Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. november 20., péntek Több gondolat bánt engemet... Már hónapok óta jóformán csak a január elsején életbe lépő adózásról beszélünk és hallunk. Tagadhatatlanul jogos az emberek sok-sok aggódó gondolata, de a többség mi mást tehet, tudomásul veszi, hogy ilyen, vagy olyan adó alá esik majd a jövedelme, és ilyen, meg olyan adóval .terhel­ten, tehát jóval drágábban tudja megvásárolni ezt, meg azt. Erre a kormányzat őszinte nyilatkozatai jóelőre felkészítet­ték. Ám nyilatkoznak mások is, nemcsak a kormányzat kép­viselői, és nemcsak a leendő adófizetők. Már kalkulálnak azok, akik a más bajából akarnak hasznot húzni, a nehe­zebbé váló helyzetben akarnak a nekik kiszolgáltatott em­bereken nyerészkedni. Ráadásul úgy, hogy ezért a sápért ők ne hozzanak fikarcnyi áldozatot se, ne fizessenek fillér- nyi adót sem. A sokféle ilyen tervezgetés közül ide idézek egy szép példát egy országos hetilap hasábjairól. Azt mond­ja a szerelő — alkalmazott, gyári munkás, de sokat fusi­zik is —, hogy neki olyan szakmája van, mint a fogorvos­nak, mert, akinek fáj a foga, fizet, s akinek zubog egész nap a vécétartálya, az is fizet. Sőt, mint a szerelő mondja, ha eddig ötszázat fizetett, jövőre majd ezret fog fizetni, hi­szen a mosógép, a centrifuga, a fűtés jövőre is elromlik, szerelő után kiált, lesz dugulás, csőtörés, beázás. A végső következtetés: a balek nem hal ki, csak a pénze fogy el. — A cikk, amelyben ezt olvastam, mentegeti a „korszerűen” gondolkodó-tervező szerelőt, mondván, ez az ember nem vágyik semmi vagyonra, semmi extra dologra, kincsre, egyéb ilyesmire, hanem egyszerűen meg akar élni, család­jának a jelenleginél jobb körülményeket teremteni. Ez di­cséretes dolog lenne, minden családapának példa. De azok­nak is van családjuk, és azok is meg akarnak élni, akik­nek jövőbeni nehézségeire már eleve spekulál, s ez már igazán nem dicséretes dolog ... Ráadásul tartok tőle, hogy ez a hetilapbeli szerelő nem az egyetlen ebben az ország­ban, aki így gondolkodik, és így tervezi a jövőt... * Ünnepelni, létesítményeket avatni nagyon tudunk, de fő­leg nagyon szeretünk. Azt hiszem, Tahi László írta meg, már évtizedekkel ezelőtt, az oktalan avatóünnepségek miatt füstölögve, hogy szerinte egy-egy új boltot nem szalagátvá- . gással, meg ünnepi beszédekkel kellene avatni, hanem úgy, hogy a boltos kinyitja az ajtót, a vevő bejön, a boltos kö­szönti, megkérdezi, mivel szolgálhat, a vevő szétnéz, meg­tekinti a választékot, majd kér ötért .túrót, amit a boltos pontosan lemér, becsomagol, a vevő fizet, átveszi az árut, s távozik. Ezzel a bolt megnyílik. Most szó sincs túróról, vagy egyébről. Most magas rangú vezetők jelenléte nélkül nem megy az ilyesmi, szalag is kell, meg szónoklat, meg boríté­kok az építőknek, a tervezőnek, a beruházónak, a csoda tudja még, kinek, akinek csak jut. Hogy .teszem azt egy kisebb-nagyobb felújítás annyi ideig tart, mint az USA el­nökének egy hivatali ciklusa, azaz négy esztendeig, mit sem számít. Az sem, hogy mennyi bosszúságot okozott egy- egy hosszú, oktalanul elhúzódó átépítés. Ezt elfeledjük, mert örülünk, ha végre valami elkészül. Aztán örömünkben ünnepi avatást rendezünk, jutalmakat osztunk, nagyokat parolázunk, mosolygunk a fotós lencséjébe, vagy a videós masinájába. Ha valaki felemlegeti, mennyi idő alatt épült fel a miskolci színház 1856—57-ben, és összeveti, mondjuk a Rákóczi utcai görög kereskedői műemlék ház építgetésé- vel (ezt nem miskolciak csinálgatják, úgy tudom), hát le- gyintgetünk, ugyan már, a múlt századi színház! Vagy em­legetjük, mennyi idő alatt épült fel a Széchenyi út 15—17. alatti nagy bérház és banképület, és összevetjük például a 107. számú ház körüli munkákkal, ugyancsak lehet legyint- getni. De ünnepelni fogunk minden munka végén, ha négy- ötször annyi ideig is tartott, mint kellett volna, ha négy- ötször annyi ideig is okozott kényelmetlenséget, és ingerel­te az akaratlanul is szemlélődő városlakót... Nemrégen egy szálloda részleges elkészülte is ünnepül szolgált. Ha egé­szében készen lesz?... Apropó! Miként, és főleg mikor avat­juk ünnepélyesen a miskolci Rendezvények Házát?... * November második felében járunk, közeledik a naptári, és egyben gazdálkodási esztendő vége. Amerre néz az em­ber, a különböző közületek székházaiban, mindenütt se­rénykednek a tatarozó iparosok, festenek, tapétáznak. Nem nyáron, amikor sokan szabadságon vannak, és alkalmasabb Venne a nagyrészt üres szobákban ügyködni, hanem ilyen­kor, ősszel, a közelítő tél előtt. Felfrissítik a kárpitokat, né­mi új bútorzat is kerül. Az adóval köszöntő új évet akarjuk felfrissülve ünnepelni? Csodákat! Hiszen így van ez évti­zedek óta, minden esztendő végén. 'Emlékszem egy esetre, már több, mint húsz éve történt: egy intézménynél úgy született a könyvtár, hogy december végén kitűnt, valami módon pénz maradt a kasszában, s mert bútort már nem lehetett kapni, több ezer forintért egy könyvbolt polcait — és főleg raktári feleslegét — gyorsan felvásárolták, meg rézkarcokat, linónyomatokat vettek a falakna. Ez legalább valami gyarapodással járt. Igaz, a festés és tapétázás is szükséges időnként, és bizonyára megindokolható, hogy mi­ért éppen az év végén időszerű, s arra is szolgálhat ma­gyarázat, miért ilyenkor vásárolnak bútort. Gondolom, a mázolóbrigád ilyenkor ér rá, s a boltban is jobban szere­tik év végi leltárnál az üres raktáraikat. De ez csak csacska feltevés. Egy a sok közül... Arra persze gondolni sem mer­nék, hogy azért festenek, tapétáznak, bútorozkodnak szerte e hazában ilyenkor, mert az év vége előtt el kell valahogy költeni a valami módon maradt pénzt. .. (benedek) Régészeti leletek Drezda történelmi belvá­rosában értékes régészeti le­letekre bukkantak egy szál­loda alapozása közben — je­lenti az MTI tudósítója. Az 1945 óta romokban he­verő Frauenkirche — a vá­ros egykori legimpozánsabb temploma — és a még szin­tén romos kastély között az új luxusszállodát építő svéd cég markológépei középkori templom alapjaiba ütköz­tek. A régészek feltételezik, hogy hosszú keresés után megtalálták Drezda XII. szá­zad előtti központját. r Az ásatások eredménye­ként eddig hat, XIII. szá­zadi, fából és ötven, XVI. századi, kőből készült kútfő is előkerült. Ezenkívül szá­mos, a XVI—XVII. század­ból származó háztartási, va­lamint munkaeszköz tarto­zik a nagy értékű leletek közé. Az eddigi ismeretek sze­rint Drezdát a XIII. század­ban alapították. Most foko­zott erővel folytatják majd a kutatásokat a Frauenkir­che, valamint a kastély kör­nyékén. Ez utóbbinak vár­hatóan évtizedekig tartó helyreállításához a közel­múltban kezdtek hozzá. Miskolci 10. Gyilkosság az Apollóban Ismerjük már az Apolló igazgatóját, Kertész Zsig- mondot. Amikor az Uránia Schweitzer Albert bútorgyá­ros tulajdonában megnyílt, ennek lett az igazgatója. „Kiváló szakember”-nek mi­nősítik a korabeli illetéke­sek. Kétségtelen, hogy jó nemzetközi (svájqi) kapcso­latokkal és tapasztalatokkal látott a mozi vezetéséhez. A háború kirobbanása után (emlékszünk: Sándor kiván­dorolt, Fazekast behívták), Kertész lett az Apolló és Ve­res József az Uránia igazga­tója. Veres 1920. márciusá­ban meghalt, így Kertészre szakadt a két mozi gondja. Üzemvezető, sokszor pénz­táros, és mindenes volt eb­ben a két moziban. A Weid- lich-palota I. emeletén egy 1 szdbás, komfortos lakásban lakott legényesen, mert kü­lönvált a feleségétől. A Schweitzer testvérek bú­torüzemében dolgozott egy Lengyelországból, Lemberg- ből menekült család fiúgyer­meke, aki a Szilágyi és Dis­kant Gépgyárban szabadult mint géplakatos. 1918-ban ez a fiú Kertész mellett kita­nulta a gépkezelést, és ha­marosan mozigépész lett az Urániában. Kertésszel aztán átjött az Apollóhoz, és vé­gezték a dolgukat. Addig, amíg az Uránia jegyszedője, egy Nemes nevű fiúval össze nem jött a mozigépész (aki­nek Dombrovics István volt a neve), és elhatározták, hogy Kertészt kirabolják. Tudták, hogy a két mozi pénze Ker­tész lakásának páncélszek­rényében van, s azt is tud­ták, hogy Kertész az Apolló előadása után, 11 óra táj­ban fog hazajönni. Előbb belopóztak hát a lakásba, s amikor az igazgató benyi­tott a lakásba, egy függönyt borítottak rá és megfojtot­ták. A páncélszekrényt fel­törték, s onnét 160 000 koro­nát elemeitek. (Dombrovics ázt vallotta, hogy egy’kiló- nyi cukorka árával eladó­sodott a mozibüfében, arra kellett a pénz, hogy azt ki­fizethesse.) A nyomozás jó fél évig tartott, mert bár Dombro- vicsot hamar elárulta a füg­gönyön hagyott cipőnyoma, vallomásaiban félrevezette a nyomozókat. A részvénytár­saság persze azonnal össze­ült (hiszen az élet és a mozi megy tovább), és magán- nyomozókat bérelt fel, segít­senek dűlőre vinni az ügyet (hiszen a 160 000 korona ak­kor is egy vagyon volt!), sőt. 5000 koronát tűzött ki a nyomravezetőnek. A nyomozás végül is vé­get ért, a két rablógyilkost elítélték (a bűnrészeseket nemkülönben), s Kertészt az avasi zsidó temetőben elhantolták. A részvénytár­saság a főrészvényes Schwei­tzer Albertet bízta meg az üzem vezetésével, ügyvezető igazgatóul pedig Engel Zol­tánt nevezte ki. A konkurencia sem hagy­ja tétlenkedni a vállalatot. A város megkapta a minisz­teri engedélyt a harmadik mozira. Három pályázati ter­vezetet nyújtottak be a vá­roshoz: Wünsch János mér­nök, Ernst és Klein (mind­kettő nevével találkoztunk már) és az Apolló részvény- társaságé. A város az Apolló tervét fogadja el (évi 128 000 P haszonrészesedés a város­nak, a megépítendő mozi 5 milliós építési költségére 25 éves kölcsönszerződést köt­nek, havi 105 000 koronás haszonrészesedéssel), és a város eltervezi, hogy fél évi alatt felépíti a Búza téri mozit. Addig is engedélyezi Ernst Somának, hogy a Bú­za téren nyári mozit épít­sen és áprilistól szeptembe­rig üzemeltessen. A város végső döntésével az Apolló adja a mozijogot 25 évig tartó 200 000 koronás haszon- részesedéssel, s ha felépíti a mozipalotát, 25 év után az a tulajdonába megy át. Az Apollót ez a szerződés nehéz, de biztató vállalko­zásba űzi: már a háborús években eltervezték, hogy megvásárolják a Széchenyi u. (akkor) 12. sz. alatti Pfieg- ler-házat (ma a Sötétkapu alsó traktusa), hogy abból a mai Széchenyi utcára egy­felől, másfelől a Rákóczi ut­cára nyíló kijárat(ok)kal mozit építsen. (A mai Béke mozi helyén.) A .részvény- társaság 10 milliós alaptő­két fektetne az építkezésbe, s az erre vonatkozó terve­ket a tanácsnak be is nyúj­tották. Az ügy rizikója az volt, hogy mivel a mozien­gedély kiadása hosszabb idő­re elhúzódik, mint az épít­kezés maga (a kialakult gya­korlat szerint), s így kérdé­ses az is, hogy a felépített mozira az rt. megkapja-e az engedélyit. Mert a város közben megkapta a három mo­ziengedélyt, de: az Apol­lót a Miskolci JogaJkadémia Segélyegylete, az Urániát Martin Iván ezredes, a Búza téren építendőt pedig a vá­ros, mint miniszteri enged­ményezett. Az 1921. júliusá­ban megérkezett engedély szerint a Búza téni mozit 6 hónapon belül kellene meg­építeni, s ott az előadásokat megkezdeni, de: az enged­ményes jog másrai át nem ruházható. Sőt: a műsorpo- lítikában is vannak politikai kikötések: havi 1 előadást jótékony célra, havi 2 nap műsorában „hazafias és nem­zetvédő” filmeket kell vetí­teni ; s a mozi minden hé­ten 1 napon köteles személy­zetét és helyiségeit a kul­tuszminiszter rendelkezésére bocsátani üzemi önköltség ellenében; és minden vasár­nap 11 órakor ingyenes if­júsági és munkáselőadást kell a mozikban tartani. Az üzem személyzetének 40 %-a hadirokkant, hadiözvegy, vagy hadiárva legyen, 40%-a nyugdíjas (menekült katonai vagy polgári) egyén legyen, s ebben az esetben a mozi a HONSZ (Hadirokkantak Or­szágos Nemzeti Szövetsége) kijelölését vegye figyelem­be. 1921-ben (január) újra módosítják az iparengedély szabályrendeletét. 1911-ben (annak idején utaltunk rá) még 10 esztendei honpol­gársághoz kötötték az ipar- engedélyt. Most ezt a pasz- szust visszavonták, s az igaz­ságügy-miniszter olyan intéz­ményeknek rendelte adni a mozijogot, amelyek „nemze­ti célokat szolgálnak”. (Pl. a Magyar Egyetemi és Főisko­lai Hallgatók Országos Szer­vezete.) Ebbe a megszorítás­ba természetesen bele kell ér­tenünk a keresztény nemzeti ideológia tilalomfáit és ellen- forradalmi tendenciáit. A kommün bukása után ugyan­is a gyakorlatban az az alap­tétel érvényesült, hogy a zsidó az se nem keresztény, se nem nemzeti. Ennek alap­ján fokozatosan elkezdődtek a numerus clausus rejtett antiszemita manipulációi. (Következik: Mozibotrány a Házban) Dr. Kárpáti Béla A Miskolci Nemzeti Színház 1987. december havi játékrendje DATUM ELŐAD AS BÉRLET, KEZDÉS December 1., kedd TŰZIJÁTÉK Arany János ifj. bérlet Este 7 órakor 2., szerda TŰZIJÁTÉK Petőfi ifjúsági bérlet Este 7 órakor 3., csütörtök II. LAJOS KIRÁLY Schiller ifjúsági bérlet Este 7 órakor 4., péntek II. LAJOS KIRÁLY Földes ifjúsági bérlet Este 7 órakor 5., szombat KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelőadás Délután 3 órakor 6., vasárnap KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelőadás Délután 3 órakor 7., hétfő Nincs előadás 8., kedd CSILLAGOK Egressy ifjúsági bérlet A HAJNALI ÉGBOLTON Este 7 órakor 9., szerda CSILLAGOK Radnóti ifjúsági bérlet A HAJNALI ÉGBOLTON Este 7 órakor 10., csütörtök CSILLAGOK Goldoni ifjúsági bérlet A HAJNALI ÉGBOLTONEste 7 órakor 11., péntek CSILLAGOK Ady ifjúsági bérlet A HAJNALI ÉGBOLTONDélután 4 órakor 12., szombat KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelőadás Délután 3 órakor 13., vasárnap KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelőadás Délután 3 órakor 14., hétfő A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR HANGVERSENYE Népszerű bérlet Este fél 8 órakor 15—16—17. Nincs előadás 18., péntek SYBILL Bemutató bérlet Este 7 órakor 19., szombat SYBILL Csiky bérlet Este 7 órakor 20., vasárnap SYBILL Szigligeti bérlet Este 7 órakor 21., hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Téli bérlet Este fél 8 órakor 22., kedd SYBILL Csortos bérlet Este 7 órakor 23., szerda SYBILL Lehár bérlet Este 7 órakor 24., csütörtök Nincs előadás 25., péntek KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelőadás Délután 3 órakor SYBILL ^ Bérletszünet Este 7 órakor 26., szombat KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelöadás Délután 3 órakor SYBILL Bérletszünet Este 7 órakor datum ELŐADÁS BÉRLET, KEZDÉS 27., vasárnap KVANTUM FANTUM CSAPDÁJA Gyermekelőadás Délután 3 órakor SYBILL Bérletszünet Este 7 órakor 28., hétfő Nincs előadás 29.,. kedd SYBILL Bérletszünct Este 7 órakor 30., szerda SYBILL Bérletszünet Este 7 órakor 31., csütörtök SYBILL Bérletszünet Délután 3 órakor 1988. január 1., péntek SYBILL Bérletszünct Este 7 órakor 2., szombat SYBILL \ Bérletszünct Este 7 órakor 3., vasárnap SYBILL Bérletszünet Este 7 órakor 4., hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Bcrletszünet Este fél 8 órakor 5., kedd II. LAJOS KIRÁLY Arany János ifj. bérlet Este 7 órakor G., szerda II. LAJOS KIRÁLY Petőfi ifjúsági bérlet Este 7 órakor JA T É K B Z I N 29., kedd AZ ÉPÍTÉSZ és az Este 7 órakor asszír császár Magyarországi bemutató 30., szerda AZ ÉPÍTÉSZ ÉS AZ asszír császár Este 7 órakor BEJARAT A DÉRYNÉ UTCAI OL DALON KAMARA8ZINHAZ 22., kedd A VAD TANÚJA Este 7 órakor Magyarországi bemutató 23., szerda A VAD TANÚJA Este 7 órakor 25., péntek A VAD TANÜJA Este 7 órakor 26., szombat A VAD TANÚJA Este 7 órakor 27., vasárnap A VAD TANÜJA Este 7 órakor KOSSUTH L. U. 11. SZERVEZÉSI OSZTÁLY: Telefon: 38-960 Jegypénztár telefonja: 15-680 Színházjegyek a bérleti előadásokra is válthatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents