Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A mezőgazdasági tárca vezetője Miskolcon Miniszteri értekezlet a megyei tanácson Aktívaülés a megyei pártbizottságon Mindig örvendetes,, ha egy tárca első számú vezetői megyénkbe látogatnak, különösen, ha a látogatás a továbblépés együttgondolásá- nak igényét is megfogalmazza. Nagy tisztesség tehát a MiÉM miniszteri értekezlete, melynek színhelyéül Miskolcot választották — mondotta dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke tegnap délelőtt, az értekezlet résztvevőinek köszöntésekor. Persze, korántsem fényesen ragyogó élelmiszergazdaságunk vonzotta az agrárágazat vezetőit Borsod-Aiba- új-Zemplén megyébe. Éppen ellenkezőleg, évről évre halmozódó gondjaink „kiáltottak el” Budapestig. Budapestig, ahová csak néhány évvel ezelőtt telepedett meg a megye szövetkezeti mozgalma, éppen a későn éledő melléküzemági tevékenységek fővárosi központú építése révén. Ám e tevékenységek okán felszínre kerültek évtizede szunnyadó bajaink. Azaz, hogy e térség agrárágazata zömmel kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette próbálja el- és megtartani lakosságát több-kevesebb sikerrel. Kevés és mind kevesebb errefelé a vállalkozó kedvű fiatal szakember is. (A vállalkozó kedv bizony, nem a szegénységet keresi, és mert e térség ez utóbbival bőséggel rendelkezik, az előbbi széles ívben elkerül minket — hangoztatta az értekezleten Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára.) És mind több az adósság is., amely évről évre nő. így B őrs od - Ab aú j -Z em plén - ben gazdálkodó, több mint száz mezőgazdasági közös gazdaság egynegyede mostanra kritikus helyzetbe került, jövője kérdéses. A kormány kibontakozási programjával összhangban elkészült a mezőgazdasági tárca következő három évre szóló munkaprogramja, s e munkaprogram megvalósítását természetesen meghatározza Borsod - Aba ú j -Zem p lén agrártermelése is — mondotta az értekezleten Váncsa Jenő, az ágazat minisztere. Az értekezlet következésképpen azon kérdéscsoportot vitatta meg, miszerint: hogyan tovább borsodi mezőgazdaság? Tény, a megye agrárhelyzete összetett. Ám szebb jövője nemcsak a kormányzat megfelelő eszközrendszerén múlik, hanem azon is, hogy a termelőszféra akarja-e befogadni a magasabb követelményeket megfogalmazó célokat;, s ha igen, képes-e azt megfelelően feldolgozva megvalósítani. A jó szándék és akarat összhangja, harmóniája alap a kibontakozáshoz; s a továbblépéshez a tegnapi tanácskozáson — igaz, éles vitában — sikerült a közös rendező elvekben is megállapodni. Amennyiben a megye mezőgazdasági szövetkezetei a jövőben talpon akarnak maradni, úgy a talponmaradás hogyanjára csakis nekik kell a választ megkeresni. Ehhez pedig a hibaforrások feltárása, a tennivalók pontos és határozott megfogalmazása szükséges. Elgondolkodtató, hogy a termelés színvonala nem marad el lényegeseh az országos átlagszínvonaltól, a gazdálkodásbéli eredmények mégis újratermelési gondokat tükröznek. Az egyik oldalra felsorakoztatható tények: itt sem termelnek lényegesen kevesebb búzát, tejet, mint az ország más tájain, vagy az alaptevékenység mértékét meghaladó melléküzemágakat építettek ki, s ezzel szemben a másik oldal: száz forintnyi ráfordításra kétfo- irintnyi eredmény termelődik. Az egyik oldal: az itt élő emberek személyi jövedelmei csak annyival maradnak el az országos átlagtól, mint amennyivel a mezőgazdasági termelés átlag- színvonala alacsonyabb az országosénál. A másik oldal: azonos mennyiségű produktum termeléséhez az üzemekben majd’ kétszer annyi embert foglalkoztatnak, mint az országban átlagban, bárhol. A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy a megye elmaradott mezőgazdasága mellett a megye ipara is gondokkal küszködik. Az, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén mezőgazdasága túljut a jelen nehézségein, az bizonyos! Ezt hangsúlyozta Dudla József is, hiszen az itteni emberek e térségben, e földből akarnak megélni. A megoldáshoz persze megyei koncepció szükséges, olyan elgondolás, amely zökkenőmentesen képes összefűzni az üzemi programokat a tárca programjával. Azaz: a vállalati önállóság tiszteletben tartása mellett a megyei vezetésnek kell vezényelnie a „zenekart”. Mobilizáló légkört kell teremteni, hogy megérezzék az üzemi vezetők: cselekedni szükséges, s minél gyorsabban! Teret kell engedni a vállalkozási szabadságnak, hogy mind több formával gazdagodjon a szocialista alapon szerveződött és nyugvó szövetkezeti mozgalom. A továbblépéshez, a kibontakozáshoz erőt adhat az a tudat — s erre a miniszter is felhívta d jelenlevők figyelmét —, miszerint: volt már e megye mezőgazdasága nehezebb helyzetben, s akkor is megoldotta feladatait. Lázár György látogatása Kádár János és Wim Kok a Munkásőrségnél megbeszélése Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott; tájékozódott a testület kiképzési, szolgálati, .munkahelyi feladatainak iteljesítésé- ről. A program első állomásaként — Borbély Sándor országos parancsnok kíséretében — a központi ellátó parancsnokságot kereste fel, ahol Szabó Attila parancsnok tájékoztatást adott a testület anyagi, technikai ellátottságáról. Lázár György megtekintette a parancsnokság fegyverműhelyét, nyomdáját, ruházati raktárait és lőterét. A látogatás délután a Munkásőrség Országos Parancsnokságának székh á zá - ban folytatódott, ahol vezető beosztású parancsnokokkal találkozott az MSZMP főtitkárhelyettese. A vendéget Borbély Sándor tájékoztatta. Beszámolt arról, hogy a Munkásőrség .teljesítette idei feladatait, s megkezdte jövő évi tennivalóinak előkészítését. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délelőtt a Központi Bizottság székházéban fogadta a Holland Munkapárt küdöttségét, amely Wim Kokkal, a párt parlamenti frakciója vezetőjével az élen az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A delegáció tagja Marjanne Sint, a Holland Munkapárt elnöke és Jan Marinus Wicrsma, a párt külügyi titkára. A szívélyes légkörű megbeszélésen — amelyen részt vett Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője — véleményt cseréltek a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről, és áttekintették a két párt közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a nemzetközi kapcsolatok mai rendszerében a bélre megőrzése az emberiség legfőbb egyetemes feladatává vált. Rámutattak, hogy a kommunisták és szociáldemokraták közötti párbeszéd elmélyítése jól szolgálja a nemzetközi béke és biztonság erősítésének, az európai együttműködés fejlesztésének ügyét. Ennek kapcsán méltatták a kommunista, a szocialista, a szociáldemokrata és más haladó, demokratikus pártakés mozgalmak kötetlen moszkvai találkozóját. Üdvözölték a decemberben Washingtonban sorra kerülő szovjet —amerikai csúcstalálkozót, a közepes és a rövidebb ható- távolságú nukleáris eszközök felszámolásáról' aláírandó megállapodást. Hangsúlyozták, további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén, a kölcsönös biztonság követelményeinek megfelelően biztosítsák a két szövetségi rendszer közötti katonai egyensúlyt. A Holland Munkapárt küldöttségével ugyancsak csütörtökön megbeszélést folytatott Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. (MTI) Grósz Károly 1 .......... ...... • ----------------g örögországi tárgyalásai Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Andreasz Pa- pandreunak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Görögországba utazott. Kíséretében van Kovács László külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Hollaí Imre, hazánk athéni nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a kísérethez. Grósz Károly búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Eleftherios Proios, a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Csütörtökön Athénba érkezett Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A görög Az 1988. évi árpolitika főbb kérdéseiről tanácskozott csütörtökön a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bizottsága a népfront Belgrad rakparti székházában tartott ülésén. A testületet Lakatos József, az Országos Anyag- és Ánhivatal közgazdasági főosztályának vezetője tájékoztatta a jövőre hatályba lépő új árszabályozási rendszerről. Elöljáróban kiemelte: az ármechanizmus korszerűsítésének az a célja, hogy az állam főként a gazdálkodási, a piaci verseny tisztasága fölött őrködjék, az árak a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek megfelelően alakuljanak ki. Hozzátette: valóságos piaci árfőváros magyar és görög nemzeti zászlókkal fellobogózott repülőterén Andreasz Papandreu üdvözölte Grósz Károlyt, majd a két kormányfő ellépett a magyar miniszterelnök tiszteletére felsorakozott díszszázad előtt. A magyar kormányfő kíséretében van Kovács László külügyminiszter-helyettes. Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Magyar—Görög Gazdasági, Ipari és Műszaki Együttműködési Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke, dr. Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhelyettes és Hollai Imre, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott athéni nagykövete. Csütörtökön délután megkezdődtek Grósz Károly hivatalos tárgyalásai. Grósz Károly első athéni tárgyalópartnere Joannisz Alevrasz, a parlament elnöke volt, akit hivatalában kerendszer 1988-ban még nem hozhátó létre, mert a gazdálkodás külső, belső egyensúlyi helyzete erre nem ad lehetőséget. Elkerülhetetlen azonban az árszabályozás eddigi rendszerének korszerűsítése, épp ezért a Minisztertanács jóváhagyta a másfél évig tartó vizsgálatok után e témakörben megalkotott új jogszabályokat. Ezeknek megfelelően a hatósági árforma csak azokon a területeken marad meg, amelyeken a piac szerepe nem tud kellően érvényesülni, vagy az ellátási színvonal megtartása érdekében állami döntéssel kell meghatározni a fejlesztések irányát. Ilyen szférák például a közüzemi, az' infrastrukturesett fel a magyar miniszterelnök. Az esti órákban került sor Gxósz Károly és Andreasz Papandreu görög kormányfő első találkozójára az athéni miniszterelnöki hivatalban. A találkozón tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, s véleményt cseréltek nemzetközi kérdésekről. A megbeszélést követően Grósz Károly átnyújtotta Andreasz Papandreunak a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét, amelyet az Elnöki Tanács a két nép és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésében szerzett kimagasló érdemeiért adományozott a görög kormányfőnek. Papandreu a nemzetközi diplomáciai gyakorlat szerint viszonozta az elismerést, s átnyújtotta a magyar kormányfőnek a Görög Becsületrend Nagykeresztjét. rális szolgáltatások, az alapanyaggyártás, illetve ide tartoznak azok az alapvető fogyasztási cikkek, amelyek hosszú távon is állami támogatásiban részesülnek. A szabadáras kategóriába kerülnek viszont a korábbi gyakorlattól eltérően, például az építő- és faanyagok, az építési, szerelési munkák. Az eddiginél jóval kevesebb iparcikk, élelmiszer tartozik majd a jövőben a hatósági árformáiba, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások terén azonban arra- számítanak, hogy növekszik a piac árbefolyásoló szerepe, s ezért ezeken a területeken — piaci elemzések alapján — új típusú árszabályozást dolgoznak ki. Az értekezlet résztvevőit dr. Ladányi József, a Borsod-Aboúj-Zempten Megyei Tanács elnöke köszöntötte A jövő évi árpolitikáról