Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-06 / 262. szám
1987. november 6., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Talponmaradás, vagy... Csak az élvonal lehet a cél Azt mondják, minden szélben lehet vitorlázni, ha az ember tudja, milyen célt akar elérni. Talán ez a mondás lehetne a mottója annak a beszélgetésnek, amely során kirajzolódott a Borsod- terv felfogása abban a folyamatban, ahogy a tanácsi tervező az elmúlt években a változásokhoz alkalmazkodott. — Mi, a tervezők az építőipari folyamat elején vagyunk — mondja Káli Sándor igazgató. — A vállalatot 1983-ban érte el az a változáshullám, amit mostanában a magasépítőipar válságának neveznek. Drasztikusan csökkent a megrendelésállomány, szaporodtak a különféle vállalkozások, hatalmas konkurenciaharc kezdődött. Ebben a helyzetben új felfogásra, új munkamódszerekre volt szükség, hiszen minden évben azt tapasztaltuk, hogy a beruházási piac kedvezőtlenebb a korábbinál, és ez egyértelműen a tervezőnek is kevesebb munkát jelentett. Ami a legfontosabb tapasztalat — folytatta az igazgató —, hogy a beszűkült piacokon a hagyományos tervezési megbízások is csökkentek és ezeken a korábbinál szerényebb megrendelésállományon ma sokkal többen osztoznak, mint azelőtt. Elsősorban a fővárosi kis szenvezetek ■ tekintik a vidéket szabad vadászterületnek. Hogy megrendeléseket tudjunk szerezni, mi is létrehoztuk a vállalkozási osztályt és a hagyományos tanácsi munkák mellett felújításokra, lakóház-rehabilitációkra,' ápari fejlesztések tervezésére éppúgy vállalkozunk, mint a korábbi hagyományosnak tekintett munkákra. A vállalkozási és marketingtevékenységnek olyan jellegűnek kell lenni, hogy az ésszerűség határán belül ki tudjuk szolgálni a megrendelőt. Ez az évünk megrendelésekkel már ki van töltve, amit kemény munkával értünk el. Ez végül is szeptember végéig alakult ki. Most azért dolgozunk, hogy a jövő év első negyedévére is megszerezzük a munkát. A korábbi években és az idén is a vállalatok általában sokat panaszkodtak a szabályzókra. Kovács Miklós, gazdasági igazgatóhelyettes úgy vélekedik, hogy 1988- ban nem az új szabályzók, hanem a munkaellátottság okozza majd a legnagyobb gondot. Bár a kettő együttes hatása például azt eredményezheti, hogy megdrágul a munkaerő és a megdrágult munkaerőt csak megfelelő mennyiségű munkával lehet ellensúlyozni. A vállalat Kevesen tudják, hogy a különböző társulási formák között ma is működik megyénkben, elsősorban a zempléni részeken az úgynevezett, erdőbirtokosság. Ez a társulási forma évszázados múltú, s az abban résztvevők birtokjog után részesültek a jövedelemből. Megyénkben jelenleg 21 erdőbirtokossági 'társulás működik, s tulajdonukban több, mint 2000 hektárnyi erdő tartozik. Egy-egy társulás tagjainak száma öttől százig terjed. Ebben a társulási formában tovább él csakis akkor tudja stabilizálni a létszámot, ha elegendő megbízása lesz és azt jó minőségben végzi el. Ezt erősíti meg Káli Sándor is. — Újabb szervezeti változtatást kell végrehajtanunk. hogy alkalmazkodni tudjunk a nehezebb helyzethez — vélekedik. Csak a több és jobb, tehát a minőségi munka lehet a cél. Na és az, hogy pontosan betartsuk a határidőket. Úgy tűnik — teszi hozzá — ezen a téren van még tennivalónk. Még nem mindenkit ért el nálunk a válságtudat. Majd elmagyarázza, mire gondol. A teljesítményt kell megfizetnünk a jövőben, mert fel- értékfelődik a tudás, a rátermettség, egyszóval az emberi tényezők. A tervezés csapatmunka, de a hagyományos munkakörökön belül is új formákkal próbálkozunk. Egy-egy konkrét munkára szervezett csoportok kialakítására gondolunk. Így lehet legjobban megfogalmazni az érdekeltséget. Ma már számolni kell a tényleges bukás lehetőségével is. Az itt lévő 140 embernek a jövőben minőségben és mennyiségben is a korábbinál jobb munkát kell végeznie. Ha a hozzánk hasonló tervezők között nem tudunk az élvonalba kerülni, akkor veszélybe kerülhet a Borsodterv mint vállalat. Ez ma már nyilvánvaló és úgy érzem, a dolgozóink többsége már eljutott oda, hogy érzékeli, megérti ezt a helyzetet. Én úgy érzem, hogy nálunk szemléletében is jó tervezőgárda van. Tudjuk, hogy az elkövetkező időszak nem lesz könnyű, hiszen most a piacon elsősorban árverseny van és ez nem feltétlenül jó. És sajnos, igen lassan terjed, erősödik az a szemlélet, hogy nem feltétlenül az a terv a legjobb, amelyik a legolcsóbb. De tudjuk, a megbízó is kényszerhelyzetben van. Tehát a jövőben jobban együtt kell működni a megbízóval, s azokat a hagyományos etikai értékeket kell visszaállítani, amelyek korábban is jellemezték a gazdálkodást. Hogyan lehet a magasabb igényeknek megfelelni? — Csakis a reformok továbbvitelével, a szabad versenyhelyzet kialakításával. Nálunk a jövőben a legfontosabb feladat a belső érdekeltségi rendszer kialakítása lesz, nevezetesen az, hogy a teljesítmény és a bérköltség megfelelő arányát megtaláljuk. Hiszen nálunk a bérköltségek igen jelentősek. Csakis a teljesítmények növelése teremthet egyensúlyt. az eg5'kori úgynevezett úrbéri társulás csakúgy, mint a felszabadulás után újonnan erdőhöz juttatottak erdőbirtokossága, amely többek között Mogyoróskán, Regécen alakult. Egy-egy erdőbirtokosság önálló jogi személy. Működésüket az állami erdészetek keretében végzik. : Az egyik „milliomos” er- dötársulás, a Nagyhuta— Nyírd tagjai 1945-ben, a fel- szabadulás után kaptak erdőrészt. s a társulásukat 1949- ben alakították meg. A több mint 240 hektárnyi erdő „A Magyar Népköztársaság ajándéka” — olvashatja az éppen Ohinandegába vetődő járókelő, mikor elmegy a nemrég elkészült mezőgazdasági szakközép- iskola előtt. Roberto Saenz, a nicara- guai oktatási minisztérium főtitkárának vezetésével a minap Miskolcon, járt egy delegáció, melynek tagjai Hilda Rodriguez, az új iskola igazgatónője, és Maria Jósé Chevez, a minisztérium szakképzési igazgatónője voltak. Egy hete érkeztek Budapestre, azóta az ország sok helyén megfordultak, így többek közt megnézték a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet, egy szombathelyi növénytermesztési rendszert, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, és jártak Rakamazon is, a Ra- fafém szövetkezetnél. Elsősorban mezőgazdaságunkat tanulmányozták, hisz az iskola 150 kilométerre van a fővárostól, amely — mint a delegáció vezeÚjítások A mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszeriparban a tavaly benyújtott 12 ezer újítási javaslat csaknem kétharmadát elfogadták, s hétezernek a hasznosítását meg is kezdték. A bevezetett újításokkal évente több mint. 700 millió forinttal növelik az eredményt az üzemek — ezt állapította meg a MÉM elemzése, amely az újítómozgalom teljesítményeit összegezte. Az újítók munkáját évente értékelik. A tárca területén dolgozók közül idén 320-an kapták meg a kiváló újító és 40-en a kiváló feltaláló kitüntetést. Ezek elsősorban erkölcsi elismerést jelentenek. A szövetkezetek, állami gazdaságok és az élelmiszeripari üzemek az újítókat anyagi elismerésben is részesítik; tavaly 43 millió forintot fizettek ki az elfogadott ész- szerűsítésékért. Az utóbbi időben több újítást nemcsak az adott üzemben, hanem a hasonló tevékenységet ellátó más vállalatoknál is bevezettek. Ez főként a gabona-, hús-, tej- és a tartósítóiparban kidolgozott javaslatokra jellemző. Ám még nem mindenütt terjedt el ez a gyakorlat. Jelenleg csaknem 250 olyan új műszaki megoldást tartanak nyilván, amely nemcsak az élelmiszer-gazdaság többi üzemeiben, hanem más ipari ágazat üzemeiben is hasznosítható lenne. Különösen jól szervezett az újítómunka például az Agárdi, a Bólyi ás a Délborsodi Mezőgazdasági Kombinátban, a Kiskunhalasi és a Pápai Állami Gazdaságban, valamint ,a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban és a Kecskeméti Konzervgyárban. (MTI) száznál több tag része. Erdőségük faállománya tölgyes. A 120—150 éves erdő kitűnő minőségű fát ad. A kitermelt fát a Borsodi Erdőgazdaság veszi át. A múlt évben a társulás bevétele mintegy 2,5 millió forint volt, amiből a tiszta nyereség meghaladta a félmillió forintot. Ennek egy részét kiosztották a tagok között, más részét tartalékolták a felújításokra. A jelentősebb erdőbirtokosság közé tartozik például a kishutái és a sajóvár- konyi erdőbirtokosság is. tője mondta — rendkívül fontos mezőgazdasági övezet. Magyarország — folytatta Roberto Saenz — felismerte az ország fejlődéséhez szükséges szakember- igényt, kész volt segíteni a középszintű mezőgazdászA társadalom közösségi szükségleteinek kielégítése, a szocialista állam feladatainak ellátása azt igényli, hogy az állampolgárok jövedelmükkel arányosan vállaljanak részt a közterhekből. Amióta tudunk arról, hogy 1988. január elsején nálunk is bevezetik a személyi jövedelemadót, mind többen érdeklődnek az adótörvényről. Erről kértünk mi is bővebb információt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságán dr. Kocsis Zsuzsától, a lakosságadóztatási és felügyeleti osztály vezetőjétől. — Szakkifejezéssel élve, a személyi jövedelemadózás önadózás. Mit takar ez a fogalom? — Ennek lényege, hogy az adózó maga köteles összjövedelmét és annak adóját megállapítani, bevallani és természetesen befizetni. Ezt a terhet a csak főállásból származó jövedelemmel rendelkező személyeknél — a munkavállaló nyilatkozata alapján — a munkáltató vállalja át. Az adóbevallás tehát technikailag elkülönül, a csak főállású és több forrásból származó jövedelem esetében. Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelme van, és erről a munkáltatónak nyilatkozatot ad, az adóalapot és az adót a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, illetve túlfizetés esetén gondoskodik az adókülönbözet visszatérítéséről. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a magánszemélynek a nyugdíja mellett kizárólag egy munkáltatótól származó jövedelme van. A munkáltatónak adott adózói nyilatkozat a jogkövetkezmények tekintetében adóbevallásnak minősül, de az adó helyes elszámolásáért a munkáltató felel. — Mi a helyzet akkor, amikor az állampolgárnak a főfoglalkozású munkahelyén kívüli egyéb jövedelméről is számot kell adnia, mivel az adózás adminisztrációs terhe rá hárul? — Ebben az esetben nehezebb helyzetben van az adóalany. Igen fontos szabály, hogy az érintett állampolgár őrizzen meg minden olyan okiratot, számlát és bizonylatot, amely az adózással kapcsolatos. Célszerű, ha a tárgyévben (adóévben) elért bevételeiről, a befizetett adóelőlegről, a mentességekről és kedvezményekről, valamint az elszámolható költképzésben, nemcsak az iskola felépítésével, hanem a mostani látogatás lehetőségével .is. Hisz azzal, hogy állnak a falak, nem fejeződik be az együttműködés, azt tartalommal meg is kell tölteni. ségekről nyilvántartást vezet. Az említettek alapján az adóbevallási ív kitöltése —, amelyen fel kell tüntetni a jövedelmeket, az igénybe vett kedvezményeket, a befizetett adóelőleget és a fizetendő adókülönbözetet vagy visszatérítési igényt — már nem jelenthet gondot. Megjegyzendő még, hogy az adóbevallást az adott esztendő összes jövedelméről — várhatóan — a következő óv február 28-dg kell az adózó állampolgár állandó lakhelye szerinti adófelügyelőségre beküldeni. — Az adóbevallás mikor tükröz valós helyzetet? — Az adóhatóság egészen addig, amíg adóellenőrzés keretében meg nem győződik a benyújtott adóbevallás hibás voltáról, az adóbevallást valósnak fogadja el. Az adóhatóság ellenőrzi a magánszemély adókötelezettségének teljesítését, a bevallás benyújtását, az adó megállapításának helyességét (a bevallásban érvényesített adókedvezmények jogosságát, az adóalap és a fizetendő adó előírásoknak megfelelő kiszámítását), valamint az adó befizetésének tényét. Az adóhatóság határozattal állapítja meg annak a magán- személynek az adóját, akiről megállapította, hogy valótlan adóbevallást nyújtott be, vagy adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget. Fontos szabály, hogy a határozattal megállapított többlet-jövedelmet teljes egészében a feltárás évét megelőző év összjövedelméhez kell hozzászámítani. Ez a sávosan progresszív adókulcsok miatt már önmagában is büntetés az adózó számára és ebhez még a feltárt adóhiány 50-től 200 százalékig terjedő bírság is járul. — Hallhatnánk bővebben az alkalmazható vagyonelszámoltatásról? — Már a jelenlegi szabályozás is lehetőséget nyújt a vagyonelszámoltatásra, a jövőben azonban ezt az ellenőrzési módszert az adóhatóság szélesebb körben alkalmazza. Az adóellenőrzés információs hátterének része a vagyonnyilatkozat. A belföldi állandó lakhellyel rendelkező magánszemélyeket a Minisztertanács háromévenként, az adóhatóság pedig évente egy alkalommal — határozattal — kötelezheti vagyonnyilatkozat megtételére. Az utóbbira akkor kerülhet sor ha az adóellenőrzés során az adóhatóság megállapítja, hogy a magán- személy vagyona — a vizsgált időszakban — jelentős Városunkban a Földes Ferenc Gimnázium és a Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola vezetősége fogadta a vendégeket. Kálmán László a Földes igazgatója biztosította a delegáció tagjait, hogy szívesen segít tanácsokkal, oktatási módszerekkel, majd tájékoztatta a vendégeket a magyar iskolarendszerről. A Gépipari Szak- középiskolában Kálmán András igazgató vezette végig a delegáció tagjait az iskolában, megmutatva a műhelyben lévő különleges gépeket. Mindkét vezető megígérte: segítenek a tankönyvek megírásában is. Nicaragua több szocialista országtól kap folyamatosan segítséget. A főtitkár elmondta: Szeretnénk megköszönni a magyar nép szívességét, amelyet — >merve az itteni gazdasági nehézségeket — még jobban értékelnek. (dobos) mértékben gyarapodott, és a vagyonszaporulat a bevallott jövedelmét számottevően meghaladja. — A vagyonnyilatkozatban a magánszemély köteles felsorolni az ingatlanokat és a nagyértékű ingóságokat, aki akarja feltüntetheti — erre azonban jogszabályi kötelezettség nincs — takarékbetéteit is, a jogszabályban rögzített igazolások csatolása mellett. Az adóellenőrzésnél a vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkező bizonyításig — úgy kell tekinteni, mintha azt az utolsó vagyonnyilatkozat után szerezték volna. — Az új adótörvény értelmében a jogszabály lehetőséget nyújt az adózó személynek az adóbevallás önrevízió keretében történő helyesbítésére. Mi ennek a lényege? — Fontos tudni, hogy erre a helyesbítésre az elévülési időn belül, a bevallás benyújtásától az adóhatósági eljárás (az adóellenőrzés) megkezdésének időpontjáig van lehetőség. Az így feltárt adóhiány után havi két százalék, de legfeljebb húsz százalék önellenőrzési pótlékot kell fizetni, az adóhatóság pedig bírságot nem számíthat fel. Ez tehát lényegesen kedvezőbb az adóalany számára, mintha az adóhiányt — az adóeltitkolást ötven százaléktól kétszáz százalékig terjedő bírsággal szankcionálva — az adóhatóság tárja fel. — Van-e lehetőség fellebbezésre? — Az adófelügyelőség határozatával megállapított adóhiány ellen a megyei adó- és ellenőrzési igazgatósághoz lehet fellebbezéssel élni. A másodfokú határozat elleni felülvizsgálati kérelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz lehet benyújtani. Fontos tudni továbbá, hogy a késedelmesen teljesített adófizetés esetén minden megkezdett hónap után havi két százalék késedelmi pótlékot kell fizetni. Túlfizetés esetén az adókülönbözet visszatérítését az adózó a jövedelem megszerzése évének utolsó napjától számított ötéven belül igényelheti az adóhatóságtól. Új szabály, hogy a jogerős adóhatósági határozat nemcsak az adókivetés jogalapja, hanem az adó összegszerűsége tekintetében is bírósági keresettel támadható, ha a vitatott adóösszeg az 5000 forintot meghaladja. Végezetül. a méltányossági kérelmeket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke bírálja el. Lovas Lajos Hajdú Gábor Fából való milliók Tudnivalók a személyi jövedelemadóról Mikor és kinek kell fizetni? A gépipariban a legmodernebb gépeket láthatták a delegáció tagjai.
