Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
1987. november 24., keőd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Munkahelyteremtés Borsodban Azokon a helyeken, ahol a foglalkoztatás globális és strukturális egyensúlya megbomlik, ráadásul a munkaerő területi átcsoportosítása sem járható út, ott csak új üzemek, munkahelyek létesítése eredményezhet megoldást. Az illetékes megyei pártszervek is ezt az álláspontot képviselték, midőn véleményt nyilvánítottak a sajátos ózdi munkaerőhelyzetről. Persze nemcsak Ózdra, a megye egész iparára jellemző a nehézipar túlsúlya, valamint a nagyfokú területi és üzemi koncentráltság, ugyanakkor magas az alapanyagok, energiahordozók termelésének aránya, sok helyütt alacsony a termékek feldolgozottsági foka és versenyképessége. A munkahelybővítő fejlesztésekhez azonban nem elegendőek a helyi, megyei erőforrások, feltétlenül szükség van központi pénzügyi támogatásra is. Ennek jogosságát elismerték a különböző kormányzati szervek: így a Minisztertanács mellett működő Gazdaságfelügyeleti Bizottságnak is az volt a véleménye, hogy mindenképpen partner a megyei vezetéssel abban, hogy a foglalkoztatási egyensúly megteremtése érdekében új, korszerű munkahelyek jöjjenek létre Borsodban, de főként Özdon és környékén. — Ebben segít az ipari miniszter is, aki messzemenően támogatja azokat a vállalatokat, amelyek a vidéki ipartelepítés gondolatával foglalkoznak — mondta kérdésünkre a közelmúltban Szilágyi Antal főosztály- vezető, aki egyúttal a miniszteri biztosi teendőket is ellátja Borsodban. Az Ipari Minisztérium főosztályvezetője közölte, a tárcaközi koordinációs bizottság nemrégiben döntött arról, hogy pénzügyileg is segítik a különböző munkahelyek létrehozását megyénkben. így például Farkaslyukon, a megszűnő bánya telephelyén az EL-CO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Gyára hoz létre üzemet, amely 400 ember számára biztosít munkahelyet, kereseti lehetőséget. A tervek szerint a majdani négyszáz dolgozóból 80—85 százalék betanított munkás lesz, a fennmaradó mintegy 15 százalék pedig szakmunkásfeladatot lát el. — Megegyezés született a Kontakta ózdi gyárának bővítéséről is — újságolta a miniszteri biztos. Többek között elmondta, hogy a rendelkezésre álló területfejlesztési támogatásból még ebben az évben ötmillió forintot költenek az üzem kialakítására. A leendő új üzemben korszerű elektronikai gyártmányokat, így például mikrokapcsolókat készítenek. A Kontakta gyár legújabb törekvései is megfelelnek az ipari tárca által előirányzott szerkezetátalakítási elképzeléseknek. Szilágyi Antal főosztály- vezető tájékoztatott arról is, hogy a Kistext mintegy kétszáz dolgozó foglalkoztatására alkalmas üzem létesítését tervezi Putnokon. Somsályi telephellyel önálló kisvállalat megalakítását fontolgatják. Ez utóbbi gazdasági egység a Bakony Művek keretében — a gépjárműprogramhoz kapcsolódóan kerékpár-világító lámpacsaládok gyártására szakosodna. Az elképzelés megvalósítására a somsályi bányatelep alkalmasnak látszik. Ebben az üzemben mintegy 140 munkavállaló számára, elsősorban rehabilitált dolgozóknak biztosítanak majd kereseti lehetőséget. Az ipari tárca vezetése támogatja mindazokat a vállalati törekvéseket, amelyek összhangban állnak az ipar szerkezetátalakítási programjával. Különben, az egyre nagyobb ütemben folyó vidéki ipartelepítés, illetve munkahelyteremtés szervesen, kapcsolódik a fővárosi ipar folyamatban lévő racionalizálásához — válaszolta Szilágyi Antal. L. L. Húsipari fejlesztések A húsipari kombinátok, üzemek, amelyek az idén már önállóan gazdálkodnak, olyan fejlesztésekre vállalkoznak, amelyekkel javíthatják a termékek minőségét és bővíthetik az exportálható áruk körét. Az integrált állattenyésztési és élelmi- szeripari program — amelyet a Világbank finanszíroz — az ágazat számára további korszerűsítési lehetőségeket kínál. Az üzemek az első hitelszerződéseket már megkötötték. A fejlesztések olyan nagy vállalatokat érintenek, mint például a Gyulai Húskombinát, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Győr-Sopron megyei, illetve a Pest-Nóg- rád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A munkálatok tervezéséhez már hozzáláttak, elsőként a hatósági engedélyeztetéshez szükséges dokumentációk készülnek el. A tervezésnél széles körű nemzetközi szakmai együttműködés alakult ki; a Húsipari Központ, illetve a vállalatok felkérésére külföldi vállalatok, nagynevű nyugat-európai üzemek, intézetek konzulensi feladatokat látnak el. Szakembereik biztosítják a magyar vállalatok által megvásárolt technológiák átadását, a szakmai alapok lerakását. A kiviteli Érthető indulattal hallgattuk a külkereskedelmi illetékes tévényilatkozatát, majd láthattuk is annak a vaskos fekete listának a bemutatását, amely a rossz minőség, kisebb-nagyobb hibák miatt exportból visszaküldött magyar árukról készült. Ezzel tízmilliárd forint kárt okoztak hazánknak az olyan ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok, amelyek a rendeltnél silányabb portékát szállítottak külföldi megrendelőiknek. Tízmilliárd . . . Milyen jól jött volna ez a hatalmas összeg — például — a költségvetési deficitünk csökkentésére! A magyar külkeresterveket az Agrober és más vállalatok készítik el nem-i zetközi színvonalon. A program keretében modern gépekhez is hozzájut a húsipar. Nyolc vállalat fejleszti ily módon gépi kapacitását, lehetővé téve a legkényesebb húsipari munkák tökéletes elvégzését is. A legjobb gépek kiválasztására a hazai és a külföldi gyártó üzemeket versenyeztették. Számos ajánlat érkezett külföldről, hiszen a feladat csábító: nem kevesebb mint 150 gép szállításáról van szó. A hazai pályázók nemigen jeleskedtek; mindössze egyetlen magyar vállalat vett részt a versenyeztetésben, s az sem tudta elnyerni a megbízatást, volt nálánál előnyösebb külföldi ajánlat. A gépek, berendezések leszállítására a Pápai Húskombinát és a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a külföldi gyártókkal a szerződést megkötötte; a korszerű gépek a jövő év első felében érkeznek és felszerelésüket nyomban megkezdik. (MTI) kedelemnek okozott erkölcsi kárról nem is beszélve . . . Sajnos, ilyesmit nemcsak „nagyban”, hanem „kicsiben”, mindennapi életünkben is tapasztalhatunk. Gyakori jelenség, hogy egy új termék: iparcikk, élelmiszer forgalomba hozatalakor mi, vásárlók lelkesedünk érte, megkedveljük, keressük a boltokban. Aztán egy idő múlva bosszankodva kell megállapítanunk, hogy a minősége napról napra romlik, így becsapva érezzük magunkat. Az ára ugyan továbbra is magas maradt, holott a minősége már messze nem a régi . . . <h. j.) Szovjet-francia-olasz vegyes vállalat Szovjet—francia—olasz vegyes vállalat alakult a Szovjetunióban. A cég műszakitudományos szolgáltatásokat nyújt a mikroprocesszoros számítástechnika területén. Szovjet programcsomagok alapján matematikai számítógépes programok készülnek majd itt, külföldi cégek számítástechnikai megrendeléseit teljesítik a szovjet piacon és szervizelést is végeznek. Fontos feladat lesz a szoftver-export és műszaki- tudományos szolgáltatások nyújtása olyan külföldi vállalatok számára, amelyek a szovjet kereskedelemben érdekeltek. Vasúti áruszállítások A Szovjetunióban az évi áruszállítás kétharmadát vasúton bonyolítják le. A vasút továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az ország kiterjedt szállítási rendszerében. A vasúti hálózat hossza meghaladja a 150 ezer kilométert, ami a világ vasútvonalainak 12 százalékát alkotja. Nagyarányú kihasználtságról tanúskodik, hogy a világ vasúton szállított árumennyiségének több mint a fele a szovjet vasutakra jut. A jelenlegi ötéves tervben a Szovjetunióban ötezer kilométernyi új vasútvonalat építenek, s a vasúti személy- és teherszállítás 7—10 százalékkal növekszik majd. • Egzotikus madarakból, papagájokból rendez kiállítást november 28—29-én Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesületének miskolci csoportja. A kiállítás, amelyet tombolával, börzével kötnek össze, délelőtt kilenc és délután hat óra között tekinthető meg. Hár nem a régi.. A mezöcsáti minták. A kerámia olcsó, szép... Az asztalon három tárgy. A népi művészet kézjegyeit magán viselő kerámia, egy hófehér formatervezett gyertyatartó, s szerény „rokonként”, amolyan köznapi házfalba illeszthető szellőzőrács. — Hogy melyiket szeretem? — Nem sokáig tűnődött a kérdésen, illetve a válaszon Dienes István, a hejőkeresztúri kerámiaüzem vezetője. — A népit, hiszen egy már-már elfelejtődött formavilágot sikerült a mába visszaültetni. Mezőcsát fazekasai egykoron híresek voltak a vásárokba szállított cserepeikről. A különleges sárga mázú edényeket tartósságuk miatt sokan kedvelték. Nem lehet csodálkozni azon, hogy generációk adták egymás kezébe az agyagedények titkait, s ahogy eltemették az utolsó csati fazekast, mindenki azt hitte e titok vele szállt a sírba. Múzeumok, gyűjtők őriznek az elmúlt korokból pár száz edényt, de abban már senki nem reménykedett, hogy újból forogni kezd az a korong, amelyen a sajátos formákat újra elővarázsolják. — Az ötlet pillanatok alatt született, de a tényleges kivitelezés annál nehezebb volt. Felkerestük a legnagyobb műgyűjtőt, — aki szívesein támogatta elképzelésünket — a népművészeti múzeumot, ahol szintén segítettek, s így le tudtuik fényképezni azokat az eredeti darabokat, amelyek alapjává válhattak egy nagyüzemi termelésnek. Elsősorban Horváth Kálmánnak köszönhető — azóta népi iparművész lett, — hogy a zsűri, amikor termékeinket először bemutattuk a 165 mintából egy kivételével 164 korsót, tálat, s egyéb edényt elfogadott. Ám, mint kiderült hosz- szú hónapok keserves munkája előzte meg a zsűrizést. Kezdetben még azt sem tudták, hogy honnan szerezték be az egykori fazekasok a korongoláshoz szükséges anyagot. Később kiderült, hogy a környék lelőhelyei nem felelnek meg a korszerűbb technológiának, a kerámiák alapösszetételét meg kellett változtatni, de úgy, hogy őrizze a régi kerámiák jó tulajdonságait. De az igazi rejtvény, a máz titkának megfejtése lett. — Annyit tudtunk róla, hogy az alapja hat kanál sárga festék. Szinte mindent elölről kellett kezdeni. Több tucat elrontott szériánkba került, amíg rájöttünk, hogy annak idején milyen eljárást követhettek elődeink ... Ügy tűnt, biztosítva lesz az üzem jövője. A kereskedelemnek megfelelő választékot tudtak adni, sőt tizenkét gyártmányukat .,A” kategóriásnak minősítettek, amely azt jelenti, hogy évente csak ötven darabot készíthetnek el belőle. Így nyugodt szívvel várhatták a kereskedelmi vállalatok megbízottait, hogy rendeljenek. — Szó, ami szó nem nagyon jöttek. Például az ország egyik legnagyobb cége. az Amfora termelésünk csak tíz százalékát köti le. A Népművészeti Vállalat sem töri magát, nehézségekre alapozva alig visz valamit. Megpróbálkoztunk önálló akciókkal, például kerámiánk fővárosában, Mezőcsáton bizományba adtunk az áfésznek árut, de szinte az egész visszajött. — Vagyis? — Változott a széljárás. Mármint az ízlés, amely úgy 'tűnik eltolódik az iparművészet irányába. Manapság ilyen termékek iránt nőtt a kereslet, őszinte legyek? Nem nagyon hittem abban, hogy ebből üzlet lesz. Meggyőzitek arról, hogy vegyünk fel egy szakmában híres tervezőt. Szávoszt Katalint kértük fel, aki meglehetősein érdekes formájú dísztárgyakat koron- goztatott. Sorakoztak a polcon a kiégett termékek, de k étségei m megmaradtak; vajon ki veszi meg ezeket? — És? — Veszik. Ezeket a kerámiákat olcsóbban tudjuk előállítani mint a népművészeti táx'gyakat, s magasabb áron kelnek el. Le kellett vonnunk a tanulságot. Azt, hogy nem szabad megvárni, amíg a sült galamb a szánkba repül. Nem elég termelni, sőt jól termelni, piaci háttér nélkül bezárhattunk. Vagyis önállóbb kereskedelmi vonalat kell követnünk. Üzletszerzőket kell felvenni ahhoz, hogy azonnal tudjunk reagálni a piaci viszonyok változására. Nem elég kínálatunkat felmutatni, rá kell beszélni a boltvezetőket. hogy vegyenek, sőt ha valamilyen különleges kívánság akad, akkor azonnal cselekednünk, gyártanunk kell. Így jutunk el a harmadik termékhez. A bizonyos szellőzőrácshoz. Az üzemvezető a legsikeresebb terméket nem értékeli túl. — Tény, hogy messze megelőzi hatékonyságban a másik két gyártmánycsoportunkat. Ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy az emberek az idén építkeznek, sőt felvásárolnak. A mi üzemünk 73 embert foglalkoztat. Az átlagéletkor mindössze 34 év. Következésképpen fogékonyak vagyunk az újra, ha lehetne, akkor a bonyolultabb, érdekesebb munkákat vállalnánk. De nem a szépség dönt, hanem a hatékonyság, hogy mennyi hasznot tudunk elérni egy- egy árunkon. Ha szellőzőrácsra van igény, akikor azt fogunk gyártani. Az ízlés, s kereslet alakítja nálunk a gyártást, mert piacon csak így tudunk megmaradni. Ennek a kis üzemnek már három üzletszerzője van. A vezető nem is tagadja, hogy nagyrészt hármuknak köszönhető, hogy nyereséggel zárják az évet. — kármán — Korongolás. Fotók: Csákó Gyula
