Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. október 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szomjas A hatvanas évektől kezdve megkülönböztetett figyelmet fordítanak a BVK-ban a környezet megóvására. E folyamat eredményeként 1977- töl önálló osztályként működik az élővizek és a levegő védelmével, a káros hatások kiküszöbölésével foglalkozó munkacsoport, Miha- leczku József osztálvvezető irányításával. A munkájukban az elmúlt évtizedekben igen jelentős eredményeket értek el, amely során hosz- szabb távra is megnyugtató módon, kedvezően változik a gyár termelőmunkájának hatása a környezetre. A technológiai folyamatokból eredően a BVK-ban a környezetet károsító hatás legerősebben a vizek szeny- nyezésében nyilvánult meg. Ezért a védelem során már a '60-as évektől kezdve hozzáfogtak a tisztítórendszerek, a különféle ülepítők és derítők építéséhez. Ebben a munkában a legjelentősebb fejezet a hetvenes években történt, amikor is a PVC III. beruházással egy időben a gyár területén mintegy 150 millió forintos költséggel, egy ma is korszerűnek tekinthető belső tisztítórendszert hoztak létre. Ennek a tisztítóműnek a technológiai vegyipar » működését úgy alakították ki, hogy megfelelő előkezelés után a BVK valamennyi üzemének ipari és kommunális szennyvíz-tisztítását is ellátja. Ez pedig nem kis mennyiség, hiszen itt körülbelül egy 40 ezer lakosú város nagyságának megfelelően, körülbelül 30 ezer köbméter szennyvíz tisztítását kell elvégezni. Miből is áll ez a munka? Semlegesítésből, pH-beállítás- ból, ülepítésből, tisztításból és biológiai tisztításból, sorolja az osztályvezető. A tisztítómű működését kedvezően befolyásolja a műszerezettség, így egy műszakban csupán hét lő végzi itt a munkát. A teljes kapacitással 1982 óta dolgozó szennyvíztisztító azonban nem oldja meg a BVK egyes telephelyén keletkező, a műtrágyagyártás során képződő magas ammónia- és nitrogéntartalmú szennyvizek tisztítását. Erre egy másik utat választottak, amely most a legkevésbé ráfizetéses módon oldja meg, hogy ezek a környezetkárosító anyagok ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe. A már működő technológiai rendszerekhez illesztve a nitrogén- és ammóniatarÁ víztisztítás sokba kerül, de sokat ér talmú szennyvizeket semlegesítik, híg ammonnitrát- oldatot állítanak belőle elő és ezt bevezetik a gyártási rendszerbe. Most a karbamidgyárban is hasonló módszert kívánnak bevezetni és ezt eg.v NDK-ban alkalmazott eljárás szerint oldják meg. Már megvásárolták a licencet is. Az eljárás kiépítése mintegy 30—35 millió forintba kerül, és az a jövő év végére készül el. Ezt követően, ha ez munkába áll, akkor lehetővé válik valamennyi szennyvíz nitrogénmentesílése, és ezen a téren is tartani tudják majd a környezetvédelmi előírások egyre szigorodó normaértékeit. — Az a célunk — mondja az osztályvezető —, hogy újabb műszaki megoldásokkal, évről évre csökkenteni tudjuk a környezetre károsító anyagok kibocsátását. A távolabbi célunk pedig az, fogalmazta meg Mihaleczku József a jövő terveit, hogy olyan fokra érjünk el a tisztítás során, ami alapján a megtisztított vizet a technológiai rendszerekben újra fel tudjuk majd használni. Hajdú Gábor Szövetkezők kedvezményes vására A tagsági viszony erősítését, a szövetkezeti tagság létszámának növelését tűzték ki célul az ötezer tagot számláló Kazincbarcika és Vidéke Áfésznél. Mint azt Koch Péter, a barcikai ál'ész elnöke elmondta: azt szeretnék elérni, hogy tagságuk a részükre biztosított kedvezményekből, sok apró figyelmességből érezze a törődést, a megbecsülést, s az így szerzett tapasztalataik alapjain tudatosuljon minden szövetkezőben: az áfész-tag- sági viszonynak van értelme. értéke. E kapcsolalerő- sítésnek természetesen kétoldalú az előnye, hiszen a szövetkezet a jövőben még inkább számít a tagság, mégpedig a remélhetőleg létszámát tekintve megnövekedett tagság anyagi erejére, támogatására. A tagsági viszony erősítésének jó színteréül, s időpontjául szolgál az idei, október 31-ig tartó őszi szövetkezeti hetek rendezvény- sorozat — vélik Barcikán. s mint az elnöktől hallottuk a minap, nem is tétlenkednek, igyekeznek kihasználni e lehetőségeket. Számos apró jellel, mindenekelőtt áruvásárlási kedvezményekkel kedveskednek falun és városon élő szövetkezeti tagságuknak. íme néhány ízelítő, mondja az elnök: — A szeptember 12-vel kezdődött őszi szövetkezeti hetek keretében már tart a hét községben, hét szombaton, hétféle áruféleségből csak szövetkezeti tagok részére rendezett kedvezményes vásár. Erre Sajókazán, Nagybarcán, Dédestapol- csányban, Tardonán, Dö- vényben, Jákfalván és Má- lyinkán ikerül sor. Átlagosan lü—30 százalékkal olcsóbban hozzuk forgalomba az arra a hétre kijelölt termékeket, így például a háztartási edényeket, kozmetikai készítményeket, egyes felsőruházati cikkeket, mosószereket, műanyag termékeket. különféle száraztésztákat és édesipari készítményeket. Másik kedvezményes vásárunk ugyanez idő tájt három iparcikkboltban (Sajókazán, Bánhorvátiban és Dédestapolcsánv- ba.n) három szombaton, három különböző árucsoport kedvezményes vására. Itt háromezer forint alatti elektromos háztartási kisgépeket, például porszívókat, centrifugákat, aztán tüzelés- technikai árucikkeket, tűzhelyeket, kályhákat, üveg- és porcelánárut. illetve felsőruházati cikkeket árusítunk ugyancsak 10—30 százalékos kedvezménnyel, s természetesen — mivel 'tagságunk több mint 50 százaléka Kazincbarcikán él — róluk sem feledkeztünk meg. Részükre október 20—2I-én rendezzük meg a Márka ABC-ben a szövetkezeti tagok kedvezményes vásárát. Szerény anyagi lehetőségeink miatt az akciók csupán apró, kedves figyelmességet jelentenek, ám ha élnek vele, összességében 300 ezer forintot takaríthatnak meg tagjaink. E kezdeményezések az első lépéseket jelentik a tagsági viszony erősítése terén. A jövőben folytatni kívánjuk a hasonló és más jellegű akcióinkat, szorosabbá téve ezzel az áfész és a tagság kapcsolatát, s reméljük a példák a lakosság más rétegeit is arra az elhatározásra bírják: érdemes szövetkezni, hiszen a szövetkezeti tagság erkölcsi, anyagi megbecsülése előnyökkel jár. (ha) Szakszövetkezeti bizottság a TOT-ban A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége mellett szakszövetkezeti bizottság alakult. A bizottság áttekintette a szak- szövetkezetek gazdálkodását. Megállapította, hogy e termelési struktúra főbb arányai már korábban kialakultak, s azokban alapvető változás nem mutatkozik. Erősen növekszik viszont az alaptevékenységen kívüli munka ebben a szövetkezeti körben is, jeléül annak: a gazdák a kiegészítő tevékenység fölkarolásától is remélik a jövedelmezőség javulását. A szak- szövetkezetekben képződő nyereség döntő része, több mint 90 százaléka ezekből a kiegészítő munkákból származik. A szakemberek szerint ezek az üzemek azért is törekszenek termelési szerkezetük ilyen irányú módosítására, mert a növénytermesztés számos helyen veszteséges, az állat- tenyésztés pedig csak nagyon szolid hasznot hoz. A szakszövetkezetek állóeszköz-állománya az elmúlt években számottevően gyarapodott. Az egy hektár termőterületre jutó állóeszközök értéke a szakszövetkezetek közös gazdaságaiban megközelíti a 45 ezer forintot. Főként a gépek, berendezések és a járművek értéke növekedik. Ez a termelői kör mindinkább az érdeklődés előterébe kerül, mivel a reform- folyamatok nyomán egyes térségekben, főként azokon a helyeken, ahol a tsz-ek gazdálkodása veszteséges, napirendre .kerül az egyszerűbb szövetkezetek megalakítása. A bizottság ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a „cégtábla” átfestésével, a szak- szövetkezetté alakítással a bajba jutott tsz-ek sorsát nem lehet rendezni, hiszen a szakszövetkezetekre gyakorlatilag a tsz-ekre vonatkozó szabályozás érvényes. Az ebben a szövetkezeti körben szerzett tapasztalatokat azonban mindenképpen figyelembe kell majd venni, amikor egy-egy térségben fontolóra veszik a szakszövetkezetté való „visz- szaalakulást”. (MTI) Három évtized után Tiszapalkonyán A széntüzelés reneszánsza A szénbányászatban 0 végbemenő szerkezet- váltás, illetve a bányászat megítélésében bekövetkező változások mindig kihatottak az erőmüvekre. Amikor például, az ország szűkében volt a barnaszénnek, előtérbe került a földgázzal, illetve a tüzelőolajjal való villamosenergia-ter- melés. Amikor pedig köny- nyebben tudtunk szert tenni szilárd fűtőanyagra, a szénhidrogén-felhasználás csökkentését szorgalmazták országszerte. A megyében üzemelő legnagyobb széntüzelésű erőmű építésének gondolata az ötvenes évek elején vetődött fel, egészen pontosan 1952. május 12-én döntött úgy az Országos Tervhivatal, hogy a kétszáz megawatt teljesítményű hőerőmű Tiszapalko- nya közelében épüljön fel. A beruházás még ugyanebben az évben megkezdődött. — Maga a Tiszai Erőmű Vállalat 1953. október elsején alakult meg — mondja a vezérigazgató, Zagyvái Béla, aki immár negyedszázada áll az erőmű élén. — Akkor és még jó néhány évig ez az erőmű volt a legnagyobb az egész országban. De nemcsak az erőmű teljesítménye bizonyult egyedülállónak. Az akkori méretekre jellemző, hogy Tiszapalkonyán építették be az addigi legnagyobb, 50 megawatt villamos energia fejlesztésére alkalmas, a csehszlovák Skoda cég által gyártott gépegységet, turbinát. Különben a tiszapalkonvai erőmű teljes berendezése a baráti Csehszlovákiában készült. S hogy milyen hatalmasat léntünk az erőműépítésben, arra jó példa ,a két évtizeddel később létesült 860 megawattos szénhidrogén-bázisú új erőmű, amelynek egyetlen blokkja több villamos energia fejlesztésére képes, mint maga a széntüzelésű erőmű. * A palkonyai erőmű építése kissé elhúzódott, hiszen 1952-től a teljes befejezésig hét esztendő telt el. Ez még akkor is nagy idp, h^ figyelembe vesszük az akkori erőműépítési technológiát. — Azért valamilyen mentség mégis van a hosszúra nyúlt beruházásra — jegyezte meg a vezérigazgató. — Elegendő utalni a rendkívül nehéz 1954-es gazdasági évre, majd pedig jött az 1956- os ellenforradalom, amely ugyancsak lefékezte a beruházás ütemét. Végül is 1957 augusztusában elérkezett a várva várt nap, megtörtént az első gépegység párhuzamos kapcsolása. Tulajdonképpen, ettől számítjuk a Ti- szapalkonyai Hőerőmű üzembe helyezésének kezdetét. * Ez idő tájt építettek egy vezetéket errefelé. Ez arra szolgált, hogy egy leendő vegyiüzem részére, amelynek tervei még csak akkor körvonalazódtak, érvényes államközi szerződés értelmében földgázt szállítson Romániából. —" Csakhogy ekkor még nem létezett a TVK, így hát az erőmű póttüzelésként használta a román földgázt, hogy ne menjen veszendőbe — egészítette ki az iménti gondolatot a vezérigazgató. Azután 1964-ben elkészült a Tiszai Vegyikombinát nit- rogénműtrágya-gyára, s ettől kezdve .ide áramolt a nagy .mennyiségű földgáz. — Mi pedig teljesen átálltunk a borsodi és a nógrádi bányákból kikerülő rendkívül alacsony fűtőértékű porszén eltüzelésére, amely azóta is a villamosenergia-ter- melés alapját jelenti a Ti- szapalkonyai Erőműben — folytatta a visszaemlékezést Zagyvái Béla. * Az elmúlt három évtized alatt vajon mennyi energiát termeltek a Tiszapalkonyai Erőműben? — Munkatársaim kiszámították: ez ideig a széntüzelésű erőmű 39 milliárd 279 millió kilowatt villamos energiát fejlesztett, illetve adott az országnak — mondta válaszában a vezérigazgató. — Ez a mennyiség másfél milliárd kilowattal több, mint a népgazdaság 1987. évi teljes villamosenergia-igé- nye. E nagy mennyiségű energia fejlesztéséhez három évtized során 42,4 millió tonna szenet (a hazai bányák egyévi széntermelése 24 millió tonna körül van — szenk.) és 2 milliárd 557 millió köbméter földgázt használtunk fel. — Az új 860 megawatt teljesítményű szénhidrogén- tüzelésű erőmű felépítésével milyen mértékben változott, illetve módosult a régi erőmű szerepe? — A széntüzelésű erőműben fejlesztett energia nagy része, mintegy hetvenöt százaléka a két ipari nagyüzem és Leninváros ellátását szolgálja. Ezen túlmenően a TVK-nak és a TIFO-nak egyaránt ez az erőmű biztosítja a termeléshez szükséges gőzt, a városnak pedig a hőt és a meleg vizet. — Egy széntüzelésű erőművet általában huszonöt évre építenek. — Hát ezen mi már túl vagyunk, de az elmúlt években meg is kezdtük a Tiszapalkonyai Erőmű felújítását. Főként 1985-től folyik erőteljes rekonstrukció az üzemben, amely kiterjed a turbinákra, generátorokra, kazánokra. * Hogy valóban reneszánszukat élik a széntüzelésű erőművek. azt megerősíti az Ipari Minisztérium cselekvési programjának az a része, amely a stabilizáció feladatait érintve többek között szól arról, hogy a rendelkezésre álló energetikai szén és alacsony fűtőértékű földgáz felhasználásával az elkövetkező években csökkenteni kell az erőművek fűtőolaj- és földgázfelhasználását. Még egy biztató adat a tél beállta előtt: a Tiszapalkonyai Erőműben pillanatnyilag 180 ezer tonna szenet tárolnak, amely megfelelő tartalékot jelent a folyamatos, zavartalan energiatermeléshez és -ellátáshoz. Lovas Lajos Uj fűszerkeverékek Üj fűszenkeverékeket állított elő az élelmiszeripari üzemeknek és a fogyasztóknak a Budapesti Bioaroma Fűszer- és Gyógynövény-feldolgozó Gazdasági Társaság. Az úgynevezett extrudált kukorica ízesítésére használható keverékből már nagyobb mennyiséget át is adtak a felhasználónak, a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, amely a Cenbona elnevezésű kukoricacsemege készítésénél alkalmazza. A gazdasági társaság egyre több megbízást kap húsfeldolgozóktól, amelyek töltelékárukhoz, pástétomokhoz és más húskészítményekhez használják fel az új keverékeket. Az üzemek hagyományos termékeik fűszerezésének felülvizsgálatával is megbízzák a Bioaroma Gt szakembereit. Gyakran kiderül, hogy változatlan étremdi és ízhatás eléréséhez sok terméknél 10—15 százalékkal kevesebb fűszer is elegendő, mint ■amennyit a receptek szerint fölhasználnak.
