Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

1987. november 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 sport Szombaton: őszi tora November 14-én, szomba­ton befejeződik az olimpiai ötpróba sportakció idei ver­senysorozata. A részletes program, Miskolc: találko­zás a Csanyik-völgyi KISZ- iskolán 7—9 óra 'között. In­dítás: folyamatos. Ózd: az érdeklődőket a Bolyki főúti általános iskolában várják, 8 óra 30 és. 9 óra között. Az indítás itt is folyamatos. Ka­zincbarcikán a kertvárosi 2-es iskolában lehet elintéz­ni a formaságokat 7—8 óra között. Rajt: 8-kor. (Itt csak a 10 és a 20 kilométer tel­jesítésére nyílik lehetőség.) Sárospatak: találkozás a Mű­velődés Házában 8—10 óra között. Rajt: folyamatosan. Sátoraljaújhelyen a Dohány úti sporttelepen várják a próbázökat 3—9 között. Rajt: 9-kor. A távok: 30 kilométer — a szintidő 7 óra. 20 kilomé­ter — 5 óra. 10 kilométer — 2 és fél óra. Kezdődik a hokiszezon ÜJABB SPORTÁG bajno­ki küzdelmei kezdődnek el a napokban. Beindul a ho­kiszezon, a közönség a mis­kolci városi sportcsarnok műjégpályáján újra láthat­ja az OB I-es csapatokat és szűkebb pátriánk „repre­zentánsát”, a Kinizsit. Az élvonal mezőnye a tavalyi­hoz képest változatlan; az Üjpesti Dózsa, a Ferencvá­rosi TC, az Álba Volán, a Liget SE (a Központi Sport­iskola jogutóda), a Lehel SC, a Dunaújvárosi Kohász és a Miskolci Kinizsi harcol majd a pontokért, helyezé­sekért. (Az országos szövet­ség szeretné, ha a későb­biekben bekapcsolódna a sportág vérkeringésébe né­hány további „fellegvár”, például Győr, Szeged és Ka­zincbarcika is. Valamennyi helyen adottak a tárgyi fel­tételek . ..). A MISKOLCI KINIZSI keretében a nyári holtszezon ideje alatt sok változás tör­tént. Id. Rozgonyi és Skul- téty abbahagyta az aktív já­tékot, Kotula hazájában, Csehszlovákiában első ligás együtteshez igazolt, Laczkó katonai szolgálatra vonult be, Neumann pedig felha­gyott a játékkal, mivel a KISZ Miskolc Városi Bizott­ságának sporttal foglalkozó munkatársa lett. Két volt dózsás, a Miskolcon vendég- játékosként szerepelt sporto­ló, Wiedermann és Ritter a Liget SE-ben folytatja pá­lyafutását, így búcsút mon­dott a miskolci klubnak. A Kinizsi színeiben továbbra is szerepelnek a szlovák ho­kisok. A közönség Will- mannt, Pe fricskát. Szajkót, Wintersteinert, Kepicset, Katerzsabekot és Matiszt láthatja. A szövetség dön­tése értelmében egyszerre öt külföldi tartózkodhat a jégen. Ez gyakorlatilag .azt jelenti, hogy a szlovákok egy komplett sort alkotva képviselhetik a miskolci színeket. Továbbra is a Ki­nizsi rendelkezésére áll ifj. Rozgonyi, Bereczky, Tornyai, Zima, Zsitva és Gyöngyösi (akik egykor az Újpesti Dó­zsa színeiben jégkorongoz- tak). Újság továbbá, hogy visszaigazolták Mészárost, aki az elmúlt szezonban a Dunaújvárosi Kohászban sportolt. A Kinizsi kereté­ben helyet kap továbbá Nagy Zs., Szentkúti (felnőtt válogatott kerettag), Juhász, Gőz (junior kerettag). Bíró Ignác (vezető edző), dr. Lu­kács (technikai vezető), Cziáky. Négy fiatal felke­rült a nagyok közé: Cselényi, Verba. Üveges és Világi (va­lamennyien ifjúsági váloga­tott kerettagok és az élvo­nalban tavaly már bemutat­koztak). A serdülő kerettag Mezei is élvezi a szakvezetés bizalmát, egyszer-kétszer le­hetőséget kap majd képes­ségei bizonyítására. A gárda edzője továbbra is Bíró Ig­nác. A Kinizsi az OB I-es csapat mellett serdülő és előkészítő gárdát is „üze­meltet” (.az előbbiben kor­engedménnyel ifjúsági korú sportolók is jégre lépnek). AZ OB I-ES mérkőzések­re már nyáron megkezdték a ráhangolást. Két hétig Ro­mániában edzőtáboroztak, aztán tíz napot Csehszlová­kiában töltöttek. Mindkét he­lyen ideális föltételek között gyűjtötték az erőt, fedett csarnokokban gyakoroltak. Hazaérkezésük után Ka­zincbarcikán ütötték fel fő­hadiszállásukat (azért men­tek oda. mert Miskolcon még nem üzemelt a sport­csarnoki műjégpálya). Ter­mészetesen részt vettek a Magyar Népköztársasági Kü­nn küzdelmein is. nagv csa­tában szerezték meg n ne­gyedik helyet. A bajnoki esélyeket viszonylag könnyű meghatározni. Az elsőségért továbbra is az Újpesti Dó­zsa és a Ferencváros küzd majd. A zöld-fehérek a na­pokban ugyancsak szlovák játékosokkal erősítettek (so­raikban világbajnoki arany­éremmel rendelkező spor­toló is jégre lép majd), mert szeretnék felvenni a ver­senyt a lilákkal. A Miskol­ci Kinizsi tavaly a negyedik helyet szerezte meg, céljuk újra ezt irányozza elő. Az Újpesti Dózsát és a Ferenc­várost aligha szorítják majd meg, az Álba Volán ellen viszont lehet, keresnivalójuk. A papírforma szerint ke­mény ellenfélnek ígérkezik a Liget SE is. A miskolciak játékosállománya a Lehel SC-től és a Dunaújvárosi Kohásztól egyértelműen jobbnak tűnik. A SZEZON november 20- án kezdődik, amikor a mis­kolciak a fővárosban a Li­get SE-vel találkoznak. A további mérkőzésék, novem­ber 23.: M. Kinizsi—Üjpesti Dózsa. November 25.: D. Ko­hász:—M. Kinizsi. November 30.: FTC—M. Kinizsi. De­cember 2.: M. Kinizsi—Álba Volán. December 4.: M. Ki­nizsi-Lehel SC. December 7.: Ú. Dózsa—M. Kinizsi. De­cember 16.: M. Kinizsi—Li­get SE. December 23.: M. Ki­nizsi—D. Kohász. December 30.: M. Kinizsi—FTC. A ver­senyrendszer tehát gyakor­latilag változatlan, folytató­dik a tavaly megkezdett és sokat bírált „erőltetett me­net”. A csapatok hétfőnként, szerdánként és pénteken­ként lépnek pályára, egyik­másik héten háromszor is küzdenek a bajnoki pon­tokért. A miskolci meccsek valamennyi napon 17 óra­kor kezdődnek majd. K. T. TOTÓSAROK, 46. HÉT fa Észak-Magyarország tippjei 1. HAMBURG—BREMEN. Az egyenletesen és jóü szereplő vendé­gek hazavihetik az egyik pontot. 2. KARLSRUHE—MÖNCHEN - GLADBACH. A végletek csapata lá­togat Kanlsruihéba, a döntetlennek a legkisebb a valószínűsége. 3. STUTTGART—BAYERN MÜN­CHEN. Hazai pályán az Arie Haan vezérelte stuttgarti együttes pontot rabolhat a müncheniektől. 4. SCHALKE 04—FC KÖLN. A se­reghajtónak szinte esélye sincs a jó formában játszó kölniekkel szem­ben. 5. HANNOVER—E. FRANKFURT. Az újonc legutóbb idegenben nyert, gólerős támadóival otthon is diadalt arathat. 6. FREIBURG—BLAU-WEISS. A vendégeknek is lesznek lehetőségeik a találkozóin, könnyen meglepetést okozhatnak. 7. ULM—S. KICKERS. A listave­zető felé billen a mérleg nyelve, az Ulm azonban mindenre képes, rap- szodikus gárda. 8. FORTUNA KÖLN—ESSEN. A Hrubesch által irányított esseniek reálisan legfeljebb az egyik pont. megszerzését .tűzhetik ki célul. 9. OSNABRÜCK—WATTEN­SCHEID. Túl sok minden szól a pályaválasztó mellett, jó lesz, ha vigyázunk a tippelésnél. 10. CREMONESE—CATANZARO. A Catanzaro legutóbb hazai pályán veszítette el veretlenségét, most leg­alább pontot akar szerezni. 11. MESSINA—GENOA. Egyszer már idegenben is Iki kell rukkolnia a Genoának átlagon felüli játékkal. 12. MODENA—PIACENZA. Hazai siker a valószínű, esetleg döntetlen lehet. 13. SAMBENEDETTESE—BO­LOGNA. Egyre jobb a Bologna, ér­demes kalkulálni vele a feljutást illetően. + 7. SOLINGEN—DARMSTADT. Egységesebb, ütőképesebb a vendég­együttes. x 2 1 x 2 _J ___ 2x1 2 1 x 1 1x2 x 1 x 2 1 x x 2 2 1 x Express Junior Karate Kupa Szombaton rendezik meg a miskolci városi sportcsarnokban az Express Junior Karate Kupa nemzetközi versenyt, melyen 11 ország sportolói vesznek részt. Kupecz László, a Miskolc Városi Tanács V. B. Ifjúsági és Sportosztályának vezetője elmondta, hogy utolsóként az olaszok jelentkeztek és jelen lesz egy svéd megfigyelő is. Az előselejtező 10-kor kezdődik, a döntőket 14 órától vív­ják. Jónyer István üzenete Recept a sikerhez Mi kell ahhoz, hogy va­lakiből igazán számottevő versenyző váljon? Hogy világszerte elismerjék, megbecsüljék, számon tart­sák. Nos, máris hallom a választ: tehetség. A meg­állapítás igazságot takar, de önmagában .az adottság kevés a sikerhez. Részlet Bocsák Miklós készülő könyvéből: „— Mi hiányzik a mai magyar játékosokból ah­hoz, hogy Jónyerek, Klam- párok legyenek? — Az akaraterő. — És benned miért volt ekkora akaraterő? — Én nagyon alulról jöttem, Miskolcról, Diós­győrből, vidéki levegő­ből . .. Szüleim egyszerű emberek voltak. És épp ezért bennem mindig élt az a vágy, hogy kitörjek a többiek közül. Már kilenc­éves koromban apám mel­lett dolgoztam. — A mai fiatalok, véle­ményed szerint, miben má­sok, mint te voltál? — Az edzéshez való hoz­záállásban. Talán el van­nak kényeztetve. A szülők mindent megpróbálnak a gyerekeiknek megadni, et­től ők borzasztó puhányak lesznek, egy-kettő próbál kitörni, de nincsenek segí­tőpartnerek, így viszont nagyon nehéz. Nálam az volt a jó, hogy én minden­áron a nagyokhoz akartam eljutni, feltörni, és akkor itt volt Klampár, Gergely, tehát mi húztuk is felfelé egymást. Mind a hárman ugyanazt akartuk! És a legfontosabb, hogy Bérezik Zoli nélkül biztosan nem jutottunk volna el idáig. Amikor fiatal voltam, ne­kem az volt a vágyam, hogy egyszer kijussak va­lahova külföldre, és az sem utolsó, hogy mit kap­hatok ezért. A fiúk ezt ma nem tudják, ez titok, ezért nem is doppingolja őket.” Jónyer Istvánt senkinek nem szükséges bemutatni. A hetvenes évek nagy ma­gyar triójából csak ő nyert négyszer világbajnokságot. Először Klampárral, má­sodszor Gergellyel az ol­dalán, párosban, csapatban is felállhatott a dobogó te­tejére, az pedig egészen biztosan nem a véletlen műve, hogy egyéniben csak neki sikerült eljutni a cél­ba. Megszívlelendő, amit mond. Ha edző lennék, a legszívesebben hatalmas betűkkel pingáltatnám az öltöző falára, hadd olvas­sa mindenki. Aki képes belőle egyfajta üzenetet ki­olvasni, aligha elveszett ember. Ha megérti a lé­nyeget, ideális alany válhat belőle. Amennyiben nem jut el a tudatáig, kár min­den erőlködésért. Egy spor­toló ugyanis csak akkor hozhatja ki magából a maximumot, ha a magas csúcsokra tör, s nem éri be apró-cseprő részsike­rekkel. Ha vállalja a na­ponta ismétlődő, sokszor monoton egyhangúságot, ha képes elviselni a fázuhanó fáradtságot, s túlteszi ma­gát a sok esetben gyötrel- mes, már-már emberfeletti teljesítményt követelő mun­ka okozta levertségen. Er­re csak az igazán sokra hi­vatottak képesek. Parti János, Földi Imre, Pólyák Imre, Balczó András, Ma­gyar Zoltán, és bővíthet- ném a kört tovább, vala­mennyien elérték, hogy teljesült életük egyik nagy vágya, s a fizetség az erő­feszítésekért az olimpiai aranyérem volt. Mennyi mindenről mondtak le ezek a kiváló sportemberek? Fe­lesleges lenne részletezni, életük nyitott könyvhöz hasonlított. Fontos, persze, hogy lé­nyeges a tehetség, hiszen, „aki a labdarúgásra szüle­tett” (vagy bármelyik más sportágra), annak nem kell alapismereteket magyaráz­ni, ezek vele érkeznek a pályára, az edzőterembe, uszodába. Az idő nem te­lik a megismertetéssel, lé­nyegesen több jut a suly­kolásra. Szorgalom, akarat­erő és áldozatvállalás nél­kül azonban képtelenség tartósan a csúcson marad­ni. Jónyer arról beszél, hogy benne mindig élt a vágy a kitörésre. Ha le­ment edzésre, soha nem azon töprengett, hogyan tudna felmentést kicsikar­ni. Odaállt az asztalhoz, és püfölte a labdát kemé­nyen. Mert a jók közül is a legjobb akart lenni! Sajnos, a mostani fiata­lok hozzáállásában alapve­tő problémák jelentkeznek. Az tény, hogy jó né- hányán valóban el van­nak kényeztetve, a szülők olykor erőn felül is igye­keznek a számukra előte­remteni mindent, nehogy a gyereknek kisebbségi ér­zése legyen az iskolában a többiek előtt. Mert a srá­cok, leányok szeretnek di­csekedni s a kérkedés ra­gadós. Csakhogy, aki pu- hány lesz, mert azzá teszi az otthoni majomszeretet, máris kidőlt a számba jö­hető tehetség közül. Nincs meg benne az a belső kényszer, ami elengedhetet­len feltétel, hajtóerő. A legtöbb szakosztályban, csapatnál hiányoznak a társak is, akik egymást húznák előre, akik vala­mennyien eltökélten küzde- nének céljaik megvalósulá­sa érdekében. És persze — tisztelet a kivételnek — kevés a megszállott edző. Az olyanokra gondolok, mint Széchy Tamás, Bér­ezik Zoltán, dr. Török Fe­renc. A sor jelen esetben már korántsem végtelen ... Honi sportmozgalmunk­ban — szerencsére — ma is vantiak egyéniségek. Kisebb a számuk, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, több közülük azonban pél­daképnek állítható a fia­talság elé. Remélem, az elkövetkezendő években is felnőnek néhányan a vi­lághírnév szintjére. Ha so­kakhoz eljut Jónyer István üzenete, nagyobb az esély. Doros László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents