Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

1987. december 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A minőség és a fegyelem Gimnazistók. Hogyan, merre tovább? X. „ ' v 1 |«8ÍSÍÍÉ :•' 5- i;i;I Islllste; üs *» s lillJIlfe plusz szakma Még az év közepén volt egy tanácskozás a Miskolci Pamutfonodában, amelyen részt vett és szót kért a Pa­mutfonóipari Vállalat ter­melési főmérnöke, Jakab Sándor is. Nagyon őszintén beszélt a miskolci gyár mun­kájáról, a gondokról sem fe­ledkezve meg, amelyek a ta­nácskozás vitájában is a fel­színre kerültek. Minden gond és nehézség ellenére — fogalmazott a főmérnök —, igen jó gazdálkodás jellemzi a miskolci gyár munkáját... Mi van e megállapítás mögött, melyek azok a gon­dok, amelyek hónapról hó­napra, évről évre jelen van­nak, s ami a lényeg: mi az a mérce, ami a főmérnököt ilyen pozitív vélemény ki­mondására jogosította fel? Mindennek tisztázásához hívjuk segítségül a vita résztvevőit, akik mondandó­jukban kivétel nélkül a leg­fontosabb problémákra irá­nyították a figyelmet. De nemcsak ezt tették: elsősor­ban kiutat keresték, megol­dásokra tettek javaslatot, egyszóval olyan indítékkal kapcsolódtak a vitába, hogy az adott helyzetbe belenyu­godni nem szabad. A kritikus hangvételben, a helyzet nyílt és őszinte fel­tárásában a gyár igazgatója, dr. Szigethy Tibor mutatott példát. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy lemaradás ta­pasztalható az időarányos terv teljesítésében a máso­dik negyedévben, hogy ba­jok voltak az alapanyaggal, hogy nem kielégítő az alkat­részellátás, hogy a techno­lógiai és munkafegyelem he­lyenként csorbát szenved. Szóvá tette ezen az évközi tanácskozáson, hogy nem le­hetnek megelégedve a minő­séggel, mert tudni kell: a vevők igényesebbek, maga­sabb követelményeket tá­masztanak, amit egy pilla­natra sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mátyás Lajosné. főkönyve­lő az árbevétel kedvezőbb alakulását sürgette, hangsú­lyozva a megfontoltabb költ­séggazdálkodást. Bárdos Jó­zsef, a IV. műszak vezető­je azt tette szóvá, hogy a bálák gyakran vizesek, ami a minőség rovására megy. Halasi Miklós arról beszélt, hogy a generálmunkáknál rugalmasabb magatartásra van szükség. Németh Erzsé­bet, az orsózó üzemvezetője, a gyakran előforduló szere­léseket kifogásolta, ami mi­att sok az átállás. Galambos József arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az orsózóban még van tartalék, aminek Stratégiai tervet dolgozott ki a Peremartoni Vegyipari Vállalat hagyományos ter­méke, a szuperfoszfát műtrá­gyának fölváltására. A ké­szítményből az utóbbi évek­ben ugyanis egyre keveseb­bet igényelt a mezőgazdaság, s jóllehet a granuláló eljá­rás korszerűsítésével igen jó minőségű terméket állítanak elő, a termelés már a vesz­teségesség határát súrolja. Ezért készült el a lcétva- riációs terv. Az első változat szerint a gyár megőrzi pro­filját, nem mond le a fosz­forműtrágya gyártásáról, ám a szuperfoszfát-termelést visszaszorítja és helyette a mezőgazdasági üzemekben használatos monoammon- foszfát gyártására készül fel. A technológiára és a kulcs- berendezésekre már pályáza­tot is hirdettek, s két aján­latot kaptak, a francia TECHNIMP és az angol Da­vid McKee cégtől. Emellett kiaknázásához nagy segítsé­get jelent majd az ösztön­zőbb bérezés bevezetése. Oprávcl Lajos fonodavezető szerint a második negyed­évtől szokatlan módon meg­nőtt a szakadásszám, külö­nösen a gyűrűsfonóban, ami az alapanyag tulajdonságai­val függ össze. Mátyus Im­re, az áruforgalmi osztály vezetője elmondta: a har­madik negyedévtől közvetle­nül a gyár köthet szerződé­seket. Javasolta egy, a mi­nőség javítását szolgáló terv kidolgozását. Adám Istvánná arról beszélt, hogy a gyár 7,5 százalékos bérfejlesztésre kapott lehetőséget; ezzel le­het és kell gazdálkodni. Kö­zölt két számadatot is, ami­ből kiderült: az 1984. évi át­lagkeresethez viszonyítva szép növekedés várható 1987-ben. Csiba György, a javítóüzem vezetője azt tet­te szóvá, hogy a műhely gépparkja semmit sem vál­tozott, a fonógépek összeté­tele viszont igen. Néhány problémát ragad­tunk ki csupán a tanácsko­záson elhangzottakból, ami­ből kitűnik: a miskolciak­nak volt, van mivel megbir­kózniuk. Ehhez nemcsak az szükséges, hogy ki-ki a ma­ga munkaterületén és a gyár egészét tekintve is is­merje és felismerje a prob­lémát, hanem az is, hogy nagyfokú következetességgel tudja és akarja is azokat megoldani. E tekintetben nincs hiány a fonodában, hi­szen a tanácskozás óta so­kat változott a helyzet az üzemben. Miben mérhető ez le? Mindenekelőtt abban, hogy a korábban akadozó anyagellátás ma már folya­matos. A tartalék alkatré­szekkel való ellátás is kielé­gítőnek tekinthető, s ami nem lényegtelen: javult a termékek minősége. Tovább­ra is feladat azonban a tech­nológiai fegyelem szigorú betartása. A gyár igazgató­ja elmondta: a legnagyobb örömükre, a jól végzett mun­ka eredményeként a gyár túlteljesítette árbevételi ter­vét. Hasonló sikerre számí­tanak az év végéig az ered­ményterv teljesítésében is. A fonodában nagy körül­tekintéssel már hozzákezd­tek a jövő évi tervek előké­szítéséhez, ahhoz, hogy az új esztendő indulásakor ne legyen semmi fennakadás a termelésiben. A tervek ki­munkálásakor nagy figyel­met fordítanak a megválto­zott gazdasági körülmények­ből adódó feladatokra, az újszerű gazdálkodási formák megalapozására, mert jól tudják: csak ily módon biz­tosítható a tervek teljesí­széles körű piackutatásba kezdtek, és ha gazdaságosan tudják beszerezni az alap­anyagot — a foszforsavat —, ezt a tervvariációt valósítják meg. Ha viszont a monoam- monfoszfát importja a gaz­daságosabb, úgy a Peremar­toni Vegyipari Vállalat pro­filváltásra kényszerül: gyárt­mányskálájában az eddigi szervetlen vegyipari termé­kek helyét szerves vegyipari termékek veszik át. E tekin­tetben sem a nulláról indul­nak. Hiszen termelésük 25 százaléka már szerves inter­medier, vagyis különböző alapanyag, különböző vegy­ipari segédanyag és növény­védő szer. Két új kísérleti üzem készült el ebben az évben, ezekben is gyógyszer- ipari intermediert állítanak elő. Amennyiben a második variáció mellett döntenek, e termékek gyártását futtatják fel. (MTI) Az abaújszántói Gyár­• fás József Szakközép- iskola és Szakmunkás- képző Intézetben Hegymegi István, az iskola igazgató­ja az elhelyezkedésről be­szél először: — Ezelőtt két évvel még a szakmában maradt a vég­zettek 80 százaléka. Nap­jainkra egyre inkább csök­ken ez az arány. Például az áruforgalmi szakon tanulók­nak mindössze a 40 száza­léka helyezkedik el a szak­mában. — Miért? — Talán még nem eléggé fedezték fel a mezőgazdasá­gi üzemek ezt a szakmát. — Az ez évben végzett áruforgalmisok közül vol­tak még olyanok, akik ok­tóberben sem találtak szak­májuknak megfelelő mun­kát — szól közbe Pintér Sándor igazgatóhelyettes. — Persze, van itt olyan ok is, hogy mivel fiatal, 18 éves emberekről van szó, szállást nem nagyon tudnak biztosítani a szövetkezetek. Így a többség a lakhelyén keres munkát — ha talál. A fentebb elmondottak miatt aztán teljesen más te­rületen dolgoznak, illetve szereznek újfent képesítést. Van olyan tanítványunk, akiből mozdonyvezető, tv­szerelő, magánfuvarozó lett. De említhetek olyat is, hogy magyar—történelem szakos tanárként dolgozik valame­lyik iskolában. — És van itt egy nagyon lényeges momentum — mondja Pintér Sándor. — Az igény az, különösen a mai helyzetben, hogy köny- nyen átképezhető szakem­berekre van szükség. Ezzel szemben mi van .az iskolá­ban? Túlzott szakosítás. Pél­dául állattenyésztő szakma helyett van külön baromfi- és szarvasmarha-tenyésztő szak. Nos, ez a túlzott mér­tékű specializáció nagyon is behatárolja az elhelyezkedé­si lehetőségeket. * (S mit tegyen az, akinek — négy év tanulás után — nincs szakma sem a kezé­ben? Mondjuk, aki gimná­ziumban végez, s nem ve­szik fel az egyetemre. A köz­tudatban az a felfogás él, hogy gimnáziumba csak olyan menjen tanulni, aki kimondottan egyetemre, fő­iskolára pályázik. Mert kü­lönben ... És ugyebár, eb­ben a mai foglalkoztatáspo­A környezetvédelem egy olyan üzemben, mely jelle­géből adódóan környezet- szennyező, igen nehéz fel­adat. Éppen ezért, maga a felismerés is sokat jelent: ha nem is szüntethető meg a szennyezőforrás, apró lépé­sekkel javítani lehet a hely­zeten. Hogy ez mindenkinek érdeke, — a gyár dolgozói­nak, a környék lakóinak — ma már senki sem vitatja. A megye egyik legnagyobb ipari üzemében, a Lenin Ko­hászati Művekben is így gon­dolkoznak — tudhatták meg a résztvevők egy, a közel­múltban tartott eszmecserén. — A Hazafias Népfront Mis­kolc Városi Elnöksége mel­lett működő környezet- és természetvédelmi munkabi­zottság meghívására az LKM-ben harmadik éve mű­ködő környezetvédelmi klub munkájáról tartott tájékozta­tót Gáspár Jenő osztályve­zető. Bevezetőjében az LKM általános környezetvédelmi tevékenységéről elmondta: a litikai helyzetben ... szak­ma nélkül. A vélemények, természetesen ‘ ebben a kér­désben [is] megoszlanak. Sokan már odáig is eljutot­tak, hogy eleve megkérdője­lezik a gimnázium létjogo­sultságát. Ez nyilván egy szélsőséges álláspont. Megint mások azt mondják, hogy igenis, nagyon kell a gim­názium, mert ott olyan alap- műveltségre tesznek szert a fiatalok, ami az életben, eb­ben a robbanásszerű fejlő­dési vonulatban elengedhe­tetlen. Hol itt az igazság? Meny­nyire túlzó az egyik, meny­nyire a másik vélekedés? S mit mutat a gyakorlat? Ho­gyan alakul a gimnáziumok felvételi, beiskolázási gör­béje? Mi változott, egyálta­lán változott-e valami a gimnáziumi oktatásban?) — A gimnáziumnak két alapvető feladatot kell tel­jesítenie: a továbbtanulásra készít föl, illetve a középfo­termelőüzemek összehangolt munkát folytatnak e téren, a belső környezetvédelmi utasítások végrehajtását szi­gorúan ellenőrzik, és folya­matos méréseket végeznek a szennyezések kibocsátásának pontos adatairól. Az ered­mények elérése műszaki fej­lettség, technológia és pénz kérdése. A vállalat környe­zetvédelmi célokra 2,4 mil­liárd forintot fordít. A kom­binált acélmű építésénél, a korszerű technológiák alkal­mazásával, ötven százalékkal tudták csökkenteni a kén­dioxid-kibocsátást. A Szinva- patak szennyezése ma már csak üzemzavar esetén for­dulhat elő. A környezetvédelmi klub tevékenysége más területe­ket is felölel. Tizenkét tag­ja egyéni kezdeményezésre, spontán szerveződött egysé­ges csoporttá, melyet a vál­lalat azonnal támogatott. A természet óvása, lakóhelyük szépítése, a klubtagok sza­badidejének tartalmas eltöl­kú pályákra, ami a munká­ba álláshoz biztosít alapo­kat. Ez utóbbit, sajnos, so­kan elhanyagolják, elfelejtik — mondja Kovács Marian­na, a Herman Ottó Gimná­zium igazgatója. — Hogyan alakult az utób­bi időben a gimnáziumba jelentkezők száma? Nőtt, vagy csökkent ez? — A mi iskolánkba jóval több a jelentkező, mint amennyit fel tudunk venni. Ezzel szemben a megyében más a kép. Tavalyi adato­kat mondok, melyek a Pá­lyaválasztási Tanácsadó fel­mérését tartalmazzák. Esze­rint a megye gimnáziumai­ba összesen 2412 tanulót ve­hetnek fel. Ezzel szemben a továbbtanulni szándékozók közül ennél 600—700 fővel kevesebben kívánnak gim­náziumban tanulni. — Mindebből milyen ta­nulságok vonhatók le? tése mellett, legfőbb céljuk az ismeretterjesztő munka. Az iskolákban tartott előadá­sokkal szeretnék elérni, hogy a jövő generációja számára természetessé váljon a kör­nyezetükkel való törődés, életformájukat ennek meg­felelően alakítsák majd ki. A mai gyerekek holnap dol­gozói lehetnek a vállalatnak. A program hosszú távú. de eredményében hinni kell. A klubtagok részt vettek a Herman Ottó Emlékpark épí­tésénél, a madarak és fák napján, az avasi faültetési akciónál, de az aggteleki környezetvédelmi szemináriu­mon, pályázatokon, vetélke­dőkön egyaránt ott találha­tók. A népfrontbizottság tagjai több, közérdeklődésre is szá­mot tartó kérdésre vártak választ. Például: a Mexikó- völgyi mészkőbánya robban­tásai porral vonják be az egész környéket. Megtudhat­tuk, hogy a kohászat a sa­lakminősítést csak kalcium­— A gimnáziumunkból felsőfokú intézményekbe a továbbtanulni szándékozók felét veszik fel elsőre. — S azokkal, akiket nem vesznek fel, mi lesz? — Erre is gondolni kellett természetesen. Ezért gya­korlati fakultáció keretében például távgépíró-, számító­gépkezelő-, operátor-, ide­genvezető-, gyors- és gépíró­képzést valósítottunk meg. Ezekből a diákok záróvizs­gát tehetnek, melynek bir­tokában rögtön elhelyezked­hetnek. Továbbá szakmun­kásképzőben egy-két év alatt különféle szakmákat — fényképész, általános ve­gyész, könyvesbolti eladó stb. — szerezhetnek a gim­náziumot végzettek. De al­kalmazkodva a helyi sajá­tosságokhoz, adottságokhoz, még további lehetőségek is adódnak. így szeretnénk a szlovák nyelvet oktatni is­kolánkban — melynek bir­tokában többen dolgozhat­nak majd például a Vám- és Pénzügyőrségen. Szóval, ha van a gimnáziumi veze­tésben, a tantestületben koncepció, akkor joggal érezhetjük felületesnek, ha azt mondják, hogy ma gim­náziumba járni nem jó, nem „kifizetődő”.. . Mészáros István karbonáttal tudja elvégezni, tehát a mészkőbányászatra a jövőben is szükség lesz. Ám a széntüzelés helyett már olajfűtésű kazánokat hasz­nálnak, ezzel is csökkent va­lamelyest a levegő szennye­zettsége a térségben. A Szo­morú-völgyi bánya termelé­se már szünetel, itt el tud­ták kezdeni a hányó rekul­tivációját. Az LKM belső te­rületének környezetvédelme érdekében is történtek lépé­sek, hiszen csaknem ugyan­annyi hulladék keletkezik, mint amennyi acélt termel­nek. Ebből 15—20 ezer tonna a veszélyes hulladék, melyet elszállítanak. A vastartalmú porokat előnyös lenne bri- kettálni, de erre pillanatnyi­lag nincs kellő anyagi for­rása az üzemnek. A tervek azonban elkészültek, s bár­mikor megvalósíthatók. Az eddig eldobált géptörlőron­gyokat ma már gondosan összegyűjtik a munkaterüle­tekről, így évente 1500—2000 zsákkal égetnek el a Hejő- csabai Cementművekben. A környezetvédelmi mun­kabizottság és a klub meg­állapodott a rendszeres kap­csolattartásban, tevékenysé­gük összehangolásában. Nagy Zsuzsanna tése. Változatok termékváltásra Fát is ültetnek a diósgyőri kohászok A környezetvédelem közös érdek

Next

/
Thumbnails
Contents