Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

1987. november 7., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13

A szölöoltványok iránt rendkívül megnőtt a kereslet. Aki már megvette a kívánt fajtát, boldog lehet, ugyanis ez évben minden mennyiségben és választék ban nem sikerült kielégíteni az igényeket.

A tájegységünk éghajlat- és talajviszonyait kedvelő bogyósok (köszméte, ribiszke) szaporító anyagából idén is bőséges választékot talál a kertbarát.

;

Ősz van, iát ültetünk

0 ismét. Aki birtokosa egy — akármilyen parányi — földdarabnak, az tudja: ezt abbahagyni soha nem lehet. A cselekvés motívuma ezerféle: Pista szomszédnál van egy szépen termő, nagy gyümölcsű cseresznyefa, ilyet nekünk is kell ültetni. A zöldségeskert végében van egy kis hely, oda még elfér egy őszibarackfa. Jóska szomszédnál olyan csodálatos vörösbort ittam, azt mondja, cabernet sauvignon, ha törik, ha szakad ebből a fajtából én is szerzek szaporítóanyagot. Elfagylak a hárslevelű tőkéim. azt olvastam, az olasz- rizling sokkal télállóbb. Ahelyett a göcsörtös gyümölcsű körtefa helyett kellene valami jóféle, ízletes zamatú ...

Szóval, ok van bőséggel, s elérkezvén az ősz, újra tervezünk. Tervezünk? Ha ez olyan egyszerű lenne! Mert nehéz dönteni, nagyon nehéz: melyiket, melyik

gyümölcsfaj, melyik fajtáját válasszam? Almát, körtét? Kajszit, szőlőt? Vagy ezt is, azt is? Aztán még mindig ott a következő kérdés: milyen fajtákat? Borszőlőt, vagy csemegét? Nyári, őszi, vagy téli körtét? Mj legyen a legfontosabb szempont: a koraiság, a

fagytűrő képesség, a gyümölcs zamata, vagy éppen felhasználhatóságának változatossága? S ha önállóan, családi kupaktanács keretében, vagy külső segítséggel végül is voksolunk fajok, fajták mellett, még mindig akad egy bökkenő: mit is kínál a faiskola? Mert hiába szeretnék én zöld veltelini szőlőfajtát vásárolni, ha ott csak zöld- szilvánit kínálnak.

Lám, a fát ültetni nehéz mesterség. Mostanság olcsónak sem olcsó mulatság. S mégis ilyentájt, november elején visszatérő kép: sorokban állnak a kerttulajdonosok a faiskolai lerakatokon. Az autóbuszokon, villamosokon, a telkekre vezető utakon facsemetés emberekkel találkozunk. Sokan vannak. s számuk évről évre nő. A piaci g.vümölcs-zöld- ségárak esztendőről esztendőre emelkedő tendenciáját tapasztalva, ezen nincs semmi csodálkoznivaló.

Kertbarát-magazinunk a lehetőségek keretén belül azoknak a kertbarátoknak kíván némi segítséget nyújtani — tapasztalataink szerint nincsenek kevesen —, akik nem rendelkeznek még elégséges fajtaismerettel, következésképp nem tudnak dönteni, vagy nem kellő bizonyossággal: mire is érdemes pénzt-kiadni. (Fajtaismertetőnk összeállításánál természetesen igyekeztünk figyelembe venni az idei szaporítóanyag-kínálatot is.)

Ismertetőnket kezdjük a szőlővel (amelyet, bár sok szakember szerint ideálisabb tavasszal telepíteni, ám az elmúlt téli fagykárok után annyira felfokozott a kereslet a szőlőoltvány iránt, hogy a beszerzést tavaszra halasztani vétek).

A szőlőnél — az elmúlt téli fagykárok szomorú tapasztalatai után. a kistermelők felértékelték a fajta téltűrő képességét. Jogosan. A szőlőfajták téltűrő képességét egyetlen számmal jelöljük. A számozás egytől kilencig tart. Az 1-es rendkívül csekély mértékben téltűrő. a 9-es kiváló.

A nálunk forgalmazott termesztett fajták közül a „legtéltűröbbek" a 7-es fokozatot érdemlik ki. Ilyen például a chardonnay, a cseszegi fűszeres, a Jubileum '75, a Kecskemét 7; 6-os a téltűrése az olaszrizling- nek, a piros tramininek, a rajnai rizlingnek, a király- leánykának. A kék szőlők legjobbjai 5-ös fagytűrő képességűek, ilyen a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a zwei- gelt. Újabban jelentkezik az ezeket felülmúló új fajta, a medina, illetve a fehér borszőlőknél egy nagyreményű, télálló fajta, a Bianca.

A felsorolt fajták közül Abasárról viszonylag tekintélyes mennyiség érkezett a hejőcsabai lerakatra Bian- cából. cseszegi fűszeresből, a zweigeltből és a kékfrankosból. Lássuk e fajták egyéb tulajdonságait.

Bianca: 1963-ban az Eger 2 és a Bouvier keresztezéséből állította elő Csizmazia József és Bereznai László. Bőven terem. A cukorfelhalmozódása gyors. Kedvező években és kedvező termőhelyeken a korai érésű Bouvier után nem sokkal, 19— 20 mustfokkal szüretelhető. Perdnoszpórára alig érzékeny, nem rothad. Bora megbízható minőségű, alkoholban, zamatban gazdag.

Cseszegi fűszeres: Bakonyi Károly fajtája, 1982-től államilag minősített fő árufajta. Jó termőképességű, jó cukorgyűjtő. Fürttermésben előzi, mustcukorképzésben azonosat produkál egyik „szülőjével”, a piros traminival. Korai fakadású és középérésű. Bora fajtajelle- ges, fűszeres, muskotályos (nem muskotály!). Finom savaira ügyelni kell, mert könnyen lebomolhat.

Zweigelt: A Szent Lőrinc és a kékfrankos fajták keresztezéséből állította elő Zweigelt, a klosterneuburgi iskola egykori igazgatója. A kékfrankosnál bővebben terem és előbb érik. Rothadás- ellenállósága viszont annál kisebb. Bora színanyagban gazdag, csersavdús, harmonikus.

Kékfrankos: Minden vonatkozásban a legmegbízhatóbb fajták egyike. Szeptember végén, október elején érik, s eléri, vagy megközelíti a 20 cukorfokot. Termőképessége szálvesszős metszéssel kielégítő. Magasművelésre jól megfelel. Bora kiváló minőségű, színanyagban gazdag, csersavdús, kissé savas, kifejezett fajtajel- legű.

A már említett és ismertetett fajtákon kívül tájékoztató jelleggel közöljük a többi, legelterjedtebb fajta fagy-, téltűrési számát. Badacsony 3 (4), Ezerfürtű (3), Ezerjó (3), Furmint (3), Gyöngyrizling (5), Hárslevelű (2), Karát (4), Kövidinka (6), Leányka (4), Pi- not blanc (5), Rizlingszilváni (3), Sárgamuskotály (3), Sauvignon (4), Szürkebarát (5), Tárcái (3), Zengő (3), Zenit (3), Zöldszilváni (3), Zöldveltelini (4). A vörösbor szőlők közül a Bíborkadarka (2), Kadarka (1), Karmin (1), Magyar frankos (2), Merlot (2), Oportó (3), Ru- bintos (2), Túrán (3).

*

A szőlő után nézzük a gyümölcsfajokat és -fajtákat. Kezdjük a cseresznyével, annál is inkább, mert a ritka, érdekes fajtákat gyűjtők figyelmét felhívnánk egy újdonságra, ami ez évben kapható először Hejőcsabán.

Az pedig a Vega. Gyümölcse érdekes színével kitűnik. Ugyanis világossárga,

a napos oldalán élénkpiros fedettséggel. Nagy gyümölcsű, csaknem akkora, mint a germersdorfi óriás. Húsa ropogós, kellemesen savas, édes. Nagyon bőven és rendszeresen terem. Jól termékenyíti a Van, a germersdorfi és a hedelfingeni fajta. A gyümölcséből készített befőtt nagyon tetszetős, kiváló minőségű.

A gazdag cseresznye fajta- választékból javasoljuk valamennyi kiskertbe vidékünk országos hírű tájfajtáját, a szomolyai fekete rövidszárút. Jellegzetessége, sötét színe, valamennyi cseresznye között ez a legéde- sebb. Sajátos zamatú. Friss fogyasztásra, dzsem és párlat készítésére alkalmas.

A Miskolci Kertészeti Vállalat Szentpéteri kapuban lévő árudájának — amely még vasárnap délelőtt is nyitva tart — idei választékából mi jó szívvel a következő gyümölcsfajtákat ajánljuk:

Üjfehértói fürtös meggy: Nyírségben szelektált fajta, öntermékenyülő. Középkései érésű, néhány nappal a Pándy előtt érik. Gyümölcse középnagy. Élénkpiros, húsa feszes, bölevű, erősen savas, édes. Rendkívül bőven és rendszeresen terem.

Bőse kobak körte. Alexan- derkörtének is nevezik. Régi fajta. Az egész világon elterjedt. Szeptember második felében szedik, amikor a gyümölcs barna, párás külseje sárgulni kezd. Későn szedve, hamar túlérik.

Alaposan vizsgáljuk meg a vásárolt facsemetéket! Ha a törzsön piros festésű jelet találunk, az azt igazolja, hogy első osztályú koronás fácskát kaptunk. A sárga jelzés a másodosztályú koronás fa jele, a kék a suhángé.

Ha több fát vásárolunk, főleg több fajtát egy gyümölcsfajon belül, a keveredés elkerülése végett mindegyiket lássuk el fajta- azonosító cimkével. Gépkocsi tetötartóján történő szállításkor a csemeték gyökérzetét gondosan csomagoljuk.

egyébként hűtőházban kará- | csonyig tárolható. Húsa sár- !■ gásfehér, olvadó, kiváló ízű. *• Edzett fajta, mindenütt jól termeszthető. Idegen meg- porzásra szorul, mint álta- j Iában minden körtefajta, ám a legtöbb termesztett i fajta jól termékenyíti.

Magyar kajszi C 235. Nyuj- : tó Ferenc és munkatársai szelektálták Cegléd-öreghegyen 1953-ban. Közel 20 szá- zalékkal többet terem, mint ‘ az eredeti Magyar kajszi. Virágai öntermékenyülők.: Gyümölcse 43 gramm átlagtömegű. Húsa lédús, nagyon finom ízű, kellemesen édes- , savas.

Budatétényi 70 mandula: Szeptember környékén érik. Papírhéjú mandula. Mag- > bél aránya 65—70 százalék. Fagytűrő. Jó porzója a Budatétényi 1-es. (Most ez is kapható.)

Pallagi óriás köszméte. A zöld óriás alapfajtából választották ki. Friss fogyasztásra július 10—20-a körül érik. Nagy bogyó jú. Húsa éretten bőlevű. Levelei a lisztharmattal szemben ellenállók.

Jonkheer van Test piros ribiszke. Holland fajta. Nagyon korai érésű, a termesztett fajtáink közül a legbővebben termő. Hosszú fürtöket képez, bogyói nagyok, sötétpirosak, kissé savany- kás. Mélyhűtésre kiváló. A hazai körülményekhez jól alkalmazkodik, betegségekkel, kártevőkkel szemben eléggé ellenálló.

Besztercei szilva. Igen régi magyar fajta. Érési ideje augusztus vége, szeptember eleje. Általában rendszeresen és bőven terem. Önter- mékeny fajta, tehát egymagában, más fajták nélkül is telepíthető. Gyümölcse középnagy, nagy termés esetén •kissé elaprózódik. Húsa sárgászöld, félkemény, íze jellegzetesen édes, kissé savas, igen kellemes zamattal.

Fajtaajánlatunkat természetesen bővithetnénk, erre azonban a lap terjedelme nem ad lehetőséget. Végezetül egy gyakorlati jó tanács a faültetőknek. Ha bizonytalanok a fajta kiválasztásakor, ha nem tudják pontosan milyen fajta díszlene legjobban az éppen most vásárolt telken, javasoljuk: nézzék meg mi terem leginkább a szomszéd telkeken, mely gyümölcsfajok, -fajták diszlenek ott legjobban. Ha az így szerzett tapasztalat alapján vásárolnak: nem fognak csalódni az újonnan ültetett csemetékben.

Hajdú Imre Fotó: Fojtán íjászló