Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉSZAK- El flS m a jia Mi o i XLIII. évfolyam, 233. szám 1987. október 3. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A gyermekétkeztetésről sok szó esik napjainkban, erről tár­gyalt legutóbb az SZMT elnöksége is. Sok kritika éri a ven­déglátó vállalatokat, amelyek igyekszenek kevés pénzből jót és elegendőt főzni. (Erről szól írásunk lapunk 6. oldalán.) Nagyszüret T oka j-Hegyal ján Tant a nagyszüret Tokaj- Hegyalján, ahol azonban a szőlőt ént veszedelmek miatt ugyancsak kicsire sikerült most a termés. A már oly még javít a mustok cukor­fokán. A világhírű borvidéken az idén mintegy 6800 hektárnyi termőszőlőben szüretelnek, a hét végén is. A Szovjetunió az enyhülés megalapozására törekszik Gorbacsov murmanszki beszédének visszhangja „Gorbacsov béke-csomag- tervvel tért vissza nyári sza­badságáról — javasolja, hogy az északi sarkkör övezete legyen a béke pólusa” — emeli iki pénteken a The Daily Telegraph a szovjet vezető murmanszki beszédé­ről beszámoló jelentésben. Mint az MTI tudósítója jelenti, a Londonban nagy érdeklődést keltő szovjet kezdeményezéshez fűzött kommentárjában a Financi­al Times katonapolitikai szakértője rámutat: „az északkelet-atlanti és a balti­tengeri kelet—nyugati flotta­tevékenység csökkentésre tett javaslatában Gorbacsov olyan aggodalmaknak adott kifejezést az Egyesült Álla­mok agresszív előretolt stra­tégiájával kapcsolatban, amelyek nem korlátozódnak pusztán a Szovjetunióra vagy a Varsói Szerződés tagjaira. Denis Healey, volt mun­káspárti hadügyminiszter és külügyi szóvivő a BBC te­levíziónak adott nyilatkoza­tában hangsúlyozta: „Gorba­csov javaslata újabb példája annak, hogy olyan szovjet vezetéssel van dolgunk, amely hátat akar fordítani a hidegháborúnak. Az új szov­jet vezetés megegyezésre akar jutni a Nyugattal és az enyhülés megalapozására tö­rekszik.” Illést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület előterjesztést vita­tott meg az új tagdíjrend­szer bevezetéséről. A magyar szakszerveze­tek XXV. kongresszusa ho­zott határozatot a 30 éve fennálló tagdíjrendszer egy­szerűsítésére és korszerűsí­tésére. A személyi jövede­lemadó bevezetésével lehet­ségessé, de szükségessé is válik a tagdíjfizetés új ala­pokra helyezése. Az Országgyűlés elfogad­ta a szakszervezeteknek azt a javaslatát, hogy a kifize­tett tagdíj ne képezze a jö­vedelem részét, így az után nem kell személyi jövede­lemadót fizetni. A debreceni főkonzul Miskolcon Kedves vendéget fogadott tegnap Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára. I. G. Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja látogatott Mis­kolcra. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az aktuális politikai és gazdasági tennivalókról. A találkozón részt vett Faragó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Pápai Gyuláné, a Miskolc Városi Pártbizottság munkatársa. Szövetkezeti fezei országos tanácskozása Pénteken Pécsett megkez­dődött az ipari, mezőgazda- sági és fogyasztási szövet­kezetek vezetőinek kétnapos országos tanácskozása. Dá- nyi Pál, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára megnyitójában többek kö­zött azt hangoztatta, hogy az ország gazdasági gond­jainak megoldása nem szű­kén értelmezett gazdasági feladat; a szövetkezetek — saját gazdasági tevékenysé­gük javításán .kívül — az utóbbi időben meggyengült mozgalmi jellegük erősítésé­vel is erőteljesen hozzájá­rulhatnak a megvalósításá­hoz. Szlameniczky István, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának főtitká­ra, az előbbiekkel össz­hangban, állást foglalt a szövetkezetek legfőbb sajá­tosságát jelentő tagsági vi­szony, a szövetkezeti élet demokratizmusa, valamint a tagság tulajdonosi érdekelt­ségének a továbbfejlesztése mellett. sokszor elismételt téli kifa­gyások, a szeszélyes tavaszi­nyári időjárás és sok más kártétel miatt a szokásos termésnek csak töredékét préselik az idén mind a nagyüzemekben, mind pedig a világhírű borvidék termé­sének több mint felét adó háztáji és kisgazdaságokban. Annak ellenére, hogy a történelmi borvidéket ilyen kemény természeti csapás sújtotta, a szőlőtermelők nem veszítették el kedvüket — s mentve a veszett fejsze nye­lét — az utolsó fürtig be­gyűjtik az idei termést. Mert a fagy nemcsak az úgyne­vezett szoknyaterületeken tett kárt, de a jó bort ter­mő, meredélyes lejtőn tele­pített ültetvényekben is. A hagyományos furmint, hárs­levelű és sárga muskotály faj­ták vidékenként is más-más­képpen vészelték át a ter­mészeti csapást, s különbö­zőképpen károsodtak. A szüret most nem víg,, nem kellemes mulatság, ha­nem szorgos munka, noha most nem volt szükség a diákok hadának segítségére. A nagyüzemek, kistermelők saját munkaerejükkel is meg­birkóztak a szedéssel, prése­léssel. Ami viszonylag vigasztaló, hogy a minőség most jobb, mint a termés mennyisége. Bár a szokásos aszúsodásról nemigen beszélhetünk, de az októberi — Hegyaljára jel­Hétfőtől hétfőig Az és a miskolci rádió Patak és Kövesd után most Barcika következik. ígé­retünkhöz, és egyre izmoso­dó hagyományainkhoz híven a két hírközlő szerv megerő­sített és jól felkészített stáb­ja Kazincbarcikára látogat, hogy az olvasót és a hall­gatót a korábbinál is rész­letesebben ismertesse meg ezzel a sok jelzőjű, fiatal várossal. Az október 5-ével kezdődő héten naponta köz­lünk — remélhetően érdekes — információt erről a Sajó- parti településről, illetve an­nak környékéről. A desszert­nek szánjuk 10-én, szomba­ton megjelenő magazinun­kat. A miskolci rádió, műfa­jának megfelelően, napról napra tudósít a városból, A korábbi jelzők persze kopnak, átíródnak és átér­tékelődnek. Kazincbarcikát hívták már a szobrok váro­sának, a fiatalok és a gyer­mekek városának, a virágok városának, a vegyipar fel­legvárának ... Ez a negy­venezer lakosú, sokarcú te­lepülés parancsra, ha úgy tetszik, szükségből lett vá­ros. Lakóinak urbánus hevü­lete és tenni akarása legen­dásan híres. A statisztikai ki­mutatások szerint jó néhány ellátottsági mutatóban veri az országos átlagot, s nem véletlenül nyerte el el a szépség és harmónia miatt a Hild János-emlékérmet. Kedvcsinálóként, ízelítőül csak annyit, hogy az egy hét során éppúgy megszólal a pártbizottság első titkára, mint a tanácselnök, vagy a vegyipar vezérigazgatója, és a fiatal város legöregebb embere. Régi újságokból tal­lózva, felidézzük a múltat, rövid kirándulást teszünk a csónakázótavon, s ellátoga­tunk a még csak most for­málódó mini vadonba is. Szó lesz persze a kimagas­ló eredményeket felmutató egészségügyi ellátásról és kultúráról is, csakúgy, mint a közrend és közbiztonság aggodalomra okot adó ál­lapotáról. Minden persze nem fér az étlapra. Köszönve vendéglá­tóink szívességét és segítő­kész tanácsait, abban a re­ményben vágunk neki ennek a barcikai sorozatunknak, hogy információink máshol is, máskor is érdeklődésre találnak. lemző — időjárás valamit

Next

/
Thumbnails
Contents