Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
1987. október 12., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ha egy város közvéleményét valamilyen esemény, bűncselekmény behatóan foglalkoztatja, pár szó, rövid bemutatkozás után azonnal erre a történetre terelődnek a szavak. Hírek, híresztelések kapnak lábra, a valóságból mindenki elvesz, vagy megtoldja saját véleményével. Kazincbarcikán mostanában nincs ilyen híresztelés, s talán ez a legjobb mércéje a városi kapitányság munkájának. A rendőrség teszi a dolgát, elvégzi feladatát. — Nincs miről beszélnem KVbC; iriujei — uu»ur-«f rekes, Kondás, Budai — Or- lóczki, Balogh, Asszony, Búza - Zsiga, Csipke. Edző: Balázs András. Csere: Kiss helyett Huszák, a 46., Szemere helyett Thury, a 63., Csipke helyett Gyenes, a 84., Asszony helyett Szamosi, a 85. percben. (A kezdést megelőzően az első meglepetést a barcilcaiak okozták azzal, hogy pirosfehér színű szerelésben léptek pályára. A hazaiak mi mást tehettek, szokatlan ösz- szetételt választottak. így is sokáig ___zavarólag __hatott, H A A BŰNÖZÉS ELÉRI A 0%-OT Szlifka erőssége volt nak, jól rombolt és futott fel. hangot hall, s meggyőződik róla, nem rossz szándékkal akar hozzá belépni az illető ... Apropó, betörések! A városban — bűnügyi szempontból — még mindig a tavaszi betöréssorozat a legemlékezetesebb esemény. Nem véletlenül, hiszen feltűnő utcai támadást, erőszakot mostanában nem jegyeztek fel a bűnügyi krónikába. — A közrend és közbiztonság állapotát — mondja Forgács László rendőr őrnagy, városi kapitány — megfelelőnek tartjuk. Mire alapozzuk véleményünket? Az ismertté vált bűncselekmények száma ebben az esztendőben, januártól szeptember végéig 819 volt, amely az előző évihez képest 19,4 százalékos csökkenést jelent. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények esetében majdnem 35 százalékos visszaesést mutat a statisztika, arányuk az összes bűncselekményen belül 10 százalék. Felderítési mutatónk hasonló arányban javult. A miskolci kapitányság után mi őrködünk a megyében a legnagyobb terület biztonságán, hiszen tézkedések szükségesek. A társadalmi tulajdont és a személyi javakat károsító lopások ugyancsak sok fejtörést okoznak. Az autólopások és a gépkocsifeltörések aránya a bűncselekményeken belül magas, megelőzésük, felderítésük fontos tennivalónk, örömmel vesszük, hogjt munkánkban számíthatunk a társadalmi segítségre. A városban több, mint félezer önkéntes rendőr járul hozzá feladataink ellátásához, akik szabadidejüket, nemegyszer éjszakájukat áldozzák fel. Nálunk 1984-ben alakult meg a bűn- megelőzési tanács, ebben a hónapban tartják a bűnmegelőzési hónap programsorozatát. Miklovicz Lórántné felszolgálóval munkahelyén beszélgettünk. — Harminc esztendeje vagyok a szakmában. Jól tudom tehát mi történhet egy szórakozóhelyen, ha elszabadulnak az indulatok. Itt egy esztendeje helyezkedtem el. Hangos szóra emlékszem, de -verekedésre nem . .. U. J. Uj iskola Alsózsoicán Alsózsoicán megkezdődött az új, kilenc tantermes általános iskola építése, amelyet a nagyközségi tanács gazdasági műszaki ellátó szervezete saját kivitelezésben készít el, mintegy 20 millió forintos költséggel. Az intézmény kisegítő iskolaként működik, átadása 1988 végére várható. Idős korúak ünnepi hónapja Mindannyian tudjuk, hogy a kampányszerű akciók nem jelenthetnek megoldást, teljességet. Az időskorúak ünnepi hónapjának célja inkább az, hogy még jobban ráirányítsák a figyelmet az öregekkel való törődésre, és maradandó élményekkel, színes programokkal örvendeztessék meg őket. A miskolci Szentpéteri kapui Szociális Otthonban, ma dr. Kise Katalin városi főorvos nyitja meg az október 12-től november 14-ig tartó rendezvénysorozatot. Miskolc tizenöt idősek klubjában és a szociális otthonban szinte minden napra jut valamilyen program. A kiadott füzetben tallózva, a teljesség igénye nélkül adunk közre néhányat. A klubok tagjai találkoznak az intézményeket patronáló szocialista brigádokkal, közös kirándulást, szalonnasütést, gulyásfőzést rendeznek. Az egészséges életmóddal, táplálkozással, öltözködéssel kapcsolatban hallgathatnak előadásokat. Az élelmiszer- ipari termékbemutatókon meg is kóstolhatják az ajánlott ételféleségeket. Zenekarok, művészek adnak több intézményben műsort, de sok helyen az óvodások kedveskednek versekkel, dalokkal az öregeknek. Őszi lehalászás Országszerte jó ütemben halad az őszi lehalászás; mintegy 200 üzemben ad munkát az idei „termés” betakarítása. Az összes halastavi vízfelület mintegy 24 000 hektárra tehető, úgyhogy bőven van munkájuk a szakembereknek. akik az elmúlt évi „hozamot” valamelyest meg is haladó halmennyiséggel számolnak. A természetes vizeken folyamatos a halászat, egészen addig tart, amíg a vízfelület be nem fagy; ezeken a részeken őszszel zavartalan a munka, ám lehetőség szerint itt is fokozzák a tempót azért, hogy megfelelő készleteket tárolhassanak a gyűjtőmedencében az őszi—téli hónapokra. Ismerjük meg szomszédainkat A szomszédos, baráti Szlovákia, közelségénél és sok látnivalójánál fogva, mindig is kedvelt úiicélja volt a külföldre utazóknak. A turisztikát kedvelőknek különösen vonzó az Alacsony- és Magas-Tátra hegyvilága. Ezért az év minden szakában sokan is látogatják. A Tátrába utazók útja többnyire Kassán és Lőcsén vezet keresztül. Képösszeáí- lításunk e városok és a Magas- Tátra látnivalóiból ad ízelítőt. A képünkön látható épület 1899-ben épült, és a kassai (Kosice) Városi Színháznak ad otthont. A színhárépület a város centrumában, a tenin út közepén, az érdekes Orbán-torOny közelében all. A Csorba-to (Strbské Pfeso) fölött 1830 in magasra visz a libegő a Szoliszkő-csúcs közelébe A Tarajka (Hrebienok) kedvenc kirándulóhely Ötátra- füred (Story Smokovec) fölött, ahová siklóvasúttal lehet feljutni. Kiindulópontja több hegyitúra útnak. Innen érhetők el a Tar-pataki vízesések is. Tátrai látkép, a távolban az Oszterva (Ostrva) magasodik a táj fölé Szombaton délelőtt külön autóbuszok hozták Miskolcra Borsod különböző településeiről annak a fórumnak a résztvevőit, amelyet a megyei könyvtárban rendezett a Megyei Bűnmegelőzési Tanács. A harmadik bűnmegelőzési hónap rendezvénysorozatának eseményeként megtartott fórumon 130— 150 cigánylakos vett részt és hallgatta meg a megye vezető tisztségviselőéinek előadását, illetve a kérdéseikre adott válaszokat. A bevezető előadást dr. Illés Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta. A cigányság helyzetéről beszélt, arról az átalakulásról, amely az utóbbi huszonöt évben segítette a beilleszkedést azoknak, akik maguk is törekedtek erre. Az országban élő 400 ezer cigány közül Borsodban körülbelül 74 ezren laknak, s az egyik legnagyobb problémát a következő adat szemlélteti : míg az országban élő nők 50 százaléka dolgozik, megyénkben a férfiak 40 százalékának, a nők' 30 százalékának van állandó munkahelye. A lakásépítésben, a telepek felszámolásában sokat léptünk előre, de így is 95 cigánytelep — és ebből 27 Miskolcon van — megszüntetését kell még megoldani. Az iskoláztatás, a képzettség hiánya foglalkoztatási gondokkal jár együtt, ehhez jön még, hogy egyébként is nehéz most elhelyezkedni a megyében. Így nem csoda, hogy a most állást kereső kétezer ember 80 százaléka cigány. Sokan élnek még most is az ősi magatartásformák keretein belül, elkülönülve a többi lakostól. Ennek a csoportnak az életmódja, egészségi állapota, táplálkozási szokásai nem változtak, sok gyermek betegen, testi, szellemi fogyatékosként születik meg. Ebből a vándorló, munkakerülő rétegből kerül ki a bűnözők nagy százaléka. Fokozódott a bűnözésben való részvételi arányuk. Létszámukhoz képest háromszoros körükben az elkövetők aránya a lakosság más rétegeihez viszonyítva. A bevezető előadás után a meghívottak írásban beadott kérdéseire Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese, Básti János, az SZ’MT vezető titkára, Major János, a KISZ megyei első titkára, dr. Boholy Zoltán, megyei főügyész-helyettes, dr. Deim László, a megyei bíróság elnökhelyettese, dr. Túrós András, rendőr-vezérőrnagy, megyéi főkapitány és Búzáné dr. Tóth Eleonóra. a megyei tanács koordinációs bizottságának titkára válaszolt. A huszonhét kérdés jelezte. hogy nagy volt az érdeklődés. a jogi szakemberektől elsősorban aktuális ügyekben kérték válaszokat, de az elhelyezkedés, a lakásépítés, a tankötelezettség, a szociális segélyek ügyében is tettek fel kérdéseket. A válaszókból kitűnt, hogy a megye vezetőinek álláspontja szerint az, hogy valaki cigány, nem lehet hátrány, de előny sem. (Tehát azért ne kapjon segélyt, mert digány). A segélyeket „természetben” a gyerekeknek adják (befizetik az ebédjét, a napközit, a könyveket), de készpénzt nem adnak .az 'italozó szülők kezébe. Jó lenne, ha több tanácstag Ikerülne ki a cigányság köréből, de eddig épp a cigányok nem szavaztak a cigányj előliekre. (Ezért sem lenne aktuális a cigánybíró, vagy cigányvajda-rendszer újraélesztése.) Szó volt a közhasznú munkavégzésről, melyet egyre több településen terjesztenek ki. arról, hogy a fővárosi köztisztasági vállalat 500 borsodit tud felvenni (igaz, csak száznak tud szállást is biztosítani). Beszéltek arról is. hogy a nehezebb elhelyezkedési körülmények nem jelenthetik azt, hogy „bocsánatos bűn” a közveszélyes munkakerülés. A fórum (amelyre természetesen aizók a jól öltözött cigányemberek jöttek el, akikkel nincs dolga a törvénynek), a helyszínen feltett kérdésekre adott válaszadás után fejeződött be. A siker akkor lehet teljes, ha ezek az emberek továbbadják az itt elhangzottakat (kérték, hogy legyen más városokban is hasonló fórum), ha tudatosul a többiekben is. hogy a nehezebb gazdasági helyzetben is számíthatnak a társadalom segítségére azok a cigányl.ako- sok. akik maguk is így cinek és dolgoznak, hogy rászolgálnak a bizalomra. (sz-i) A ír aü cigányokról Találkozó és fórum a megyei könyvtárban cigányférfiak 80 százaléka, a
