Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

1987. szeptember 28., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az Észak-Magyarország a törvényről Hogyan adózzunk? A társadalom közösségi szükségleteinek kielégítése, a szocialista állam felada­tainak ellátása azt igényli, hogy az. állampolgárok jö­vedelmükkel arányosan vál­laljanak részt a közterhek­ből. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet Az adókötelezettség 1. 8 A magánszemélyt összes jövedelme után adókötele­zettség terheli. 2. 8 (1) Az adókötelezettség a jogszabályban előirt beje­lentési. nyilvántartási, adó- bevallási. adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizeté­si. bizonylatmegőrzési, vala­mint a vagyonnyilatkozal- tételi kötelezőit séget foglal­ja magában. (2) Az adókötelezettség a jövedelemszerző tevékenység megkezdésének vagy a jöve­delmet eredményező jogvi­szony keletkezésének a nap­ján kezdődik. (3) Az adót az adóigazga­tási eljárásról szóló jogsza­bályokban meghatározott időpontban kell megfizetni. 3. 8 Az adókötelezettség kiter­jed: a) a belföldről származó jövedelemre. b) a külföldről származó jövedelemre, ha a ma­gánszemély lakóhelye, vagy szokásos tartózko­dási helye Magyaror­szágon van (belföldi il­letőség). II. fejezet A jövedelem 4. 8 A jövedelem a magánsze­mély állal bármilyen címen megszerzett vagyoni érték (bevétel) egésze,, illetve an­nak e törvényben megha­tározott hányada, vagy el­ismert költségekkel csökken­tett része. .... gó utm»D : Munkaviszonyból származó Mom-, jövedelem ntr. i ■. • V 'M ,'I.v tllKl’i 5. 8 (1) A munkaviszonyból vagy; a munkavégzési köte- lezjí'íi^éggej, járó szövetkezeti tagsági, .yiszonyból (a továb­biakból! /;■ együtt: munkavi­szony) származó bevételnek a (2) bekezdés figyelembe­vételével számított és a ki­fizetett szakszervezeti tag­díjjal csökkentett része te­kintendő jövedelemnek. (2) Az adóalap kiszámítá­sakor az összjövedelmet (14. S) a naptári év során mun­kaviszonyban töltött minden hónap után 1000 forinttal csökkenteni kell. Az össz­jövedelem egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján csökkenthető. (3) Nem illeti meg a csökkentés lehetősége a ma­gánszemélyt az után a hó­nap után. amelyben — a gyermek, illetve munkakép­telen egyedülálló szülő gon­dozása, vagy ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság kivételével — tíz munkanapnál többet fizetés nélküli szabadságon töltött. (4) Mezőgazdasági szövet­kezeti tagsági viszony esetén a csökkentés lehetősége ak­kor illeti meg a magánsze­mélyt, ha az előírt közös munkavégzési kötelezettsé­gének eleget tett. Az év közben belépett tagot a ked­vezmény azokra a hónapok­ra illeti meg, amelyekben legalább 130 órát teljesített. Egyes szellemi tevékenységekből származó jövedelmek o. 8 (1) A munkaviszonyon kívül végzett egyes szellemi tevékenységeknél az eredeti jogosult jövedelmeként a bevételnek a következőkben meghatározott hányadát kell számításba venni: a) a találmány átruházá­sából, megterheléséből, il­letve hasznosításából, vala­mint az államilag minősített állat- és növényfajta után •iáró fajtajutalék kifizetésé­ből származó — 500 000 forint bevételig a bevétel 35"„-ál, — az 500 000 forint felet­ti bevétel 50"„-át: b) a szerzői jogi védelem alá tartozó, valamint az e törvény végrehajtási rende­letében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) meg­határozott egyes más tudo­mányos és művészeti tevé­kenységekből származó — 200 000 forint bevételig a bevétel 35" „-át. — a 200 000 forint feletti bevétel 00" „-át. (2) Ha az (1) bekezdésben említett tevékenységekből származó jövedelem a tény­legesen felmerült és igazolt költségek alapján kisebb az ott meghatározottnál, a jö­vedelmet a 1.3. § (2) bekez­dése szerint lehet meghatá­rozni. (3) Ha a magánszemély az (1) bekezdésben megha­tározott jövedelmet többévi tevékenység után egy naptá­ri évben szerzi meg. és az az előző évi adóalapjának az 50" „-ál meghaladja, a jö­vedelem kérelemre — a végrehajtási rendeletben meg­határozott módon és felté­telek szerint — legfeljebb három részre megosztható. Mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem 8 (1) A mezőgazdasági kister­meléssel elért bevétel — ha az abból származó jövede­lem nem esik vállalkozói adó alá — 500 000 forintot meghaladó részének növény- termesztés esetén .30" „-a, ál­lattenyésztés és állati termé­kek értékesítése esetén a 10" „-a tekintendő jövedelem­nek. A végrehaitási rende­let határozza meg. hogy c törvény alkalmazásában mi minősül mezőgazdasági kis­termelésnek. (2) A közös háztartásban élő. 10. életévüket betöltött közeli hozzátartozók (Ptk. 005. S b) pontja) állal elért bevételt — ha a mezőgazda­sági kistermelést közösen folytatják — egybe kell szá­mítani és az ebből szárma­zó jövedelmet közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. Ebben az esetben a 15. § 10. pontjában megha­tározott mentesség csak együttesen illeti meg a kis­termelőket. Vállalkozásból származó jövedelem «. 8 (1) Vállalkozói adókötele­zettséggel járó tevékenység­ből származó jövedelemként a vállalkozásból kivont jö­vedelmet. illetve annak a vállalkozás tagjára jutó há­nyadát kell számításba ven­ni. (2) Ha a vállalkozói adó­ra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, kivont jövedelem az, amit a magánszemély a vállalko­zás nyereségéből nem a vál­lalkozói tevékenységéhez szükséges beruházásra vagy tartalékolásra használt fel. (3) A 6. § (1) bekezdésé­nek a) pontjában meghatá­rozott jövedelem esetén az adóalapot abban az esetben is a 0. § szerint kell kiszá­mítani, ha az a magánsze­mély vállalkozásából szár­mazik. (4) A vállalkozónak a sa­ját vállalkozásába befekte­tett vagyoni érték jövedelme után az adót úgy kell meg­fizetnie. mintha a vállalko­zás által kibocsátott érték­papírt vásárolt volna. Ennek feltételeit és részletes szabá­lyait a végrehajtási rendelet állapítja meg. Ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem ». 8 (1) Az ingatlan átruházá­sából, az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből, valamint a vagyoni értékű jogról való lemondásból, ilyen jog alapításából vagy átruházásából, illetőleg gya­korlásának átengedéséből származó bevételnek a (2) bekezdésben meghatározott levonásokkal csökkentett ré­szét kell jövedelemnek te kinteni. (2) A bevételből le kell vonni az ingatlannak, az in­gó dolognak és a vagyoni értékű jognak a megszerzé­se idején képviselt forgal­mi értékét, a megszerzésével és értékesítésével kapcsolat­ban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő be­ruházásra fordított kiadáso­kat. (3) Ha az ingó dolognak, illetve a vagyoni értékű jognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, a jö­vedelem a bevétel 25" „-a. (4) E § alkalmazásában vagyoni értékű jog a tartós földhasználat, a földhaszná­lat. a haszonélvezet, a használat, a lelki szolgalom, az üdülőhasználati jog és a külföldiek ingatlanhasználati joga. (5) A forgalmi érték meg­állapításakor az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 52. §-ában és 66. § (1) be­kezdésének d) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Külföldről be­hozott ingó dolog esetén a vámkiszabás alapjául szolgá­ló érték tekintendő forgalmi értéknek. (6) Az ingatlan átruházá­sából származó jövedelem — a végrehajtási rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint — legfel­jebb három részre megoszt­ható. Egyes építmények hasznosításából származó jövedelmek 10. 8 (1) A fizető-vendéglátó igazolással rendelkező, szál­láshelyet hasznosító magán- személy e tevékenységből származó bevételének — ha a bevételt idegenforgalmi szervezet fizeti ki — 40" „-a a jövedelem, egyébként a bevétel 60" „-a tekintendő jövedelemnek. (2) A nem lakás céljára szolgáló építmény bérbeadá­sából származó bevétel 7(1" „-át kell jövedelemként számításba venni, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott módon hasz­nosítják. (Folytatjuk) — Állapodjunk meg! 0 Mondjuk a rendőrök­nek azt. hogy a ko­csit nem én, hanem Zsuzsa vezette. Ha egyformán val­lunk. senki nem tudhatja meg. ki ült a volán mögött. Benne vagytok? — Rendben van. Zsuzsa még nagyon fiatal és csak három napja szerzett veze­tői engedélyt. Könnyebben megúszhatja a felelősségre vonást, mint Pista. Ha tart­juk a szánkat, semmi baj sem lehet. Nem állítjuk, hogy ponto­san az előbbi szavak hang­zottak el július 20-án, késő este az Alsódobszát Megya- szóval összekötő országúton. A lényeget tekintve azonban már biztosak lehetünk, mert a balesetet helyszínelő rend­őrök jegyzőkönyvébe is az került, hogy az 1500-as La­dát Tondora Istvánná. Sebák Zsuzsa vezette. A balesetről 1987. július 22-i számunk­ban tudósítottunk. Megírtuk, hogy a Ladában összesen nyolcán préselődtek össze. A szerencsétlenség következté­ben egy kilencéves kisfiú meghalt. Kelten súlyos, élet- veszélyes, ugyancsak kelten súlyos, de nem életveszé­lyes sérüléseket szenvedtek, míg hárman kisebb zúzódá- sokkal, horzsolásokkal meg­úszták a balesetet. A Lada tulajdonosának és a gépko­csiban helyet foglaló barát­jának — mint később kide­rült — jó oka volt rá, hogy megpróbálják félrevezetni a rendőrséget. Az igazságra azonban most is fény derült, a hazudozó ladás és társai pedig rövidesen a bíróság előtt számolnak be a halálos baleset körülményeiről. A nyomozásról a Szeren­Nyolcán ültek a Ladában esi Rendőrkapitányságon, Subái István főtörzsőrmes­tertől és Novák György zász­lóstól kaptunk tájékoztatást: — A gyerekek és szüleik 1987. július 20-án Megyaszó- ról a Hernád-partra mentek szalonnát sütni. Jól érezték magukat, összesen tíz üveg sürt és két deciliter rumot fogyasztottak el a sült sza­lonna mellé. Már sötétedett, amikor hazaindultak. A val­lomások szerint a parton fölfelé Tondora István ve­zette a gépkocsit. A volánt az országúton át akarta adni feleségének, ám erről később megfeledkeztek. A Lada körülbelül 80—90 ki­lométeres sebességgel ha­ladt. amikor Alsódobsza és Megyaszó között egy balra ívelésű kanyarban az út­padkára futott. A gyanúsí­tott megijedt, egy hirtelen mozd ula ttal korma nyozta vissza járművét az úttestre. A Lada megbillent, majd felborult. Először a mentők érkeztek meg, s csak néhány perccel később a rendőrök. A gyanúsítottak ezt az időt használták ki az összebe­szélésre. öten állították, hogy a kocsit Tondoráné ve­zette, így az ő neve került a jegyzőkönyvbe. A vizsgá­lat során később megállapí­tottuk. hogy Tondora István és barátja a balesetet meg­előzően egy kamiont vásá­rolt. A gyanúsított joggal tartott tőle, hogy az ittas vezetés és a baleset miatt veszélybe kerül a jogosítvá­nya. A kamionba fektették minden pénzüket, s ha nem dolgozhatnak vele, súlyosan ráfizetnek. Ezért találták ki a hazugságot... Nem számítottak viszont arra. hogy a kilencéves kis­fiú belehal sérüléseibe. Édes­anyja — érthetően — össze- roppant, lelkiismerete nem viselte volna el, hogy egy ártatlan embert vonjanak felelősségre kisfia haláláért. Kijelentette, hogy vagy ö, vagy a gyanúsított mondja el az igazságot a rendőrsé­gen. Tondora István július 22- én jelentkezett a megyaszói körzeti megbízottnál, beis­merő vallomást tett. Őrizet­be vették, majd előzetes le­tartóztatásba helyezték, je­lenleg is börtönben van. Az ügyben befejeződött a rend­őrségi vizsgálat, s elkészült a vádirat. Ebben a Borsod Megyei Főügyészség Tondora Istvánt halálos közúti baleset gondatlan okozásának vét­ségével. valamint hamis vád bűntettével vádolja, amelyet részben felbujtóként köve­tett el. Németi Lászlót, Né­meti Lászlónál, Bencze End­rét hamis vád bűntettével és bűnpártolás vétségével, míg Tondoráné Sebák Zsu­zsát bűnpártolás vétségével vádolják. U. J. A szigorúan vett tény mindössze ennyi: az ország­ban működő öt szeszipari vállalat, melyek a közked­velt Sztár üdítőitalokat gyártják és forgalmazzák, úgy döntött, hogy termékeit megújítja, új izekkel je­lentkezik a piacon. Törek­vésük talán érthető, hiszen 1967 óla, tehát 20 éven ke­resztül azonos ízben készült a Sztár tonik, narancs, cit­rom és a többiek. Az öt vállalat közül az egyik, a Miskolci Likőrgyár. ugyan­úgy váltott, mint a többi. Az ok, amiért erről a vál­tásról Sebök Tamást, a gyár üzemvezetőjét kérdezem, roppant prózai: nekem nem ízlik az új tonik. — A Sztár-pasztákat, ame­lyekből az üdítőitalokat 20 éve gyártjuk, a holland Naarden-cég szállította. A szeszipari vállalatok kérték, hogy jobb minőségű pasztá­kat küldjenek az eddigiek­nél. A cég több fajtát is küldött, és a szakemberek, az. úgynevezett jellegminta bizottság választotta ki azo­kat. amelyeket megrendel­tünk, s az egész országban ezekből gyártják ezentúl a Sztár üdítőket. — Más lett az ize a to­ruknak, talán keserűbb (to- nikosabb). a színe is válto­zott, ugyanúgy, mint a na­rancs, a citrom, a mangó íze és színe is. Eddig nem kaptunk emiatt semmiféle reklamációt. Egy darabig azért bem lehetett tonikot kapni, mert az új pasztát devizális okok miatt késve kaptuk meg. Meg kell je­gyeznem, amellett, hogy húsz év után talán ideje volt váltani a termékek fajtáit, illetve jellegét, anyagi szem­pontból is hasznos volt a csere. Az új tonik-pasztá- nál a felhalmozási mennyi­ség (a bruttó—nettó ár kö­zötti különbség) után hol­Újra megnyitják kapuikat a népfőiskolák novembertől az ország számos községé­ben. Ismét megszervezik az elmúlt év sikeres kurzusait, több településen pedig most indul először szeminárium. A legkülönfélébb művészeti, tudományos, politikai, gaz­dasági és gyakorlati ismere­land forint marad a szesz­ipari vállalatoknál, ebből tudjuk majd felújítani gép­sorainkat. Nagyjából ennyi volt, amit megtudtam Sebők Tamástól és nem kétlem, hogy a vál­lalat jól járt, devizához ju­tott az új, jobb (?) paszta által és ez jelen gazdasági körülményeink között nem mellékes. Az, hogy nekem nem íz­lik az új tonik — magán­ügy. Nem érdemel meg, nemhogy egy újságcikket, egyetlen sort sem. Hogy mégis írok erről, azért van, mert valahol azt olvastam, hogy egy-egy nyugati válla­lat (gyártson az üdítőt, te­levíziót. autót, hamburgert, vagy csokoládét), mielőtt kockázatos újításba kezd. megpróbál új terméket a pi­acra dobni, nagy reklám- kampányt indít. A sorozat- gyártás előtt „bevezeti", el­fogadtatja új termékét. Maradjunk az üdítőnél. Gyártanak néhány ezer pa­lackkal a vállalat szakembe­rei szerint jóízű, sikerre számot tartható italból, és heteken, hónapokon keresz­tül reklámozzák a sajtóban, televízióban, majd néhány nagy cégnél, üzletben in­teket kötetlen beszélgetése­ken. vitákon sajátíthatják el a hallgatók. Klöljárósá- gon dolgozóknak, nyugdíja­soknak. nemzetiségi és ci- gányszármazósúakhak is szerveznek népfőiskolát. Ezzel a parasztság .kultú­rájának emelését szolgáló művelődési formának a gyen kóstolót adnak. Véle­ményt kérnek róla a fo­gyasztótól, ízlik-e, jobb-e mint a régi? Ha minden jel arra mutat, hogy a termék kelendő lesz, akkor és csak­is akkor kezdik meg a tö­meges termelést. Természe­tesen új. szép. ízléses, csa­logató csomagolóeszközt (je­len esetben üveget) és cím­két használnak, nem akar­ják becsapni a vevőt, hogy a régi üvegben más van, mint amit megszoktak. Per­sze, még így sem biztos, hogy a terméknek sikere lesz, dehát az új mindig kockázattal jár. Ezt nem tudják, nem akarják megtanulni nálunk sehogysem. Az új Sztár is ..titokban" került az üzle­tekbe, vélhetően abból a meggondolásból, bogy mi­után a régi fajtát sehol nem kapni, majd veszik, majd megszokják az újat. Isszák, nem isszák, nem kapnak mást. Nem ízlik az új tonik? Nem kötelező inni — ilyen egyszerű egy magyar vál­lalat üzletpolitikája. Biztos, hogy nem megy csődbe, nincs választék, nincs kon­kurencia. így nincs kocká­zat sem. És mert devizát is megtakarít, még dicséretet is kap. A fogyasztó? A fo­gyasztó érdeke? Ebben a gazdasági környezetben ve­gye tudomásul, hogy ez van, örüljön ennek is. Sajnálom, hogy épp a szeszipari vállalatokat és a Miskolci Likörgyárat érte indulatom szele, hiszen ugyanígy írhattam volna egészen más vállalatok kap­csán is erről a témáról. De. éppen tonikot ittam, mikor mindez eszembe jutott, talán ezért is maradt utána kese­rű a szám íze. (szatmári) meghonosításával hazánkban a század elején próbálkoz­tak először, majd az 1930-as évek közepétől a felszaba­dulásig terjedő évtized volt a mozgalom legmaradan- dóbb, leggazdagabb periódu­sa. Ezt követően évtizedekig nem működött ez a közmű­velődési forma. A gondolat az 1980-as években éledt újjá. Újra megnyílnak a népfőiskolák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents