Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
1987. november 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Bodrogszegiben található az úgynevezett fehérbánya. A hazai papíripar számára nélkülözhetetlen kaolint termelnek ki itt. Termékszerkezet-váltás az Országos Érc- és Asványbányákmál Hogy a hiány milyen furcsa helyzeteket képes produkálni, azt régen tudják már az építőanyag-vásárlók. Ám alig néhány éve, hogy helyreállt a kereslet-kínálat egyensúlya, újabb, minden eddiginél nagyobb felvásárlási láz söpört végig az országon. Nyomában üres kereskedések, jövő évi előzetes megrendelések maradtak. Példázatul és okulásul, hogy milyen rendkívüli intézkedéseket kell hozniuk az építőanyag-ellátásért felelős tárcáknak. Márpedig az utóbbi hetekben ezekből jó néhány napvilágot látott. Nem azért, mintha bárki is azt gondolná, ilyen „kézi vezérléssel” megszüntethető lenne a hiány. Hanem azért, hogy a meglevő és egyébként folyamatosan újratermelődő készletek elosztása a lehető legigazságosabb legyen az ország különböző részei, a vásárlók különböző rétegei között. A Belkereskedelmi Minisztérium valamennyi Tüzép- vállalathoz és építőanyagkereskedésbe eljuttatta kereskedelempolitikai állásfoglalását az építőanyag-forgalmazás rendkívüli — és remélhetően átmeneti — elveiről. Hogy ezeket maga az élet fogja hatálytalanítani, A mai napig nem tudom, hogy az ország mely tájára került egykori „zseniális” barátom, akinek szakcsoportbeli működését tényleg csak idézőjelben lehet emlegetni. (Valószínű, hogy meneküléséhez is fura módszerei vezettek.) E módszerek egyikét szeretném felidézni, bár ismerősöm korábban elárulta, hogy nem ő találta fel, csak szerencsésen gyakorolja. iHogy mi is ez? Röviden a következő: alvállalkozókkal elvégeztet egy- egy munkát, azok természetesen elküldik a számlát, s miután saját cégének általában nincs pénze, az említett számlát megkifogásolja. Hogy ez mire jó? Elméletileg semmire. Hiszen a pénzt így is, úgy is ki kell fizetni, s ráadásul húsz- százalékos büntetőkamat is terheli azt, aki nem rendezi számláját. A gyakorlat viszont egészen mást bizonyít. Ha az adott vállalatnak nincs a bankszámláján pénze, viszont bízik abban, hogy adósai rövidesen fizetnek, akkor nem a fizetésképtelenségét jelenti be, hanem elkezd játszani a hozzá érkező számlákkal, vagyis: megkifogásolja. Hiába készült el az üzem — sőt hónapok óta működik — nem fizetik ki a kivitelezőnek a pénzt, mert a gépeket rosszul szerelték fel, a betontér bal helyett jobbra lejt, három téglával kevesebbet építettek be . .. Szó sem igaz az egészből, de nyernek harminc napot, s ha az igazságügyi szakértők nyomán ki is derül az igazság, akkor sem kell fizetni. hiszen kifogást megint lehet találni. Ilyenkor lesz rossz a szigetelés, a festés stb... És természetesen egy újabb hónappal megint elodázódik a számla kiegyenlítése. Törvény biztosította lehetőségekkel, kiskapuk kihasználásával egy „okos” könyvelő lélegzetvételhez juttathatja szövetkezetét, szakcsoportját, persze a felkért munkákra fedezete nincs. Valahogy így keletkezett az a fogalom, amit a (szakmai zsargonban sorbaállásnak hívnak. Valaki nem tudott fizetni, a másik számított erre a pénzre, de nem kapta meg. Így mán ő sem bírta vállalkozója afelől semmi kétség. Csak meg kell várni, amíg beköszönt 1988, új áraival. iA kereskedelmi szervezetek, valamint az építőanyag- gyártók ezekben a hetekben egyeztetik azt a mennyiséget, amit még az idén el lehet adni. Ezt inkább elosztásnak lehetne nevezni, hiszen valamiféle rangsort kell fölállítani az építőanyagra várakozók között. Ebben a sorban feltétlenül az első helyre kerülnek azok, akik korábban — nagy előrelátásról téve tanúbizonyságot — anyagbiztosítási szerződést kötöttek. A továbbiakban azokat kell kiszolgálni, akik valamilyen rendkívüli esemény (például a nagy nyári vihárkárok miatt) kénytelenek éptíkezni, illetve házukat, lakásukat felújítani. Ugyancsak előnyt élveznek a többiekkel szemben azok a vevők, akik az érvényes építési engedéllyel igazolni tudják a helyi Tü- zép-vezető előtt, hogy nem nyerészkedésre akarják használni az építőanyagot, hanem arra, amire az való: építkezni. Ezek a vásárlók azonban számíthatnak arra, hogy az indokoltnál nem kaphatnak több falazóanyagot, cserepet, és hogy egy építési engedéllyel nem lehet bejárni az egész országot, minden munkáját kiegyenlíteni, a vállalkozó erre szintén pénzügyi zavarba került, bankszámláján a tartozik egyenleg került előtérbe. Beindult a láncreakció, amely nem a kereskedőknek, s termelő szakembereknek ad munkát, hanem a jogászoknak, hogy a törvényes ügyvitel útján ki bír a másiktól előbb pénzt szerezni. A bank nagyon is vigyáz tőkéjére. Így azon-, nal elrendeli a fizetésképtelenséget, ha a tartozás mértéke az adott üzemnél meghaladja azt a szintet, amelyet veszélyesnek tart. így az adósokat sorba állítja, vagyis az adott vál-/ Lalat, szakszövetkezet, szakcsoport, beérkező jövedelméből előbb az állami, másodsorban a banki tartozásokat vonja le, s csak harmadsorra érvényesíthetők a tényleges vállalati követelések. Így azok, akik becsületesen elvégezték a szerződésekben rögzített munkát, legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy adósuk nem megy csődbe, és akkor a húsz- százalékos büntetőkamatot is követelhetik! Erről általában lemondanak, hiszen nem kapnak újabb megbízást. Mivel az év végi mérlegbe a kinnlevőségeket, a még ki nem fizetett milliókat nem lehet beépíteni, a vállalkozó nem tehet mást, mint újabb kölcsönt vesz fel — 13—14 százalékos kamatra —, hogy költségeit, rezsijét helyrehozza. Magyarán szólva: büntetőkamat ide, büntetőkamat oda, az egész ügy igencsak sokba kerül a vállalkozóknak. És mégsem válogathatnak partnereik között, hiszen ágazataik, üzemrészeik munkáját egész évre le kell kötni. Az előbb felsoroltak nagyrészt ismertek. Mindez gazdasági életünk sajnálatos gyakorlatává vált. Hogy kereskedésben arra vásárolni. Korábban, amíg nem szédített meg sokakat a felvásárlási láz, a legbiztosabb tipp az volt, ha az ember a gyártóknál próbált szerencsét, az úgynevezett „művi kiszolgálást” vette igénybe. Hogy most itt se lehessen jogosulatlanul előnyhöz jutni, a művi értékesítést is szabályozták. Oly módon, hogy a telepek, a megrendelőiro- dák, az áruházak az év hátralevő részében a termelők által idei szállításra vállalt keret határáig vehetnek csak fel megrendelést, illetve fogadhatnak el befizetést. Minden értékesítőhelyen felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a befizetést követően, záros határidőn belül vigyék el az árut. A Tüzép Vállalat például nemrégiben országos felhívást tett közzé, hogy a vevők nyolc napon belül egyeztessék igényüket a termelőkkel, ellenkező esetben csak jövőre, és már a magasabb áron juthatnak építőanyaghoz. Nem nehéz megjósolni, hogy az ideiglenes forgal- mazáspoliitikai elvek ellenére sem lehet elégedett minden építkezni vágyó. Ha a magánkereskedésekben sem jártak szerencsével, akkor már csak a jövő évet várhatják. egymás után mentek tönkre a szakcsoportok, javarészt ennek köszönhető, hiszen ténylegesen nem mérhető fel a helyzet, hogy ki, kinek, és menynyivel tartozik. Mire kiderül, a főkönyvelő odébbáll, s ártatlanságát bizonygatja, s ha jól adminisztrálja magát, akkor nehéz is belekötni, hiszen főkönyve az üzemvezetők téves tájékoztatásán alapul! Nehezedik a gazdasági helyzetünk. Ha másból nem is lehetne érzékelni, akkor a kifogásolás gyakorlatának továbbfejlesztéséből mindenképpen. Egy termelőszövetkezetünkben láttam egy számlát, amelyben a dunántúli sportegyesület vezetője elismeri, hogy a tsz melléküzemági részlege a sportpályán 800 ezer forint értékű munkát elvégzett. A mezőgazdasági nagyüzem erre elküldte a számlát. Az elnök nem volt optimista — tanult az előzőekből — tehát várta a kifogásoktól nyüzsgő levelet. Ám, ami a néhány soros írásban érkezett, az még őt is meglepte. Mert az, aki aláírásával először igazolta a munkavégzést, most szó szerint azt közölte, hogy náluk a melléküzemág semmit nem végzett, tőlük csak árajánlatot kapott. Erre szokták mondani, hogy a szemtelenségnek is van határa. Az aláírás, s a bélyegző azonos volt. A dátumban két hónap eltérés. A jog útjára terelődik az ügy, s hónapokon át tart a csűrés-csaivarás, ami egyik félnek sem használ. Ügy tűnik, gazdasági életünkben olyan bizalomhiány alakult, alakul ki, amely már-már gátolja az egészséges üzletkötést, hiszen a számlakiegyenlítés az egészséges üzleti életben természetes dolog. Nem a bankokat kellene meggazdagítani a nagyobb hitel- felvétellel, hanem csak saját aláírásunknak kellene becsületet szerezni. Persze, olcsóbban dolgozhatnánk jogászok nélkül, hiszen az elhúzódó peres ügyek csak a termelési költségeket növelik. — kármán — Több olyan beruházás kezdődött meg, illetve áll befejezés előtt az Országos Érc- és Ásványbányák üzemeiben, amely a jövedelmezőbb gazdálkodást, a termékszerkezet korszerűsítését szolgálja. A lépésváltást az utóbbi években — a mangánbányászatot kivéve — az ércek gyenge minősége, felszínre hozatalának drágasága, bányászatuk gazdaságtalansága tette szükségessé. Ugyanakkor az ásványok felszíni bányászatának relatív olcsósága és a hazai ércvagyon gazdagsága (majd’ 200-féle ásvány található az országban) az ásvány bányászat felfuttatására, a kitermelt anyagok értékesebb késztermékké való feldolgozására és eladására késztette a korábban csak bányászatra szakosodott vállalatot. Ehhez az Vallalat és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. újfajta kötvénnyel jelentkezik a piacon. Újdonságként, a kötvény részeként, vásárlási szelvényeket is kapnak a tulajdonosok. A hétéves lejáratú értékpapír futamideje alatta OÉÁB két évvel ezelőtt jelentős állami hitelt is kapott, s részben ebből, részben saját erőből valósítja meg fejlesztéseit. Rudabányán a vasércbánya bezárása után ez évtől a gipszbányászat és -gyártás az új profil. A májusban kezdődött termelés a hazai cementgyártást látja el nyers gipsszel; jelenleg évi 80 ezer tonnát, a teljes felfutás után pedig ennek a két és félszeresét adva az országnak. A nyers gipsz feldolgozására év végére készül el az az égetőmű és gipszvakolatgyártó üzem, amely a ma még a külföldről beszerzett gipsztermékek importját teszi feleslegessé. Gyöngyösorosziban, ahol gazdaságtalansága miatt szünetel a színesfém-bányászat, olyan üzem építésébe fogkötvény,tulajdonosok a név- értékikel megegyező értékű bútor vásárlásakor 6,5 százalékkal olcsóbban — nagykereskedelmi áron — jutnak az új bútorhoz, ha azt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat saját mintaboltjaiban vásárolják meg. Ilyen üzlet egyébként Budapesten kívül tak, ahol használt akkumu- i látorok és egyéb ólomtartal- j mú hulladékok feldolgozása, ; illetve visszanyerése válik : lehetővé. (Ezt most külföl- dön bérmunkában végzik el.) A szigorú környezetvédelmi ■ szempontoknak is megfelelő, 500 millió forintos beruhá- j zás várhatóan két év múlva ! készül el. Különleges ásványkán- 'j esünk a Pilisvörösvár mel- j lett bányászott fehérdolomit, I amely a jól ismert Terrano- j va-vakolatok alapanyaga. Fehérvárcsurgón, amely a hazai üveghomokbányászat j és -előkészítés bázisa, egy j készülő üzemben nagy ké- I miai tisztaságú, kristályüve- : gék gyártására is alkalmas | homokot gyártanak majd a hazai üveggyáraknak. Máris működik viszont a kisörsi ? homokbányában az öntödei ; formázóhomokot készítő I; üzem. Értékes hazai ásvány, egy- i ben exporttermék a Pálhá- ij zán bányászott perlit, amely- bői hőszigetelő anyagot ké- j szítenek. Az ottani beruhá- j zás a perlit szemcseösszetételének finomítását, színvá- j lasztékának növelését, a tér- | mék külföldi versenyképességének javítását szolgálja. A fejlesztés révén nemcsak a minőség javul: a termelt j perlit mennyisége is nő. Az utóbbi időben termelő- í szövetkezeteink egyre job- - ban érdeklődnek a mészkő 1 iránt, amelyet a műtrágyá- i zások miatt elsavanyodott > talajok közömbösítésére hasz- ; nálnak. A felnémedi bányá- í ban már épül az az üzem, j amely a korábbinál több őrölt mészkövet ad a mező- j gazdaságnak. Az állami hitelből, illetve a saját erőből történő be- > ruházásokon kívül az Or- j szágos Érc- és Ásványbá- , nyák az importhelyettesítés- [ ben és az exportban érdé- j kelt cégekkel is keresi a kap- j csolat'teremtés lehetőségét; a i zempléni Erdőbényén talál- | ható kovaföTd úgynevezett szűrőkovafölddé való feldolgozásáról — magyar—amerikai vegyesvállalati formában — folynak a tárgyalások. A szűrőkovaföldet a ; bor-, a sör- és az üdítőitalgyártásban használják; beszerzése jelenleg tőkés importból történik. (MTI) Debrecenben, Kecskeméten és Mohácson van. A vásárlási kedvezmény a kötvény futamideje alatt összegyűjthető, s egyszerre is felhasználható. Az értékpapír évi 11 százalékot kamatozik. A vásárlás könnyítésére a Székes Kárpitosipari Vállalat keresettebb termékeiről prospektusokat is mellékel a kötvényhez. (MTI) Hagyományos művelésű, hagyományos eszközű bánya is hozhat hasznot. Balogh Imre felvételei Bútor-kötvény A Szék- és Kárpitosipari
