Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! nrann Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Husszein jordán király elutazott Moszkvából dán elutazott Moszkvából Husszein Jordán iái király és kísérete. Látogatása idején tárgyalt Andrej Gromikóval és ta­lálkozott Mihail Gorbacsov- val. A kíséretében tartóz­kodó Rifai kormányfő Nyi- kolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnökkel, el-Maszri külügyminiszter pedig szov­jet kollégájával, Eduard Se- vardnadzéval folytatott meg­beszélést. A látogatás végén a két külügyminiszter a kö­vetkező két évre kulturális és tudományos együttműkö­dési megállapodást írt alá. A jordániai vendégeket a repülőtéren Andrej Gromi- ko, Eduard Sevardnadze és több más hivatalos szemé­lyiség búcsúztatta. il Gorbacsov méltatta azo­kat a lépéseket, amelyeket Jordánia és személy szerint az uralkodó tesz a konferen­cia megtartásáért. Az SZKP KB főtitkára ezzel összefüg­gésben, bírálta az Egyesült Államok és Izrael kerékkö­tő magatartását. Az ENSZ égisze alatt megtartandó konferencia napirenden volt a két kor­mányfő, Rizskov és Rifai keddi megbeszélésein, mint ahogy ez volt a fő téma Se­vardnadze és Taker el-Masz­ri külügyminiszterek esz­mecseréjén is. A találkozók másik ki­emelt témája a Perzsa-öböl válsága volt. Hivatalos szovjetunióbeli látogatását befejezve szer­A Közel-Kelet uralta a szovjet—jordániai megbeszé­lések második napját. Mihail Gorbacsov és a szovjet vezetés meghívására hivatalos látogatáson Moszk­vában tartózkodó Husszein király keddi megbeszélésein a térség válságának rende­zésére tett erőfeszítésekről volt szó. Mindkét vezető síkraszállt a régóta szorgal- mazibtt nemzetközi konfe­rencia összehívásáért. Miha­Karocsony Feledy Gyula rajza Elfogadták a megyei tanács jövő évi tervét Riadó a veszélyeztetett gyermekekért Szerdán, a megyei tanács idei utolsó ülésén a testület elfo­gadta a tanácsok 1988. évi tervét. Ahogy keddi lapszámunkban megírtuk, hétfőn, a végrehajtó bizottság tárgyalt a tervről, s ak­kor részletesen ismertettük, hogy milyen pénzügyi kerettel gaz­dálkodhatnak a megye tanácsai. Most ismétlésül csak annyit, hogy jövőre, az állami pénzeszközök a középtávú tervhez viszo­nyítva 35 százalékkal csökkennek, és igy a rendelkezésre álló összeg mintegy 14,2 milliárd forintot tesz ki. Vita után a tanács a tervet egy tartózkodás mellett megszavazta. Előzőleg azonban két na­gyon fontos téma is a tes­tület elé került. Jelentést hallgattak meg a megyei ta­nácstagok a tankötelezettség végrehajtásának helyzetéről és a veszélyeztetett gyer­mekek és fiatalkorúak sor­sának alakulásáról. Mint a jelentés megállapítja, a tan­kötelezettség teljesítésében minden erőfeszítés ellenére a megye elmarad az országos átlagtól. A tárgyi és szemé­lyi feltételek sem maradék­talanok — kevés a tante­rem, nagy a tanerőhiány —, de az iskolába lépő gyerme­kek fizikai, értelmi és szo­ciális felkészültsége sem meg­felelő. Sok a tanévet vesztő tanuló. A 86 87-es tanévben 102 ezer gyermekből 4800-an lettek ismétlők (főleg Ede- lény, Encs, Ózd körzetében). Ezért érthető, hogy a nyolc évvel korábban beiratkozott elsősök közül egyre .keveseb­ben végzik el a nyolcadik osztályt. (85/86-ban 79,7 szá­zalék.) Borsos Árpád, a megyei ta­nács művelődési osztályve­zetője az okok között felso­rolta a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásában való visszaesést, a tantervek gya­kori változásait, a kapkodást, az ezekkel járó presztízs- veszteséget. A szülőik tekin­télyes köre nem foglalkozik gyermeke sorsával. Az el­múlt időben 2054 szülőt je­lentettek fel gyermekeik in­dokolatlan hiányzása miatt. A kirótt pénzbírság átlago­san 842 forint volt. Szólt a pedagógusok növekvő teher­viseléséről, arról, hogy egy­re több (képesítés nélküli tanerőt kénytelenek foglal­koztatni. Vitazárójában dr. Ladányi József, a megyei tanács el­nöke arról szólt, hogy bár igaz, vannak objektív ténye­zők is a romló eredmények mögött, de végül is csak a pedagógusokon kell számon kérni a gyermekek tudását. Az ő dolguk, hogy írni, ol­vasni megtanítsák a tanuló­kat, s éppen ezért ideje, hogy a végzett munkájuk eredménye és nem például a társadalmi kötelezettségeik teljesítése alapján értékeljük tevékenységüket. A veszélyeztetett gyerme­kek, és fiatalkorúak sorsá­val kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a megtett intézkedések ellenére, me­gyénk továbbra is az orszá­gos helyzetnél súlyosabb gondokkal küzd. Növekszik azoknak a szülőknek, és csa­ládoknak a száma, akik és amelyek veszélyeztetik gyer­mekeik fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését. A veszé­lyeztetett gyermekek száma megyénkben 8479, s ezzel az (Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elítélő határozata Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden este 14 szava­zattal elítélte Izraelt a meg­szállt arab területek lakos­sága ellen alkalmazott erő­szakos akciói miatt, s fel­szólította Tev Avivot: hala­déktalanul hagyja abba az erőszakot. A tanács egyben megbízta Javier Pérez de Cuellar főtitkárt, hogy ta­nulmányozza a helyzetet, és egy hónap múlva tegyen jelentést. Az Egyesült Államok kül­dötte tartózkodott a szava­zástól. Korábban Washing­ton általában mindig vétót emelt olyan határozatok el­len a Biztonsági Tanácsban, amelyek elítélték Izraelt. A jelenlegi terror azonban még az Egyesült Államok­ban is olyan nagy felhábo­rodást keltett a lakosság széles rétegei sorában, s olyan nagy nyilvánosságot kapott a televíziós híradá­sokban, hogy kedden már a Fehér Ház is kénytelen volt nyilvánosan bírálni az iz­raeli magatartást. Washing­ton annyit elért, hogy a ta­nács elé terjesztett eredeti határozatterve^H hangvéte­lét valamelyest visszafog­ták. Izrael azonban még így is nyomban elutasította, és „belügyeibe történő beavat­kozásnak” minősítette a ta­nács döntését. „A Biztonsági Tanács ha­tározottan helyteleníti Iz­raelnek a megszállott terü­leteken tanúsított politiká­ját és magatartását — ál­lapítja meg a határozat. — Ez megsérti a palesztin nép emberi jogait a megszállt területeken. A tanács külö­nösen helyteleníti azt, hogy az izraeli hadsereg tüzet nyitott, s ennek következté­ben a védtelen palesztin polgári lakosság soraiban halálesetek, sérülések követ­keztek be.” A határozat felszólítja az izraeli kormányt arra, hogy engedelmeskedjék a meg­szállt területeken élő pol­gári lakosságra vonatkozó 1949-es genfi konvenció elő­írásainak, és tartózkodjék minden olyan akciótól, amely megsérti a konven­ciót. A tanács ,,a legmaga­sabb fokú önfegyelmet" sür­geti a béke helyreállításá­nak érdekében. Az ENSZ főtitkárának adott megbízatás szerint Pé­rez de Cuellarnak javasla­tokat kell tennie arra, mi­lyen eszközökkel lehet biz­tosítani az izraeli megszál­lás alatt élő palesztinok biz­tonságát és védelmét. Bár a határozat nem tar­talmazza azt a szót, hogy a tanács ..elítéli” Izraelt, ez csupán megfogalmazás kér­dése, lényegében egyenérté­kű azzal. Arab küldöttek szerint ez volt az egyetlen módja annak, hogy meg­akadályozzák Washington vétóját, az amerikai tartóz­kodást azonban az arab küldöttségek vezetői úgy te­kintik. hogy ezúttal az ame­rikai kormány is elítéli a Tel Aviv-i akciót. Izrael képviselője, Jona- han Beid azt mondotta, hogy a határozat „kiegyen­súlyozatlan”, mert „nem ítéli el az erőszakos cselek­ményekre kívülről jövő uszí­tást". A nagykövet szerint az izraeli katonaság „a le­hető legnagyobb önfegyel­met tanúsította”. Rabin had­ügyminiszter korábban ame­rikai televíziós hálózatok riportereinek egyenesen azt hangoztatta, hogy „csak ön­védelemből lőttek” éles. lő­szerrel, amikor „az izraeli katonák élete közvetlen ve­szélybe került”. Az izraeli állítások egy részét még Herbert Stuart Okun ameri­kai nagykövet is kénytelen volt elutasítani: kijelentet­te, hogy az amerikai kor­mány szerint a tüntetések spontán megmozdulások, és nem külső uszítás következ­ményei. A nagykövet meg­ismételte, hogy az amerikai kormányt „súlyosan ag­gasztja" a kialakult helyzet, és Washington „mélysége­sen aggódik amiatt, hogy emberéletek esnek áldoza­tul". (MTI) Fojtán László felvétele tSS

Next

/
Thumbnails
Contents