Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

1987. október 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szomjas A hatvanas évektől kezd­ve megkülönböztetett figyel­met fordítanak a BVK-ban a környezet megóvására. E fo­lyamat eredményeként 1977- töl önálló osztályként műkö­dik az élővizek és a levegő védelmével, a káros hatá­sok kiküszöbölésével foglal­kozó munkacsoport, Miha- leczku József osztálvvezető irányításával. A munkájuk­ban az elmúlt évtizedekben igen jelentős eredményeket értek el, amely során hosz- szabb távra is megnyugtató módon, kedvezően változik a gyár termelőmunkájának ha­tása a környezetre. A technológiai folyamatok­ból eredően a BVK-ban a környezetet károsító hatás legerősebben a vizek szeny- nyezésében nyilvánult meg. Ezért a védelem során már a '60-as évektől kezdve hoz­záfogtak a tisztítórendszerek, a különféle ülepítők és de­rítők építéséhez. Ebben a munkában a legjelentősebb fejezet a hetvenes években történt, amikor is a PVC III. beruházással egy időben a gyár területén mintegy 150 millió forintos költséggel, egy ma is korszerűnek tekinthe­tő belső tisztítórendszert hoztak létre. Ennek a tisz­títóműnek a technológiai vegyipar » működését úgy alakították ki, hogy megfelelő előkeze­lés után a BVK valamennyi üzemének ipari és kommu­nális szennyvíz-tisztítását is ellátja. Ez pedig nem kis mennyiség, hiszen itt körül­belül egy 40 ezer lakosú vá­ros nagyságának megfelelő­en, körülbelül 30 ezer köb­méter szennyvíz tisztítását kell elvégezni. Miből is áll ez a munka? Semlegesítésből, pH-beállítás- ból, ülepítésből, tisztításból és biológiai tisztításból, so­rolja az osztályvezető. A tisz­títómű működését kedvező­en befolyásolja a műszere­zettség, így egy műszakban csupán hét lő végzi itt a munkát. A teljes kapacitással 1982 óta dolgozó szennyvíztisztí­tó azonban nem oldja meg a BVK egyes telephelyén ke­letkező, a műtrágyagyártás során képződő magas ammó­nia- és nitrogéntartalmú szennyvizek tisztítását. Erre egy másik utat választottak, amely most a legkevésbé rá­fizetéses módon oldja meg, hogy ezek a környezetkáro­sító anyagok ne kerülhesse­nek ki a természetes vizek­be. A már működő techno­lógiai rendszerekhez illesztve a nitrogén- és ammóniatar­Á víztisztítás sokba kerül, de sokat ér talmú szennyvizeket semle­gesítik, híg ammonnitrát- oldatot állítanak belőle elő és ezt bevezetik a gyártási rendszerbe. Most a karbamidgyárban is hasonló módszert kíván­nak bevezetni és ezt eg.v NDK-ban alkalmazott eljá­rás szerint oldják meg. Már megvásárolták a licencet is. Az eljárás kiépítése mintegy 30—35 millió forintba kerül, és az a jövő év végére ké­szül el. Ezt követően, ha ez munkába áll, akkor lehető­vé válik valamennyi szenny­víz nitrogénmentesílése, és ezen a téren is tartani tud­ják majd a környezetvédel­mi előírások egyre szigoro­dó normaértékeit. — Az a célunk — mondja az osztályvezető —, hogy újabb műszaki megoldások­kal, évről évre csökkenteni tudjuk a környezetre károsí­tó anyagok kibocsátását. A távolabbi célunk pedig az, fogalmazta meg Mihaleczku József a jövő terveit, hogy olyan fokra érjünk el a tisz­títás során, ami alapján a megtisztított vizet a tech­nológiai rendszerekben újra fel tudjuk majd használni. Hajdú Gábor Szövetkezők kedvezményes vására A tagsági viszony erősíté­sét, a szövetkezeti tagság létszámának növelését tűz­ték ki célul az ötezer tagot számláló Kazincbarcika és Vidéke Áfésznél. Mint azt Koch Péter, a barcikai ál'ész elnöke elmondta: azt szeretnék elérni, hogy tag­ságuk a részükre biztosított kedvezményekből, sok apró figyelmességből érezze a tö­rődést, a megbecsülést, s az így szerzett tapasztalataik alapjain tudatosuljon minden szövetkezőben: az áfész-tag- sági viszonynak van értel­me. értéke. E kapcsolalerő- sítésnek természetesen két­oldalú az előnye, hiszen a szövetkezet a jövőben még inkább számít a tagság, mégpedig a remélhetőleg létszámát tekintve megnöve­kedett tagság anyagi erejé­re, támogatására. A tagsági viszony erősíté­sének jó színteréül, s idő­pontjául szolgál az idei, ok­tóber 31-ig tartó őszi szö­vetkezeti hetek rendezvény- sorozat — vélik Barcikán. s mint az elnöktől hallottuk a minap, nem is tétlenkednek, igyekeznek kihasználni e le­hetőségeket. Számos apró jellel, mindenekelőtt áruvá­sárlási kedvezményekkel kedveskednek falun és vá­roson élő szövetkezeti tag­ságuknak. íme néhány íze­lítő, mondja az elnök: — A szeptember 12-vel kezdődött őszi szövetkezeti hetek keretében már tart a hét községben, hét szomba­ton, hétféle áruféleségből csak szövetkezeti tagok ré­szére rendezett kedvezmé­nyes vásár. Erre Sajókazán, Nagybarcán, Dédestapol- csányban, Tardonán, Dö- vényben, Jákfalván és Má- lyinkán ikerül sor. Átlago­san lü—30 százalékkal ol­csóbban hozzuk forgalomba az arra a hétre kijelölt ter­mékeket, így például a ház­tartási edényeket, kozmeti­kai készítményeket, egyes felsőruházati cikkeket, mo­sószereket, műanyag termé­keket. különféle száraztész­tákat és édesipari készítmé­nyeket. Másik kedvezmé­nyes vásárunk ugyanez idő tájt három iparcikkbolt­ban (Sajókazán, Bánhorvá­tiban és Dédestapolcsánv- ba.n) három szombaton, há­rom különböző árucsoport kedvezményes vására. Itt háromezer forint alatti elektromos háztartási kisgé­peket, például porszívókat, centrifugákat, aztán tüzelés- technikai árucikkeket, tűz­helyeket, kályhákat, üveg- és porcelánárut. illetve fel­sőruházati cikkeket árusí­tunk ugyancsak 10—30 szá­zalékos kedvezménnyel, s természetesen — mivel 'tag­ságunk több mint 50 száza­léka Kazincbarcikán él — róluk sem feledkeztünk meg. Részükre október 20—2I-én rendezzük meg a Márka ABC-ben a szövetkezeti ta­gok kedvezményes vásárát. Szerény anyagi lehetősége­ink miatt az akciók csupán apró, kedves figyelmességet jelentenek, ám ha élnek ve­le, összességében 300 ezer forintot takaríthatnak meg tagjaink. E kezdeményezé­sek az első lépéseket jelen­tik a tagsági viszony erősí­tése terén. A jövőben foly­tatni kívánjuk a hasonló és más jellegű akcióinkat, szo­rosabbá téve ezzel az áfész és a tagság kapcsolatát, s reméljük a példák a lakos­ság más rétegeit is arra az elhatározásra bírják: érde­mes szövetkezni, hiszen a szövetkezeti tagság erkölcsi, anyagi megbecsülése elő­nyökkel jár. (ha) Szakszövetkezeti bizottság a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöksége mellett szakszövet­kezeti bizottság alakult. A bizottság áttekintette a szak- szövetkezetek gazdálkodá­sát. Megállapította, hogy e termelési struktúra főbb arányai már korábban ki­alakultak, s azokban alap­vető változás nem mutatko­zik. Erősen növekszik vi­szont az alaptevékenységen kívüli munka ebben a szö­vetkezeti körben is, jeléül annak: a gazdák a kiegé­szítő tevékenység fölkarolá­sától is remélik a jövedel­mezőség javulását. A szak- szövetkezetekben képződő nyereség döntő része, több mint 90 százaléka ezekből a kiegészítő munkákból származik. A szakemberek szerint ezek az üzemek azért is törekszenek terme­lési szerkezetük ilyen irá­nyú módosítására, mert a növénytermesztés számos helyen veszteséges, az állat- tenyésztés pedig csak na­gyon szolid hasznot hoz. A szakszövetkezetek álló­eszköz-állománya az elmúlt években számottevően gya­rapodott. Az egy hektár ter­mőterületre jutó állóeszkö­zök értéke a szakszövetke­zetek közös gazdaságaiban megközelíti a 45 ezer forin­tot. Főként a gépek, beren­dezések és a járművek ér­téke növekedik. Ez a termelői kör mind­inkább az érdeklődés előte­rébe kerül, mivel a reform- folyamatok nyomán egyes térségekben, főként azokon a helyeken, ahol a tsz-ek gazdálkodása veszteséges, napirendre .kerül az egysze­rűbb szövetkezetek megala­kítása. A bizottság ezzel kapcsolatban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a „cég­tábla” átfestésével, a szak- szövetkezetté alakítással a bajba jutott tsz-ek sorsát nem lehet rendezni, hiszen a szakszövetkezetekre gya­korlatilag a tsz-ekre vonat­kozó szabályozás érvényes. Az ebben a szövetkezeti körben szerzett tapasztala­tokat azonban mindenkép­pen figyelembe kell majd venni, amikor egy-egy tér­ségben fontolóra veszik a szakszövetkezetté való „visz- szaalakulást”. (MTI) Három évtized után Tiszapalkonyán A széntüzelés reneszánsza A szénbányászatban 0 végbemenő szerkezet- váltás, illetve a bá­nyászat megítélésében bekö­vetkező változások mindig kihatottak az erőmüvekre. Amikor például, az ország szűkében volt a barnaszén­nek, előtérbe került a föld­gázzal, illetve a tüzelőolaj­jal való villamosenergia-ter- melés. Amikor pedig köny- nyebben tudtunk szert tenni szilárd fűtőanyagra, a szén­hidrogén-felhasználás csök­kentését szorgalmazták or­szágszerte. A megyében üzemelő leg­nagyobb széntüzelésű erőmű építésének gondolata az öt­venes évek elején vetődött fel, egészen pontosan 1952. május 12-én döntött úgy az Országos Tervhivatal, hogy a kétszáz megawatt teljesít­ményű hőerőmű Tiszapalko- nya közelében épüljön fel. A beruházás még ugyaneb­ben az évben megkezdődött. — Maga a Tiszai Erőmű Vállalat 1953. október else­jén alakult meg — mondja a vezérigazgató, Zagyvái Bé­la, aki immár negyedszázada áll az erőmű élén. — Ak­kor és még jó néhány évig ez az erőmű volt a legna­gyobb az egész országban. De nemcsak az erőmű tel­jesítménye bizonyult egye­dülállónak. Az akkori mére­tekre jellemző, hogy Tisza­palkonyán építették be az addigi legnagyobb, 50 mega­watt villamos energia fej­lesztésére alkalmas, a cseh­szlovák Skoda cég által gyár­tott gépegységet, turbinát. Különben a tiszapalkonvai erőmű teljes berendezése a baráti Csehszlovákiában ké­szült. S hogy milyen hatal­masat léntünk az erőműépí­tésben, arra jó példa ,a két évtizeddel később létesült 860 megawattos szénhidro­gén-bázisú új erőmű, amely­nek egyetlen blokkja több villamos energia fejlesztésé­re képes, mint maga a szén­tüzelésű erőmű. * A palkonyai erőmű építé­se kissé elhúzódott, hiszen 1952-től a teljes befejezésig hét esztendő telt el. Ez még akkor is nagy idp, h^ fi­gyelembe vesszük az akkori erőműépítési technológiát. — Azért valamilyen ment­ség mégis van a hosszúra nyúlt beruházásra — jegyez­te meg a vezérigazgató. — Elegendő utalni a rendkívül nehéz 1954-es gazdasági év­re, majd pedig jött az 1956- os ellenforradalom, amely ugyancsak lefékezte a beru­házás ütemét. Végül is 1957 augusztusában elérkezett a várva várt nap, megtörtént az első gépegység párhuza­mos kapcsolása. Tulajdon­képpen, ettől számítjuk a Ti- szapalkonyai Hőerőmű üzem­be helyezésének kezdetét. * Ez idő tájt építettek egy vezetéket errefelé. Ez arra szolgált, hogy egy leendő vegyiüzem részére, amelynek tervei még csak akkor körvonalazódtak, érvé­nyes államközi szerződés ér­telmében földgázt szállítson Romániából. —" Csakhogy ekkor még nem létezett a TVK, így hát az erőmű póttüzelésként használta a román földgázt, hogy ne menjen veszendőbe — egészítette ki az iménti gondolatot a vezérigazgató. Azután 1964-ben elkészült a Tiszai Vegyikombinát nit- rogénműtrágya-gyára, s et­től kezdve .ide áramolt a nagy .mennyiségű földgáz. — Mi pedig teljesen átáll­tunk a borsodi és a nógrádi bányákból kikerülő rendkí­vül alacsony fűtőértékű por­szén eltüzelésére, amely az­óta is a villamosenergia-ter- melés alapját jelenti a Ti- szapalkonyai Erőműben — folytatta a visszaemlékezést Zagyvái Béla. * Az elmúlt három évtized alatt vajon mennyi energiát termeltek a Tiszapalkonyai Erőműben? — Munkatársaim kiszámí­tották: ez ideig a széntüze­lésű erőmű 39 milliárd 279 millió kilowatt villamos energiát fejlesztett, illetve adott az országnak — mond­ta válaszában a vezérigazga­tó. — Ez a mennyiség más­fél milliárd kilowattal több, mint a népgazdaság 1987. évi teljes villamosenergia-igé- nye. E nagy mennyiségű energia fejlesztéséhez három évtized során 42,4 millió ton­na szenet (a hazai bányák egyévi széntermelése 24 mil­lió tonna körül van — szenk.) és 2 milliárd 557 millió köb­méter földgázt használtunk fel. — Az új 860 megawatt teljesítményű szénhidrogén- tüzelésű erőmű felépítésé­vel milyen mértékben válto­zott, illetve módosult a régi erőmű szerepe? — A széntüzelésű erőmű­ben fejlesztett energia nagy része, mintegy hetvenöt szá­zaléka a két ipari nagyüzem és Leninváros ellátását szol­gálja. Ezen túlmenően a TVK-nak és a TIFO-nak egyaránt ez az erőmű bizto­sítja a termeléshez szüksé­ges gőzt, a városnak pedig a hőt és a meleg vizet. — Egy széntüzelésű erő­művet általában huszonöt évre építenek. — Hát ezen mi már túl vagyunk, de az elmúlt évek­ben meg is kezdtük a Ti­szapalkonyai Erőmű felújí­tását. Főként 1985-től folyik erőteljes rekonstrukció az üzemben, amely kiterjed a turbinákra, generátorokra, kazánokra. * Hogy valóban reneszánszu­kat élik a széntüzelésű erő­művek. azt megerősíti az Ipari Minisztérium cselekvé­si programjának az a része, amely a stabilizáció felada­tait érintve többek között szól arról, hogy a rendelkezésre álló energetikai szén és ala­csony fűtőértékű földgáz felhasználásával az elkövet­kező években csökkenteni kell az erőművek fűtőolaj- és földgázfelhasználását. Még egy biztató adat a tél beállta előtt: a Tiszapalkonyai Erőműben pillanatnyilag 180 ezer tonna szenet tárolnak, amely megfelelő tartalékot jelent a folyamatos, zavar­talan energiatermeléshez és -ellátáshoz. Lovas Lajos Uj fűszerkeverékek Üj fűszenkeverékeket ál­lított elő az élelmiszeripari üzemeknek és a fogyasztók­nak a Budapesti Bioaroma Fűszer- és Gyógynövény-fel­dolgozó Gazdasági Társaság. Az úgynevezett extrudált ku­korica ízesítésére használha­tó keverékből már nagyobb mennyiséget át is adtak a felhasználónak, a Fejér Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak, amely a Cenbona elnevezésű kuko­ricacsemege készítésénél al­kalmazza. A gazdasági tár­saság egyre több megbízást kap húsfeldolgozóktól, ame­lyek töltelékárukhoz, pásté­tomokhoz és más húskészít­ményekhez használják fel az új keverékeket. Az üzemek hagyományos termékeik fűszerezésének fe­lülvizsgálatával is megbíz­zák a Bioaroma Gt szakem­bereit. Gyakran kiderül, hogy változatlan étremdi és ízha­tás eléréséhez sok terméknél 10—15 százalékkal kevesebb fűszer is elegendő, mint ■amennyit a receptek szerint fölhasználnak.

Next

/
Thumbnails
Contents