Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
1987. november 12.; csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Sovány vigasz Bossznságvétel Küldjön egy érdekes fotót! Étkeztetés — mosolykörítéssel Dugába dőlt a család terve, nem nézhetjük karácsonykor színesben a televízió ünnepi műsorát — panaszolta a minap egyik ismerősöm. Még a nyáron elhatározták, hogy a családi költségvetésből lecsípve, december elejére összerakják a színes televízióra előlegként befizetendő összeget. A szeretet ünnepére azonban már nem vásárolhatják meg mind- annyiuk közös ajándékát, mert a hitelakciót egy időre leállították. A teljes vételárat nem tudják megfizetni, így marad a régi, jócskán cserére érett fekete-fehér készülék. Pedig már annyira beleéltük magunkat — folytatja ismerősöm —, de három kamasz korú fiúnk iskoláztatása, ellátása mellett nem tudjuk előteremteni a drága készülék árát. Ömlött belőle a szó, csak mondta, mondta a magáét, Az Észak-Magyarország október 2-i számában „Visz- sza a ládát” címmel cikket közöltünk, melyre dr. Esztergályos László, a Miskolci Postaigazgatóság osztályvezetője válaszolt. A Kazinczy és a Széchenyi utca sarkán levő levélszekrényt kél okból szereltette le a posta. A forgalmi rend megváltozásával a gyűjtést végző gépkocsinak az egyirányú forgalommal szemben kellett volna közlekednie. A Széchenyi és a Szemere utca sarkára egy új nosztalgia-postaláda került, s így szinte egy helyen, kettő üzemeltetése nem lett volna indokolt. A „villany- rendőrnél” folyó munkálatok miatt az ÉÁÉV kérte, hogy az átépítés idejére szüntesse meg a posta a gyűjtőládát. A munkálatok befejezésével, október 5-én újra felszereltettük. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Széchenyi és a Szemere utca sarkáról átépítés miatt leszerelt levélszekrényt nem a lottóház elé helyezték át, ugyanis ott már évek óta van postaláda. szidta az egész felvásárlási mizériát. Próbáltam vigasztalni, talán tavaszra megvehetik, de beszélgetésünk végére ő győzött meg érvelésével; nem olyan az, mint karácsonykor, a meghitt, boldog estéken. Bizonyára több családnak volt hasonló elképzelése, mások is elhatározták még jóval az áremelkedések szóba kerülése előtt, hogy kicserélik régi, elhasználódott készülékeiket modernebbre, a ma már egyáltalán nem luxusigényt kielégítő színes televízióra, automata mosógépre, praktikusabb hűtőre. Megértem azokat, akik keserű szájízzel kénytelenek tudomásul venni: el kell ha- lasztaniuk vásárlásaikat. Vajon hány család számítását húzta át a felvásárlási láz? Pásztor György „Utazás veszekedéssel” címmel közzétettük Kolozsi István, kazincbarcikai olvasónk levelét, amelyben sérelmezte, hogy a buszon kezelt jegyek bemutatása ellenére megbüntette az ellenőr. Kérte ugyan, hogy azt a lyukasztót is ellenőrizze le, amelyen ő érvényesítette a jegyeket, ám az ellenőr közölte, neki csak eggyel kell ezt megtennie. A panaszra dr. Kuttor István, a Borsod Volán forgalmi igazgatóhelyettese válaszolt. A Közúti Ellenőrzési Osztály vezetője személyesen hallgatta meg a levélírót, aki megerősítette a korábbiakat. Megalapozott döntésünkhöz fontosnak tartottuk az utas és az ellenőr szembesítését. A közös meghallgatás nem vezetett eredményi-e. Azt azonban egyértelműen megállapítottuk, hogy a bemutatott négy darab menetjegyen a kezelés nem volt azonos az autóbuszon akkor érvényes kódrács áltat lyukasztandó 129-es jelzéssel. így a pótdíj megfizetését jogosnak tartjuk. Hat évvel ezelőtt ajándékba kaptam egy 200 forintos Centrum vásárlási utalványt. Akkor nem vásároltam le, hanem eltettem, majd megfeledkeztem róla. A napokban ismét a kezembe került, s úgy gondoltam, jobb későn, mint soha, és felkerestem a Centrum Áruházat. Vásárolni szerettem volna az utalványért, de meglepetésemre közölték, letelt az 5 év, már nem válthatják be. Honnan is tudhattam volna, hogy már érvénytelen, hiszen a felhasználhatóság időpontja nincs feltüntetve. Ezt szóvá is tettem, mire azt válaszolták, hogy csak 5 évig tartják nyilván az utalványokat, s az általam bemutatott már nem szerepel nyilvántartásukban. Nem az összeg elvesztése bosszant igazán, sokkal inkább igazságérzetem tiltakozik. Több évig minden ellenszolgáltatás nélkül használták a pénzemet, s most adminisztrációs okok miatt nem kaphatom vissza. Egyszerűbb lenne véleményem szerint, ha az 5 évi nyilvántartás helyett egy „érvénytelen” bélyegzőt ütnének rá a beváltott utalványokra. Elfogadható-e az áruház indoka? Van-e olyan törvény, mely érvelésüket alátámasztja? Kövy József Méra * A Polgári Törvénykönyv 324—327. paragrafusa szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. Ez vonatkozik a Centrum-utalványokra is. Tehát jogilag helyesen járt el az áruház, s mint megtudtuk, olyan nagy a vásárlási- utalvány-forgalmuk, hogy tartják magukat az 5 évhez. Figyelmet, megfontolást érdemel azonban levélírónk felvetése is: miért nem tüntetik fel az utalványon a beválthatóság határidejét? A jövőben kibocsátott utalványokon érdemes lenne ezt pótolni, éppen azért, mert sokan és szívesen élnek ezzel az ajándékozási formával. Nyolc évvel ezelőtt, 1979 elején kezdték el az északi tehermentesítő út építését, a Bodó sor „hegyének” elhor- dásával,.. ... és ma már naponta gépkocsik ezrei veszik igénybe ezt az utat. (Bár az útépítés továbbfolytatásáról közölhetnénk mihamarabb újabb képeket.) Fotó: Póes Imre Az évforduló tiszteletére A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére sportnapot szerveztek. A sportversenyeken a megyei rendőr-főkapitányság KISZ-bizottsága, az MHSZ városi vezetősége, a „Dr. Münnich Ferenc” Munkásőregység szerencsi zászlóalja, valamint a Szerencsi Tűzoltóparancsnak - ság és Rendőrkapitányság vett részt női, férficsapatokkal. A résztvevők röplab- damérkőzésen és lövészetben mérték össze erejüket. Az eredményhirdetés után a Szerencsi Rendőrkapitányság baráti beszélgetésen látta vendégül a résztvevőket. Pár n3pot várhattak volna Mosolycsekk illetné — ha nálunk lenne ilyen — a szerencsi 3. Számú Általános Iskola konyhai dolgozóit. Amikor a kis elsősök félreérthetetlenül közelednek már harmadszorra a túró rudis tálcához, nem mordulnak, nem förmednek rájuk. Helyette kedvesen magyaráznak; tudjátok, darabra ki van számolva. A kisdiákok arcán nem ég szégyenpír, nem kell szemlesütve visz- szamenniük helyükre a durva elutasítás bélyegével. Mosolyogva veszik tudomásul, hogy már nem jut több a finom csemegéből. Az egyik kis tanítvány az asztalhoz érve megjegyzi tanító nénijének: olyan szép tetszik lenni, de csak akkor, ha mosolyogni tetszik ránk, és szemével a tálaló felé pillant. Mindent elárul tekintete. Tanulunk szépen egymástól. Tanító, kicsi tanítványától, ők a konyhás néniktől. Pedig hát reggeltől délután négy óráig biztos lenne okuk a morcosságra, a bosszanko- dásra. De nem így van! Miközben tejeskávé, kakaó, tea, változatos, ízletes ebéd, tálcán forrósított kiflik, meleg szendvicsek készítésével fáradoznak, még délutánra is marad erejük a mosolygásra, kedvességre. Sőt, akkor csak igazán, amikor a fárasztó előkészület után ebédet tálalnak, és közben a konyha üvegablakán keresztül gyönyörködnek a jóízűen falatozó gyermekekben. És szépek. A gyerekek biztosan tudják, hogy miért. Enyhítene a parkírozás! gondon... Visi Fcrencné tanító, Szerencs Szerkesztői üzenetek Cikkünkre válaszolták Mint fotónk is bizonyítja, nagyon sok autós veszi igénybe Miskolcon a Búza tér szomszédságában kiépített parkolókat. Akiknek nem jut hely — s ezek száma nem kevés — a gidres- gödrös, esős időben tócsákkal telitett, rendezetlen területen kénytelenek várakozni. Jó lenne, még ha ideiglenes jelleggel is, zúzalékkal teríteni, utána pedig lehengerelni a kép előterében lévő térséget. így többen parkolhatnának itt, bosszúság nélkül. Október 28-án hozzátartozóim sírját mentem rendbe- ternni a volt sajókazinci temetőbe. Földre döntött sírkövek látványa döbbentett meg. A következő nap újabb szomorú kép fogadott. Kilenc darab, ötven-hatvan éves fát láttam kivágva, amelyek elzárták néhány sírhanthoz vezető utat. Rossz volt hallani azt a sírást, ke- sergést. amint az egyik látogató a ledöntött fákat kerülgetve, utat keresve próbálta megközelíteni szerettei sírját. Vajon tényleg szükség volt ezeknek a fáknak a kivágására? Ha igen, miért éppen halottak napja előtt kellett erre sort keríteni, amikor nagyon sokan keresik fel a temetőt? Molnár Andrásné „Kun Béla lakótelep” jeligére: Ha valakinek kiutalnak egy tanácsi bérlakást, figyelembe veszik az általa befizetett letéti díjat. Ennek a kamata akko- kerül kifizetésre, ha a bérlő a lakás használatbavételi díját egy összegben téríti meg. Részletfizetési kedvezmény esetén betudják a kamatot a törlesztésbe. Konkrét név és cim hiányában nem tudunk pontos választ adni arra, miért nem kapta meg a kamatot. * H. J.-nek üzenjük: Levelét továbbítottuk az Ország-Világ Szerkesztőségének. v * L. I. (Leninváros): A rendelet hatálya azokra a - mozgásszervi, vagy egyéb betegségük miatt — mozgásukban tartósan, s olyan mértékben korlátozott személyekre terjed ki, akik tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak igénybe venni. * Kovács Istvánná (Miskolc): A rendes szabadság kétharmadát, ha pedig a kollektiv szerződés ennél nagyobb mértéket állapit meg, annak megfelelő részt, egybefüggően kell kiadni. * Kuthi Lászlóné (Miskolc): Köszönjük levelét, de miután a témával az utóbbi időben többször foglalkoztunk lapunkban, így azt most közölni nem tudjuk. Fotó: F. L. Kazincbarcika összeállította: Bodnár Ildikó
