szerveivel? — A vizsgálat szerint a főügyészség és a megyei pártbizottság között kialakult kapcsolatot jó együttműködési készség és közös munkában való tevékeny részvétel, a pártbizottság részéről elvi alapokon nyugvó, őszinte segítőkészség jellemzi. Ugyancsak közvetlen és tartalmas kapcsolat alakult ki a városi ügyészségek és városi pártbizottságok között. A rendőrséggel megyei és városi szinten egyaránt jó az együttműködés, az ügyészi nyomozásfelügyeleti munka célratörően segíti a nyomozószervek munkáját. A főügyészség és a megyei bíróság közös munkája zavartalan és segítőkész, ugyanez a véleményünk a népi ellenőrzési bizottsággal folytatott együttműködésükről. a tanácsokkal megvalósított együttműködés, munkakapcsolat szintén kiegyensúlyozott. A tanácsi szervek ügyészi törvényességi felügyeletére a rendszeresség, a következetesség és a törvénysértések megelőzésére irányuló segítőkészség a jellemző. — Köszönjük az interjút. Udvardy József r Mezey István rajza Egyesületi pályázat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Közművelődési Központ és a Magyar Történelmi Társulat egyesületi pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi öntevékenység, a közösségi művelődés autonóm szerveződési formáinak, hagyományainak, értékeinek jobb megismeréséshez. Pályázni két kategóriában lehet, a helyi, gazdasági, társadalmi, művelődési egyesületek, egyletek: a) történetéről készülő tanulmányokkal; b) mai életének, működésének leírásával. Pályázni lehet rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 60 gépelt oldalnyi) élménybeszámolóval, vagy tudományos igényű elemzéssel, szociográfiával, vagy irodalmi értékű írással, amelyet eddig még nem publikáltak és nem áll megjelenés alatt. A közművelődési információs intézet külön díjakat tűz ki a pályázat témáit feldolgozó videofilmek készítésére. A beérkező pályaművek színvonalától függően tervezzük a pályadíjak kiadását: Két, I. díj, egyenként 15 ezer forint. Négy 11. díj, egyenként 10 ezer forint. Hat III. díj, egyenként 5 ezer forint. A támogató szervek kü- löndijai 2 ezer—15 ezer forint között. A pályázat jeligés. A szerző nevét, foglalkozását, lakcímét tartalmazó borítékot kérjük mellékelni a 2 példányban beküldött pályaműhöz. A pályaműveket 1988. május 31-ig kell beküldeni az Országos Közművelődési Központ címére: 1251 Budapest, Pf. 33. Eredményhirdetés 1988 őszén, melyről a pályázók külön értesítést kapnak. A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítás kérhető az Országos Közművelődési Központtól (159-657/37-es mellék), illetve a Hazafias Népfront Országos Tanácsától, (182-855 15-ös mellék). A részletes pályázati felhívás igényelhető levélben vagy személyesen az Országos Közművelődési Központtól, a Hazafias Népfront Országos Tanácsától és megyei bizottságaitól, a megyei művelődési központoktól is. A Comenius Tanítóképző Főiskola új kiadványai Két kiadványa jelent meg a főiskolának az önálló sárospataki tanítóképzés 130 évfordulója alkalmából. A most megjelent Évkönyvben az 1981 és 1987 közötti hat esztendő nevelő, oktató, képző és tudományos tevékenységét követhetjük nyomon. Megismerhetjük belőle a főiskola irányításának színtereit, a hét tanszéket, a gyakorló általános iskolát, a könyvtárat és a kollégium munkáját, a szakmai bizottságok tevékenységét. A kötetben olvashatjuk az 1982 és 1987 között oklevelet szerzett hallgatók névsorát is. Az évenként megjelenő Sárospataki Pedagógiai Füzetek 11. száma is az évforduló jegyében került kiadásra, mely az oktatók publikációs tevékenységét mutatja be 1959-től. E kiadvány egyrészt összefoglalóan dokumentálja azt a tudományos, ismeretterjesztő, köz- művelődési tevékenységet, amelyet a felsőfokú tanító- képzésben részt vevő oktatók végeztek, végeznek, másrészt szakmai segítséget nyújt a bibliográfia a hallgatók, kutatók számára különböző célú dolgozatok elkészítéséhez. Mindkét kiadvány a főiskola szellemi értékeit örökíti meg. ezért szívesen ajánljuk az érdeklődök számára.
