Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-11 / 292. szám
1987. december 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A minőség és a fegyelem Gimnazistók. Hogyan, merre tovább? X. „ ' v 1 |«8ÍSÍÍÉ :•' 5- i;i;I Islllste; üs *» s lillJIlfe plusz szakma Még az év közepén volt egy tanácskozás a Miskolci Pamutfonodában, amelyen részt vett és szót kért a Pamutfonóipari Vállalat termelési főmérnöke, Jakab Sándor is. Nagyon őszintén beszélt a miskolci gyár munkájáról, a gondokról sem feledkezve meg, amelyek a tanácskozás vitájában is a felszínre kerültek. Minden gond és nehézség ellenére — fogalmazott a főmérnök —, igen jó gazdálkodás jellemzi a miskolci gyár munkáját... Mi van e megállapítás mögött, melyek azok a gondok, amelyek hónapról hónapra, évről évre jelen vannak, s ami a lényeg: mi az a mérce, ami a főmérnököt ilyen pozitív vélemény kimondására jogosította fel? Mindennek tisztázásához hívjuk segítségül a vita résztvevőit, akik mondandójukban kivétel nélkül a legfontosabb problémákra irányították a figyelmet. De nemcsak ezt tették: elsősorban kiutat keresték, megoldásokra tettek javaslatot, egyszóval olyan indítékkal kapcsolódtak a vitába, hogy az adott helyzetbe belenyugodni nem szabad. A kritikus hangvételben, a helyzet nyílt és őszinte feltárásában a gyár igazgatója, dr. Szigethy Tibor mutatott példát. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy lemaradás tapasztalható az időarányos terv teljesítésében a második negyedévben, hogy bajok voltak az alapanyaggal, hogy nem kielégítő az alkatrészellátás, hogy a technológiai és munkafegyelem helyenként csorbát szenved. Szóvá tette ezen az évközi tanácskozáson, hogy nem lehetnek megelégedve a minőséggel, mert tudni kell: a vevők igényesebbek, magasabb követelményeket támasztanak, amit egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mátyás Lajosné. főkönyvelő az árbevétel kedvezőbb alakulását sürgette, hangsúlyozva a megfontoltabb költséggazdálkodást. Bárdos József, a IV. műszak vezetője azt tette szóvá, hogy a bálák gyakran vizesek, ami a minőség rovására megy. Halasi Miklós arról beszélt, hogy a generálmunkáknál rugalmasabb magatartásra van szükség. Németh Erzsébet, az orsózó üzemvezetője, a gyakran előforduló szereléseket kifogásolta, ami miatt sok az átállás. Galambos József arra hívta fel a figyelmet, hogy az orsózóban még van tartalék, aminek Stratégiai tervet dolgozott ki a Peremartoni Vegyipari Vállalat hagyományos terméke, a szuperfoszfát műtrágyának fölváltására. A készítményből az utóbbi években ugyanis egyre kevesebbet igényelt a mezőgazdaság, s jóllehet a granuláló eljárás korszerűsítésével igen jó minőségű terméket állítanak elő, a termelés már a veszteségesség határát súrolja. Ezért készült el a lcétva- riációs terv. Az első változat szerint a gyár megőrzi profilját, nem mond le a foszforműtrágya gyártásáról, ám a szuperfoszfát-termelést visszaszorítja és helyette a mezőgazdasági üzemekben használatos monoammon- foszfát gyártására készül fel. A technológiára és a kulcs- berendezésekre már pályázatot is hirdettek, s két ajánlatot kaptak, a francia TECHNIMP és az angol David McKee cégtől. Emellett kiaknázásához nagy segítséget jelent majd az ösztönzőbb bérezés bevezetése. Oprávcl Lajos fonodavezető szerint a második negyedévtől szokatlan módon megnőtt a szakadásszám, különösen a gyűrűsfonóban, ami az alapanyag tulajdonságaival függ össze. Mátyus Imre, az áruforgalmi osztály vezetője elmondta: a harmadik negyedévtől közvetlenül a gyár köthet szerződéseket. Javasolta egy, a minőség javítását szolgáló terv kidolgozását. Adám Istvánná arról beszélt, hogy a gyár 7,5 százalékos bérfejlesztésre kapott lehetőséget; ezzel lehet és kell gazdálkodni. Közölt két számadatot is, amiből kiderült: az 1984. évi átlagkeresethez viszonyítva szép növekedés várható 1987-ben. Csiba György, a javítóüzem vezetője azt tette szóvá, hogy a műhely gépparkja semmit sem változott, a fonógépek összetétele viszont igen. Néhány problémát ragadtunk ki csupán a tanácskozáson elhangzottakból, amiből kitűnik: a miskolciaknak volt, van mivel megbirkózniuk. Ehhez nemcsak az szükséges, hogy ki-ki a maga munkaterületén és a gyár egészét tekintve is ismerje és felismerje a problémát, hanem az is, hogy nagyfokú következetességgel tudja és akarja is azokat megoldani. E tekintetben nincs hiány a fonodában, hiszen a tanácskozás óta sokat változott a helyzet az üzemben. Miben mérhető ez le? Mindenekelőtt abban, hogy a korábban akadozó anyagellátás ma már folyamatos. A tartalék alkatrészekkel való ellátás is kielégítőnek tekinthető, s ami nem lényegtelen: javult a termékek minősége. Továbbra is feladat azonban a technológiai fegyelem szigorú betartása. A gyár igazgatója elmondta: a legnagyobb örömükre, a jól végzett munka eredményeként a gyár túlteljesítette árbevételi tervét. Hasonló sikerre számítanak az év végéig az eredményterv teljesítésében is. A fonodában nagy körültekintéssel már hozzákezdtek a jövő évi tervek előkészítéséhez, ahhoz, hogy az új esztendő indulásakor ne legyen semmi fennakadás a termelésiben. A tervek kimunkálásakor nagy figyelmet fordítanak a megváltozott gazdasági körülményekből adódó feladatokra, az újszerű gazdálkodási formák megalapozására, mert jól tudják: csak ily módon biztosítható a tervek teljesíszéles körű piackutatásba kezdtek, és ha gazdaságosan tudják beszerezni az alapanyagot — a foszforsavat —, ezt a tervvariációt valósítják meg. Ha viszont a monoam- monfoszfát importja a gazdaságosabb, úgy a Peremartoni Vegyipari Vállalat profilváltásra kényszerül: gyártmányskálájában az eddigi szervetlen vegyipari termékek helyét szerves vegyipari termékek veszik át. E tekintetben sem a nulláról indulnak. Hiszen termelésük 25 százaléka már szerves intermedier, vagyis különböző alapanyag, különböző vegyipari segédanyag és növényvédő szer. Két új kísérleti üzem készült el ebben az évben, ezekben is gyógyszer- ipari intermediert állítanak elő. Amennyiben a második variáció mellett döntenek, e termékek gyártását futtatják fel. (MTI) Az abaújszántói Gyár• fás József Szakközép- iskola és Szakmunkás- képző Intézetben Hegymegi István, az iskola igazgatója az elhelyezkedésről beszél először: — Ezelőtt két évvel még a szakmában maradt a végzettek 80 százaléka. Napjainkra egyre inkább csökken ez az arány. Például az áruforgalmi szakon tanulóknak mindössze a 40 százaléka helyezkedik el a szakmában. — Miért? — Talán még nem eléggé fedezték fel a mezőgazdasági üzemek ezt a szakmát. — Az ez évben végzett áruforgalmisok közül voltak még olyanok, akik októberben sem találtak szakmájuknak megfelelő munkát — szól közbe Pintér Sándor igazgatóhelyettes. — Persze, van itt olyan ok is, hogy mivel fiatal, 18 éves emberekről van szó, szállást nem nagyon tudnak biztosítani a szövetkezetek. Így a többség a lakhelyén keres munkát — ha talál. A fentebb elmondottak miatt aztán teljesen más területen dolgoznak, illetve szereznek újfent képesítést. Van olyan tanítványunk, akiből mozdonyvezető, tvszerelő, magánfuvarozó lett. De említhetek olyat is, hogy magyar—történelem szakos tanárként dolgozik valamelyik iskolában. — És van itt egy nagyon lényeges momentum — mondja Pintér Sándor. — Az igény az, különösen a mai helyzetben, hogy köny- nyen átképezhető szakemberekre van szükség. Ezzel szemben mi van .az iskolában? Túlzott szakosítás. Például állattenyésztő szakma helyett van külön baromfi- és szarvasmarha-tenyésztő szak. Nos, ez a túlzott mértékű specializáció nagyon is behatárolja az elhelyezkedési lehetőségeket. * (S mit tegyen az, akinek — négy év tanulás után — nincs szakma sem a kezében? Mondjuk, aki gimnáziumban végez, s nem veszik fel az egyetemre. A köztudatban az a felfogás él, hogy gimnáziumba csak olyan menjen tanulni, aki kimondottan egyetemre, főiskolára pályázik. Mert különben ... És ugyebár, ebben a mai foglalkoztatáspoA környezetvédelem egy olyan üzemben, mely jellegéből adódóan környezet- szennyező, igen nehéz feladat. Éppen ezért, maga a felismerés is sokat jelent: ha nem is szüntethető meg a szennyezőforrás, apró lépésekkel javítani lehet a helyzeten. Hogy ez mindenkinek érdeke, — a gyár dolgozóinak, a környék lakóinak — ma már senki sem vitatja. A megye egyik legnagyobb ipari üzemében, a Lenin Kohászati Művekben is így gondolkoznak — tudhatták meg a résztvevők egy, a közelmúltban tartott eszmecserén. — A Hazafias Népfront Miskolc Városi Elnöksége mellett működő környezet- és természetvédelmi munkabizottság meghívására az LKM-ben harmadik éve működő környezetvédelmi klub munkájáról tartott tájékoztatót Gáspár Jenő osztályvezető. Bevezetőjében az LKM általános környezetvédelmi tevékenységéről elmondta: a litikai helyzetben ... szakma nélkül. A vélemények, természetesen ‘ ebben a kérdésben [is] megoszlanak. Sokan már odáig is eljutottak, hogy eleve megkérdőjelezik a gimnázium létjogosultságát. Ez nyilván egy szélsőséges álláspont. Megint mások azt mondják, hogy igenis, nagyon kell a gimnázium, mert ott olyan alap- műveltségre tesznek szert a fiatalok, ami az életben, ebben a robbanásszerű fejlődési vonulatban elengedhetetlen. Hol itt az igazság? Menynyire túlzó az egyik, menynyire a másik vélekedés? S mit mutat a gyakorlat? Hogyan alakul a gimnáziumok felvételi, beiskolázási görbéje? Mi változott, egyáltalán változott-e valami a gimnáziumi oktatásban?) — A gimnáziumnak két alapvető feladatot kell teljesítenie: a továbbtanulásra készít föl, illetve a középfotermelőüzemek összehangolt munkát folytatnak e téren, a belső környezetvédelmi utasítások végrehajtását szigorúan ellenőrzik, és folyamatos méréseket végeznek a szennyezések kibocsátásának pontos adatairól. Az eredmények elérése műszaki fejlettség, technológia és pénz kérdése. A vállalat környezetvédelmi célokra 2,4 milliárd forintot fordít. A kombinált acélmű építésénél, a korszerű technológiák alkalmazásával, ötven százalékkal tudták csökkenteni a kéndioxid-kibocsátást. A Szinva- patak szennyezése ma már csak üzemzavar esetén fordulhat elő. A környezetvédelmi klub tevékenysége más területeket is felölel. Tizenkét tagja egyéni kezdeményezésre, spontán szerveződött egységes csoporttá, melyet a vállalat azonnal támogatott. A természet óvása, lakóhelyük szépítése, a klubtagok szabadidejének tartalmas eltölkú pályákra, ami a munkába álláshoz biztosít alapokat. Ez utóbbit, sajnos, sokan elhanyagolják, elfelejtik — mondja Kovács Marianna, a Herman Ottó Gimnázium igazgatója. — Hogyan alakult az utóbbi időben a gimnáziumba jelentkezők száma? Nőtt, vagy csökkent ez? — A mi iskolánkba jóval több a jelentkező, mint amennyit fel tudunk venni. Ezzel szemben a megyében más a kép. Tavalyi adatokat mondok, melyek a Pályaválasztási Tanácsadó felmérését tartalmazzák. Eszerint a megye gimnáziumaiba összesen 2412 tanulót vehetnek fel. Ezzel szemben a továbbtanulni szándékozók közül ennél 600—700 fővel kevesebben kívánnak gimnáziumban tanulni. — Mindebből milyen tanulságok vonhatók le? tése mellett, legfőbb céljuk az ismeretterjesztő munka. Az iskolákban tartott előadásokkal szeretnék elérni, hogy a jövő generációja számára természetessé váljon a környezetükkel való törődés, életformájukat ennek megfelelően alakítsák majd ki. A mai gyerekek holnap dolgozói lehetnek a vállalatnak. A program hosszú távú. de eredményében hinni kell. A klubtagok részt vettek a Herman Ottó Emlékpark építésénél, a madarak és fák napján, az avasi faültetési akciónál, de az aggteleki környezetvédelmi szemináriumon, pályázatokon, vetélkedőkön egyaránt ott találhatók. A népfrontbizottság tagjai több, közérdeklődésre is számot tartó kérdésre vártak választ. Például: a Mexikó- völgyi mészkőbánya robbantásai porral vonják be az egész környéket. Megtudhattuk, hogy a kohászat a salakminősítést csak kalcium— A gimnáziumunkból felsőfokú intézményekbe a továbbtanulni szándékozók felét veszik fel elsőre. — S azokkal, akiket nem vesznek fel, mi lesz? — Erre is gondolni kellett természetesen. Ezért gyakorlati fakultáció keretében például távgépíró-, számítógépkezelő-, operátor-, idegenvezető-, gyors- és gépíróképzést valósítottunk meg. Ezekből a diákok záróvizsgát tehetnek, melynek birtokában rögtön elhelyezkedhetnek. Továbbá szakmunkásképzőben egy-két év alatt különféle szakmákat — fényképész, általános vegyész, könyvesbolti eladó stb. — szerezhetnek a gimnáziumot végzettek. De alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz, adottságokhoz, még további lehetőségek is adódnak. így szeretnénk a szlovák nyelvet oktatni iskolánkban — melynek birtokában többen dolgozhatnak majd például a Vám- és Pénzügyőrségen. Szóval, ha van a gimnáziumi vezetésben, a tantestületben koncepció, akkor joggal érezhetjük felületesnek, ha azt mondják, hogy ma gimnáziumba járni nem jó, nem „kifizetődő”.. . Mészáros István karbonáttal tudja elvégezni, tehát a mészkőbányászatra a jövőben is szükség lesz. Ám a széntüzelés helyett már olajfűtésű kazánokat használnak, ezzel is csökkent valamelyest a levegő szennyezettsége a térségben. A Szomorú-völgyi bánya termelése már szünetel, itt el tudták kezdeni a hányó rekultivációját. Az LKM belső területének környezetvédelme érdekében is történtek lépések, hiszen csaknem ugyanannyi hulladék keletkezik, mint amennyi acélt termelnek. Ebből 15—20 ezer tonna a veszélyes hulladék, melyet elszállítanak. A vastartalmú porokat előnyös lenne bri- kettálni, de erre pillanatnyilag nincs kellő anyagi forrása az üzemnek. A tervek azonban elkészültek, s bármikor megvalósíthatók. Az eddig eldobált géptörlőrongyokat ma már gondosan összegyűjtik a munkaterületekről, így évente 1500—2000 zsákkal égetnek el a Hejő- csabai Cementművekben. A környezetvédelmi munkabizottság és a klub megállapodott a rendszeres kapcsolattartásban, tevékenységük összehangolásában. Nagy Zsuzsanna tése. Változatok termékváltásra Fát is ültetnek a diósgyőri kohászok A környezetvédelem közös érdek
