Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
1987. november 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 A Duna Kupáért... ... játszik ma délelőtt a Borsodi Építők Volán SC férfi asztalitenisz-csapata. A miskolci gárda a népkerti csarnokban fogadja az osztrák Kuchl együttesét. A vendégeknél szerepel egy kínai játékos is. A találkozó ma 11 órakor kezdődik, ösz- szesen kilenc egyéni és egy páros mérkőzésre kerül sor. Emberség, lemondás és üresjárat Népes mezőnyök, izgalmas mérkőzések, remek színvonal — íme, ennyi szükségeltetik egy rangos versenyhez. Csütörtök óta javában pattog a fehér kaucsuklabda a fővárosban, ahol a magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnokságot rendezik. Ezúttal mégsem a vetélkedésről szólnék (a java egyébként is hátra van), hanem egy kísérőjelenségről. A MOATSZ vezetői ezúttal búcsúztatják a válogatottságtól Jónyer Istvánt és Gergely Gábort. Ketten tehát véglegesen kiváltak, maradt Klampár, aki még játszik. Kicsit lassan kapcsoltak a szövetség vezetői, de jobb későn, mint soha — tartja a mondás. A kedves, meleg líangulatúnak ígérkező ünnepségen ott lesz Dankovics József, aki annak idején elindította Jónyert a világhírnév felé vezető úton. Jónyer külön kérte, hogy felfedezőjét, nevelőedzőjét is meghívják. Gondolom, Jóska bácsi nagy örömmel fogadta a hírt, s az eset kapcsán újólag bizonyítottnak érzem azt a tételt, mely szerint az emberi tényező szerepe felmérhetetlen egy sportoló pályafutásának alakulásában. Leegyszerűsítve, arról van szó: az egykori világklasszis ma is számon tartja, kinek mit köszönhet. * Maradok még az asztaliteniszezésnél, mert a sportágban a héten petárda robbant. Dr. Ormai László lemondott az országos szövetség elnökségének tagságáról, és az edzőbizottság vezetéséről, A szakembert aligha szükséges bemutatni, évtizedek óta neveli a jobbnál jobb versenyzőket, Euró- pa-bajnokok kerültek ki a keze alól. A Statisztika 16-szoro.s BEK-győztesnek mondhatja magát, s dr. Ormai tanítványai nyertek tizenkilenc országos bajnokságot is. A női vonalon külön utakon járó, de iskolát teremtő, rendkívül sok munkát követelő szakvezető döntése bizonyára sokakat meglepett. Indoklása viszont roppant elgondolkoztató. íme, a véleménye: „— Sokaknak elege van már a Statisztikából, annak sikereiből , talán belőlem is. Bosszant az a hiedelem is, hogy befolyásom van olyan döntésekre, amely más klubok számára sérelmes. Hatástalan mindaz, amit elképzelek, vagy amit a sportág érdekében elérni szeretnék. Véleményem szerint az asztaliteniszezés nemhogy felszálló ágba kerüli volna, hanem még a mélypontját sem érte el. A kibontakozás legnagyobb akadálya, hogy nem megfelelő szakemberek veszik kezükbe a tehetségeket. A sportágon belül a gyűlölködés, az intrika légköre lelt az egyeduralkodó, s ebben nem kívánok szerepet játszani.” Megítélésem szerint roppant nagy veszteséget jelent dr. Ormai kiválása, akinek hatalmas tekintélye van szerte Európában. Az elhatározását motiváló okok létezése felett nem érdemes meddő és teljesen hiábavaló vitát nyitni. Sajnos, ennyire siralmas és lesújtó a pillanatnyi helyzet. Amíg futott a szekér, s jöttek az eredmények, mindenki fürdőit a dicsfényben, s igyekezett jókora szeletet kanyarítani a képzeletbeli tortából. Egy évtizede senki sem gondolt arra, mi lesz, ha kidőlnek a sorból a klasszisok? Nem akadt szak- és szövetségi vezető, aki teljes mellszélességgel fordult volna az új, friss tehetségek felé. Mondhatom, törvényszerűen vezetett lefelé honi asztaliteniszsportunk útja, s hogy mostanság sincs minden rendben, erre bizonyság dr. Ormai László lépése. * A hét végén nem rendeznek fordulót a labdarúgás élvonalában, pihenhetnek a csapatok. November 18-án, szerdán barátságos mérkőzést játszik válogatottunk, és pályára lép az olimpiai együttes is. A „nagyok" hazai környezetben fogadják az NSZK-t, míg az ötkarikások idegenben kísérlik meg a helytállást. A Beckenbauer-legénység ellen sorra kerülő 90 percnek, a presztízsen kívül nincs különösebb jelentősége, hiszen a megbízott kapitánynak mindössze egyetlen mérkőzése lesz még, a Ciprus elleni EB-selejtező. A hét végi üresjárat nehezen magyarázható. Előfordulhat, hogy egy hét múlva, az őszi NB I-es zárófordulóban sáros, mély talajú pályákon kell játszani a csapatoknak, ezúttal jobb körülmények között vetélkedhetnének, s dönthetnének a pontok sorsáról. A Bundesligában nem borítják fel az előzetesen elkészített programot, ma a 16. forduló mérkőzéseit rendezik. Náluk nem kerítenek akkora feneket a szerdai 90 percnek, mint itthon. Való igaz, az olimpiai gárdának fontos összecsapása következik. Ennek ellenére, a spanyolok sem rendeltek el szünetet hazai bajnokságukban. Ezekkel, a válogatott mérkőzéseket megelőző összetartásokkal egyébként is nehéz fenntartások nélkül azonosulni. A dán válogatott tagjai a tavalyi világbajnokságot (!) megelőzően, jószerivel nem is találkoztak, csak a repülőtéren. Ennek ellenére, egészen tűrhetően futballoztak. .. Az edzőtáborokban már senkit nem lehet megtanítani futballozni, a hiányosságok pótlására sincs lehetőség. Taktikai variációkat sulykolhatnak, de idegen környezetben általában nem a magyar válogatott szabja meg a játék menetét, alkalmazkodni kénytelen az ellenfél által diktált tempóhoz, védekezésre kényszerül. Ezt pedig az egyhetes, tíznapos közös készülődés nélkül is megteheti bármelyik csapat. Véleményem szerint, egy-egy kiugró siker (vagy kudarc) soha nem a találkozót megelőző napok milyenségén, munkáján múlik. Dr. Lakat Károly szállóigévé lett mondása ma is tanulságos: „... aki a hétköznapokon csak firkál, az vasárnap sem fog szépen írni!” Doros László A sípályaátadáson részt vevők működés közben is megtekintették a nagy teljesítményű, úgynevezett forgódobos felvonót, mely óránként 250 ember továbbítására képes. A Tokaji Medosz SE az ÉVIZIG egyik volt helyiségéből alakította ki kajak-kenu szakosztályának csónakházát. Képünkön: az avatóünnepségen jelen lévők egy csoportja a létesítmény előtt. Laczó József felvételei Jelentős társadalmi összefogással MANAPSÁG, amikor minden fillért meg kell becsülni, minden forintot ésszerűen kell beruházni, takarékoskodásra kényszerülnek a tanácsok, sportszervek és -egyesületek. Megritkultak a létesítményavató ünnepségek, előtérbe kerül a meglevők karbantartása, felújítása. Nincs ez másként Tokajban sem, a helyiek mégis nagy fába vágták fejszéjüket. Nem elégedtek meg a távlatok lehetőségeivel, értékteremtésre vállalkoztak. S mikor áldozatos munkájuk gyümölcse beérett, büszkén küldték szét a meghívókat, amelyek két sportlétesítmény avatására is „belépőül" szolgáltak. Sípálya és vízisporttelep ... Jellegében messze eltér egymástól, közös viszont mindkettőjükben van. Mégpedig az, hogy alkalmat ad a rendszeres sportolásra, testmozgásra, melyből sohasem elég. És, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a létesítményedet Tokajban hozták „tető” alá, abban a városban, amelyik az elmúlt esztendőkben — a sport területén — csak ritkán hallatott magáról, a hír, a tény máris szívet melengető. A „TV-HEGYEN”, vagy ahogyan hívják: a Nagy-Kopaszon nem volt éppen barátságos, az alkalomhoz illő az időjárás. Köd ülte meg a környéket, az eső is cseper- gett, a helyieket, és a meghívott vendégeket — köztük Kovács Zoltánt, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának titkárát, dr. Szádeczki Zoltánt, a Borsod Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályának vezetőjét, Aradi Máriát, a Tokaj Városi Pártbizottság titkárát, Májer Jánost, a városi tanács elnökét — ez mitsem zavarta. Sáfrány Ferenc, a városi pártbizottság politikai munkatársa, a Tokaji MEDOSZ SE elnöke köszöntötte az avatóra érkezetteket, majd Kristóf András, a sportegyesület síszakosztályának vezetője tartott rövid beszédet. Elmondta, hogy az ötlet és a megvalósítás között szűk három esztendő telt el. Félmillió forinttal indultak (pályázaton szerezték) és „beszálltak” a helyi vállalatok, üzemek, költség- vetési egységek, szövetkezetek, iskolák, diákok, hogy összefogásuk eredményeképpen több milliós létesítményt készítsenek. A meglevő pályát meghosszabbították (600 méteresre), kiszélesítették (70 méteresre), létrehoztak egy 250 méter hosszú szánkópályát, felépítettek egy úgynevezett forgódobos, tányéros felvonót, mely óránként 250 síelő „felhúzására” alkalmas. Bővült, szépült a melegedő, hamarosan átadják a parkolót. A sípályához sokan és sokat tettek hozzá, heten azonban (Kristóf András, Vitányi Béla, Csócsics Lajos, Nagy Endre, Tihanyi László, Bolló Sándor és Tóth Ferenc) szabadidejüket is feláldozták azért, hogy a téli sport örömeit mások élvezhessék. Terveik életképesek: a későbbiekben világítóberendezést szeretnének csinálni, síbuszokat kivannak üzemeltetni, és lesz büfé, teázó is. A szezon beköszönte után a létesítményt szombat-vasárnaponként kínálják majd a nagyközönségnek, mód és lehetőség nyílik a sítáborok szervezésére, az oktatásra. A NEMZETISZÍNÜ szalagot — néhány gondolat kíséretében — dr. Szádeczki Zoltán vágta át. Kiemelte, hogy manapság — különösen ott, ahol arra a természeti adottságok kedvezőek — fejleszteni kell a téli- és vízisportolási lehetőségeket. A létesítmény elsősorban a tömegsport céljait szolgálja majd, tehermentesíti a Bükköt, és viszonylagos közelsége miatt, még az Alföldön élők számára is vonzóvá válhat. A megyei tanács nevében további segítséget, támogatást ígért, és köszönetét mondott a megvalósításban jeleskedőknek. RÖVID SÉTA után, a jelenlevők buszba szálltak, és néhány perc múlva már a Bodrog partján hallgatták Simon Lászlónak, a Tokaji MEDOSZ SE kajak-kenu szakosztálya vezetőjének „mondókáját”. Miért alakítottak vizes „különítményt”? Mert nem nézhették tovább tétlenül, hogy a vizek városában nincs vízisportélet. A csónakház lehetett volna szebb, tágasabb is, de olcsóbb aligha. Tulajdonképpen egyetlen forint nélkül vették birtokba, hála az ÉVIZIG nagyvonalúságának. Űjra elhangzott a városi üzemek, vállalatok dicsérete, az iskolások, társegyesületek, szakszövetségek „köszöntése”, mert valamit minden felsorolt adott, hogy szebbé, komfortosabbá alakuljon a csónakház. Díszes tábla hirdeti a sporttelep használóinak, a MEDOSZ sportegyesületének, az általános iskola diáksportkörének, és a fő szponzor, az ÉVIZIG nevét. Simon László leszögezte, hogy az első lépcsőben a tehetségek felkutatását, kiválasztását akarják elvégezni, majd a menedzselés kerül előtérbe. Az arra érdemeseket pedig azonnal „beajánlják” a tehetősebb kluboknak, elsősorban a DVTK-nak, az Olefin SC-nek és az MVSC-nek. A szalagot Kiss Lajos, a mel- bourne-i olimpia bronzérmese, a Borsod Megyei Kajak- Kenu Szövetség elnöke vágta át, és annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben Tokaj a vízisportjáról is híres lesz. ITT SEM MARADT EL a létesítmény megtekintése, a szebbnél szebb hajók mustrája. Nagy tetszést aratott Aradi Mária megjegyzése. A városi pártbizottság, titkára ugyanis azt a típust is felfedezte, amelyikben egykor versenyzett. Persze, a tokajiaknak nem kell attól félniük, hogy a technika állva hagyja őket, számíthatnak a kajak-kenu szakosztályt üzemeltetők segítségére, sőt országos támogatásra. Ebben bizonyosak lehetnek, már csak azért is, mert szűkebb pátriánk sportvezetői, szakszövetségi aktívái (akik szép számú küldöttséggel képviseltették magukat), a megyehatáron túlra is elviszik a létesítmények hírét. Kolodzey Tamás Pályán az NB ll-es csapatok Derűlátóak a borsodiak A labdarúgás második vonalában vasárnap a 18. forduló mérkőiéseit rendezik meg. A borsodi együttesek közül csak a Kazincbarcika szerepel hazai környezetben, a DVTK-ra és az Ózdi Kohászra hosszú utazás vár. A barcikaiak pénteken délelőtt kellemetlenül hűvös, szeles, esős időben gyakoroltak. A játékosok igencsak igyekeztek, mindenki sokat mozgott, mutatta magát. Fejedelem György, a KVSE elnöke fázósan jegyezte meg: — Ha vasárnap is ilyen igyekezettel játszanak, nem lehet baj! Balázs András vezető edző osztotta az elnök véleményét,, de hozzátette: — A Metripond SE sokkal jobb csapat annál, mint amit a jelenlegi helyezése mutat. Egészen biztos na- gyok abban, hogy a bajnok. sáp végén az együttes a mezőny első felében végez. Javítani akarnak, nehéz dol- gunk lesz ellenük. — Van sérült, beteg? — Szerencsére nincs, Babus viszont legutóbb megkapta a harmadik sárga lapot, így rá nem számíthatok. Budai felépült, ő lesz a jobbhátvéd. — Mire számít? — Nekünk csak a győzelem jelentene igazán jó eredményt, ennek érdekében a labdarúgóink mindent el fognak követni. A KVSE várható összeállítása: Májer — Budai, Szta- hon, Kondás, Búza — Kerekes, Orlóczki, Balogh, Asz- szony (Sziklai) — Bartuska, Csipke. * Száger György, a DVTK vezető edzője arról beszélt gondterhelten, hogy Szegeden nem számíthat Takácsra. A középhátvéd sárga lapok miatt hiányzik majd, pedig határozottságára nagy szükség lenne a Tisza part- ján. — A szegediek a hajrára igen belelendültek, eltökélt céljuk a felkerülés, igy a ucsárnapi 90 perc aligha ígérkezik egyfajta csendes sétának — mondta a szakvezető. — Töprengek még egyet az összeállításon, mert Farkas és Kiss a védöfel- adatok ellátásában nem jeleskedik. Valószínűleg sor kerül kisebb szerkezeti változásra. — Hogyan érhet el a DVTK jó eredményt Szegeden? — A legfőbb, hogy a hátsó alakzatunk biztos lábbal romboljon, ne jöjjön zavarba, s ne kínálja fel tálcán a lehetőségeket a hazaiaknak. Száger György azt is megjegyezte, hogy amennyiben sikerülne egy pontot elcsípni, akkor már nagyon elégedett lenne. Ezt a feladatot valószínűleg az alábbi összeállításban kísérli meg kiharcolni a gárda: Veréb (Nagy) — Kuttor, Leskó, Dózsa, Szemere — — Szlifka, Huszák, Fükő, Molnár — Lengyel, Kölln. * Özdon továbbra is felhőtlen az égbolt, Bánkúti László vezető edző azt viszont kimondottan fájlalja, hogy az egyik pontot legutóbb a fővárosban hagyták Az ÖKJSE kezében volt a Bp. Volán elleni összecsapás, de elegendő volt egy kis kihagyás, s be kellett érni a döntetlennel. Szekszárdon is a pontszerzés a cél, ez azonban nem ígérkezik könnyűnek. A hazaiak a 19. helyet foglalják el, mindössze 12 pontot gyűjtöttek, s javítani akarnak. Az eddigi mérkőzéseken az Özd pontosan kétszer annyi gólt szerzett, mint a Szekszárd, ez a tény pedig könnyen döntőnek bizonyulhat. — Gólt kell lőnünk, akkor nem lehet nagy baj! — mondta Bánkúti László. Az ÓKSE várható összeállítása: Fekete — Fodor, Kertész, Králik, Stanev — Kovács, Utassy, Tokár, Osváth — Munkácsi, Nagy G. Kazincbarcikán Komáromi, Szegeden Győri L., Szekszárdon pedig Bay fújja majd a sípot a vasárnap 1 órakor kezdődő összecsapásokon. A forduló további mérkőzései: Eger SE—Bp. Volán SC, Ajka—Nagykanizsa, Ganz-MÁVAG—Salgótarján, Kecskemét—Dunaújváros, Komló—Szolnok, Nyíregyháza—Csepel, III. kér. TTVE—Veszprémi SE.
