Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. november 20., péntek Dr. Ladányi József előadása lelkészeknek Tegnap az ÉMÁSZ-szék- ház nagytermében rendezte meg a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottsága a soron kö­vetkező papi plenáris ülést. A nagy számban megjelent érdeklődő lelkészeket és vendégeket — köztük Dudla Józsefet, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Kovács Andrást, az Állami Egyház­ügyi Hivatal főosztályvezető­helyettesét és Komlósi Imre megyei egyházügyi titkárt — Sáray László, a megyei nép­frontbizottság titkárhelyette­se köszöntötte. Közmegegyezés, cselekvés, kibontakozás címmel dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke tartott elő­adást, különös tekintettel ar­ra, hogy az egyházak milyen módon kapcsolódhatnak be a program megvalósításának elősegítésébe. Az előadó részletesen elemezte az or­szág gazdasági helyzetét, azt az utat, melyen idáig jutottunk, és ismertette a párt Központi Bizottsága és a kormány cselekvési prog­ramját. Őszintén szólt az el­követett hibákról, és arról, hogy az elkövetkező há­rom esztendőben számíta­nunk kell a fogyasztás csök­kenésére. Külön kitért Borsod-Aba­új-Zemplén gondjaira, a ne­hézipar, elsősorban a kohá­szat és bányászat nehézsé­geire, a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek mérleghiányos gazdálkodásá­ra. Szólt a várhatóan nö­vekvő számú létszámcsök­kentésből adódó gondokról (itt említve a szociális prob­lémákat, a bűnöző, alkoholi­záló lumpen elemekkel kap­csolatos nehézségeinket), a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeiről, a nyugdíjasok életkörülményeinek alakulá­sáról. Ismertette a megye ötéves terve eddigi teljesí­tésének adatait, azzal a meg­jegyzéssé, hogy a követke­ző években a terv egyes elemei nem valósulhatnak meg, az intézmények üze­melését azonban biztosítják és törekednek legalább a megkezdett beruházások be­fejezésére. Kifejezte azt a reményét, hogy a megoldan­dó problémákban a maga sajátos eszközeivel az egy­ház, illetve egyházak segí­tő közreműködésére is szá­míthatunk. A vitában felszólalt Dud­la József, a megyei pártbi­zottság első titkára is. Mint mondotta, a kibontakozási programban való részvétel mindnyájunk számára tü­kör, amelyből meglátható a néphez, a nemzethez való viszonyunk és felelősségünk. Ez a program nemcsak a kommunisták ügye, hanem mindnyájunké, tehát az egy­házaké, papoké is. Dudla József szólt arról, hogy a papság csak ideológiailag „másként gondolkodó”, gaz­dasági, szociális bajaink megítélésében nem. Ne hasz­náljuk hát ezt a kifejezést, ne címkézzük így egymást, elválasztva a cselekvésben lehetőségeinket. Dudla József is szólt a megye gazdasági helyzetéről, a munkaerőhelyzet alakulá­sából adódó várható feszült­ségekről, de azt is egyértel­műen leszögezte, hogy gaz­dasági és nem politikai, ideológiai feszültségek van­nak megyénkben. Kérte a lelkészeket, hogy szociális 130 éve önállóan Tanítóképzés Sárospatakon A sárospataki tanítókép­zés történetének kezdete szorosan összefonódik a Sárospatakot országos hí­rűvé tett, 1531-ben ala­pított iskola működésével. Éppen ezért történeti hi­telességből, de hagyo­mánytiszteletből is a sá­rospataki nevelőképzés tör­ténetét ez időtől számítjuk, mivel ez volt a bölcsője minden további iskolafej­lesztésnek. A korabeli feljegyzések szerint a XIX. század de­rekán a Tiszáninneni refor­mátus egyházkerület több gyülekezetében felvetődik egy önálló tanítóképző in­tézet felállításának szüksé­gessége. A tervezett inté­zet fennmaradásához meg­teremtett anyagiak után Árvay József főiskolai ta­nárt 'Németországba, Svájc­ba, Hollandiába küldték külföldi tanulmányútra a tanítóképző intézetek meg­ismerése végett. Visszatéré­se után az ősi pataki kol­légium új intézeti ágaként 1857. november 20-án nyílt meg az önálló tanítóképzés, aminek 130. évfordulójára emlékezünk ma. Illő patetikussággal szól­va azt mondhatnánk: a pataki tanítóképzés elébe sietett a történelemnek, ugyanis 12 évvel megelőz­te az állami döntést. ’Előbb ismerte fel az állami ta­nítóképzők létrehozásának gondolatát. Árvay, a taní­tóképző első igazgatója olyan képző kialakítására törekedett Patakon, amely elméletileg és gyakorlati­ig alaposan képzett, a népiskolák szükségleteivel tapasztalati úton megis­merkedett, kellő ügyesség­gel, s készséggel bíró, jó erkölcsű és gondolkodású néptanítókat nevel. Gondo­latai most is helytállóak: „Senki sem kényszeríttetik, hogy tanítóvá legyen; aki­ben nincs elég komolyság és szigor önmaga, nincs elég szeretet és lelkiisme­retesség embertársai iránt, az válasszon más pályát, alakítson inkább gipszet vagy viaszt, faragjon fát vagy márványt, minthogy emberi lélek képzőjéül ad­ja ki magát. Durva keze­it és goromba ökleit in­kább elviselheti a holt anyag, mint az emberi lé­lek.” Az intézeti jó munka, s a kikerült taní­tók szorgalmas tevékeny­sége jelentősen segítette, színezte a magyar művelő­dést, a kulturális feladat- megoldásokat, szolgálta a népoktatásügy fejlődését. A sárospataki tanítókép­zés történetében nagy vál­tozást jelentett az 1976. év, a tanítóképző főiskolává válása. Oktatáspolitikánk ezzel a minőségi lépésével valóra váltotta népünk leg­jobbjainak a tanítóképzés főiskolai szintűvé tételéért több mint 100 éve elindí­tott harcát. Az elmúlt években -a főiskolai szer­vezeti keretek továbbfej­lesztése, finomítása közben nagy figyelmet fordítottunk az általános és differen­ciált tanító- és óvónőkép­zés eredményes megvalósí­tására. Nehéz feladatok állnak előttünk jelenlegi feltéte­leink közepette. Comenius, főiskolánk névadója „A vi­lág útvesztője és a szív paradicsoma” című neve­zetes allegorikus művében ezt írja: „Visszafelé megy, ami előremenni nem akar, s pusztul, ami nem akar vagy nem tud megmarad­ni”. Comenius kritikája napjaink parancsa. Mindazok, akik Sárospa­tak közvetlen nevelő hatá­sa alatt álltak, vagy Patak magyar művelődéstörténeti értékeit ismerik, őszintén vallják, hogy Sárospatak a tanító- és óvónőképzés iga­zi „műhelye”, múltjában és jelenében van annyi ér­ték, nevelő hatás, hogy al­kalmas a pedagógusképzés főiskolai szinten történő eredményes végzésére, még magasabb szintű feladatok megoldására. Dr. Földy Ferenc igazgató Fotó: Magi Antal Borsodi hetek a rádióban Műkedvelők téren, az alkoholizmus vissza­szorításában, a helyes élet­mód kialakításában nyújt­sanak segítséget munkájuk­kal. A vitában többen felszó­laltak, így Holczer József római katolikus esperes, Benkő György református püspökhelyettes, dr. Sárkány Tibor evangélikus esperes, dr. Bubnó László görög ka­tolikusesperes és mások. Va­lamennyien kiemelték, hogy őszinte, kendőzetlen valósá­gában tárták eléjük a me­gye vezetői a helyzetet. Többen megjegyezték, hogy a pártbizottság első titkára most első ízben tisztelte meg jelenlétével és felszólalásá­val a plénumot. Többen készségüket fejez­ték ki a program támoga­tására, kérve egyúttal a ve­zetőket, nyilatkozzanak úgy, hogy a vallásos emberek ne érezhessék magukat se­hol másodosztályú állam­polgároknak, s akkor ezek az emberek is jobban segí­tik a kibontakozást. Vitazárójában dr. Ladányi József külön felhívta a je­lenlévő újságírót annak köz­readására, hogy a megye vezetői számára nagyon fon­tos ez az együttműködés, igénylik a papság segítsé­gét, s ennek csak a kölcsö­nös bizalom lehet az alap­ja. A kérdésekre adott vá­laszok után Sáray László zárszavával fejeződött be az idei utolsó papi plenáris ülés. (szatmári) A Petőfi rádió tegnap dél­utáni Színrelépés című adá­sában arra akart vállalkoz­ni, hogy képet adjon Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye hagyományteremtő és -őrző műkedvelőiről. Kőszegi Gá­bor riporter, Szabolcs And­rással, a Közművelődési és Módszertani Központ igazga­tójával felkereste megyénk néhány amatőr művészét. Mit tudhatott meg az or­szág megyénk amatőr művé­szeiről? Keveset, mint álta­lában azokból a műsorok­ból, amelyek egy fél óra, alatt egy egész élet művé­szetét akarják felölelni. A rádió jó szándékát min­denesetre becsülni kell. A riporter kérdéseiből viszont úgy éreztem, ő maga nem sokra becsüli mindazt, ami­ről faggatózik. Nem tisztem eldönteni, hogy mennyivel Egy elektronikus alkatrész hibája miatt elhalasztották a szerdára kitűzött felbocsá­tást. Így péntekről szombat­ra virradó éjjel indu'l útjára a dél-amerikai Kourou tá­maszpontról az a nyugat­értékelhető többre egy szí- vét-lelkét beleadó műked­velő egy rossz profitól. Mennyivel tud többet nyúj­tani akár alkalmi közönsé­gének is? Nem lehet elítélni egy embert azért, mert úgy érzi, hogy elégedett azzal, amit csinál, önbizalma van, és mindent el tud (akar) ját­szani. Meglepő; amikor a riporter bajnak titulálja, hogy riportalanya túl őszin­te. Egy harminc évé Szeren­csen színjátszó néninek nem lehet szemére vetni, hogy tetszik a színház minden előadása, hogy művészi hit­vallása; a szívből játszás, s hogy nem 'tanult meg pózol­va — nagyjaink módjára — interjút adni. Hiányérzetem maradt a műsor után. Lehet, hogy csak nekem. (obe) európai űrrakéta, az Ariane —2, amely az első közvetlen műsorszóró televíziós mű­holdat állítja pályára. Világ- premier ez, amely új kor­szakot nyit a televíziózás­ban. Műsor műholdról Készülődés a télre a Miskolci Városgondnokságon Hívja a Kakast és a Virágot! Némi derültséget keltett a teremben a két vezető be­jelentése, amikor cégük té­li ügyeletének CB-hívójelét ismertették: eszerint, ha nagy hó esik, ajánlatos a — 28-as hullámsávon — a Ka­kast és a Virágot hívni. Stílusosan szólva, ez eset­ben a kakas nem megszo­kott (szemét)dombján, ha­nem a hó tetején kapirgál, a (hó)virág kedvéért. Az előbbin ugyanis a Mis­kolci Közterület-fenntartó Vállalat, az utóbbin pedig a Városgondnokság dolgozói­tól kérhetünk segítséget az autós, illetőleg a gyalogos közlekedési rend helyreállí­tásához. S hogy e segítség gyors és eredményes legyen, a szakembereknek természete­sen az idén is meg kellett tenniük a szükséges intézke­déseket a téli felkészülésre. Erről tájékoztatták a sajtó, valamint az érdekelt intéz­mények képviselőit tegnap Miskolcon. Amint azt Varga Zoltán, a Miskolc Városi Tanács Városgondnokságának igaz­gatója elmondta, a szerve­zett síktalanítás és hóelta­karítás a megyeszékhely te­rületének csupán ötven szá­zalékát érinti. Erre elegen­dő a tanács pénze(!). A többi helyekre, ahol a le­hullott hó mennyisége úgy­szintén akadályozza a tö­megközlekedést, csak eseti megrendelésre vonulnak ki. A Közterület-fenntartó Vál­lalattal megkötött szerződés értelmében 275 kilométeres szakaszon ekével felszerelt, 210 kilométeren szóróautók járják majd az utakat. A váratlan akadályokat tele­fonon bárki jelezheti a 84-848-as számon, naponta reggel hat és este tíz óra között, a szolgálatot telje­sítő ügyeletesnek. A tájékoztatón szó volt arról is, mennyi idő szük­ségeltetik az utak, járdák, köztei ületek rendbehozata­lához. Nos, ezzel kapcsola­tosan különböző kategóriák­ba sorolták Miskolc útjait. A legforgalmasabbakat hat, a kevésbé azokat tíz, az egyéb szilárd burkolatú sza­kaszokat pedig tizenkét óra alatt kell megtisztítani a le­hullott hótól. A kritikus idő­szakban, november 15-e és március 15-e között két ügyeleti fokozatban munkál­kodnak a szakemberek az utak, járdák tisztításán. A fokozatok időbeni elrendelé­séhez bizonyára segítséget ad majd az Országos Mete­orológiai Intézet huszonnégy órás előrejelzése. Amint elhangzott, a só­zás, illetőleg az oldószerek összetételének megválasztása során fokozottan ügyelnek majd a környezetvédelmi előírások betartására. Ez fő­ként a klorid-tartalmú oldó­szerek adagolásának mini­malizálására vonatkozik. A hatás, remélhetően megmu­tatkozik majd tavasszal út­jaink állapotában, a drága pénzen kiépített díszburko­latok épségében. Végezetül arról volt szó, mettől med­dig terjednek a saját hatás­körben lévő porták. Azaz, hogy hol takarítson a Vá­rosgondnokság megbízásából a Miskolci Közterület-fenn­tartó Vállalat, hol az intéz­mények és hol az ingatla­nok tulajdonosai. Azokon a részeken, ahol az ingatlan­tulajdonosok nem kötelez­hetők a hóeltakarításra, ott egyértelműen a Városgond­nokság felel a rendért. Ugyanez a feladata az in­gatlantulajdonosoknak, épít­ményük . tízméteres sávján belül, mint ahogyan az in­tézményeknek is (például az iskoláknak, óvodáknak, böl­csődéknek) az épületet kö­rülvevő húszméteres távol­ságon belül. (monos) A MISKOLC MEGYEI VÁROSI TANACS 6 éves lejárattal, évi 12% kamatozással, 49 millió forint összértékben Miskolc-Tapolca kiemelt üdülőhely idegenforgalmi fejlesztésére, magánszemélyek által vásárolható kötvényt bocsát ki a Budapest Bank Rt. lebonyolításában. A KÖTVÉNY TÖRLESZTÉSE 1991. november 23-tól kezdődően három éven keresztül 30-30-40%-os részletben történik. A kötvény 10 000 Ft-os címletekben 1987. november 23-tcI kapható, készpénzfizetés ellenében a kibocsátás teljes összegének eléréséig, a Budapest Bank Rt. Központjában: Budapest, Deák Ferenc u. 5., Igazgatóságán Miskolcon, a Magyar-szovjet barátság tér 4. sz. alatt és valamennyi bankszervénél. Pénztári órák hétfőtől csütörtökig: de. 8-12 éráig, du. 13-15 óráig. Pénteken délelőtt 8-12 óráig a kötvény Államilag garantált biztos befektetés, a tőke és a kamat adó- és illetékmentes, örökölhető, átruházható.

Next

/
Thumbnails
Contents