Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Németh Károly tárgyalásai Uruguayban Belkereskedelmi választékcsere- megállapodás A magyar—uruguayi ál­lamfői tanácskozás első nap­ján Julio Sanguinetti köztár­sasági elnök határozottan jónak értékelte országának Magyarországhoz fűződő po­litikai kapcsolatait, Németh Károly pedig magyarországi látogatásra hívta meg ven­déglátóját. Az Elnöki Tanács elnöke és az Uruguayi Keleti Köz­társaság elnöke tájékoztatta egymást országa e'redményei- ről és gondjairól. Az MTI dél-amerikai tudósítójának értesülése szerint magyar részről aláhúzták azokat a világpolitikai témákat, amelyben közös vagy hason­ló a két kormány álláspont­ja, különös tekintettel a fej­lődés és az enyhülés össze­függésére. Sanguinetti elnök közölte, hogy Uruguay törleszti az adósságai után fizetendő ka­matokat, de egyúttal nyo­mást gyakorol annak érde­kében, hogy a visszafizetés feltételei javuljanak. Bírálta a protekcionizmust és a Kö­zös Piac szubvenciós politi­káját. — Uruguay mezőgaz­dasági ország. Ipara is a mezőgazdasági termékek fel­dolgozására alapul. Ezért fontos eszköznek tartja a cairns-i csoportot a közös ér­dekek érvényesítése szem­pontjából — mondta. Németh Károly kérte tár­gyalópartnerét arra, hogy se­A Magyar—Szovjet Baráti Társaság vezető aktivistáit tüntették ki pénteken a Szovjetunió budapesti nagy- követségén. A magyar—szovjet ba­rátság elmélyítésében vég­zett kiemelkedő tevékenysé­gük elismeréseként, a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója alkal­mából a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöksége a „Békéért, a né­pek közötti barátságért” díszoklevelet adományozta Bíró Gyulának, az MSZBT gítsen elhárítani az admi­nisztratív akadályokat a ma­gyar és uruguayi vállalatok közötti megállapodások útjá- bóL Mint a tárgyaló küldött­séghez közel álló forrásból tudatták, öt magyar vállalat, a Medicor, a Ganz-Mávag, a Transelektro, a Metrimpex és a Budavox ajánlatot tett összesen 55 millió dolláros tranzakcióra, hitelt, valamint uruguayi termékekkel való ellentételezést ajánlva fel, de az uruguayi központi hatósá­gok részéről hiányzik a ked­vező hozzáállás. Magyar részről új együttműködési formákat is ajánlanak az áru­csere-forgalom bővítése és minőségileg magasabb szint­re emelése érdekében. (Ma­gyarország 1987-ben 10 mil­lió dollárnyi árut importált, és 1 millióért exportált.) Ja­vasolják a vállalatok közti szorosabb együttműködést, a közös gyártást, a közös fel­lépést harmadik piacokon, és vegyesvállalatok létesíté­sét. Az államfői látogatás ke­retében az együttműködés konkrét kérdéseiről tárgyal Veress Péter külkereskedelmi miniszter Enrique Iglesias külügyminiszterrel; Do- bóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes és Körtvélyes Ist­ván ipari miniszterhelyettes uruguayi kollégájával. főtitkárának, Borbély Sán­dornak, a Munkásőrség or­szágos parancsnokának, Ábel László nyugállományú ha­tárőr vezérőrnagynak és Szakali Józsefnek, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság nyugalmazott elnö­kének, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nöksége tagjainak. Az elis­meréseket Borisz Sztukalin nagykövet nyújtotta át. A kitüntetési ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZBT elnöke. (MTI) Juhár Zoltán belkereske- deLmi miniszter és Kondrat Tereh szovjet kereskedelmi miniszter pénteken Buda­pesten aláírta az 1988. évi magyar—szovjet belkereske­delmi választékcsere és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési jegyzőkönyvet. A megállapodás mintegy 4,3 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikk forgalmazását irányozza elő. Ezen belül az áruházi és határ menti cse­re értéke mintegy 900 mil­lió forint. A Szovjetunióból a belkereskedelmi árucsere keretében egyebek között hűtőszekrényeket, fekete-fe­Mégis megbeszélést tart Genfben a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előkészíté­sére Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Bár a találkozó hírét még nem erősítették meg, az amerikai fővárosban csü­törtökön délután nem hiva­talosan közölték, hogy a miniszterek hétfőn és ked­den Genfben tartanak meg­beszélést, s ezen elsősorban a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök felszámolásá­ról szóló INF-szerződés nyit­va álló — s főként az el­lenőrzésre vonatkozó — kér­déseit kívánják rendezni. Washingtonban azt han­goztatják, hogy a megoldat­lan problémák ugyan nem alapvető kérdéseket érinte­nek, de rendezésük nélkül * A legfrissebb hírek szerint megállapodás született arról, hogy Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja november 23-án és 24-én Genfben találkozik és megbeszéléseket folytat George Shultz amerikai külügyminisz­terrel - jelentették be hiva­talosan pénteken este Moszk­vában. hér hordozható tévékészülé­keket, különféle háztartási cikkeket, játékot, halkon­zervet importálunk. Cserébe — például — autóülés-huza- tot, lakásvilágítási eszközö­ket és zöldség-gyümölcs kon- zerveket szállítunk. A tárgyalásokon egyetér­tés volt abban, hogy bővít­jük a közvetlen vállalati kapcsolatokat, és ennek ke­retében 1988-ban árusítással egybekötött áruházi hetet rendezünk a Szovjetunió és Magyarország különböző vá­rosaiban. Kondrat Terehet fogadta Berecz Frigyes miniszterel­nök-helyettes. (MTI) a szerződést nem lehet vég­leges formába önteni. A mi­niszterek ugyanakkor össze­gezik az eddigi előkészí­tő megbeszéléseken kiala­kult álláspontot is a csúcs- találkozó napirendjén sze­replő egyéb témákról. Magukat meg nem neve­ző amerikai hivatalos sze­mélyek csütörtökön azt mon­dották, hogy a miniszteri találkozó, amely eddig nem szerepelt a tervekben, nem jelenti azt, hogy különösebb nehézségek merültek volna fel Gorbacsov washingtoni látogatásának előkészítésé­ben, vagy az INF-szerződés körül — elsősorban arról van szó, hogy néhány nyi­tott kérdés végső megoldá­sához szükségesnek látszik a miniszterek személyes rész­vétele. A találkozó célja a közepes hatótávolságú és a hadművele­ti-harcászati rakéták felszámo­lásáról kötendő szerződéssel kapcsolatos munka befejezése, valamint Mihail Gorbacsov de­cember elején esedékes egye­sült államokbeli látogatásának előkészitése. Az MSZBT vezetőinek kitüntetése Sevardnadze—Shultz találkozó Genfben BizS, zaci, böngészde Mind többen keresik az ol­csóbb ruházati cikkeket, bú­torokat. Ezért növekszik a forgalom napjainkban a bi­zományiban, a böngészdé­ben. Osszeállitásunk a 14. oldalon. A megyei párt-vb napirendjén K kedvezőtlen adottságú, alacsony hatékonyságú tsz-ek helyzete Tegnap Dudla József első titkár elnökletével ülést tar­tott a megyei párt-vb és je­lentést tárgyalt meg a kedve­zőtlen adottságú és alacsony hatékonyságú mezőgazdasá­gi üzemekre elfogadott 1985- ös pártbizottsági program végrehajtásának tapasztala­tairól. A program főbb fel­adatainak végrehajtását ér­tékelve megállapította, hogy a kitűzött célok csak rész­ben valósultak meg. 1985. évben meglévő feszültségek néhány területen oldódtak: a veszteségforrások felszá­molása révén csökkent a pénzügyi hiány, javult az üzemek fizetőképessége, a racionalizálás eredménye­ként növekedett a kiegészí­tő tevékenységek jövedel­mezősége. A pozitívumok mellett azonban nem sike­rült áttörést elérni az alap- tevékenységben, a megválto­zott követelmény-rendszer­hez való alkalmazkodásban, a szakmai feladatok optima­lizálásában, a költséggazdál­kodásban, a piackutatásban, a szervezeti formák korsze­rűsítésében, a vezetés szín­vonalának javításában, az egyéni érdekeltség és fele­lősség érvényre juttatásá­ban, a szövetkezeti önkor­mányzat tartalmi kibonta­kozásában, az együttműkö­désben és továbbszövetke- zésben, a .vállalkozói kész­ség fejlesztésében. A szö­vetkezeti vezetők jelentős hányada nem zárkózott fel az újszerű követelmények­hez, gondolkodásmódjuk­ban, felfogásukban, nagy a differenciálódás. Nem is­merték fel az érdekeltségi és szervezeti rendszer kor­szerűsítésének szükségessé­gét, tagjaikat nem készítet­ték fel helyzetük reális ér­tékelésére. A közgazdasági környezet szigorodása mel­lett a gazdálkodás terhei, az eladósodás nem csökken­tek, szándékaikkal ellentét­ben differenciáltan növe­kedtek. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság a jelentés alap­ján határozatot hozott az il­letékes megyei és helyi szer­vekre és ajánlásokat foga­dott el a központi szervek számára. A napirendet kö­vetően a párttestület tájé­koztatót fogadott el az 1988- ban bevezetésre kerülő sza­bályozó rendszernek a vál­lalatok induló gazdasági po­zícióira gyakorolt várható hatásairól. Bécsi utótalálkozó A felszólalók a záródokumentum egyeztetését sürgetik A bécsi utótalálkozó el- nyújtását célzó taktika ellen szólalt fel és a tanács­kozás záródokumentumának mielőbbi egyeztetését sür­gette a pénteki plenáris ülé­sen a szovjet küldöttség ve­zetője. Jurij Kaslev nagykö­vet rámutatott, hogy bár ka­tonai és politikai kérdések­ben történi előrehaladás a találkozón, a humanitárius kérdések témakörében több nyugati ország álláspontja nem nevezhető építő jelle­gűnek. A szovjet diplomata sze­rint a találkozón meg kel­lene állapodni arról is, hogy Bécs után milyen európai politikai, gazdasági és kato­nai lépéseket kell tenni a helsinki folyamat továbbvi­tele érdekében. Ezek közül kiemelte azt a javaslatot, hogy Moszkvában tartsanak konferenciát a humanitárius kérdésekben való nemzetkö­zi együttműködésről. A bé­csi Európa-találkozó pénte­ki teljes ülésén felszólalt Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Hangoztatta: lejárt az ide­je a kilátástalan taktikázás­nak és a tanácskozást termé­ketlenségre kárhoztató ,,ki- várási" magatartásnak. Va­lamennyi küldöttségnek meg kell vizsgálnia, milyen le­hetőségeket mulasztott el ez idáig, s milyen módon mozdíthatná elő jobban a találkozó sikerét. A magyar küldöttség ve­zetője kiemelte a semleges és el nem kötelezett orszá­gok közvetítő szerepének fontosságát, amelynek a mos­tani időszakban dinamiku­sabb és kezdeményezőbb fellépésben kellene megnyil­vánulnia. Erdős André szólt az ál­lampolgárok külföldi utazá­saira vonatkozóan a találko­zón felvetődött kérdésekről. Felhívta a figyelmet a be- és kiutazások szoros össze­függésére, kifejtve, hogy az államoknak lépéseket kell tenniük egyrészt polgáraik külföldi utazásainak elősegí­tésére, másrészt a külföldi­ek beutazásának megkönnyí­tésére. Ismertette az e téren kialakult magyar gyakorla­tot és említést tett Magyar- ország más országoknál tett ez irányú kezdeményezései­ről. A kormányoknak, szerve­zeteknek és egyéneknek a helsinki folyamathoz való hozzájárulásáról szólva a nagykövet hangsúlyozta: egy politikai rendszer akkor ha­tékony, ha a társadalom tagjai megtalálják benne vé­leményük és érdekeik kife­jezésének megfelelő lehető­ségeit. Ehhez a nyitottság és nyilvánosság kedvező lég­kört és kereteket teremt. Az egyének és csoportjaik, köz­tük a másként gondolkodók, segíthetik a társadalom előtt álló problémák megol­dását.

Next

/
Thumbnails
Contents