Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

N XLIII. évfolyam, 287. szám ÍL_ 1987. december 5. Szombat D Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Az NME űrlaboratóriumában A B-kemencét már tesztelik Ez év januárjában a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem oktatóiból, kutatói­ból megalakult team tagjai merész vállalkozásba fogtak. Az Interkozmosz űrkutatási programba bekapcsolódva arra vállalkoztak, hogy olyan űrkemencét építenek, amely­ben 1990-ben már kristályo­sítani lehet a szovjet űrállo­máson. A szigorúan szorosra szabott ütemterv szerint eh­hez — ez év végéig — egy, földi körülmények között jól működő, speciális kristályo­sító kemencét kellett először megtervezniük, megépíteni­ük. Akkoriban rajtuk kívül bizony nem sokan bíztak a sikerben ... — Mérhetetlenül sok mun­ka árán eljutottunk odáig, hogy az elmúlt napokban, mindenféle formaság, ün­neplés nélkül átadtuk az egyetemen az újonnan létre­hozott űrlaboratóriumot, s benne a B-kemencét — mondja dr. Bárczy Pál, tan­székvezető egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. — Csaknem 60 mérnök, kutató és technikus munkálkodott eddig azon, hogy a biztató tesztelési értékeket adó A- kemence után, minél előbb elkészüljön az űrkemence B változata is. Ez viszont azt jelenti, hogy lesz majd C, sőt D-kemencénk is . . . A D-variációt viszik majd fel az űrhajósok az űrállomás­ra és abban végeznek majd kristályosítási kísérleteket. — Miért szükséges ennyi kemencét megépíteni? — AB típusút most kezd­jük el tesztelni. Egy sor pa­ramétert bizonyára ezután kell majd megváltoztatnunk. Egy azonban biztos: a most megépített elektronika már alkalmas arra, hogy megfelelő kristályosítási körülménye­ket teremtsen a berendezé­sünkben. Ha minden az el­képzelésünk szerint alakul a tesztelésekkor, akkor to­vábbléphetünk az űrkemence- építési munkánkban. Legfon­tosabb az eddigiek tökélete­sítése, illetve a jelenlegi méretek zsugorítása, azaz ez­után a kemencének már job­ban kell közelítenie a vég­leges alakjához, méreteihez... — Említette, hogy szinte máris hozzákezdtek a C-ke- mence építéséhez, s valójá­ban alig fejezték be a B-t. Milyen sors vár ezután a B- kemencére? Lehet-e valahol ezt hasznosítani? — Véleményünk szerint ezt a kemencét már minden bi­zonnyal valaki hasznosítani tudja, hiszen ez már műkö­dőképes, kristályosítani, kí­sérletezni, sőt mi több gyár­tani is lehet benne. Éppen ezért fordultunk az Észak­magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt.-hez, hogy keressék meg azt a le­hetőséget, ahol ezt a kemen­cét alkalmaznák majd a jö­vőben. Földi körülmények között reméljük megállja a helyét. — Milyen kristályokat le­het végül is az ilyen típusú űrkemencékkel előállítani az űrállomáson, az Interkozmosz program keretében? — Elsősorban a legkorsze­rűbbeket, a vegyületkristá- lyokat. Ez szinte forradal­masíthatja a jelenleg is szé­dületes sebességgel fejlődő számítógépipart. Ennek a kristálynak a beépítésével még gyorsabban dolgozná­nak a számítógépek ... (soltész) A borsodi szénbányászok Ma teljesítik tervüket A Borsodi Szénbányák Vál­lalattól kaptuk a tájékozta­tást, hogy ma, szombaton teljesítik az éves termelési tervet. Mint dr. Balogh Bé­la műszaki vezérigazgató­helyettes elmondta, a válla­lat 14 ezer dolgozója a mai nap végére 3 millió 700 ezer tonna szenet hoz a felszín­re, termel ki, az év hátrale­vő napjaiban pedig már a terv túlteljesítésén dolgozik. A termelési sikerben köz­rejátszott, hogy a lakossági ellátásban nagy feszültséget tapasztaltak a vállalat ve­zetői, ezért szabadnapi mun-, kára, valamint a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére munkaversenyre hívták a dolgozókat. Az akciókban jelentős szerepet vállaltak a szocialista brigádok, amelyek — az egyik szabadnapi ter­meléskor — egy nap alatt 71 ezer tonna szenet hoztak a felszínre. Külön kiemelhető egész éves munkája alapján a Miskolci Bányaüzem, a Bükkaljai és Mákvölgyi Bá­nyaüzem, valamint Farkas­lyuk kollektívájának munká­ja. Munkásgyölés a December I Műveknél Munkásgyűlést tartottak tegnap a miskolci December 4. Drótműveknél, ezen meg­emlékeztek a város felsza­badulásának 43. évforduló­járól. A tegnapi esemény­nek az is rangot adott, hogy az idén ünnepli a gyár ala­pításának 75. évfordulóját. A munkásgyűlésen Kiss Béla igazgató beszédében fel­idézte a gyáralapítás idősza­kát, a háromnegyed-évszá­zad jeles napjait, emlékezett az újjáépítésre, arra, amikor (Folytatás a 2. oldalon) Modem kor, modem emberének modem ruháit nem mindig szabják, modern gépsorokon - úgy tűnik, jó, ha akad még néha olló is, mint a Hegyalja Ruházati Szövetkezet műhelyében. Fotó: Balogh Imre A kormány és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása lést tartott a SZÓI elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A tes­tületet Andrikó Miklós bel­kereskedelmi államtitkár tá­jékoztatta a lakosság áruel­látásáról. Beszámolt arról, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható felvásárlások hatására a kereslet és a kí­nálat egyensúlya több ter­mékféle körében megbomlott, néhány területen áruhiány lépett fel. A kereslet első­sorban a csecsemő- és gyer­mekruházati termékek, a bú­torok, a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok iránt emelkedett ugrásszerű­en, amire nem lehetett elő­re felkészülni. A népgazda­sági terv azzal számolt, hogy az idén a kiskereskedelem­ben a tavalyinál 0,1 száza­lékkal több áru talál gazdá­ra, ezzel szemben várhatóan mintegy 5 százalékkal nő az eladott áruk mennyisége. A kormány éa a KISZ KB képviselői december 4-i ta­lálkozójukon megvitatták a gazdasági stabilizációs idő­szak ifjúságpolitikai felada­tait, a KISZ Központi Bi­zottságának elgondolásait a lakáspolitika korszerűsítésé­ről, valamint a felsőoktatás fejlesztését és a kiemelkedő tehetségű fiatalok érvénye­sülési esélyeinek javítását. A fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek átfogó, társadalmi méretű javítása csak a stabilizációs és ki­bontakozási munkaprogram eredményes végrehajtásával érhető el. A KISZ azonosul a kormány munkaprogram­jában szereplő célokkal, el­érésük érdekében mozgósít­ja a fiatalokat, egyúttal jel­zi, ha a végrehajtásban kés­lekedést, határozatlanságot tapasztal. A __kormány a K ISZ jelzéseire gyorsan és megfelelő nyilvánossággal válaszol. A kormány mun­kájában hasznosítja a KISZ „Jövőnk a tét!” akciója so­rán megfogalmazott javas­latokat. A stabilizációs időszak céljainak ismeretében szük­séges az ifjúságpolitika hangsúlyainak átrendezése. Ennek érdekében 1988-ban a kormány — a KISZ KB köz. reműködésével — ifjúságpo­litikai feladattervet készít. Ennek tartalmaznia kell a lakásgazdálkodási rendszer­nek a fiatalok érdekeit szem előtt tartó reformját; átfogó programot az 1990-es évek elején keresőkorba lépő nagy létszámú korosztályok mun­kába állására; az ifjúság cselekvési terét bővítő jogi és egyéb eszközöket; a ki­emelkedő teljesítményt nyúj. tó fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló törekvé­seket; valamint az állami gondozottak önálló életkez­désének segítését. A KISZ KB egyetért azzal, hogy a kormány előkészíti az ifjú­sági törvény korszerűsítését. A Bond ip Kiszov kuldotlkozpln Megválasztották a területi szövetség tisztségviselőit Tegnap, pénteken délelőtt összehívták a Borsod Megyei Kiszöv küldöttközgyűlését. A megyei pártbizottság szék­házában megrendezett ta­nácskozáson részt vett Kö­veskúti Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ein (ke, és Kovács Zoltán a megyei pártbizottság titkára. A köz­gyűlésen elsőként Kolláth Sándor, a Kiszöv elnöke tá­jékoztatta a küldötteket a területi szövetség érdekkép­viseleti körébe tartozó szö­vetkezetek első háromne­gyedévi gazdálkodásáról. Mint arra az előadó kitért, három iparcsoport (fémtö­megcikk, egyéb fafeldolgo­zás, kézmű- és háziipar) ki­vételével valamennyi ágazat termelési értéke emelkedett. A 23 hagyományos és a 42 bruttó jövedelem-szabályo­zásba tartozó szövetkezet 8,7, illetve több mint 36 száza­lékkal termelt többet, mint a múlt esztendő hasonló idő­szakában. A szövetkezetek exportja az első háromne­gyedévben — a múlt évihez képest 7,8 százalékkal növe­kedett. Az exporton belül a konvertibilis kivitel jelentő­sen, csaknem 47 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a szocialista eladás 26,8 száza­lékkal mérséklődött. A nem rubelelszámolású kivitelben meghatározó a textilruházat, s ebben azok a gazdálkodók — mindenekelőtt a Heru- kon, a Sárospataki Ruhaipa­ri Szövetkezet, valamint a Miskolci Vasipani Szövetke­zet — járnak az élen, ame­lyek korábban is kiemelke­dőt nyújtottak az exportban. Különben a szövetkezeti szektorban a textilruházat adja a nyereségnek a több mint hetven százalékát is. Kolláth Sándor a továb­biakban előterjesztette a szö­vetség alapszabályának mó­dosítására vonatkozó terveze­tet. Ugyanakkor szólt róla, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése felvetette a szövetkezeti ér­dekképviselet tartalmánaik és szervezetének korszerűsítését. Mint mondotta, a jövőben nemcsak országos, hanem tei ületi szinten is a válasz­tott testületet egyaránt ak­tív szövetkezeti elnök, illet­ve alelnök, az ügyintéző szervezetet pedig munkavi­szonyban álló titkár irányít­ja. A megyék közül elsőként Pest és Somogy megyében tértek át erre a szervezeti felépítésre, ezúttal Borsod­ban kerül erre sor. A vitában felszólalt Kö­veskúti Lajos, az OKISZ el­nöke is. A küldöttek ezután titkos szavazással Karajz Gézát, a Sárospataki Ruha­ipari Szövetkezet elnökét a Borsod Megyei Kiszöv elnö­kévé, míg alelnökké Fehér Miklóst, a Miskolci Vasipari Szövetkezet elnökét válasz­tották meg. A Kiszöv titká­rának nyílt szavazással Kol­láth Sándort nevezte ki a közgyűlés. A felügyelő bi­zottság elnöke Persze László, a Mezőkövesdi Asztalos Szö­vetkezet elnöke lett. Á gépek mellett Az Autóvill Mezőkövesdi Gyárában. (Képösszeállitás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents