Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
1987. október 12., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 zebb a lélek összetartó íeS zeptember utolsó szombatján, Szend- rőn, hagyományteremtő rendezvényt szervezték; Nyárbúcsúztató címmel. Az általános iskola pompás aulájában az edelényi úttörő fúvószenekar adta meg az alaphangot a kezdéshez, s aztán színpadon egymást váltogatták az amatőr együttesek. Az iramodásnyira lévő tornacsarnokban divatbemutató szórakoztatta a résztvevőiket. Az udvaron a kirakodóvásár portékái kellették magukat. Volt törökméz és hímzett terítő, agyagkorsó és nyalóka. Sajnos, egész nap zuhogott az eső. A 4700 lakosú település polgárainak többsége pénteken kapott fizetést, így a szombat délelőtt a bevásárlással telt el. (A boltokban a kosárért is sorba kellett állni...) A rendezők korábban nem tudhatták, hogy erre a napra esett a katonai eskütétel ideje, így a potenciális látogatók számát ez a tény is megtizedelte. Mi tagadás, a házigazdák több vendéget vártak, de azért nem mondtak le arról, hogy jövőre, itt és most, hasonlóan búcsúztatják a nyarat, s a kellemes .időtöltés reményében összetrombitálják az embereket. Miskolcon Október első szombatján átrendeződött a város. Alkalmilag szünetelt a villamosforgalom, csinos majorettek vonultak a Széchenyi úton, zenekarok húzták és fújták a talpalá- valót, s a Centrum Áruház előtt felállított színpadon a város vezetői foglaltak helyet, hogy válaszoljanak az utca emberének kérdéseire. A kirakodóvásár a megszokott látványosságot ígérte: sok luftballon elpukkant, rengeteg édesség fogyott, s e napon nem a rend őreinek, hanem a köztisztasági vállalat embereinek akadt dolga ... Szóval, az október másodikáp és harmadikén tartott Belvárosi Népfrontnapok rendezvénysorozata a siker rovatban könyvelhető el. Nyilvánvaló hát. hogy folytatása következik. Jövőre, ugyanitt. A szendrői és miskolci eseményeknek nincs közük egymáshoz, ám egy nevezőjű a szándék. Ez az, ami összeköt. Emberek és közösségek keresik az újmódi. a kor szokásainak és lehetőségeinek megfelelő új kapcsolatok kialakítását. Nem könnyű és nem veszélytelen vállalkozás ez. A művelődési ház szendrői igazgatója úgy fogalmazott azon a bizonyos esernyős nyárbúcsúztatón, hogy manapság könnyebb a meglévő hagyományt ápolni, mint a hagyományteremtő rendezvényeket összehozni. A nagyobb tehetetlenségi nyomaték miatt nehezebb mozgósítani, nehegyelmére apellálni... Fentebb írtam a kockázatról is. Ebben az elüzletiesedő világban izmosodik az a megállapítás, mely szerint kockázat nélkül nincs üzlet ... Nos, október 14- én alkalmi Hyde-park lesz — a hírverő közlemény szerint — a miskolci Szabadság tér. Tudja a fene, hogy melyik a nagyobb kunszt: egy pódiumra feladván tíz percig szövegelni akárkinek akármiről (a királynőt természetesen nem szabad szidni!), vagy kiülni a publikum elé, amint az megesett a belvárosi napókon, s felelősséggel válaszolni. De a közelmúltban máshol és máskor ;is .támadták meleg percek, s talán ezek az aktusok is hagyományteremtő- ek lesznek. A kormányszóvivő legutóbbi értekezletén sok más, fontosabb téma mellett beszámolt arról is, hogy mennyit keres a mill iszterelnöik, s mennyiből gazdálkodik otthon a pénzügyminiszter. Az Ország- gyűlés őszi ülése pedig egyenesen korszakos példával szolgálhat. A hazai sajtó közleményeit ismerjük. Tájékoztatásul és tanulságként egy külföldi tudósító véleményét másolom le: „Mindenki feszült figyelemmel várta Grósz Ká- rolynak, * a Minisztertanács elnökének beszámolóját. Vajon milyen érveiket sorakoztat fel? Ügy látszott, mintha a kamera objektíve a kormányfőnék egyenesen a lelke közepét célozta volna meg. Az államférfi fiatal, energikus arcát, erős, akaratot jelző kemény vonalú ajkát, egy magabiztos ember határozott gesztusait. Grósz nem mentegetőzött, nem csití- tott, nem ígérgetett, — mindent elmondott úgy, ahogy van. Elvtársi és férfias monológot mondott. Ne várjatok csodákat, lesznek újabb nehézségek, de képesek vagyunk leküzdeni őket; képesek és kötelesek! Amikor a kormányfő befejezte beszédét, az eddig feszülten figyelő hallgatóság ovációban tört ki. Hittek neki! A kormány- programot egyhangúlag elfogadták. Az igazság és bátorság mindig számíthat a bizalomra.” A tudósítás a Lityeratúr- naja Gazeta szeptember 30-i számában jelent meg. A szovjet olvasó arról nyilván mit sem tud, hogy előtte Szendrőn nyárbúcsúztatót, utána Miskolcon népünnepélyt rendeztek. De a dolgok valahol ösz- szefüggenek. S valamifajta titkos, tudományos alapon nehezen magyarázható kapcsolatok nyomán ápolódnak a régi, s teremtődnek az új hagyományok. Brackó István A napokban aratják a napraforgót is Göndör Bertalanná Luterán László A kibontakozás jegyében váltásokkal Ráski László A megyei Zöldért Vállalat szerkezetváltásra készült. Szerkezetváltásra struktúrájában, gazdálkodásában, gondolkodásban. Megtörtént a generációváltás, a fiatalok — az elődök kitaposott ösvényein járva — másfajta léptékben, másféle módon gondolkodnak. * ELŐZMÉNY, AZ ELSŐ TÖRTÉNET: Ráski László 1974-ben végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. A Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Zöldértnél helyezkedett el. A hetvenes évek közepén egy NDK-s társvállalatnál töltött egy fél évet, a kinti vállalati működési módszerek tanulmányozása céljából. Aztán újra itthon, a Zöldért közgazdasági osztályára került, később ugyanitt vezető lett, 1987. február elsejéig. Ekkor ugyanis kinevezték a cég igazgatójának. — A megyei Zöldértnél szinte egyik pillanatról a másikra történt meg a nagy generációváltás — mondja az igazgató. — Az igazgató, a kereskedelmi helyettese, a nagykereskedelmi osztály, a műszaki osztály, a szállítási osztály vezetői nyugdíjba mentek. Üj ember került a pénzügyi osztály élére. A munkatársak megválasztásánál ugyanakkor már az én elképzeléseim érvényesültek. Ragaszkodom ugyanis a fiatalokhoz. Ügy érzem, a mai fiatalságban erős az alkotni vágyás, a bizonyítás. Egyszerűen életkoruknál fogva robbanékonyabbak, mozgékonyabbak, s természetszerűen __ fogékonyabbak az újszerű dolgok iránt. Meggyőződésem, ha sikerül olyan vállalati egységet kialakítani, ahol a bölcs és tapasztalt munkatársak árnyékában tudunk fiatalítani, akkor a Zöldért — a jelenlegi pozíciók megtartása mellett — mozgékonyabbá, rugalmasabbá válik. Gazdálkodása azontúl, hogy színesedik, még eredményesebb lehet. Engem mindig bosszantott, ha adott vállalati problémára olyan választ kaptam, hogy a gondok orvoslásához adott helyzetben változtatás nem szükséges, mert az idő úgyis kiforrja magát, egyébként pedig minek igazítani a jól bevált gyakorlaton. Az idő, igaz, nagy úr. De mi, fiatal vezetők úgy gondoljuk, az eseményeket fel kell pörgetni, az időt meg kell előzni, s a döntéseket meg kell gyorsítani. A csendes laví- rozgatások kora lejárt. Azt, hogy helyes úton járunk, végül mégis a kormányprogram igazolta. Mi korábban határoztuk meg magunk számára a feladatokat, ám néhány napja visszaolvastuk azokat az Országgyűlés őszi ülésszaka után. * A MÁSODIK TÖRTÉNET: Luterán László 1983-ban végezte el a közgazdaságtudományi egyetemet, Zöldért ösztöndíjasként. Az első évben a burgonya-zöldség-gyü- mölcs nagykereskedelmi osztályra került, aztán a köz- gazdasági osztályra, majd a vegyes- és ipari termék osztály vezetésével bízták meg. Ez év elején lett kereskedelmi igazgatóhelyettes. * — A kormányprogram számunkra az érthetően megfogalmazott feladatok tárházát jelenti. Pontosan érezzük, hogy megvalósítása, nemcsak a mi örömünket szolgálja, hanem majd gyermekeinkét. Vállalatunk esetében a kormányprogram azt jelenti, hogy az általunk kidolgozott Zöldért- stratégia jó — tehát az elgondolásainkat végre kell hajtani. Példákkal élve, meg kell valósítanunk a szerkezetváltást. Az ipari tevékenységek a vállalati eredmény 1 százalékát adják csupán, holott a nyereségszintje 15—20 százalékos. Következésképpen a jövőben nagyobb teret kell biztosítanunk az ipari tevékenységnek, hogy az itt képződő magasabb jövedelmet beforgathassuk az alaptevékenységbe, megerősíthessük azt. Egyszerűbben: a feldolgozóipart szeretnénk kiépíteni. Az itt képződő nyereségből pedig többet tudnánk áldozni a zöldség-gyümölcs termeltetésre, kereskedelemre. Ez utóbbi területen az elmúlt időszakban komoly gondok keletkeztek, ebből adódóan persze fantasztikus lehetőségek is nyíltak. Meggyőződésem szerint, fejlett belső piac nélkül nem álmodozhatunk reálisan a külpiac után. Nekünk tehát komoly feladataink vannak a piac építésével. Ám azt sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Zöldértnek nincs ma már ellátási kötelezettsége, s bár igen széles a skálája a forgalmazott zöldségeknek, gyümölcsöknek, a forgalmazás tevékenysége minden áruféleségre nem terjedhet ki. A jövőben a mennyiségi szint megtartása mellett úgy gondoljuk, hogy a minőségre nagyobb figyelmet kell fordítani. Ahhoz viszont, hogy a termelő tudja azt, hogy milyen minőséget igényel tőle a piac, jó és főként gyors piaci információk szükségesek. Az információk áramlásának katalizátor szerepét nekünk kell felvállalni, de önkritikusan megállapítva e területen bizony jócskán van javítanivalónk — említi az igazgatóhelyettes. — A gondolat- és szerkezetváltásra azonban nemcsak nekünk van szükségünk, hanem a termelőnek is — veszi át a szót az igazgató. — Visszatérve az élelmiszer-feldolgozó létesítésének ügyére. Egy külföldi partnerrel folytattunk biztató tárgyalásokat. Közös elképzeléssel olyan feldolgozót akarunk működtetni, ahol a kormányprogramhoz kapcsolódó mezőgazdasági munka- programból idézve: „ ... a termékek versenyképességét, minőségét tudnánk javítani aszeptikus technológia alkalmazásával, magasabb értékű termékek előállításával”. A majdani gyártáshoz persze az alapanyag- termeltetési munkát már most el kell kezdeni, s ennek megvalósításához nem kevés pénzt is áldozunk. Több millió forint fejlesztési alap átengedésével megvalósulhat több mezőgazda- sági üzemben is a szerkezet- váltás, ez pedig már a jó érzésen túlmenően, ..feltétlenül siker. * A HARMADIK TÖRTÉNET: Göndör Bertalan né, Anna. érettségi után, 1974-ben került a Zöldérthez. Rögvest a számvitelre került. Beleszeretvén a számok világába, munka mellett elvégezte a pénzügyi és számviteli főiskolát, s ma ő a pénzügyi osztály vezetője. Anikó a pénzügyek nagy ismerője. Jól tudja, s hangoztatja, ahhoz, hogy a vállalat stabilitása erősödjön, az évente megtermelt nyereségek gyarapodjanak, nem elegendő csupáncsak fiatalokra alapozni. A fiatalítás persze szükséges, de a minőségi munkaerő kiválasztásával. Napjainkban például a szakembereknek köz- gazdasági szemlélettel is fel kell vérteződniük, hovatovább a kereskedelemben menedzser típusú kereskedőkre van szükség. Magasabb követelményű munka elvégzéséhez ne többen legyenek, hanem a meglévők dolgozzanak jobban. Ezt vallják a vállalaton belül a többiek is. Feladatokhoz keresnek embereket, s nem fordítva. Most éppen üzemgazdászokat, s jó kereskedőket. Balogh Andrea Őszi munkacsúcs a földeken ■ (Folytatás az 1. oldalról) — Befejeztük az 560 hektáron termesztett siló vágását. Az átlagtermésünk 15 tonna lett hektáronként, a minőség pedig jó közepes. A legnagyobb őszi munka most az 1500 hektáron vetett szemes kukorica aratása. A termésátlagok 4,5—5 tonna között alakulnak, sajnos a munka haladását hátráltatja a magas víztartalom. A határban végeztünk az altalajlazítással és szervestrágyázással, s jó ütemben halad a műtrágya kiszórása. A talajmunkákat a száraz talaj megnehezíti, s az utóbbi időben lehullott csapadék sem változtatott a helyzeten. Még néhány nap, s földbe kerül a 670 hektárra tervezett őszi búza is. összességében tehát elmondható, hogy az őszi betakarítással, illetve a jövő év érdekében végzett talajművelési és vetési munkákkal jól állunk. Napokkal ezelőtt fejeződött be a isilóbetakarítás és a napraforgó-aratás Mezőkeresztesen. Dá nfi Dezső, az Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke: — Október 5- én végeztünk a silózással. A levágott összmennviség az aszály miatt 7,662 tonna, ami az állattenyésztési föágazat- nak csak szűkösen lesz elegendő. Október 6-án viszont megkezdtük a vetést. A száraz talaj miatta talaj-előkészítési munkálatokat csak nagy energia- és időráfordítással tudtuk elfogadható minőségben végezni. Szüretelőktől hangos a ti- bolddaróci határ. Hudák Miklós, a Rákóczi Termelő- szövetkezet főmezőgazdásza: — Szövetkezetünkben ,jelenleg a legnagyobb munkacsúcsot a szőlő szüretje jelenti, amely még a jövő héten is jelentős kapacitásokat köt le. A szántóföldi növénytermesztés őszi munkáit ugyanakkor nem szabad, hogy hátráltassa a szőlő betakarítása, ezért a mindennapi kapacitáselosztáshoz korrekt felmérésre és vezetői döntésre van szükség. A munkatorlódások miatt nagy fegyelem mellett tudjuk csak a párhuzamosan végzendő feladatokat folyamatosan megoldani. Nálunk is komoly gondot okoz, hogy a csapadékszegény nyárutó miatt talajaink nehezen mű- velhetők, a magágy-előkészítés pedig jelentős ráfordításokat igényelne. Az elővete- ménv nagy tömegű szármaradványai nem bomlottak el, ezért többmenetes talaj- munkára van szükség. A szántóföldön jelenleg őszi szántás, tárcsázás, s ezekkel egy időben kapcsolt gépekkel a talaj lezárása történik. Október 5-én megkezdtük a 400 hektárra tervezett őszi búza vetését ugyanakkor még a napraforgó betakarítása is folyt. A hét végén is dolgoztunk a határban, hogy minél gyorsabban végezhessünk. dí szembe kell néznünk olyar objektív nehézségekkel, mini például a gépek meghibásodása, illetve a javításokból az alkatrészhiány, amelyet nehezítik a gyors haladást. — bea — Fotó: L. J.
