Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 1.3.,, péntek II Televideo az egészségmegőrzés szolgálatában Az egészségmegőrzési társadalmi program keretében a Magyar Televízió és az Országos Egészségnevelési Intézet (OENI) számos értékes produkcióját jelenteti meg a Televideo műsoros videokazettán. Ez az összefogás lehetővé teszi, hogy az iskolák, a különböző művelődési intézmények és a családok videóval is segítsék az egészségmegőrzés nemzeti programját. A Televideo az elmúlt év májusában kezdte el tevékenységét, akkor készült el a sokszorosítóüzeme az Országos Oktatástechnikai Központ támogatásával. Azóta elsősorban az MTV archívumában őrzött sok ezer felvételből több mint 300 cím, 20 ezer másolata került forgalomba. A legtöbb műsoros videokazettát a Tanért útján az iskolák vásárolták meg, de több ezer felvétel jutott el a Könyvért útján a könyvtáraik polcaira és a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a külföldön élő magyarokhoz. Az otthoni videokészü- lékkel rendelkezők ma már az ország közel félszáz üzletében, áruházában vásárolhatnak szórakoztató műsorokat, nyelvleckéket és gyermekeknek szánt meseműsorokat, vidám összeállításokat. A kezdeti tapasztalatok alapján a jövő évben újabb területeken indul útjára a hazai műsoroskazetta-kia- dás. Ezek közül különös figyelmet érdemel a bevezetőben említett, a kormány egészségvédelmi programjához kapcsolódó vállalkozás. A Televideo és az OENI megállapodást kötött az egészséges életmódot propagáló, a betegségek megelőzését szolgáló filmek és televízióműsorok számbavételére. Az első válogatás eredményét tükröző lista húsz témakörben 29 műsort (kazettát) tartalmaz. Szerepel itt gyermekeknek szánt vidám animációs filmtől Szent- ágothai professzor emlékezetes tévésorozatáig sokféle tartalmú és sokféle rendeltetésű műsoros kazetta. Mindegyik tudományos szemléletet tükröz, de ez nem jelent száraz ismeretközlést, mert a produkciók legnagyobb része él a szemléltetés, az érdekfeszítő megformálás audiovizuális eszközeivel. Fontos eleme az új vállalkozásnak az a tény, hogy az iskolák, amelyek már az idén rendelnek ezekből a felvételekből, a kormány egészségvédelemre szánt alapjából támogatást kapnak, lényegében féláron juthatnak ezékhez a kazettákhoz. Hasonló kedvezményt a jövő évben remélhetően az intézmények szélesebb köre kaphat majd. A korábbi évek felvételeinek válogatása után eredetileg videózásra szánt új produkciók kiadásával tervezik a közös akció folytatását. E vállalkozás a maga szerény, de hatásos eszközeivel hihetőleg elősegíti azt a küzdelmet, amelyet a kormány egészségvédelmi nemzeti programja hirdetett meg a betegségek megelőzéséért, a lakosság egészséges életéért Fogyasztói érdekvédelem Nem szélmalomharc A kereskedelmi társadalmi ellenőröket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa fogja össze, irányítja. Ebben az évben választották újra az aktívákat, megújították a régi igazolványokat, és most 750-en állnak a fogyasztói érdekvédelem szolgálatában. Munkájukról, tapasztalataikról, gondjaikról beszélgettünk Dienes lmrénével, az SZMT politikai munkatársával, aki a napokban a társadalmi ellenőri tevékenység segítéséért, összefogásáért a Belkereskedelem Kiváló -Dolgozója kitüntetést kapta. — A társadalmi ellenőrzés a SZOT februári határozata óta új lendületet kapott, mert a kereskedelem mellett a szolgáltatási tevékenységre is kiterjesztették a vizsgálódások körét. A vásárlókat nap mint nap olyan hatások érik, amelyeket a szocialista kereskedelemben eddig nem tapasztaltak. A gazdálkodó szervek egyértelmű nyereségorientációja nem teszi érdekeltté a vállalatokat az ár és minőség belső ellenőrzésének erősítésében. Napjainkban egyre többször tapasztalható az anyagi előnyök megszerzésére való gátlástalan törekvés. Mindezek hatására a fogyasztói érdekvédelemben javulás nem mutatkozik. A vizsgálatok tehát szükségesek, az intézkedések indokoltak. Természetesen nem mindegy, hogyan zajlanak ezek a vizsgálatok, hiszen a szakszerűség hiánya többet ronthat, mint javíthat a helyzeten. Ezen próbálnak oktatással segíteni, de a munka- időalap védelme miatt egyre kevesebb vállalat engedi el a dolgozóit. Márpedig az ellenőrzéseket is csak munka után végezhetik, így meglehetősen nehéz a helyzetük. Naprakész tudás kellene, mert gyakran változnak a rendeletek, árak, és egy vasutastól, vagy hengerésztől igazán nem várható el, hogy a kereskedelmi értesítőket kívülről tudja. Megyénkben 4300 állami és szövetkezeti üzlet van, magánkereskedő pedig 1700. A kereskedelmi felügyelőség akármennyit dolgozik is, nem tud mindenhová eljutni. — Korábban nem szívesen vette az állami ellenőrzés, hogy „beleszóltunk” a dolgába. Most már a mi munkánk is olyan színvonalra emelkedik, hogy megfelelő partnernek tekintenek bennünket. Igaz, csak jelző és figyelemfelhívó jogunk van, büntető szankciókat nem alkalmazhatunk. Eddig a mennyiségi munka volt előtérben, de eljutottunk oda, hogy most inkább a- hatékonyságra törekszünk, legyen inkább kevesebb, de minőségben jobb, amit elvégzőnk. Vannak gondjaink persze az oktatásban, az alkalmasság megítélésében is. Még most sem sikerült elérnünk, hogy a havi útiköltség-térítéseket felemeljék 15 forintról, pedig ez is segítené munkánkat, hiszen ha egy ellenőr csak Lillafüredre megy, ez a pénz már kevésnek bizonyul. Ebben az évben sok területen vizsgálódtak az aktívák, közösen az állami felügyelettel, a népi ellenőrzéssel. Ellenőrizték a kistelepülések alapellátását, az idegenforgalmi területeket, a fagylaltértékesítést, a diák- és felnőttétkeztetést, az olcsó ruházati termékek arányát, a zöldség-gyümölcs árakat, a szeszes ital korlátozására vonatkozó rendelet betartását. — Hosszan sorolhatnám azokat a szabálytalanságokat, amelyek emberi hanyagságból, nemtörődömségből és szervezetlenségből adódnak. Sokszor, hiába a visszatérő ellenőrzés, tehetetlennek bizonyulunk. A büntetést zsebből kifizetik a kereskedők, a vezetőt nem váltják le, az üzletet nem csukják be, ha valaki másnap is megkárosítja a vásárlót, s megsérti a fogyasztói érdekvédelmet. Úgy gondolom, minél gyakrabban hallanak a kereskedők rólunk, minél többször próbáljuk megakadályozni a visszaéléseket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem szélmalomhafcnak érezzük a munkánkat. O. B. E. Korszerű eljárás Lángmentesítés — tíz évre Aki csak egyszer is ellátogatott Sárospatakon a sokak által megcsodált Művelődés Házába, az első pillanatban j megállapíthatta, milyen nagymértékű az épület belső kiképzésében a faanyagok fel- használása. A termek meny- nyezete, falai, párkányai, mind-mind fából készülitek, í Az első emeleti folyosó boltozata valóságos fagótika. Építéskor természetesen gyulladásgátló vegyi anyaggal impregnálták az összes faalkatrészt, de mostanára tűzbiztonsági szempontból már szükségessé vált a teljes lángmentesítés megismétlése. Így aztán a városi tanács versenypályázatot hirdetett a különleges művelet elvégzésére, s amint Saláta László, igazgató tájékoztatott róla, a düsseldorfi Desowag cég ajánlata bizonyult a legmegfelelőbbnek. Ez a vegyipari vállalóit egy budapesti kisipari társulással kooperálva három hét alatt az épület minden „faporcikáját” lángmentesítette. A munka irányítására a nyugatnémet cég saját szakemberét küldte Sárospatakra. Együtt dolgoztak vele a sátoraljaújhelyi tűzoltók is, akiknek gondos, szakszerű munkájával a legmesszebbmenőikig meg volt elégedve, s nem győzte őket dicsérni. A különleges munka „különleges” összegbe, csaknem hárommillió forintba került, s ezért a cég tízévi lángmentesítési garanciát vállalt. Ma este premier Csillagok a hajnali égbolton Jelentős bemutatóhoz érkezett a Miskolci Nemzeti Szin- ház. Tegnap, csütörtökön este már megtartották a nyilvános főpróbát és lapzártakor alkotó-közönség találkozó is szerepelt a programban, amelyen az érdeklődők találkozhattak Alekszandr Ga- lin szovjet íróval, a ma premierre kerülő, Csillagok a hajnali égbolton című drámai történet írójával. Galin kortárs szovjet író, aki eljött darabjának premierjére szőkébb pátriánkba. E darabnak egyébként ez lesz a magyar- országi bemutatója. Története hét évvel ezelőtt, 1980-ban, a moszkvai olimpia idején játszódik, egy Moszkvától nem is nagyon távoli településen, ahová - hogy ne legyenek a külföldiek szeme előtt - a főváros kétes elemeit, köztük a prostituáltakat átmenetileg kitelepítették. Ezeknek a ki- telepitetteknek rövid életszakaszát tárja elénk a drámai történet Csiszár Imre rendezésében, Vayer Tamás díszleteivel, Szakács Györgyi jelmezeivel, Timár Éva, Molnár Zsuzsa, Fráter Kata, Fazekas Zsuzsa m. v., Bregyán Péter, Gáspár Tibor és Horváth Zsuzsa játékával. Képünkön: Molnár Zsuzsa és Timár Éva. (Fotó: Jármay) Miskolci A. A Király Bioscop Az első állandó (persze: szezonális) mozi Miskolcon, Király Pál nyaranként (a színházi szünetekben működő), s a Búza téren sátorozó bioscopja volt. 1911 -ben (miiközben áprilisban már hirdetik az újonnan felépült Weidilich-palota 17 kiadó, csinos bolthelyiségét 600—1100 korona évi bérösszegért), május ,13-án sátort üt a Búza téren a Király Bioscop (alcímében: a Magyar Tudományos Villamos Színház). Műsorán: A víz (természeti látványosság), A hős udvarló (humoros), A bárány (dráma a szabadságharcról), Taormina ((gyönyörködtető tájkép), Szerelmi bonyodalom (bohóság), Egy udvarház története (megható dráma), Bandika apacs lesz (kacagtató játék). A műsorból látható, hogy változatos, vegyes összetételű „moziszkeccs”-ek ezek: komoly, „megható” és „kacagtató” .bohózatok cselekményvázlatai, amelyekben (a némafilmekre • jellemzően) csak a cselekvéssorozatok adják a filmet — szó, zene, montázstechnika és váltakozó plánok inélkül. Zenét éppen „kívülről” játszottak a képek alá (zongora), ha a felolvasó (itt a tulajdonos, Király Pál) éppen nem kiabálta vászonra a szinopszist, jelzőivel és hangsúlyával, hanglejtésével a közönség igénye szerint nyomatékosítva az érzelmi töltést. Az előadások délután fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődtek. Megvolt már tehát a (maximum) 2 órás műsoridő, s a műsorösszeállítás klasszikus (még középkori) igénye; a hangulati ellentétesség (az nevezetesen, hogy a szomorú és vidám elemek váltogassák egymást a műsorban). Ugyanez a közönségigény követelte meg a rövidséget is. hogy az egyes szkeccsek iné tartsanak tovább 5—10 percnél, mert az unalom minden szórakoztatóipar réme. („A műsor maga teljes 2 órát vett igénybe, de ebből a 2 órából egy perc sem jutott az unalomnak... a közönség gyakran önkéntelenül beleszólt a játékba.” — írja a Miskolczi Napló egy 1919. 'augusztus 25-i műsorról.) Ez a „közbeszólás” a színházi előadások elevenségét, életszerűségét (legalábbis annak igényét) idézik. A színházét, amelynek rnéhé- ben nevelődik ez új művészet is. De a filmnek legalább 3 „szülője” van: a színház (irodalom), a zene és a képzőművészet. Éppen ezért mondják a filmet (is) szintetikus művészetnek, mert hiszen minden művészeti ágazat egy közös ős, a szinkretikus-mágikus szertartásjátékokból fejlődött ki. Király Pál helyárai még a cirkusz árpolitikáját követik: a zártszék általában, a mai (zárt) páholynak felelt meg, amely 1 korona volt. Utána következett az I. hely 70, a IX. 50 és a III. hely 30 fillérrel. A katonák és a (10 éven aluli) gyermekek számára a kedvezményes jegy így következett: zártszék 70, I. hely 40, II. hely 30, és a III. hely 20 fillér. Király élelmes vállalkozó volt. Minden évben, a színházi szezon végén, vagy szünetében (májustól októberig) sátrat vert a Búza téren. A zártszékeket ímint a színház a páholyokat) bérbe árulta, így még fenntartó pénzestársakat is beszervezett az üzletbe. Így lettek fenntartó üzlettársai Passuth György, majd Emst Soma üvegkereskedők, akik segítségével a Király Bioscop „nagyszerűen reuzál” az Uránia megnyitásáig (1913. szept.), de még azon túl is, amíg nem jött a mindent megölő világháború. Király Pál úgyszólván eltűnik a moziszakmából, bevonult, vagy elpusztult a háború forgatagában, nem tudjuk. A helyi sajtóban, s a szaklapokban többé nem találkozunk vele. Felszerelését — úgy látszik — eladta, mert korabeli sajitóadatok szerint később ezzel nyitják meg a Diadal mozgót a diósgyőri Strandfürdő éttermében. A mozi a tízes években válik jövedelmező üzletté. A rendőrhatóságot egyre- másra ostromoljál?: élelmes mozivállalkozók, de az engedélyeket (a város lakosságának létszámától függően) miniszteri rendelet szabályozza. Eszerint Miskolcnak nem lehet több, miint 4 mozija. (1915-ben háromról döntenek.) Most már neve is van a mozgóképszínháznak. 1907- ben Heltai Jenő és Kálmán Imre Bánat c. színdarabjának Dal a moziról című kupléja (amelyet a színpadon újonc Kornai Berta énekelt) országszerte elterjesztette az új műszót: „s mert a Berta/ mert a Berta/ mert a Berta/ nagy liba,' mégis elment a/ mozi-mozi-moziba ...” (Lehet, hogy a „liba” hívórím csalta elő ráütő rímként az új elnevezést?) Élő rendezvényeknek is divatos csemegéje a mozgókép. 1909. júl. 11-én a diós- győr-vasgyár.i tisztviselők dal- és műkedvelő egylete, a gyártelepi vendéglő nyári helyiségében (a mai Szaletli- ben) tarka színpad keretében mozgókép-előadást (is) tart. De a mozit már Edison beszélő mozija (kinematog- ráfja) teszi igazán csalogató csodává. 1913-ban Edison egyik munkatársát, a miskolci származású Franki Hugó technikust küldte Európába, hogy átalakítsa, „han- gosítsa” az európai mozikat. Ugyanakkor a mozit rettegni kezdi a színház, mert a moziszkeccs, a „beszélő színház” elcsalja a színészeket a színháztól. Az Országos Színészegyesület levélben tiltakozik a miskolci városi tanácsnál (1914. febr. 1.), hogy „A mozik elvonják az alsóbb néprétegeket a színháztól, és sokszor erotikus, sokszor borzalmas képeik semmi esetre sem alkalmas eszközei a néptanításnak ...” (Következik: Az Uránia Mozgószínház) Dr. Kárpáti Béla
