Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
1987. október 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 Síbörze Az idén is megrendezi hagyományos síbörzéjét a Miskolc városi sportcsarnok és a Bánkút Síklub vezetősége. Az eseményre október 22-én, csütörtökön délután 4 órától kerül sor a városi sportcsarnokban. Lehetőség nyílik a felszerelések cseréjére és a vásárlásra egyaránt. Sok a hiányzó Diósgyőrött Bányádé O/don, menekülés a veszélyzónából Kazincbarcikái Ha Kölln betalál a nyíregyházi kapuba, nagy baj már nem lehet ... Gólt persze más is szerezhet a diósgyőriek közül. A labdarúgás második vonalában vasárnap délután a 14. forduló mérkőzéseit játsz- szák a csapatok. A borsodi együttesek közül az Ózdi Kohász hazai környezetben rangadót vív a Csepellel, mig Kazincbarcikán a veszélyzónából való menekülés tétje lebeg a pályára lépők szeme előtt. A DVTK Nyíregyházán próbál szerencsét. Az ózdiak szerdán hazai környezetben előkészületi mérkőzésen 5-0-ra verték a Bélapátfalvát. Az eredménynek nincs jelentősége, ugyanis a fontos megméret- kezésre holnap kerül sor. A folyamatos, gördülékeny csapatjáték azonban méltán fakasztott derűt a szakvezetők arcán. — Együtt van a társaság, ez a magyarázata eddigi jó eredményeinknek ' — mondta Bíró István technikai vezető. — Tudjuk, hogy a Csepel nehéz ellenfélnek ígérkezik, de határozott célunk a két pont megszerzése. — Sérült, beteg van-e? — Nincs, viszont Králik összeszedte harmadik sárga lapját, így rá nem számíthatunk. Sok nézőt várunk, reméljük, jó lesz az idő, s az együttes győzelemmel örvendezteti meg szurkolóit. * Kazincbarcikán úgy ítélik meg, hogy remek lehetőség előtt áll a vegyésztársaság: amennyiben legyőzik a Salgótarjánt, s vereséget szenved a Nagykanizsa, két hely- lyel is előrébb rukkolhatnak a táblázaton, s elkerülnék a veszélyes zónát. Igaz, ezt a tarjániak pontosan olyan jól tudják, mint a sárga-kékek, ezért aztán küzdelmes 90 Percre van kilátás vasárnap délután. ■— Sérültünk nincs, Szta- hon és Barta is elkezdték az edzéseket — újságolta Balázs András vezető edző. — Diósgyőrött kifejezetten ügyesen, taktikusan futballoztak a fiúik, ha azt a teljesítményt képesek lesznek megismételni. aligha lehet gond. A barcikaiak készülődésének komolyságát jelzi, hogy ma edzőtáborba vonulnak, s ott készülnék a rendkívül fontosnak ígérkező összecsapásra. * A DVTK berkeiben örömet okozott, hogy a csapat igen előkelő helyre vereked- te fel magát a táblázaton. Bár még sok forduló hátra van, annyi azért derűvel töltheti el a szurkolókat, hogy ha nem is megy mindig igazából a játék, a gárda mégis képes kicsikarni a két pontot. Így volt ez legutóbb, amikor a KVSE a vártnál sokkal nehezebb feladat elé állította a piros- fehéreket. S hogy mi lesz Nyíregyházán ? — Régen volt ilyen sok zavaró tényező, mint most — kesergett Száger György vezető edző. — Fükö három sárga lap miatt nem játszhat, Kiss tüdőgyulladással esett ágynak. Nagyot másodszor is meg kellett operálni, Thury pedig sarokcsontgyulladással bajlódik. Ezek ismeretében kiegyeznék egy ponttal. — Mikor lehet eredményes az együttes? — Ha szervezetten fogadjuk a hazaiak próbálkozásait, s képesek leszünk őket meglepni. Mindenesetre sokat futó labdarúgókat állítok a középpályára. A Nyíregyháza ismereteim szerint a rendcsinálás időszakát éli, a szóhoz jutó fiatalok bizonyára mindent elkövetnek helyük biztosítása érdekében. Ózdon Pufii. Kazincbarcikán Mester I., Nyíregyházán pedig Varga L. bíráskodik a vasárnap délután fél kettőkor kezdődő mérkőzéseken. A várható összeállítások. ÓZDI KOHÁSZ: Fekete — Tokár B„ Kertész, Stanev — Kovács, Utassy. Osváth. Farkas B., Farkas S. — Munkácsi, Bém. KVSE: Májer — Babus, Kerekes, Kondás, Budai — Orlóczki, Balogh, Asszony, Búza — Zsiga, Csipke. DVTK: Veréb — Szlifka, Leskó, Dózsa, Takács — Húszak, Molnár, Farkas, Tóth — Lengyel, Kölln. A forduló további mérkőzései: Szeged SC—Bp. Volán, Ganz-MÁVAG—Ajka, Kecskemét—Eger SE. Komló-—Nagykanizsa, III. kér. TTVE—Dunaújváros, Szek- szárd—Szolnok, Veszprém— Melripond SE. * A labdarúgás élvonalában is teljes fordulót rendeznek. Szombaton hat, vasárnap két összecsapásra kerül sor. A fővárosban mindössze két mérkőzést játszanak. A párosítás: Békéscsaba—Tatabánya, Pécs—Bp. Honvéd, Kaposvár—Ü. Dózsa, Haladás—Siófok. Vasas—MTK- VM. Rába ETO—Debrecen, (szombaton), FTC—ZTE, Váci Izzó—Videoton (vasárnap). Nem kell megijedni... ..., mert nem kígyó tekeredett a füvön fekvő fiúra, mindössze az történt, hogy egy labdaszedö gyerek tréfálkozott a mérkőzés szünetében, s behálózta magát a locsolóslaggal. Fotó: Mák József Felelősség A hír nem lepett meg, hiszen hetek óta tudtuk, hogy az alacsonyabb osztályba távozott Hatvanger Zoltán helyett Fükö Sándor képviseli majd az NB lies játékosok érdekeit a Magyar Labdarúgók Szövetsége elnökségében. A hét elején megtartott ülésen aztán hivatalosan is átvehette a diósgyőriek középpályása Deák Gábor államtitkártól, az ÁISH elnökétől a kinevezésről szóló okmányt. Megtisztelő, felelősségteljes a megbízatás, s ezzel tökéletesen tisztában van Fükö is. Nem valószínű, hogy az első üléseken éppen ö állna elő fantasztikus ötletekkel, de ahogy megszokja a légkört, egészen biztosan lesznek, lehetnek megszívlelendő javaslatai. Felelőssége azért nagy, mert reflektorfénybe került, s a második vonalban szereplők tőle (is) várják, hogy céltudatosan és határozottan képviselje érdekeiket. A sors kiszámíthatatlan fintora, hogy az MLSZ legfrissebb elnökségi tagja csak nézője lesz a vasárnapi fordulónak, mivel a korábbi fordulókban összegyűjtötte a három sárga lapot. Fükö eddigi pályafutása során összesen nem kapott sokkal többet ennél, de csapat- kapitány, s így óhatatlanul is nagyobb a súrlódási felülete a játékvezetőkkel. Megbízatásához gratulálunk, a pályán pedig — mert az az ö igazi területe — sok sikert kívánunk neki és csapatának egyaránt. D. L. A Borsodi Bányász munkájáról, elképzeléseiről A sportszerető közvélemény sajószentpéter-miskolci egyesületként tartja számon a Borsodi Bányászt. Ebben van is valami igazság. A klub irodája, székháza Sajószentpéteren található, ott edzenek az ökölvivók, játsszák meccseiket a labdarúgók, ugyanakkor a női kézilabdázók a borsodi megyeszékhelyen gyakorolnak és szerepelnek, s a bokszolok bajnoki fellépéseinek szintén Miskolc ad otthont. A külső szemlélő számára ezért úgy tűnik, hogy tehetős, anyagi és tárgyi feltételekben nem szűkölködő egyesülettel „áll" szemben. — Azt nem állítom, hogy filléres gondjaink vannak — kezdte beszélgetésünket Üveges János, a Borsodi Bányász társadalmi elnöke (civilben a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgató- helyettese) —, de dúskálás- ról azért nincs szó! Az idei esztendőnek feszes költség- vetéssel vágtunk neki és szigorúan kimondtuk: amelyik szakosztály nem tud kijönni a részére biztosított összegből, annak működését kénytelenek leszünk szüneteltetni. „Egységeink” az év elején benyújtották igényeiket, s rögtön kiderült: 526 ezerre nincs fedezetünk. Gyorsan kidolgoztunk egy programot, „bő lére” eresztettük a fantáziánkat bevételeink növelése érdekében. Reklámtevékenységbe kezdtünk, szerződéseket kötöttünk más vállalatokkal — magától értetődően kölcsönösen előnyös alapon —, kiadtuk szakosztályainknak, hogy fordítsanak gondot saját bevételeik gyarapítására és így tovább. Ma már ott tartunk, hogy konszolidálódott a helyzet, s biztosítani tudjuk az eredményes munka pénzügyi feltételeit. Az egyesületi tevékenységünkben manapság ez elsőrendű szempont. — Sajószentpéteri sporttelepük megújulás előtt áll. Ott jártunkkor a klubházat renoválták, s mint mondták: fokozatosan mindenre sort kerítenek. Terveikben nem szerepel egy nagyméretű sportcsarnok felépítése? — Kétségtelen, hogy igazán örülnénk neki, de mindez pénzkérdés. Gondolni lehet rá, tesszük is, s mostani álláspontunk szerint — ha egyszer fedezethez jutunk — Kazincbarcikán építkezünk majd. Miért? Egyszerű a felelet: Kazincbarcikán nagyon sok bányász lakik, s gondoskodni szeretnénk arról, hogy számukra megfelelő legyen a sport- és a kulturális kínálat. Álmunk megvalósítására van remény, ha nem is a közeli jövőben. A bányászatot érintő állami nagyberuházások velejárója ugyanis a szociális vonatkozású létesítmények „felhúzása” is. Reméljük: ez is, az is lesz majd— Hogyan fogadták azt a döntésüket, hogy a kézilabdázókat és az ökölvívókat Miskolcra vezényelték? Ennek nyilván nem örültek a sajószentpéteriek, kazincbarcikaiak, az ott élő bányászok .. ■ — Elnökségünk döntött így! — vette át a szó Barta Gábor, ügyvezető elnök. — Mégpedig praktikus szempontokat figyelembe véve. Sajószentpéteri torna- csarnokunkban 500 nézőt tudunk elhelyezni. Élvonalbeli női kézilabdázóink egy- egy bajnoki rangadóját ezren, ezerötszázan is végigszurkolják, s hisszük, hogy ugyanígy „járnak” majd az ökölvívóink is. Azt nem vállalhattuk fel, hogy a telt ház táblájának kirakása után bezárjuk a szentpéteri csarnok ajtaját, „aki bújt, bújt, aki pedig nem, az kinnmarad” alapon. A miskolci városi sportcsarnokban méltó körülmények között fogadjuk szurkolóinkat, igyekszünk kiszolgálni, •kulturáltan elhelyezni, továbbá tombolával és egyéb fogásokkal magunkhoz -kötni őket. És egy pillanatig sem mondtunk le a barci- kaiakról, sajószentpéteriek- ről. A kézilabdázóik és ökölvívók bajnoki meccseire rendszeresen buszokat indítunk, vagyis szállítjuk közönségünket, igényt tartunk hangerejükre, azaz gondoskodunk róluk. — Mindössze öt szakosztályt működtetnek. Ez soknak éppenséggel nem mondható ... — Csak annyira vállalkozunk, amennyire erőnkből telik. Annak semmi értelme nem lenne, ha alakítanánk még vagy hármat, csak azért, hogy elmondhassuk: nyolc szakosztálya van a Borsodi Bányásznak. Biztonságos üzemeltetésre kell törekednünk, s most ennyire futja. Önköltséges alapon egyébként fenntartunk néhány szakcsoportot, hogy kielégíthessük a bányászdolgozók és gyerekeik tömegsportolási igényeit. — A közelmúltban decentralizáltak. Férfi kézilabdázóikat és férfi tekézői- ket átadták egyik egységüknek, a Miskolci Bányaüzemnek. Megalakult a Lyukóbányai Bányász, a szakosztályok önállóan dolgoznak, semmivel nem kötődnek a Borsodi Bányászhoz, bázisszervük ugyanakkor egyaránt a Borsodi Szénbányák Vállalat. Igazán furcsa és egyedi megoldás — A kézilabdázók és a tekézők a Miskolci Bányaüzemnél dolgoznak — folytatta Üveges János —, helytelen lenne, ha a vállalati központ írná elő a számukra, hogy mit és hogyan csináljanak. Miután megalakult a Lyukóbányai Bányász, saját maguk döntenek ügyes-bajos dolgaikban, növekedett az önállóságuk. A férfi kézisek elsősorban a Miskolci Bányaüzemnél dolgozókat szórakoztatják, hiszen sok alkalmazottunk, munkásunk él az avasi lakótelepen, melynek közelében — az Egyetemvárosban — játsszák meccseiket. A megoldás elvi részének helyességéhez nem férhet kétség, más a helyzet a szakmai szempontokat tekintve. Hogy a Lyukóbányai Bányászt milyen belső tartalommal tudják megtölteni, az kizárólag a Miskolci Bányaüzem vezetőitől, dolgozóitól — és az Illetékesek sportszakmai képzettségétől — függ. — Már megbocsássanak, miért nem decentralizáltak Farkaslyukon? Hiszen férfi röplabdázóik továbbra is a Borsodi Bányász kötelékében szerepelnek!... — Farkaslyukon hamarosan elfogy a szén, kénytelenek leszünk a bányát bezárni. Nem lett voílna helyes, ha egy-két esztendőre önállósítjuk őket. Magától értetődik, hogy a zárás után gondoskodni akarunk róluk, akár úgy, hogy Putnokra „vezényeljük” őket, de szó lehet arról is, hogy más céghez, például az EL-CO Somsályhoz kerülnek. Ezek egyelőre csak elképzelések, tervek, gondolatok, döntés még nem született. Körültekintően fogunk eljárni, mert semmiképpen sem akarjuk szélnek ereszteni a gárdát. — Közismert, hogy átszervezik a magyar labdarúgás hátországát, kétcsoportos lesz az NB II. A Borsodi Bányász nem kacsingat a magasabb osztály felé? — A focistákkal szemben szigorú követelményeket állítottunk fel, a mérce csakis az elvégzett munka és a produkció lehet. Tisztességesen dolgoznak, bár a jó kezdés után megtorpantak. Arra még nem tudok felelni, hogy az NB Il-es feltételeket tudnánk-e garantálni? Először a csapaton a sor, akozzanak nekünk fejtörést! — Terveikről, elképzeléseikről hallhatnánk valamit? — A közeljövőben szeretnénk megalakítani a Borsodi Bányász baráti körét — hangsúlyozta Barta Gábor. — Felvállaltunk egy válogatott ökölvívó-mérkőzést úgy, hogy a küldöttségek ellátásáról, szállásáról, fogadásáról mi gondoskodnánk. Az országos szövetséggel most tárgyalunk ebben az ügyben. Jövőre a Csorba telepi tavon lévő vízibázisunkon sportnapközit szervezünk és a legtehetségesebb kajakosokat, kenusokat átirányítjuk a szomszédos DVTK-hoz és MVSC- hez. Igyekszünk szervezettebbé tenni szakosztályaink munkáját és az eddigi jó kapcsolataink ápolására törekszünk társegyesületeink- kel, szakmai felettes szervünkkel. Kolodzcy Tamás Fekete elbúcsúzott Mádon élénk érdeklődés, 3000 néző jelenlétében lépett pályára a Ferencváros labdarúgócsapata. Az összecsapáson búcsúzott el az aktív játéktól Fekete László, a korábbi diósgyőri labdarúgó, aki Mádon edzős- ködik. A két együttes a szépszámú közönség örömére gólokban bővelkedő találkozót vívott. FTC—Mád 4-1 (2-0). Ve- zete: Lója L. FTC: Józsa — Zsivótzky (Vaszil), Zsinka, Strausz, Keller (Simon) — To por, Bánki, Limperger, Kincses (Nagy) — Dzurják, Dukon. Mád: Kiss — Szo- ták, Matisz, Fodor, Dankó — Leskó, Oláh II. (Koszta), Oláh I. (Laczkó), Baghy (Szatmári) — Nagy L. (Pan- gyelka), Fekete (Gabura). G-: Dzurják (3), Topor, illetve Laczkó. Seattle előkészületei Az elmúlt héten Seattle- ben (Washington állam) ülésezett a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) elnöksége. Ott, ahol 1990-ben a II. Jóakarat Versenyeket rendezik meg. — Az amerikai város jelentős anyagi és szellemi erőik megmozgatásával már nagyban készülődik a három év múlva esedékes versenyek lebonyolításéra — tájékoztatta az MTI munkatársát Gyulai István, az AIPS főtitkárhelyettese. — Bob Walsh, a szervezőbizottság elnöke kalauzolta végig szervezetünk vezetőit a leendő versenyszínhelyeken, és számtalan példával bizonyította, hogy városában már most milyen jelentős a Jóakarat Versenyek propagandája.
